Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1897-01-03 / 1. szám
jő járási sT megyei székhelyével, másrészről Békés városával is, amely Doboznak szintén piacra, sőt a melyiyibefi Doboz Csabára is közlekedni óhajt, ama — az évben átlag négy hónapra számítható — időszakban, a midőn a direkt közlekedést a sár akadályozza, bár kerülővel a Csabával való kőút közlekedés is lehetővé vált volna. Doboz község tehát minden körülmények között kőutat kapna. Direkt Gyulával és Békéssel, Békésen keresztül pedig M.-Berénynyel és indirekt úton Csabával is. Már pedig a községnek nem egyoldalú magán , hanem magasabb közérdekei szempontjából mérlegelve, ez a megoldás tisztán Doboz község érdekéből elbírálva is határozottan kedvezőbb és előnyösebb. — Eme nézetben legkevésbé sem zavarhat meg senkit ama körülmény, hogy némelyes magánérdek Doboz község képviselő testületében túlsúlyra vergődött a község közérdeke fölött, annál kevésbé, mert a község képviselő testülete első alkalommal a Gyu•a Iára építendő kőút mellett nyilatatkozott meg és eme körülmény elég indok reá, hogy Doboz községnek mint érdekeltségnek második álláspontját intransigesnek egyátalán ne tekintsük. Konkoly Jenő indítványa azonban nemcsak Doboz községére gézivé előnyösebb, hanem főleg azért volt fontos, mert annak elelfogadása mellett Békés városa, M.-Berényi és utóbbi révén a Sárrét is közvetlen összes köttetésre jönnek Gyulával mint a vármegye székhelyével, szóval egy hasonlíthatlanul nagyobb érdekkör nyer kielégítést, mint a minőt a doboz-csabai út felölel; az a csabai út, mely csak is Csabának és rajta kívül semmi más községnek nem áll érdekében és mint ilyen, a Konkoly Jenő által inditványozot Békés-doboz-gyulai út mellett eltörpül, sőt, szóba sem jöhet. De még a forgalmi okokon kívül és forgalmi okokon felül van egy szempont, amelyl ama tagadott esetben is, ha a Dobozt Csabával direkt összekötő út fontosabb volna^ Sárrétet és Mező-Berényt Békésen át Gyulával és Békést Dobozon át Gyulával direkt] összekötő útnál — amit komolyan venni nem lehet — mondjuk, még ily absurd álláspontra helyezkedve is, van egy szempont, mely a szó szoros értelmében döntően szól a Békésdoboz-gyulai kőút mellett: a vízvédelmi szempont, amit Konkolyin kívül meggyőzőleg kifejtettek indítványa támogatói: Terényi Lajos, dr. Berényi Ármin és aki erre legilletékesebb : Gallacz János műszaki tanácsos, a Körös-Berettyó monográfia királyi elismeréssel is kitüntetett jeles szerzője, aki tanulmányai s közvetlen tapasztalatai alapján bebizonyította, hogy nemcsak fontos, hanem sok tekintetben létérdek Békés, Gyula, sőt Csaia] városára nézve is, hogy eme városok védvonalát képező Kettős-Körös balparti töltése mentén köút építtessék, melyen állandóan közlekedni lehessen, amely kőút mellett lehetővé válnék és a legkritikusabb körülmények között, amidőn rendszerint járhatatlan utak vannak, védanyagok szállítása úgy Békés mint Gyula felül, mely védanyagok szállítása, alkalom adtán megmenthetné úgy a felnevezett három városi, valamint a gena- 5 jjuolooomakat is arvizkatasztrófától. Maga ez az egyletesen indokolná, hogy | két szempont tötős-Körös faipariján kőutat építsen a varmegye — amint hogy Békés városának már az 1888-ik évi árvízkatasztrófa után min palliativszer tényleg ez volt óhaja újabb árviz elleni védekezés czéljából —• ez az egyetlen szempont önmagában döntő körülmény volna a csaba-dobozi