Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1900-01-07 / 1. szám
Gyula város tanácsát Dutkay Béla polgármester ezután az alispán elé vezette őt, mint egy nagy család fejét üdvözölve, ki a család tagjait a községeket egyaránt részesíti gondoskodásában, minek tanújele a múlt évben Gyulán felépült elmegyógyintézet is, amiért Gyula város háláját tolmácsolja és a legjobbakat kívánja az újévre. Az alispán az üdvözletre reflektálva, tényleg legszebb feladatának ismeri, hogy a vármegye minden községének előhaladását segítse, ezért gondoskodik mindenkor, hogy a községek viszonyaihoz mérten gazdasági, humanitárius és más közintézmények, ipartelepek, közlekedési vonalak stb. létesüljenek. Örömmel tölti el, hogy Gyulán a nagyszabású gyógyintézet létesítése sikerült, végül köszönetet mond a jókivánatokért és viszonozza azokat. A vármegye főispánjánál tisztelgett még a kispénzügy igazgatóság Csák György kir. tanácsos vezetése alatt, továbbá egyéb állami hivatalok küldöttségek is. A kir. törvényszék bírái Novák Kamill kúriai biró kir. törvényszéki elnöknél, a pénzügyigazgató Csák György kir. pénzügyigazgatónál és egyéb hatóságok hivatali főnökeiknél szokásosan tisztelegtek és melegen kívántak boldog új esztendőt. ránduláson, a lehetőségig figyelembe fog vétetni. Első feltétele azonban ennek, hogy a résztvevők mennél nagyobb számban jelentkezzenek. A bizottság ezután részletesen megállapította a mozgalom érdekében kifejtendő akcziója módozatait. A kirándulásban résztvenni szándékozók a bizottság bármely tagjánál jelentkezhetnek. Dr. Fábry Sándor alispán indítványára a bizottság Lukács főispánnak ezen kulturális ügy érdekében kifejtett buzgó fáradozásaiért köszönetével adózott. Magyarok társas kirándulása a párisi világkiállításra. Francziaország maga köré gyűjtve a világ összes műveit nemzeteit, a XIX. század utolsó évét világkiállítással ünnepli meg. A párisi kiállításon megelevenedik az a világszerte végzett nagy munka, mellyel a haladásra lázasan törekvő emberiség szelleme és keze az anyagon eddig produkálni képes volt. A magyar közönségre is rendkívül érdekes és tanulságos volna tehát, ha a századvégi czivilizáczió élőképét mennél nagyobb számban tekintené meg Üzleti érdekektől távol álló országos nevű egyének dolgoznak azon, hogy ezt lehetővé tegyék A párisi kirándulások érdekében országszerte megindított mozgalmat Lukács György főispán vármegyénkre is kiterjeszteni s eredményre vezetni kívánja. E czélból Békés vármegyében egy rendező bizottságot szervezett, mely e hó 2-án tartotta alakuló gyűlését. E gyűlésen a főispán elnöklete alatt résztvettek: Fábry Sándor, Szekér András, Dr. Wieland Sándor, Czinczár Adolf, Fábry Károly, Rosenthal Ignácz, Dr. Szalay József, Horváth János, Lavatka Gyula, Dr. Krcsmarik János, Kovács Lajos. Lukács főispán ismertetvén a bizottság feladatát, a párisi kirándulás ügyét a megjelentek meleg érdeklődésébe ajánlotta s a rendező bizottságot ama tagokkal kik az értekezletre meghivattak meg alakultnak jelentette ki. A bizottság alelnöke Dr. Fábry Sándor alispánjegyzője Szekér András főispáni titkár lett. A felolvasott prospektus szerint azoknak, kik a f. év február hó végéig jelentkeznek részvételi dija 270 frt. Ezen túl 280 frt. Ki ki megválaszthatja kirándulásának idejét és útitársaságát. A kirándulás külön gyorsvonatokon történik, amely Münchenben a végből, hogy a kirándulók ezt az érdekes művész várost megtekinthessék, 2 napra megpihen. Párisban a 8 napi tett tartózkodás alatt az utas magyar kiszolgálást és a legnagyobb kényelmet