Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-01-01 / 1. szám

Ennek elérhetésére meg kell szüntetni min­den akadályt. Az akadály a társadalomban van. Fel kell azt forgatni. Lábbal tapodják a nemzet, a hazaszeretet szent érzelmeit lármáznak az Isten, a vallás ellen; követe­lik a család, a házasság, a tulajdon eltörlé­sét. íme a métely, melynek sem becsülete sem erkölcsei nincsenek. Ez a vallástalanság logikai következ­ménye! Vagy árán, vagy boldogság a síron túl az erény a földön, de aztán boldogság mindenki számára ! Hol az orvosság?! „Egy istentagadó népnek kartács kel mondják sokan a nagy Napóleonnal. De ezeknek idézem ugyanannak egy bölcsebb és okosabb nyilatkozatát: „az erőhatalom képtelen valamit alapitani. E világon csak két hatalom van: a kard és a szellem. A kardot végre mindig meggyőzte a szellem.“ Újabban a népnek anyagi nyomorát igyekeznek dicséretesen enyhíteni. .Ez kell­ nagy áldozatok árán is, állami és társadalmi tevékenységgel. Enyhítsük a fájdalmakat, tö­röljük le a könnyeket. Segítsünk az elag­gott vagy beteg munkás nyomorán; az egész­ségesnek munkát adjunk. Javítsuk a föld­mi­velés és ipar törvényeit. Azért szegények mindig r lesznek, de nyomorultaknak lenni nem szabad. De a nép lelkileg még nyomorultabb. Szive,is beteg, sokkal betegebb! Azt mond­ják oktatás kell neki. Igen! napjainkba föl­tétlenül. De ez csak emberi világosság. A népnek az a vilátfíissáa: kall. melyr. megtanítja a kötelessége a munkára, szenvedésre,­ön. Feláld­ásra, jogtiszteletre és önmegtagadásra Ez a világosság csak az égből száll le ve­­rejtékes homlokára.’ 1 nélkül ismereteit arra fogja használni, hogy a rajongók, a dema­­­gógok műveit olvassa, szellemét megméte­lyezze, lelkét rész irányú lapok olvasásával megrontsa. Az anyagi és szellemi nyomor enyhí­tése , a vallásosságnak a szívekbe való vissza­­ültetése, ez a három együtt lehet csak az orvosság. Tegyen meg azért mindenki min­den tőle telhetőt e nagy társadalmi baj or­voslására! Azokat pedig, kik a vallásosság intenzívebbé tételére vannak hivatva, ne aka­dályozza senki működésükben, annak hatá­sát ne csökkentse, hanem növelje. Csak egy a megoldás: a gazdagság a munkának, a munka a tőkének, a tőke a becsület és erénynek és a kettő az Istennek alapján. Br. L. Megyegyülés előtt. (By.) A 125 pontból álló tárgysorozat 22—25. számai alatt felvett ügyek lesznek a január 7-én tartandó rendkívüli megyegyűlés legfontosabb tárgyai. Lássuk azokat oly sor­rendben, amint megvitatásra fognak kerülni. A közkórháznak egy 250 beteg befoga­dására alkalmas elmegyógyintézettel való ki­egészítését a törvényhatósági bizottság elha­tározván, a legutóbbi közgyűlés óta a vár­megye alispánja és a közkórházi bizottság ládi látogatás koczkáztatásától vonakodott, semmi okát se láttam, miért ne beszélhetnék én a férj­jel, mint egyénnel, ha történetből az után ta­lálkoznám vele. A közeledést többször meg is próbáltam, míg egyszer rájöttem, hogy a szom­széd olyanformán viselkedik, mintha kerülni akarna. Hogy elvessem a gyanúját, próbára tettem a dolgot és egy délelőtt, mikor az út túlsó szélén, a Fischer fürészmalma közelében bandukolt, határozottan elébe álltam, hogy meg­szólítom. A brusque modort, a­mint tovább si­ l­etett, nem lehetett félremagyarázni. Természe­­tesen többé nem tukmáltam magamat. Ekkor tájban volt az, hogy szomszédaim felől kiméletlen gyanú kezdett támadni bennem, s szerettem volna, ha egyik-másik jelesebb gyü­­mölcsfám nem hajlott