útvonal fölött, még az esetben is, ha a Békés—Doboz, illetőleg doboz — gyulai kőutat .forgalmi s közigazgatási tekintetek egyátalán nem támogatnák. Nem rekriminálunk, hogy a vármegye törvényhatósági bizottságának hétfői többsége, melynek zömét, mintegy 70 zavazatot, a csabai bizottsági tagok képviselték, nem emelkedett fel a Gallacz János által szépen kifejtett "közérdek" magaslatára. Ama reményt tápláljuk, hogy miután a közgyűlés határozata meg lesz felebbezve, a vármegyének alkalma lesz hétfői határozatot reparálni. Mint czikkünk bevezetésében megjegyeztük, jó lélekkel bocsátanánk a Csaba— Doboz vagy békés—doboz—gyulai kőut ^.építési ügyet bármely idegen vármegye elbírálása alá, annál nagyobb bizalommal tekint tehát úgy a Sárrét, mint Gyula és különösen Békés városa a kereskedelmi miniszter hozandó határozata elé. A vármegye közgyűlése. (decz. 28. és 29-én.) Nem csalódtunk akkor, midőn legutóbbi számunkban azt írtuk, hogy a vármegye rendkivüi közgyűlése szokatlan érdeklődés mellett fog lefolyni, mert tisztviselő választás alkalmával is ritkán látunk oly népes közgyűlést, mint a jelenlegi volt. A közgazgatási bizottság tagjainak megválasztása és az útépítési programm feletti beható vita első napon elfoglalta az egész délelőttöt, úgy hogy a vidékiek már nem tudtak a déli vonattal elutazni. így történt meg azon szokatlan eset, hogy még délután is csaknem egészen megtelt a nagyterem. Sőt az első napon általánossá vált vitatkozási kedv még másnap is érezhető volt, amikor pedig az előadókon kívül alig néhány gyulai bizottsági tag volt jelen, mégis kevés ügy ment keresztül anélkül, hogy aavaslathoz pro vagy contra hozzá ne szóltak volna. Az érdeklődés fő oka az útépítési programm,lletve ennek a dobozi út kiépítésére vonatkozó része vlt. A kérdés tárgyalása széles mederben indult s oly érdeklődés mellett, hogy a közgyűlés terme egy ’ éves parlamenti tanácskozás képét nyújtotta. A felszólalók tömeges jelentkezése, a gyakori heves özbeszólások, tetszésnyilvánítások, elállt kiáltások, az általános zaj és türelmetlenség, minek fő oka a iutról való lekésés félelme volt, erős próbára tettek-87~elnökk űr. Fabry aauotor all&pdnt, aki nagy ügyességgel és pártatlan szigorral vezette az ülést, a testület méltóságának megvédése és a tanácskozás gyorsítása érdekében gyakran használva az elnöki csengőt és két ízben is élve az e helyütt ritka elnöki rendre utasítás jogával. Az ülés lefolyásáról és a hozott határozatokról következőkben számol be tudósítónk: Első nap. A közgyűlésen mindvégig dr. Bábry Sándor alispán elnökölt, aki megnyitó beszédében jelezte, hogy a képviselővé megválasztott Tallián Béla főispáni állásáról lemondott és lemondását Ő felsége elfogadta, ezért mint a főispánnak törvényszerű József kir. herczegnek levelét, melyben Mária Dorottya kir. herczegnő eljegyzése alkalmából kifejezett jókivánatokért mond köszönetét éljenzés mellett olvasták fel.Szintén élénk éljenzés kisérte Tallián Bél következő igen szép búcsúlevelének felolvasását: Mélyen tisztelt vármegyei közönség! Hosszas körpályát futottam meg. Azok a bizonyos ezüst hajszálak mindinkább jelentkeznek, őszülni kezdek De soha nehezebb, fájdalmasabb kötelességet teljesiteni nem kelletett, mint ez esetben, midőn mélyen megindulva, búcsút veszek a mélyen tisztelt vármegyei közönségtől. Hiszen azon négy esztendőt melyet Békés vármegye díszes főispáni székébe eltölteni szerencsés voltam, életem legszebb, legboldogabb korszakának tartom. És most a t.