élvezi. A kirándulókat tapasztalt vezetők kalauzolják. A részvétel díjban — leszámítva az ajándéktárgyakat — benfoglaltatnak az összes utazási költségek, valamint a kiállítás, színházak és szórakozóhelyek belépő díjai is. A kirándulási jegy másra átruházható. Dr. Krcsmárik János bár melegen üdvözli a a főispán akczióját, a kirándulás sikerének legnagyobb biztosítékát abban találja, ha Békés vármegye közönsége egy önálló kirándulást szervez. Pro és kontra többek szólottak a tárgyhoz azonban Lukács főispán utalva azokra a rendkívül nehézségekre, melyek egy ily önálló kirándulás szervezését már csak az idő rövidségére is tekintettel úgyszólván lehetetlenné teszik, felkérte a bizottságot, hogy az ügy sikerét a mozgalom jelenlegi keretében igyekezzék elősegíteni. Azon óhaj egyébként, hogy a békés megyei közönség lehetőleg együttesen vehessen részt a ki- Tanügy. A közs óvodai felügyelő bizottság deczember 3- én tartotta rendes ülését. Jantsovits Emil elnök egyeletes szavakban emlékezik meg Sál József tag haláláról, kiben a bizottság egyik ügybuzgó tagját érdemes tisztviselőjét veszítette el. Indítványára a gyűlés elhunyt hűséges gondnokának érdemeit jegyzőkönyvileg megörökíti s fáradhatatlan munkálkodásáért egyzőkönyvi köszönetet szavaz, mely határozatról a megboldogult családját kivonatban értesíti. Ezután a gondnoki teendők végzésével a bizottság Kovalszky József tagot bízta meg. Abafi János igazgató jelentése több folyó ügy elintézése után az ülés véget ért A polg. közs. iskolaszék deczember hó 31-én tartotta rendes ülését. Jantsovits Emil elnök fájdalommal emlékezett meg a nagy veszteségről, mely iskolaszéke Sál József halálával érte. Az értekezlet kimondja, hogy az elhunyt tag emlékét a jegyzőkönyvben megörökíti. Abafi János igazgató jelentése helyeslőleg tudomásul vétetik. A számvzsgáló bizottság jelentése jóváhagyatik. Abafi János igazgató jelenti, hogy a közig bizottság Neudenbach Sándor választását megerősítette. Ezenkívül több folyó ügy tárgyalása után az ülés véget ért. látni. És nem lehetelen, hogy Nebukodnézár király, aki megcsömörölve a földi jóktól, megkívánta a ló sóskát, tökéletesen olyan lélek volt, mint a Szeczesszió finde-siéele Paul Gostard-ja. De a kényelem is nagy dolog, s a feltalálókat, a nagy kutatókat stb. nem lehet e század történetéből kihagyni. Azért a második kép talán Edison laboratóriumában fog játszani. A harmadik kép . . . azt már a nevető bölcsészekre kell bíznunk, hogy kitalálják mi lehetne a harmadik képben. Harmadik képre már egyhamar nincs anyag. A többi megtörténhetett volna két-három századdal előbb is. A fölvilágosodás századának szerette nevezgetni magát a szegény megboldogult. Kik világosodtak fel? A királyok? A népek? Az utolsó lap is véres háborúkkal záródik, mint az utolsó előtti. A szolgaság is megvan, csakhogy most más formája van: gazdasági. Az emberi állat nem lett se jobb, se inteligensebb. Csak egyben világosodtunk fel. Bizonyosságot szereztünk róla, hogy a tudomány az emberi lelket nem elégítheti ki, s most keressük a visszatérést a valláshoz. Majd visszafelé fogunk tévelyegni ... És ha hirtelenében egy harmadik vívmányt kell keresnünk, aligha találunk egyebet, mint ezt: igenis Rájöttünk, hogy az emberi, nyomorúságon gyan ? lehet segíteni és pedig békés utón. Hományból. Még nem tudjuk. Ebből a titkos tudva tudományok tudományából, még csak egy szót betűztünk ki, ezt a szót: fejlődés Valami dereng kelet felől, ennyi az egész. De a sociológia mégsem született meg , vagy ha megszületett, bizonyára csecsemő. Az már kimaradt