volna falukra. Eltökéltem magamban, hogy a gyümölcsérés és szedés ideje­ elérkezik, résen leszek. Mert némely emberben a „cseresnye hónap“-ban, hogy a régi indui mondással éljek, a meum és tuum közötti kü­lönbség gyöngéd árnyalatának érzéke nem fe­lette nagyon látszik kifejlődöttnek. Azonban eleve nem eselmű voltam egy rosz^ szót se szólani olyan s emberek felőli kedvezőt­len benyomásról, kikkel látogatási viszonyban­ álltunk; ki nem állhatom a szószátyárt. Senkii­ről se szoktam mondani semmit, sem határozot­tan nem mondhatok valamit. Irántuk valóTM ér­deklődésem megmaradt úgy a­hogy, nem aludt ki éppen, de nagyot rohadt. Időközönként ta­lálkoztam az úrral, elhaladtam mellette, a­nél­­kül, hogy ismerném, nagy ritkán láttam a nőt is. Egy id­ő múlva­ azonban nemcsak azt vet­tem észre, hogy a nőnek csinos, karcsú, mindig­­ puha fekete kelmébe öltözött alakja — nyakár­a a kis skarláttal — hiányzik, hanem azt is, hogy körül se jár-kel vidáman daiolgatva úgy, minte. Vajjon mi történhetett vele? Bora megtették mindazon előkészítő intézkedése­ket, melyek a végleges határozat meghoza­talához és így a nagyszabású terv kivitelé­hez szükségesek. Megtörtént a kórház telké­nek az építkezésre szükséges kibővítéséhez a szomszédos telkek megvétele, elkészült az építkezés terve, ennek, valamint a berende­zésnek költségvetése, valamint a humánus terv megvalósításához szükséges 250.000 fo­rintnak kölcsön útján való biztosítása. A tör­vényhatósági bizottságra most már csak ezen előkészítő lépések sanctionálása vár, hogy az építkezés megkezdhető legyen és hogy nem­­sokára egy monumentális közhasznú intéz­­­ménynyel több tegyen tanúbizonyságot e vármegye közönségének humánus gondolko­­­zás­módjáról és emberbaráti czélok megvaló­­sitásában mindenkori nagy áldozatkészségéről. Terjedelmes és körültekintő jelentéssel ép­­ közgyűlés elé a vármegye alispánja az 1898. évi útépítési programm megállapítása érgyában, mely egy tekintetet enged vetni a vármegyének az útépítések terén messzi övőben követendő politikájára is. A jelen­­tés első részében részletes és világos képet, nyújt arról, hogy az 1893. évben felvenni elhatározott 1.200.000 frtos kölcsön az akkor megjelölt és az időközben a szükséghez ké­pest némileg megváltozott programm kivite­­lre miként használtatott fel. Ezen kölcsön­ből kiépitve készen állanak a szeghalmi, füzes-gyarmati, vésztői, körös-ladányi és tót­­komlósi indóházi utak, a gyula-remetei út, a békés mező-berényi út, az öcsödi összekötő út, a kondorosi összekötő ut, a szak­vasi és csapa­i..vámos""út kiegészítések és lí*'"' "IS 1 Deák Ferencz-utcza 504.203 frt 83 kr. , épités alatt állanak a csaba-dob­­ap körös-tarcsai hid összesen­ '301.124 frt 06 kr. szerződésileg kikötött költséggel Egyéb kiadásai voltak az alapnak árfolyam és kamatveszteségek czimén 69800 frt, régi tartozások kiegyenlítésére 50000 frt, telefon építésre 21000 frt. 1895-ben ínséges mun­kákra 31000 frt, az ezredéves kiállítás ban­dérium és monográfia költségei 23000 frt az élővíz-csatorna új zsilipjére 20000 frt, ki­­aján­tásokra és különfélékre 18000 forint. Vagyis a kölcsön alap eddigi összes kiadása mintegy 1.038.000 frtot tesz ki. A marad­ványhoz hozzászámítva a csaba-dobozi út,­alamint a tárcsás híd építéséhez az érde­­­keltek által megajánlott hozzájárulást 52.000 frtot, rendelkezésre áll még ez idő szerint 214.000 frt. További kötelezettségei is van­nak azonban ezen összeg terhére a várm­e­­gyének, így a