-kanizsai vk. orsz. gyűl. képviselőjévé megválasztatván eddigi működési körömtől meg kell válnom. Fájdalmas nekem mindenképpen ez a lépés, de a haza iránti kötelesség másfelé szólít és nekem engedemeskednem kell. Egész valómban meghatva, szivem egész melegével köszönöm a mélyen tisztelt vármegyei közönségnek nagybecsű támogatását és magamat emlékébe ajánlva Békésvármegye közönségét a magyarok istenének oltalmába ajánlva, fogadja stb. Tallián Béla. Az állandó választmány és Beliczey Rezső indítványára a törvényhatóság főispánjának távozása felett sajnálatát és sikeres működéséért jegyzőkönyvi köszönetét fejezi ki. A legélénkebb érdeklődés mellett folyt le azután a közigazgatási bizottság 5 tagjának megválasztása. A törvény által elrendelt titkos szavazás megejtésére elnöklő alispán dr. Hajnal István elnöklete alatt Varságh Béla és Horváth Károly tagokból valamint a jegyzőkből álló szavazatszedő küldöttséget kinevezvén, a szavazás tartamára az ülést felfüggesztette. Beadtak 172 szavazólapot s legtöbb szavazatot nyervén megválasztottak a közigazgatási bizottság tagjaivá: Vidovszky János (168), Hegedűs Mihály (112), Jantsovits Emil (111),Ladics György (88) és dr. Zsilinszky Endre (86). .Rajtuk kívül nagyobb számban kaptak szavazatot gróf Almásy Dénes (82), Székács István (53), Szalay József (34), Varságh Béla (33) stb. A többi választást egyhangúlag ejtették meg és pedig megválasztották az igazoló választmány tagjaivá: Keller Imre, Schröder Kornél, dr. Hajnal István, dr. Bartóky József és Oláh György; a tiszti főügyész helyettesévé Jancsovita Emil; a járási sóavató bizottságok elnökeivé Szalay József, gróf Bolza Géza, Székács István, Szekér Gyula, Morvay Mihály, Kárász István és Kherndl György. A választások megejtése után Hegedűs Mihály indítványára sorrenden kívül tárgyalás alá vették a jövő évi útépítések ügyét. Dr. Bartóky József terjesztette elő az alispán ide vonatkozó jelentését, amelyet lapunk múlt számában már ismertettünk s melyben foglalt indítványt az állandó választmány is határozati javaslatba foglalva elfogadásra ajánl. Terényi Lajos a kérdés tisztázása czéljából a dobozi útra vonatkozó régebbi határozatokat, valamint a dobozcsabai gazdasági vasút építési ügyének áfásét, kéri ismertetni, mely óhajtásnak az előadó főjegyző tett eleget. A vitát Konkoly Jenő nyitotta meg kijelentvén, hogy a javaslatot nem fogadja el, hanem a gyula-doboz-békési út kiépítését indítványozza. (Zajos tetszés nyilvánítás és ellenmondások). Indítványának támogatására felhozza, hogy ezen út kiépítésével Doboz a székhellyel és Békés községgel jut összeköttetésbe, mi minden tekintetben szükségesebb és előnyösebb, mint a csabai összeköttetés, azonkívül vízvédelmi viszonyaink is megkívánják, hogy a gát mentén egy állandóan használható kőút vezessen. Dr. Bartóky József figyelmezteti a közgyűlést, hogy a dobozcsabai út építése már jogerősen el van határozva. Jogában áll ugyan a bizottságnak előbbi határozatát megváltoztatni, de erre nem lát indokot fenforogni, azért csupán a vonatozás tekintetében kéri határozathozatalát. Elismeri végül a békés-gyulai út mellett felhozott érvek fontosságát, azért nincs ellenvetése, ha a kérdés tanulmányozás tárgyává tétetvén, később ezen utat is kiépíti a vármegye. Kéry Kálmán Doboz község nevében kijelenti, hogy a község a Csabával való