ebből a revue-ből. Amennyi elég volna egy jól szerkesztett revue-nek mind a három felvonására: annyit tizenkilenczedik beriségnek. század már nem adott az em bírek. Olvasóinknak örömmel adjuk tudtára, egy tárczarovatunkat, melyre eddig is nagy gondot fordítottunk, a mai naptól kezdve sikerült a legélénkebbé és legváltozatosabbá tennünk. Nem kimélve a szükséges áldozatot, összeköttetésbe léptünk ugyanis legkedveltebb tárczaíróinkkal olykor, hogy azok felváltva apunknak minden vasárnapra egy még sehol meg nem jelent, eredeti tárczát írnak és [olvasóközönségünk kedvelt íróit, kiknek munkáit eddig csupán a külömböző fővárosi lapokban szétszórtan olvashatta, ezentúl a „Békésiben hétről-hétre együtt találja. E nagy jelentőségű újítással, egyrészt olvasóinknak óhajtunk kedves meglepetést szerezni, másrészt üdvös hatású kapcsot akarunk létesíteni a vidék olvasóközönsége és az irodalmi központ között. Az írók, kikkel eddig megegyezni sikerült: Ambrus Zoltán, Bársony István, Benedek Elek, Rákosi Viktor, (Sipulusz), Szomaházy István, Murai Károly, Kóbor Tamás, Jakab Ödön, Szabóné Nogáll Janka, Pap Dániel, Tábori Róbert, Hevesi József, Zilahi Kis Béla, (Junius), Krúdy Gyula, gróf Vay Sándor, (d' Artagnan, Celestin, Floridor). Midőn ezen meglepetésünkre olvasóink szives figyelmét felhívjuk és reméljük, hogy ezzel ismét közelebb fűztük őket lapunkhoz, e helyen is jelezzük, hogy mai tárczánkat Ambrus Zoltán irta, egyike a legjobb műbirálóknak, a ki mélységével és nagy tudásával, színes és élénk tollával a legkiválóbb magyar tárczairók között foglal helyet. Tárczairóink díszes sorába őt is örömmel üdvözöljük. Vizkereszt. Az egyház e szent ünnepével kezdődik meg a hivatalos farsang, a húshagyóig tartó vidám mulatságok ideje. Az idén azonban nem runk hangulatos farsangi birecskét. Gyulán az idén nem lesz farsang, csak a naptárban. Egyetlen elite bál sem lesz a nincs is kilátásban, ami a nyomasztó üzleti és s az általánosan pangó élet következményeképen egész természetes. A gör. kath. egyházaknak most van karácsonyuk, s ilyenkor szokott rendesen lágy idő kemény téllé változni. Ez idén azonban továbbra is locs-pocs, eső sár keserítik az embert. A gyulai rom. kath. hitközség egyháztanácsa anuár 11-én tartott közgyűlésén első sorban Sál Józsefről, mint a tanács és iskolaszék buzgó tagjáról emlékezett meg s elhunyta feletti részvétét jegyzőkönyvbe igtatva, azt özvegyének megküldeni határozta. Az 1900. évre szerkesztett költségelőirányzat elfogadtatott az egyházi adó a múlt évihez hasonló kulcs szerint fog kivettetni. A postaigazgatóság, lletve a m. k. kereskedelmi minisztériummal a szerződés a postahivatali helyiségekre nézve újból megkötni határoztatott 10 évre, azzal, hogy a postahivatalhoz a jelenlegi főnöki lakás hozzácsatoltatik, a főnöki lakás pedig a jelenlegi Gubicza-féle bolt ésakhelyiségbe tétetik át és mindezen átalakítások költségeit a hitközség viseli. Az egyháztanács három évi megbízatása lejárván, az új választás határidejéül február 8 dika tűzetett ki. A választási bizottság a következő: Belváros: elnök Szénásy József, tagok: Lendvay Mátyás, Sál István. Józsefváros: elnök Dr. Follmann János, tagok : Ad. Schriffert József és K Schriffert József. Nagymagyarváros:elnök Schröder Kornél, tagok: Kukla Ferencz és Stefanovics Péter. Betegápolás! pótadó. Többen kérdést intéztek a vármegye alispánjához, hogy mi az oka annak, miszerint az 1899. évben kétféle betegápolási adó volt kivetve: országos és megyei. Az alispán általános tájékoztatásul közli, hogy az 1898-ik évi XXL t.