csaba-kigyós-apáczai vasútra ott 46000 frtot, a füzes­gyarmati püspök­ladányi vasútra 16000 frtot és a gerla­veszei útra 40000 frtot. Ehhez i járul még azon körülmény, hogy a vármegye ere­deti programmjába felvett csaba-békési út dépítése előreláthatólag szintén a vármegyét fogja terhelni. A kereskedelemügyi miniszer ugyanis kilátásba helyezvén, hogy az állami transversális út építésénél elérendő megtaka­rításokból ezen utat kiépítteti, a­­ vármegye­­t az építés sorrendjéből kihagyta. Most azonban, midőn a remélt megtakarítások el­érésére ott alig van kilátás, a vármegyének szállt a mézes napokra? Beteg? Azt hittem be­teg s hogy bizonyos busongást látok a férjen, ki magányosan ásogat reggelenként a kert­ben s egészen felhagyni látszik hosszú sétáival s Blue Hill ormaira, honnan oly felséges ki­­átás nyílik; egybekötve különféle, egész tuczat csörgöjü tisztes kígyókkal. I A mint a napok, teltem­ kétségtelenné lett, hogy a nő a szobát őrzi; talán komoly beteg is, vagy tán nyomorúságba esett. Vajjon me­lyik orvos gyógyíthatja hát? A cantonae, vagy a miltoni ? Erre nem tudtam felelni, mert sem a hórihorgas, fehér allopathicus lovat, sem­­ honseopathicus pej kanczát nem sejtettem csézával a kapu előtt ácsorogni. Ha orvos ke­zelte, úgy csak éjjel látogatta betegét. Mind­ezek a körülmények felkötötték rokonszenve­met s szemrehányást tettem magamnak, hogy gyöngédtelen gondolatokat tápláltam szomszé­daink felöl. Korán beköszöntött a baj hozzájok Szerettem volna holmi aprólékos, tehetségemben álló baráti szolgálatokat felajánlani néktek. De fellángolt bennem a visszautasítás emléke. Te­hát tétováztam. Egy reggel ront be dolgozó szobámba ra­gyogó szemmel két fiam. — Tetszik tudni azt az öreg szilfát az út m­ellett? — kiált az egyik. — Tudom. ! — Azt a szilfát, a melyiken az a függő madár fészek van. — racsit a másik. •— Igen, igen.­­^­■ No hát felmásztunk rá s három fiók van a fészekben. Én pedig elmosolyodtam, elgondolva, hogy íme 1 uj'­. szomszédaink is ily reményteljes kis családra tettek szert. Angolból fordította: Aszalay Gyula, megfelelő tőke lekötésével biztosítani kell eme nagy forgalmú út kiépítését. Minthogy pedig ezen czélra legalább 140.000 frt fog szükségeltetni, az útépítési kölcsön mérlege 28000 frt hiányt mutat, mely a közúti pénz­tár rendes költségvetése során lesz fedezendő. Leszámol ezután a jelentés a közúti n­ap jelenlegi állásával is, mely szerint az alap évi ad­ó és vámbevétele mintegy 205.000 frt, ebből sükséges § 2,153.000 frt adósság évi törlesztésére 108.000 frt, állandó személyzeti és útfenntartási kiadásokra 50—55 további befektetésekre tehát feljebb 40—50000 frt haszmj­s a jelentés ebben* 1 A3ßr­e, hogy a kölcsönnel lőre hagyassák abba, millenáris útépítési progra egyelőre ismét a rendszeres, bevételeivel arányban álló, fokozatos­­ résre, vagy ha újabb, nagyobb arányú prog­­ramm­ot óhajt megállapítani, emelje fel út­adóját és a vámtarifát, mert az alap újabb adósságokat csak akkor bír meg, ha jöve­delmét fokozzuk. Az alispán előbb utóbb el­­kerülhetlennek tartja a 7«/0-os útadónak 106/o-ra való emelését, mert a közgazdaságra annyira fontos úthálózat fejlesztésében már­­ megállás is némileg egy a­ visszaeséssel, de a jelen mostoha gazdasági viszonyokat nem tartja alkalmasnak a terhek emelésére. Ezen, valamint az útalap megterhelt voltán kívül a közúti építkezés terén Józo^ remélhetőleg rövid —.