összeköttetést óhajtja. Oláh György Bartóky szavaira reflektálva megjegyzi, hogy a régebbi határozat megváltoztatása indokoltnak látszik, mert már az állandó választmány is attól eltérő javaslatot ajánl elfogadásra. Gallacz János az árvízvédelmi indok fontosságát fejtegeti, és mert ezen közérdekkel szemben a csabai összeköttetés csak helyi érdeket képez, Konkoly indítványát pártolja. Ezen vita közben a hangulat mindinkább izgatottá lesz. A szónokokat zajos tetszés- és nem tetszésnyilvánítások, eláll! szavazzunk! kiáltások szakítják meg. — Elnök ismételve higgadtságra és csendre inti a bizottsági tagokat és kijelenti, hogy húsz tag írásbelileg névszerinti szavazást kért. Terényi Lajos konstatálni kívánja, hogy a szavazatkérés a vita folytatását nem gátolhatja. (Hosszantartó zaj és felkiáltások : Szavazzunk !) Elnök (csenget) a tárgyalás komolyságának megőrzésére figyelmezteti a tagokat. Schröder Kornél a folytonos zaj által többször félbeszakító indítványozza, hogy ha a Konkoly indítványa el nem fogadtatik, a dobozcsabai út a részét hidfele való elhajlással építtessék ki. Haviár Lajos fedezet hiányában kivihetetlennek tartja Konkoly indítványát, majd a forgalm statisztika adataival tör lándzsát az állandó választmány javaslatának helyes volta mellett. Hegedűs Mihály figyelmezteti a törvényhatósági bizottságot, hogy ez ügyben melléktekintetek félretételével elsősorban Doboz érdeke és kívánsága veendő figyelembe, ami pedig elvitázhatlan, a csabai összeköttetést kívánja, amit az ottani nagybirtokos képviseletében is ajánl Terényi Lajos ezzel szemben igazolja, hogy a dobozi nép kevés terményét feléli, csekély feleslegét pedig még a nyári jó útban egyaránt Csabán és Gyulára hozza értékesíteni. A csabai összeköttetés a dobozi uradalom érdeke, míg a lakosságnak lehetővé kell tenni, hogy egyik piaczával fórumokkal könnyen érintkezhessek. Szerinte a megyegyűlésí sem kereskedelmi és iparkamara, azért nem csupán gazdasági szempontból dönthet az ügyben. Bonkolyi indítványát pártolja. Dr. Berényi Ármin és dr. Ladics László ügyesen csoportos tett érvekkel támogatták Konkoly indítványát, mely után Berényi és dr. Zsilinszky Endre között személyes kérdésben folyt polémia melyné során Berényi önérzetesen utasította vissza azt vádat, mintha őt felszólalásaiban önérdek vezetné Aeelay Gyula rövid felszólalása után dr. Bartóky József előadó válaszolt még egyesek i felszólalására, kiemelve különösen, hogy a dobozcsabai vasút építésének ügye messze áll a megvalósulótól és arra határozatot alapítani nem lehet. Az elnök ezután elrendelte a névszerinti szavazást «ként, hogy akik az állandó választmány javaslaté elfogadják, „igen“-nel, a többiek „nénimel szafizzanak. A szalay Gilila Kéry Kalftn Beles Vazil Szalay Jónes Kliment Z.l György Kocziszky Mihály Kliment Z..János Kliment János Likerecz Gy*rgy Löwy Samu Kitka János Rosenthal idolf Dr. Sailer "Vilmos Sztraka Erik Kovács L. Jtihály Löwinger lspót Medovarszky Pál Vidovszky Károly Kitka György Koren Pál Dr. Ondrovitsky Lajos Kovács Mihály Kraszkó Mihály Klein Ferenc* IQ. Patay György Varságh Béla Gajdács János Bakos Mátyás Achim Pál 1 Kovács Sz. Ádám Hursán Jánosi Liker János fj. Pataj András Bohus M. Ancsás. Achim F. András Hankó Mihály] ■ Kocziszky János Lipták V. János Janovszky Anchim Bajcsy Gusztáv Achim F. Tamás Gajdács Andrási Galli Gyula Dr. Fáy Samu nlgen“-nel szavaztak: Dr. Zsilinszky