Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1898-01-01 / 1. szám
Ennek elérhetésére meg kell szüntetni minden akadályt. Az akadály a társadalomban van. Fel kell azt forgatni. Lábbal tapodják a nemzet, a hazaszeretet szent érzelmeit lármáznak az Isten, a vallás ellen; követelik a család, a házasság, a tulajdon eltörlését. íme a métely, melynek sem becsülete sem erkölcsei nincsenek. Ez a vallástalanság logikai következménye! Vagy árán, vagy boldogság a síron túl az erény a földön, de aztán boldogság mindenki számára ! Hol az orvosság?! „Egy istentagadó népnek kartács kel mondják sokan a nagy Napóleonnal. De ezeknek idézem ugyanannak egy bölcsebb és okosabb nyilatkozatát: „az erőhatalom képtelen valamit alapitani. E világon csak két hatalom van: a kard és a szellem. A kardot végre mindig meggyőzte a szellem.“ Újabban a népnek anyagi nyomorát igyekeznek dicséretesen enyhíteni. .Ez kell nagy áldozatok árán is, állami és társadalmi tevékenységgel. Enyhítsük a fájdalmakat, töröljük le a könnyeket. Segítsünk az elaggott vagy beteg munkás nyomorán; az egészségesnek munkát adjunk. Javítsuk a földmivelés és ipar törvényeit. Azért szegények mindig r lesznek, de nyomorultaknak lenni nem szabad. De a nép lelkileg még nyomorultabb. Szive,is beteg, sokkal betegebb! Azt mondják oktatás kell neki. Igen! napjainkba föltétlenül. De ez csak emberi világosság. A népnek az a vilátfíissáa: kall. melyr. megtanítja a kötelessége a munkára, szenvedésre,ön. Feláldásra, jogtiszteletre és önmegtagadásra Ez a világosság csak az égből száll le verejtékes homlokára.’ 1 nélkül ismereteit arra fogja használni, hogy a rajongók, a demagógok műveit olvassa, szellemét megmételyezze, lelkét rész irányú lapok olvasásával megrontsa. Az anyagi és szellemi nyomor enyhítése , a vallásosságnak a szívekbe való visszaültetése, ez a három együtt lehet csak az orvosság. Tegyen meg azért mindenki minden tőle telhetőt e nagy társadalmi baj orvoslására! Azokat pedig, kik a vallásosság intenzívebbé tételére vannak hivatva, ne akadályozza senki működésükben, annak hatását ne csökkentse, hanem növelje. Csak egy a megoldás: a gazdagság a munkának, a munka a tőkének, a tőke a becsület és erénynek és a kettő az Istennek alapján. Br. L. Megyegyülés előtt. (By.) A 125 pontból álló tárgysorozat 22—25. számai alatt felvett ügyek lesznek a január 7-én tartandó rendkívüli megyegyűlés legfontosabb tárgyai. Lássuk azokat oly sorrendben, amint megvitatásra fognak kerülni. A közkórháznak egy 250 beteg befogadására alkalmas elmegyógyintézettel való kiegészítését a törvényhatósági bizottság elhatározván, a legutóbbi közgyűlés óta a vármegye alispánja és a közkórházi bizottság ládi látogatás koczkáztatásától vonakodott, semmi okát se láttam, miért ne beszélhetnék én a férjjel, mint egyénnel, ha történetből az után találkoznám vele. A közeledést többször meg is próbáltam, míg egyszer rájöttem, hogy a szomszéd olyanformán viselkedik, mintha kerülni akarna. Hogy elvessem a gyanúját, próbára tettem a dolgot és egy délelőtt, mikor az út túlsó szélén, a Fischer fürészmalma közelében bandukolt, határozottan elébe álltam, hogy megszólítom. A brusque modort, amint tovább si letett, nem lehetett félremagyarázni. Természetesen többé nem tukmáltam magamat. Ekkor tájban volt az, hogy szomszédaim felől kiméletlen gyanú kezdett támadni bennem, s szerettem volna, ha egyik-másik jelesebb gyümölcsfám nem