-cz által 1899. évi január hó 1 jével a vagyontalanok betegápolása állami feladattá tétetvén, e törvény értelmében 300 állami betegápolási adó vettetett ki egyszersmind azonban megengedtetett, hogy a várápolási adót is vethessenek ki. Békés vármegye betegápolási alapjának a tárgyalás alatt álló illetőségi kérdések stb. folytán tényleg tetemesebb függő adóssága lévén, a törvényhatósági bizottság 1898. évi őszi közgyűlésén ezek fedezésével,100 pótadót vetett ki az 1899-ik évre, s így állott elő a múlt évben eljesen jogosan és törvényesen a kettős betegápolási adó. S ezen betegápolási adókból abszolúte semmi összeg sem fordittatott a kórházi építkezésekre, melyeknek összes költségei kölcsönökből fedeztettek ezen kölcsönök az ápolási dijakból törlesztetnek. Az alispáni hivatal ügyforgalma az 1899. évben az iktatókönyvek igazolása szerint a következő volt Beiktattatott az általános iktatóba 28656 (1898-ban 28572), a közigazgatási bizottsági iktatóba 2105 (1958), a kihágási ügyek iktatójába 561 (650), közigazg. bírósági panaszok iktatójába 12 (7), központi választmányi iktatóba 83 (70). Összesen tehát 31417 ügydarab, ami az 1898. évi 31257 ügydarabbal szemben 169 drb többletet mutat. Ezeken kívül az egyes bizottságok a következő működést tüntetik fel: a törvényhatósági bizottság 4 rendes és 2 rendkívüli közgyűlésben 881 határozatot hozott miután ugyanazon ügyeket a szakosztályok és az állandó választmány is letárgyalták; a földmivesesk bizottság 5 ülésben 27 határozatot; a közkórházi bizottság 9 ülésben 15 határozatot; a közkórházi építkezési bizottság 24 ülésben 171 határozatot; tiszti nyugdíjintézeti igazgató-választmány 28 ülésben 41 határozatot; a község jegyzői nyugdíj-bizottság ülésben 34 határozatot; a közművelődési bizottság 4 ülésben 10 határozatot; a központi választmány 4 ülésben 16 határozatot; az igazoló választmány 8 ülésben 15 határozatot; az állandó bíráló választmány 1 ülésben 3 határozatot és a közegészségügyi bizottsági ülésben 11 határozatot hoztak. Lemondás: Ritsek János gyulai anyakönyvvezető helyettes, a hivatal tényleges vezetője, benyújtotta ezen állásáról való lemondását Dutkay Béla polgármesterhez. Lemondásának oka, hogy az újonnan alakult gyulavidéki takarékpénztár jobban javadalmazott pénztárnoki állására választatott meg, e mellett pedig anyakönyvvezetői hivatalának kellő kép megfelelni nem tud. Ritsek Jánosnak, ki az állami anyakönyvvezetés behozatala óta töltötte el ezen állást, az új rendszernek akadálytalan életbeléptetése körül igaz érdemei vannak és ezért valamint a hivatalnok mintaszerű vezetéséért a pontos és képzett hivatalnok távozását igazi veszteségnek tartjuk a közérdekre. Adózók figyelmébe. A telekkönyviig betáblázott kamatos adóság tudvalevőleg mérsékli az állami adót, illetőleg annak egyik ágát az úgynevezett általános jövedelmi pótadót. Minden korona kamat után 10 fillér engedtetik el belőle. Példával élve: 1000 korona 6 °/o-ra betáblázott tőkeadósság után 6 korona, 8 % ra betáblázott tőkeadóság után 8 korona, 10,000 korona 6 %-ra betáblázott tőke adóság után 60 korona, 8 %-ra betáblázott tőke adóság után pedig 80 korona engedtetik el az általános jövedelmi pótadóból. De hogy az adósok ily kedvezményben részesüljenek, szükséges, hogy e czélból vallomási íveket adjanak be tartozásaikról és pedig évről-évre, miután az adóságok nem hivatalból, hanem bevallási ívből állapíttatnak meg. A vallomási ívek január hó végéig nyújtandók be a községi elöljáróságoknál, Gyulán pedig a városi adóhivatalnál. A gyulai iparos ifjúság önképző