Endre Korosy László Achim Gusztáv Sailer Gyula Heliczey Géza Donner Lajos Hrabovszky János Salamon János Fejér Béla Szolár Mátyás Kliment György Ónodi János Urszinyi János Maczak Q Márton Dr. Seiler Endre Aradszky Pál Farkas G. Mihály Sztraka György Mázán János Lukoviczky János Rasovszky Fülöp Braun Ádám Piltz Márton Braun D. Adám Wagner József Hegedűs Mihály Mihály József Gy. Kovács János Horváth János M. Braun József ifj. Jeszenszky Károly Reinschrodt Márton Dobozy János Fabó Emánuel Fabriczy Soma Bulla Sándor Jankó György Vangyel Szilárd Kraft Viktor.. Dr. Pollner Ödön Dr. Bartóky József j Csánki Jenő ; Jancsovits Péter Haviár Lajos Összesen 88- an Nem-mel szavaztak: id. Belenta János Dr. Hajnal István Kny Antal Konkoly Jenő Kratochyril Gy. Bagi Pál Morvay Mihály— Mezey Lajos R. Nagy Magy Gy. Imre K. Szűcs MátyÍs B. Szabó Sándor G. Varga Andris Morvay József Czira Gergely Zolnai Béla Domokos Péter Körösi Imre Dr Berényi Ármin Petneházy Ferencz Horváth Károly Berthóty István Oláh György Dr. Zöldy János Bandhauer György Kliment Gyula Deimel Lajos Kiss Gyula Schmidt Iván Hegedűs Lajos Szabó Emil Popovics Szilveszter Dr. Bodoky Zoltán Dutkay Béla Terényi Lajos Weisz Mór K. Schriffert Josef Hoffmann M. Braun Mór Novak Kamill Gerlein Reinhard Keller Imre Dr. llú'ky JflüO, N. Szabados Antal Végh Gábor Reisner Zsigmond Léderer Lajos Miskucza György Dr. Erkel Rezső Reisner Emánuel fj. Kohlmann Ferencz Endrész A. Sál József Gallacz János Dr. Ladics László Jantsovits Emil Popovics Jusztin Dr. brr Drechsel Gyula Schmidt Gyula Schmidt József Sál Sebestyén Hoffmann Alajos dr Zöldy Géza Cs. Demkó József Stefánovics P. A. Schriffert József Schröder Kornél Lendvay Mátyás Ludvigh Mátyás Illich Reinhardt Szekér Gyula Beliczey Rezső Összesen 78-an. Ezek szerint p szavazattöbbséggel az állndó választmány javaslatát fogadták el, a doboz-cibai út kiépítését határozván el. Az idő előrehaladván, a gyűlést az elnök délután 3 óráig felfüggesztette, amikor a követező,, ügyek kerültek tárgyalás alá: Az ofőshaza-szentesi vasútra megszavazott 40000 frt segélyt, miután engedélyesek a feltételesek meg nem feleltek, Bulla Sándor indítványára nem adják ki. A gyulai kórház utczának vámos útként Uczkakővel leendő kifejtését határozta el a közgyűlés, megszavazván e czilra a közúti alapból 4000 ftot. A vármegyei államépitészeti hivatal fenntartási költségeihez utazási átalány czimén évi 1600 fjt ajánlottak fel. A vármegyei irattáros javadalmának 100 ittal való felemelése iránt a belügyminiszterhez tot intéztek. A csabai dohánybeváltó állomáshoz 56 A,ál Kálmánt választották meg politikai biztossá. Több törvényhatóság átiratának tudomásig vétele mellett elhatározta a közgyűlés, hogy al belügyminiszterhez feliratot intéz a hódmezővásásely pusztának Békés vármegyébe szóló kebelezésegyében a törvényhozás elé javaslat terjesztése irat. A szarvasi takarékpénztárnak a követiván alól leendő felmentése iránt beadott kérelme elutasították. A vármegyei árvaszéknél levő hátralékok feldolgozása czéljából félévi időtartamra egy kirgit ülnök alkalmazását mondották ki. A vármegyei szabályrendeletek módosítására a küldött bizottság javaslatait, miután több kérds dr. Hajnal István, Beliczey Rezső, Balla Pá* J, Varságh Béla, dr. Zsilinszky Endre, dr. Bai<k József, Csánki Jenő, Lendvay Mátyás és Bertisi István hozzászóltak, elfogadták és elrendelték a átdolgozott szabályrendeletek kinyomatását. fiira- .ara t jgl« UOiy OHOOO » nugj >----OJ - *-■gfj tap-ok üdvözlése mellett az ülést megnyitja. Itt tartózkodásuk idejére azonban egy nagy háború és egy véres vereség esik, mely számukat nagyon leapasztotta. 