hajlott volna falukra. Eltökéltem magamban, hogy a gyümölcsérés és szedés ideje elérkezik, résen leszek. Mert némely emberben a „cseresnye hónap“-ban, hogy a régi indui mondással éljek, a meum és tuum közötti különbség gyöngéd árnyalatának érzéke nem felette nagyon látszik kifejlődöttnek. Azonban eleve nem eselmű voltam egy rosz^ szót se szólani olyan s emberek felőli kedvezőtlen benyomásról, kikkel látogatási viszonyban álltunk; ki nem állhatom a szószátyárt. Senkiiről se szoktam mondani semmit, sem határozottan nem mondhatok valamit. Irántuk valóTM érdeklődésem megmaradt úgy ahogy, nem aludt ki éppen, de nagyot rohadt. Időközönként találkoztam az úrral, elhaladtam mellette, anélkül, hogy ismerném, nagy ritkán láttam a nőt is. Egy idő múlva azonban nemcsak azt vettem észre, hogy a nőnek csinos, karcsú, mindig puha fekete kelmébe öltözött alakja — nyakára a kis skarláttal — hiányzik, hanem azt is, hogy körül se jár-kel vidáman daiolgatva úgy, minte. Vajjon mi történhetett vele? Bora megtették mindazon előkészítő intézkedéseket, melyek a végleges határozat meghozatalához és így a nagyszabású terv kiviteléhez szükségesek. Megtörtént a kórház telkének az építkezésre szükséges kibővítéséhez a szomszédos telkek megvétele, elkészült az építkezés terve, ennek, valamint a berendezésnek költségvetése, valamint a humánus terv megvalósításához szükséges 250.000 forintnak kölcsön útján való biztosítása. A törvényhatósági bizottságra most már csak ezen előkészítő lépések sanctionálása vár, hogy az építkezés megkezdhető legyen és hogy nemsokára egy monumentális közhasznú intézménynyel több tegyen tanúbizonyságot e vármegye közönségének humánus gondolkozásmódjáról és emberbaráti czélok megvalósitásában mindenkori nagy áldozatkészségéről. Terjedelmes és körültekintő jelentéssel ép közgyűlés elé a vármegye alispánja az 1898. évi útépítési programm megállapítása érgyában, mely egy tekintetet enged vetni a vármegyének az útépítések terén messzi övőben követendő politikájára is. A jelentés első részében részletes és világos képet, nyújt arról, hogy az 1893. évben felvenni elhatározott 1.200.000 frtos kölcsön az akkor megjelölt és az időközben a szükséghez képest némileg megváltozott programm kivitelre miként használtatott fel. Ezen kölcsönből kiépitve készen állanak a szeghalmi, füzes-gyarmati, vésztői, körös-ladányi és tótkomlósi indóházi utak, a gyula-remetei út, a békés mező-berényi út, az öcsödi összekötő út, a kondorosi összekötő ut, a szakvasi és csapai..vámos""út kiegészítések és lí*'"' "IS 1 Deák Ferencz-utcza 504.203 frt 83 kr. , épités alatt állanak a csaba-dobap körös-tarcsai hid összesen '301.124 frt 06 kr. szerződésileg kikötött költséggel Egyéb kiadásai voltak az alapnak árfolyam és kamatveszteségek czimén 69800 frt, régi tartozások kiegyenlítésére 50000 frt, telefon építésre 21000 frt. 1895-ben ínséges munkákra 31000 frt, az ezredéves kiállítás bandérium és monográfia költségei 23000 frt az élővíz-csatorna új zsilipjére 20000 frt, kiajántásokra és különfélékre 18000 forint. Vagyis a kölcsön alap eddigi összes kiadása mintegy 1.038.000 frtot tesz ki. A maradványhoz hozzászámítva a csaba-dobozi út,alamint a tárcsás híd építéséhez az érdekeltek által megajánlott hozzájárulást 52.000 frtot, rendelkezésre áll még ez idő szerint 214.000 frt. További kötelezettségei is vannak azonban ezen összeg terhére a vármegyének, így a csaba-kigyós-apáczai