egylete, újév napján tartott választmányi ülésében farsangi tánczvigalmat február hó 3-ikára t>s e hét folyamán fognak szét" -fuftui ki." A meghívók A gyulai róm. kath. főgimnáziumra a gyülés a karácsonyi és újévi ünnepek alatt szünetelt ugyan, de azért a lapunkban legutóbb kimutatott 23055 frt összeg a következő jegyzésekkel gyarapodott: Dr. Dunay Alajos szentandrási lelkész 200 frt, Haviár Lajos kir. főmérnök 100 frt; összesen 23355 frt. Eljegyzések: Schmidt Gyula vaskereskedő tekintélyes polgártársunk szép és művelt leányát Mariskát eljegyezte Szilvásy Károly főhadnagy, a szegedi honvédkerületbeli hadbiztos. —Néhai jóemlékü Rácz János volt gyulai ev. ref. rektor kedves és szép leányát Erzsikét eljegyezte Duzs Gergely kovaszinczi kereskedő. Őszintén gratulálunk! utczák villamvilágitása. A magyar vasúti forgalmi részvénytársaság a városi tanácshoz intézett beadványában engedélyt kér arra nézve, hogy a jelenlegi villamvezeték irányában legalább 25 drb utczai lámpást helyezhessenek el, hogy a végleges telep üzembe hozataláig a világítás erősségéről kellően tájékozva legyenek. Eme lámpák egész éjjel égnének és az egész éjjeli világításért lámpánként 5 krajczárt kér a részvénytársaság; a városi tanács a lámpák felállítására és világítására az engedélyt meg fogja adni Mezőgazdasági munkás jutalmazása. A földmivelésügyi miniszter Csomós János gyulai mezőgazdasági munkás részére, hosszas szorgalmas és hűséges munkálkodásának elismeréséül 50 frt készpénzt és egy díszesen kiállított beráházott emléklapot küldött eme emléklap és az 50 frt jutalom folyó hó 14-én délelőtt a városháza nagytermében Dr. Lukács Györgynek kedves, népes, virágos hangulatú estélyei híresek voltak nem is olyan régen. Árvaszéki jegyzőválasztás. Lapunk múlt heti számában közöltük, hogy dr. Mérő Samu vármegyei árvaszéki ülnök ezen állásáról lemondott s helye a februári rendes közgyűlésen fog választás utján betöltetni. Értesülésünk szerint az ülnöki állásra aspiráló Linszky Ferencz árvaszéki jegyző megválasztatása esetére az árvaszéki jegyzői állásra Hajnal Béla közig, gyakornok, tb. szolgabiró is pályázni óhajt. A vármegye központi választmánya január hó 2-án tartott ülésében az 1899. XV. t.-cz. rendelkezéséhez képest a vármegye alispánjának előterjesztése alapján megállapította a gyomai és orosházi választókerületekhez tartozó volt úrbéres községekre nézve a legkevésbbé megrótt V4 úrbéres telkek földadóját, kijelölte egyben az urbériséggel nem birt községekre nézve azon szomszédos községeket, a melyekből a legkevésbbé megrótt V4 úrbéri telek földadója veendő lesz. Ezen határozatát az illető községekben 8 napi közszemlére tétette ki azzal, hogy ellene 8 nap alatt a kir. kúriához lehet felebbezni. A földadómegállapitás a következőleg történt: 1. Kétegyháza 20 korona 40 fillér, 2. Gyulavári^ 12-90, 3. Doboz 22-50, 4. Endrőd 19-88, 5. Gyoma 29-06, 6.Tarcsa 25-30, 7. F.Gyarmat 24.86, 8. Sizeghalom 2156, K. Ladány 13-14, 10. Öcsöd 1102, 11. Szt.András 10-36, 12. Mezőberény 26-94, 13. Csorvás 43-46, 14. Tótkomlós 34-44, 15. Oros jháza 15-46 korona. Az urbériséggel nem birt köziségekre nézve azon községeket, melyek földadói minimum tekintetében irányadóul vétetnek, a következőleg állapították meg: Kondoros, Sz.-Szt -Tornya, P.-Szt.-Tornya, Nagy-Szénás, Bánfalva, P.