■ififi^'tartó stagnálás szükséges v­íltalSndokolják, hogy a Körösök jOj-szuattívá tételével a közúti politika itt még ezúttal ismeretlen feladatokat kell, hogy felöleljen, hogy továbbá a közel jövő feladá­st fogja képezni a közúti fahidaknak vas­kókkal való kicserélése és végre azon ]plj rülm^íf’ k ° gy a Mac Ádám rendszerű utak fentartás költségeiről biztos tájékozódás le­­p..rr| Ezen alapokon az alispán azt javasolja^ho^*^z,fSä^vken nagyobb útépítés ne vétessék fogan axu3^SÖSE_Da kölcsön terhére fejeztessék be a körös-tar­csai hid és a doboz-csabai ut építése és épít­tessék ki a vesze­ gerlai út; 2. a közúti alap egyébb jövedelmei terhére vétessék foganat­ba a rozzant remetei hidnak vashiddá való újjá­építése 72000 frt költséggel (ennek felét Biharvármegye viseli); a csorvási vámos út m­eghosszabbitása 5000 frtban, a gyomai illő herényi útnak és a szeghalmi vámos útnak meghosszabbítása 10, illetve 8000 frtban és útkaparó ház épitése 18000 frtban elő­irányzott költséggel. A költségek fedezésére közúti alapnak 1897. évi mintegy,­ 60000 forintot tevő megtakarítása és az 1898. évi jövedelme szolgálnának. Ezekben ismertettük kivonatosan az alis­pán részletes jelentését. A tárgy sokkal tá­­gabb körű és számos oldalról megvilágítható, semhogy jelen czikkünk keretében annak taglalásába bocsátkozhatnánk, de a kérdés átnézetes ismertetésével hasznos szolgálatot óhajtottunk tenni a határozatra hivatott köz­gyűlésnek, mely bizonyára körültekintően, de egyúttal a haladás elvének megszokott, szem előtt tartásával fogja meghozni ezen gazdasági létérdekeket érintő ügyben hatá­rozatait. A vármegyei pénztári kezelés­­ rendezését könyvvezetői állásban beállott személyvál­tozás tette aktuálissá. A vármegyei­ főpénztár személyzete ugyanis annyira túl van terhelve munkával, hogy a jelenlegi létszám mellett pénztári kezelés szabatos menete még a legnagyobb erőfeszítés mellett is alig lehet­séges. A dolgon az alispán akként akar se­gíteni, hogy az eddigi egy könyvvezetői állás helyett egy fő és egy segédköny­vvezetői állás rendszeresítését, valamint ezen újításhoz ké­pest a munkabeosztás és az ügyvitel meg­felelő módosítását javasolja a közgyűlésnek Ennél sokkal nagyobb szabású újítás az mit a községek pénzkezelése körül szerzett ta­pasztalatai alapján javasol a vármegye alis­pánja, a midőn kimerítő jelentésben számol be azon visszásságokról, mely népes közsé­günk óriási vagyonának és pénzforgalmának kezelésében a rosszul javadalmazott s bár l­egjobb igyekezete, de minden előképzettség, és gyakorlat nélküli községi közege tapaszt talatlansága folytán fennállanak. E nagyot r­eform tekintetében concrét javaslatot nem is terjeszt elő az alispán, hanem egy az üg­yet előkészítő szakbizottság kiküldését kéri és csupán a főbb irányelveket jelöli meg, qóőn főleg nagyobb községek pénzkezelését szak­­képzett közegekre óhajtja bizni és eg­y ers­­mind egy alapos pénzkezelési szabászatot kíván kidolgoztatni, a mely az ügyk­ök és teendők szoros megszabásával tenné/hetővé a gondos és szabályos vagyonkezelő­i és szá­madásvezetést is. Az ellenőrzés ki­­tétele czéljából pedig egy arabul gyei számvevőt javasol alkalmazni számú községgel bíró vármegyék számvevők teendőit ellátni képéig ki a járási főszolgabirák által ho zott vizsgálatok alkalmával a vagyon­­ szakszerű ellenőrzését volna hivatva teljesíteni.