vasútra ott 46000 frtot, a füzesgyarmati püspökladányi vasútra 16000 frtot és a gerlaveszei útra 40000 frtot. Ehhez i járul még azon körülmény, hogy a vármegye eredeti programmjába felvett csaba-békési út dépítése előreláthatólag szintén a vármegyét fogja terhelni. A kereskedelemügyi miniszer ugyanis kilátásba helyezvén, hogy az állami transversális út építésénél elérendő megtakarításokból ezen utat kiépítteti, a vármegyet az építés sorrendjéből kihagyta. Most azonban, midőn a remélt megtakarítások elérésére ott alig van kilátás, a vármegyének szállt a mézes napokra? Beteg? Azt hittem beteg s hogy bizonyos busongást látok a férjen, ki magányosan ásogat reggelenként a kertben s egészen felhagyni látszik hosszú sétáival s Blue Hill ormaira, honnan oly felséges kiátás nyílik; egybekötve különféle, egész tuczat csörgöjü tisztes kígyókkal. I A mint a napok, teltem kétségtelenné lett, hogy a nő a szobát őrzi; talán komoly beteg is, vagy tán nyomorúságba esett. Vajjon melyik orvos gyógyíthatja hát? A cantonae, vagy a miltoni ? Erre nem tudtam felelni, mert sem a hórihorgas, fehér allopathicus lovat, sem honseopathicus pej kanczát nem sejtettem csézával a kapu előtt ácsorogni. Ha orvos kezelte, úgy csak éjjel látogatta betegét. Mindezek a körülmények felkötötték rokonszenvemet s szemrehányást tettem magamnak, hogy gyöngédtelen gondolatokat tápláltam szomszédaink felöl. Korán beköszöntött a baj hozzájok Szerettem volna holmi aprólékos, tehetségemben álló baráti szolgálatokat felajánlani néktek. De fellángolt bennem a visszautasítás emléke. Tehát tétováztam. Egy reggel ront be dolgozó szobámba ragyogó szemmel két fiam. — Tetszik tudni azt az öreg szilfát az út mellett? — kiált az egyik. — Tudom. ! — Azt a szilfát, a melyiken az a függő madár fészek van. — racsit a másik. •— Igen, igen.^■ No hát felmásztunk rá s három fiók van a fészekben. Én pedig elmosolyodtam, elgondolva, hogy íme 1 uj'. szomszédaink is ily reményteljes kis családra tettek szert. Angolból fordította: Aszalay Gyula, megfelelő tőke lekötésével biztosítani kell eme nagy forgalmú út kiépítését. Minthogy pedig ezen czélra legalább 140.000 frt fog szükségeltetni, az útépítési kölcsön mérlege 28000 frt hiányt mutat, mely a közúti pénztár rendes költségvetése során lesz fedezendő. Leszámol ezután a jelentés a közúti nap jelenlegi állásával is, mely szerint az alap évi adó és vámbevétele mintegy 205.000 frt, ebből sükséges § 2,153.000 frt adósság évi törlesztésére 108.000 frt, állandó személyzeti és útfenntartási kiadásokra 50—55 további befektetésekre tehát feljebb 40—50000 frt haszmjs a jelentés ebben* 1 A3ßre, hogy a kölcsönnel lőre hagyassák abba, millenáris útépítési progra egyelőre ismét a rendszeres, bevételeivel arányban álló, fokozatos résre, vagy ha újabb, nagyobb arányú programmot óhajt megállapítani, emelje fel útadóját és a vámtarifát, mert az alap újabb adósságokat csak akkor bír meg, ha jövedelmét fokozzuk. Az alispán előbb utóbb elkerülhetlennek tartja a 7«/0-os útadónak 106/o-ra való emelését, mert a közgazdaságra annyira fontos úthálózat fejlesztésében már megállás is némileg egy a visszaeséssel, de a jelen mostoha gazdasági viszonyokat nem tartja alkalmasnak a terhek emelésére. Ezen, valamint az útalap megterhelt voltán kívül a közúti építkezés terén Józo^ remélhetőleg rövid —.