895-ben Árpád szövetségre lépett Leo bizanti császárral és a bolgárok ellen ment. Meg is verte őket három csatában. Ez volt a magyaroknak, mint már önállóan szervezett népnek, első megjelenése az akkori világ harczterein. — Daczára, hogy diadalt arattak, mégis sok harczos veszhetett oda. De még csak ezután jött a nagy csapás reájuk. A bolgárok boszúból szövetkeztek a magyarok örökös üldözőivel, a bessenyőkkel, s még 895-ben, mikor a magyar had javarésze távol volt hazájától, egy időben törtek az otthon maradt magyarokra, a nőkre, aggokra és gyermekekre és irgalom nélkül dúltak, öldököltek közöttük Bíborban született Konstantinos azt írja e vereségről, hogy „»z a magyarok családjait teljesen megsemmisítette.“ Ha ezt nem is vesszük szó szerint, elképzelhetjük, mily pusztítás történhetett volt ! Nem vehetjük szó szerint, mert a tűzhelyek és családok s a nyájak védelmére bizonyára maradtak otthon kellő számú fegyveresek, kik oly hősi bátorsággal védekeztek, hogy a bolgárok csak isteni segítségnek tulajdonították a diadalt.5) S amíg a fegyveresek harczoltak a betörők ellen, az alatt az öregek, nők és gyermekek jó részének sikerült elmenekülni a meglehetős nagy kiterjedésű etelközi hazában, amit bizonyít az is, hogy a magyarok családostól jöttek be uj hazájukba. Ha már most feltesszük, hogy ez a vérengzés a honmaradottaknak több mint felét elpusztította, mégis maradhatott körülbelül 300 ezer agg, nő és gyermek, tehát a honfoglaló magyarok száma lehetett fél millió. §3 Marczali: Magy. nemz. mill. tört. I. 113.1. Valószínűbb azonban, hogy Ibn Rosteh által említett húszezer lovast nem minden egyes törzsre külön, hanem az egész nemzetre kell értenünk. Akkor is a fegyverfogható férfiak számát csatlósokkal együtt körülbelül 40—50 ezerre tehetjük, mert oly sok ellenségtől körülvéve s minden évben megtartva a sokszor messze földre terjedő portyázó hadjáratot, nagyon is szükséges volt, hogy a férfiak jó része otthon maradjon a családi tűzhelyek és a nagyszámú nyájak őrizetére. Ezt megerősíteni látszik az a tény is, hogy a magyarok a honfoglalás után ötven évvel egyik legnagyobb hadjáratukra, mely az augsburgi nagy vereséggel végződött, még a krónikák nagyítása szerint is csak százezer lovassal indultak.) Ez alatt az ötven év alatt pedig kiheverhették az etelközi mészárlást. E második esetben a magyarok összes száma, a rabszolgákat nem igen véve ki, etelközi tartózkodásuk alatt fél millióra rúghatott. Ha most a bolgár hadjárat és a bassenyőbolgár vérengzés okozta létszámapadásra a népesség felénél többet leszámítunk, akkor a magyarok számát a honfoglalás megkezdésekor körülbelül negyed millióra tehetjük. És ez a szám teljesen elég volt arra, hogy magyar az akkor igen gyér lakossággal bíró országnak rövid pár év alatt urává legyen. Sok embert pótolt ugyanis a szívós összetartás és a hadi képzettség erkölcsi ereje. E maroknyi nép megállapítván így Magyarországot, az isteni gondviselés megengedte, hogy azt, mint a népszabadság és a keresztény műveltség védbástyáját, dicső hivatása számára „annyi balszerencse s oly sok viszály között“ szivvérén ezerszer megváltsa s állandóan meg is tartsa! •) Századok 1877. 497. 1.