­ Ha még megemlítjük a néhány bizottság újjáalakítása czéljából az ülés elején megej­tendő választásokat és a módosításra illetve megalkotásra váró néhány szabályrendeletet, körülbelül végeztünk á­­ffil^yoj nosabb vonatkozású tárgyai­s a fentebbiek kérendő arra, és várme 3. A Haviár Dániel, Almásy István, Terényi Laj­os és Keller kos szavazás utján való betöltése 4. Az igazoló választmányba öt tag lasztása. 5. A vármegyei tiszti főügyész helyettesének megválasztása. 6. A mátra-körös vidéki egyesült helyiérdekű vasutak részvény­társaságának átirata igazgatóságába 3 tag kijelölése iránt. ___________yató bizottság elnökei­­­­­­­nek megválasztása. 8. A nyugdíjazandó tisztviselők munkaképte­lenségének megállapítására hivatott bizottságba két orvos beválasztása. 9. M. kir. belügyminister úr rendelete a csabai dohány-beváltó hivatalhoz politikai biztos kikül­dése iránt. * 10. Földmivelésügyi m. kir. minister úr leirata a k.-ladányi híd építésénél felmerült túlkiadások tárgyában. 11. A m. kir. belügyminister úr rendelete a kihágások s azok büntetéséről szóló szabályrendelet módositása tíifg.tllD­ 12. A földmivelé­ siJ[É m. kir. minister leirata a fásítási és faiskolai szabályrJiíifit tárgyában. 13. A földmivelésügyi m. k. ministeri rendelete a »Szöllővédelmi szabályrendelet« módosita tár­gyában. 14. A m. k. belügyminister ur leirata a hiányzó anyakönyvi másodpéldányok beszerzése iránt. 15. A m. kir. belügyminister urnak rendelete a vármegyei árvaszékhez egy kisegítő ülnök alkal­mazása tárgyában. 16. A m. kir. belügyminister ur leirata Dr. Móiö Elánom helyettes árvaszéki ülnök javadalma­zására vonatkozólag. 17. Szabolcs vármegye átirata ő Cs. és Apoist. kir. felségéhez az ajándékozott tiz szobor megkösz­nése tárgyában intézett feliratoknak diszküldöttség­­gel való átadása tárgyában. 18. Zólyom vármegye átirata 1848. félszázados évfordulója megünneplése iránt az országgyűléshez intézett feliratának hasonló szellemű felirattal támo­gatása tárgyában s ezzel kapcsolatban a nép.s^^^^^ ságünnep országos bizottságának megkeresése 19. Pénztári ügyek. 20. A borellenőrző bizottság javaslata szervezete és ügyrendjének megállapítása tárgyában. 21. A vármegyei igazoló választmány a válasz­tott vármegyei bizottsági tagok 1898. évi névjegy­zékét bemutatja. 22. Alispáni jelentés a vármegyei közkórháznak, elmegyógyintézettel leendő kibővítése tárgyában hozott közgyűlési határozatra. 23. Alispáni előterjesztés az útépítési pro­gramnak 1898T"4vre való­­"­állapítása tárgyában. 24. AlispániSifilfi kezelés rendezése tárgyában. 25. Alispáni jelentés a nők rendezése tárgyában. 26. Alispáni jelentés az alföldi első gazdasági vasút engedélyezési tárgyalásáról. 27. A vármegye alispánjának előterjesztése a vármegyebeli összes szolgabiráknak a kihágási ügyek­ben, a bíráskodásra leendő feljogosítása iránt. 28. Alispáni előterjesztés a közutakon való közlekedés tárgyában alkotott szabályrendelet mó­dosítása iránt. p­. n 29. Alispáni jelentés, az Arvasy.ek.Banai^.-i^iWfc.uni uj sokszorosító -uiVinla tl­k­almazása iránt. 30. Alispáni előterjesztés, egy gép beszerzése tárgyában. 31. Alispáni előterjesztés dr. Szalay József, Berthóthy István és Kiss László vm. tisztviselőknek a helyettesítésük ideje alatt elvont fizetéskülönbözet utólagos megszavazása iránt. 32. A feloszlott 1848—49-iki békésmegyei honvéd-egylet 1897. évi alapítványi kamatainak ki­adására vonatkozó folyamodványok. 33. Az országos nemzeti szövetség kérvénye a^ Szent-Gellért hegyen építendő országos Pantheon tágyában az országgyűléshez felirat intézése tár­ában spatozsvári intézetének ké­*“1 seggel út és SjH <v I

Next