■ififi^'tartó stagnálás szükséges víltalSndokolják, hogy a Körösök jOj-szuattívá tételével a közúti politika itt még ezúttal ismeretlen feladatokat kell, hogy felöleljen, hogy továbbá a közel jövő feladást fogja képezni a közúti fahidaknak vaskókkal való kicserélése és végre azon ]plj rülm^íf’ k ° gy a Mac Ádám rendszerű utak fentartás költségeiről biztos tájékozódás lep..rr| Ezen alapokon az alispán azt javasolja^ho^*^z,fSä^vken nagyobb útépítés ne vétessék fogan axu3^SÖSE_Da kölcsön terhére fejeztessék be a körös-tarcsai hid és a doboz-csabai ut építése és építtessék ki a vesze gerlai út; 2. a közúti alap egyébb jövedelmei terhére vétessék foganatba a rozzant remetei hidnak vashiddá való újjáépítése 72000 frt költséggel (ennek felét Biharvármegye viseli); a csorvási vámos út meghosszabbitása 5000 frtban, a gyomai illő herényi útnak és a szeghalmi vámos útnak meghosszabbítása 10, illetve 8000 frtban és útkaparó ház épitése 18000 frtban előirányzott költséggel. A költségek fedezésére közúti alapnak 1897. évi mintegy, 60000 forintot tevő megtakarítása és az 1898. évi jövedelme szolgálnának. Ezekben ismertettük kivonatosan az alispán részletes jelentését. A tárgy sokkal tágabb körű és számos oldalról megvilágítható, semhogy jelen czikkünk keretében annak taglalásába bocsátkozhatnánk, de a kérdés átnézetes ismertetésével hasznos szolgálatot óhajtottunk tenni a határozatra hivatott közgyűlésnek, mely bizonyára körültekintően, de egyúttal a haladás elvének megszokott, szem előtt tartásával fogja meghozni ezen gazdasági létérdekeket érintő ügyben határozatait. A vármegyei pénztári kezelés rendezését könyvvezetői állásban beállott személyváltozás tette aktuálissá. A vármegyei főpénztár személyzete ugyanis annyira túl van terhelve munkával, hogy a jelenlegi létszám mellett pénztári kezelés szabatos menete még a legnagyobb erőfeszítés mellett is alig lehetséges. A dolgon az alispán akként akar segíteni, hogy az eddigi egy könyvvezetői állás helyett egy fő és egy segédkönyvvezetői állás rendszeresítését, valamint ezen újításhoz képest a munkabeosztás és az ügyvitel megfelelő módosítását javasolja a közgyűlésnek Ennél sokkal nagyobb szabású újítás az mit a községek pénzkezelése körül szerzett tapasztalatai alapján javasol a vármegye alispánja, a midőn kimerítő jelentésben számol be azon visszásságokról, mely népes községünk óriási vagyonának és pénzforgalmának kezelésében a rosszul javadalmazott s bár legjobb igyekezete, de minden előképzettség, és gyakorlat nélküli községi közege tapaszt talatlansága folytán fennállanak. E nagyot reform tekintetében concrét javaslatot nem is terjeszt elő az alispán, hanem egy az ügyet előkészítő szakbizottság kiküldését kéri és csupán a főbb irányelveket jelöli meg, qóőn főleg nagyobb községek pénzkezelését szakképzett közegekre óhajtja bizni és egy ersmind egy alapos pénzkezelési szabászatot kíván kidolgoztatni, a mely az ügykök és teendők szoros megszabásával tenné/hetővé a gondos és szabályos vagyonkezelői és számadásvezetést is. Az ellenőrzés kitétele czéljából pedig egy arabul gyei számvevőt javasol alkalmazni számú községgel bíró vármegyék számvevők teendőit ellátni képéig ki a járási főszolgabirák által ho zott vizsgálatok alkalmával a vagyon szakszerű ellenőrzését volna hivatva teljesíteni. Ha még megemlítjük a néhány bizottság újjáalakítása czéljából az ülés elején megejtendő választásokat és a módosításra illetve megalkotásra váró néhány szabályrendeletet, körülbelül végeztünk áffil^yoj nosabb vonatkozású tárgyais a fentebbiek kérendő arra, és várme 3. A Haviár Dániel, Almásy István, Terényi Lajos és Keller kos szavazás utján való betöltése 4. Az igazoló választmányba öt tag lasztása. 5. A vármegyei tiszti főügyész helyettesének megválasztása. 6. A mátra-körös vidéki egyesült helyiérdekű vasutak részvénytársaságának átirata igazgatóságába 3 tag kijelölése iránt. ___________yató bizottság elnökeinek megválasztása. 8. A nyugdíjazandó tisztviselők munkaképtelenségének megállapítására hivatott bizottságba két orvos beválasztása. 9. M. kir. belügyminister úr rendelete a csabai dohány-beváltó hivatalhoz politikai biztos kiküldése iránt. * 10. Földmivelésügyi m. kir. minister úr leirata a k.-ladányi híd építésénél felmerült túlkiadások tárgyában. 11. A m. kir. belügyminister úr rendelete a kihágások s azok büntetéséről szóló szabályrendelet módositása tíifg.tllD 12. A földmivelé siJ[É m. kir. minister leirata a fásítási és faiskolai szabályrJiíifit tárgyában. 13. A földmivelésügyi m. k. ministeri rendelete a »Szöllővédelmi szabályrendelet« módosita tárgyában. 14. A m. k. belügyminister ur leirata a hiányzó anyakönyvi másodpéldányok beszerzése iránt. 15. A m. kir. belügyminister urnak rendelete a vármegyei árvaszékhez egy kisegítő ülnök alkalmazása tárgyában. 16. A m. kir. belügyminister ur leirata Dr. Móiö Elánom helyettes árvaszéki ülnök javadalmazására vonatkozólag. 17. Szabolcs vármegye átirata ő Cs. és Apoist. kir. felségéhez az ajándékozott tiz szobor megkösznése tárgyában intézett feliratoknak diszküldöttséggel való átadása tárgyában. 18. Zólyom vármegye átirata 1848. félszázados évfordulója megünneplése iránt az országgyűléshez intézett feliratának hasonló szellemű felirattal támogatása tárgyában s ezzel kapcsolatban a nép.s^^^^^ ságünnep országos bizottságának megkeresése 19. Pénztári ügyek. 20. A borellenőrző bizottság javaslata szervezete és ügyrendjének megállapítása tárgyában. 21. A vármegyei igazoló választmány a választott vármegyei bizottsági tagok 1898. évi névjegyzékét bemutatja. 22. Alispáni jelentés a vármegyei közkórháznak, elmegyógyintézettel leendő kibővítése tárgyában hozott közgyűlési határozatra. 23. Alispáni előterjesztés az útépítési programnak 1898T"4vre való"állapítása tárgyában. 24. AlispániSifilfi kezelés rendezése tárgyában. 25. Alispáni jelentés a nők rendezése tárgyában. 26. Alispáni jelentés az alföldi első gazdasági vasút engedélyezési tárgyalásáról. 27. A vármegye alispánjának előterjesztése a vármegyebeli összes szolgabiráknak a kihágási ügyekben, a bíráskodásra leendő feljogosítása iránt. 28. Alispáni előterjesztés a közutakon való közlekedés tárgyában alkotott szabályrendelet módosítása iránt. p. n 29. Alispáni jelentés, az Arvasy.ek.Banai^.-i^iWfc.uni uj sokszorosító -uiVinla tlkalmazása iránt. 30. Alispáni előterjesztés, egy gép beszerzése tárgyában. 31. Alispáni előterjesztés dr. Szalay József, Berthóthy István és Kiss László vm. tisztviselőknek a helyettesítésük ideje alatt elvont fizetéskülönbözet utólagos megszavazása iránt. 32. A feloszlott 1848—49-iki békésmegyei honvéd-egylet 1897. évi alapítványi kamatainak kiadására vonatkozó folyamodványok. 33. Az országos nemzeti szövetség kérvénye a^ Szent-Gellért hegyen építendő országos Pantheon tágyában az országgyűléshez felirat intézése tárában spatozsvári intézetének ké*“1 seggel út és SjH <v I