-Földvár és Sámson községekre Orosházát, Uj-Kígyós községre Kétegyházát és Vésztő községre K-Ladányt. A „Gyulai Kaszinó“ január hó 14-én (vasárnap), délután 5 órakor rendes közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Igazgatói jelentés, 2. pénztári számadás, 3. könyvtárnoki jelentés, 4. az 1900. évi költségvetés megállapítása, 5. indítványok, 6. tisztújítóé, 7. a hírlapok elárverezése. A „nagymagyarvárosi olvasókör“ január 1-én tartotta meg évi rendes s tisztújító közgyűlését s tisztviselőkül egyhangúlag megválasztanak elnöknek : ifj. Góg Mihály, alelnöknek Kukla István, jegyzőnek: Debreczeny Károly, pénztárnoknak : Szabados József, ellenőrnek: Bakó Jakab, ügyésznek: Dr. Ladics László, könyvtárosnak: Sifiis István, választmányi tagoknak: ifj. Balog József, Csőke István, Csomós István, Demkó György, Góg György, Góg Péter, Kovács János, Kukla Ferencz, Ficzere Mihály, Menyhárt Gáspár, Ritsek János, Pécsi István, Seres Mátyás, Schriffert Márton, Szabados József és Stefanovics Péter. Egyúttal elhatározta a közgyűlés, hogy mint eddig, úgy ezen a farsangon is fog hálát tartani. A gyulai csizmadia ipartársulat a Gyulán felállítandó gimnázium alap javára február 11-én ifj. Ludvig József házánál zártkörű tánczvigalmat rendez. Szerencsés kapitány. Ha igaz az Esti Újság csütörtöki híre, a Gyulán, hosszú időn át lakott , és jó emléket hagyott Kepes János századosra ugyancsak rámosolygott a szerencse. Kétszázezer koronát nyert egy sorsjegyen , noha egy kissé bajos elhinni a derék kapitány e nagy szerencséjét, mert a szenzácziós nyereményről? Gyulán^ hova Kepes századost a legszorosabb bajtársi és baráti kötelékek fűzik, másfelől még semmit sem tudnak e hirből, mint e laphirből, ami bizony lehet tréfa is. Mindenesetre a legnagyobb örömet éreznék Gyulán mindenütt, mert a derék mélyen érző és emberszerető kapitány nemcsak rászolgált arra, hogy boldog emiber legyen, de jó kezekbe is jutna nála a nagyi summa pénz, amit tréfálkozva annyiszor megjövendöltek neki a kártyákból. Véglegesités. A vármegye főispánja Merksz Rezső csabai,helyettes járási írnokot ezen állására véglegesen kinevezte. Névváltoztatások. A m. kir. belügyminister megengedte, hogy dr. Weisz Vilmos és kiskorú,Weisz Rezső csabai lakosok „ Vasa-ra változtassák át vezetéknevüket, öngyilkos tiszthelyettes. Alig pár hónapja jött Gyulára Finta Aladár fiatal honvéd-tiszthelyettes. Jó családból való, ambiciosus fiatal katona volt s mindenkit megrendített a hir, hogy a fiatal hadapród szerdán télben lakásán agyonlőtte magát, eldobta magától fatal életét, melybe még alig isígy belépett s mely még oly sok szép örömet, előhladást, virágot teremhetett volna számára. okát csak talágatják, de nem tudják Tettnek bizttan. Némelyek pénzzavarnak tulajdonítják, ami bizgy a tiszthelyettesi ranggal éppen arányban nem illó csekély fizetési utaltság mellett nem is lehetővn. Valószínűbb azonban, hogy elmezavarban val a szegény fiatal jádét, hátrahagyott leveleiből régibb ez tűnik ki. A megdöbbentő gyászeset mindjürt élénk sajnálkozást keltett, noha kevesen ismrték meg Gyulán a jobb sorsra érdemes fiatal katonát. Haláláról az^ezech tisztikara adott ki gyászjelentést és ^tizeken délelőtt katonai gyászpompával kisérték ki örök nyugalomra. L0CS-2008. Akár állandó rovatot nyithatunk ezen a télen az időjárási mizériáknak. Kellemetlen nedves, sáros, ködös napjaink vannak, a felhőkülte tájra hamar ráborul a hosszú, hosszú éjszaka, reggel alig tud kibontakozni a nap a szürkés-sárga felhőkből. Az oláhok karácsonya, amikor többnyire megváltozik az enyhe tél, sem hozott fagyot az idén s igy nincs is kilátás, hogy a kellemetlen lágy időtől egyhamar szabaduljunk. Jelmez-estély. Fényesnek ígérkező mulatságra készül az orosházi vöröskereszt-egylet, mely minden évben kiválóan sikerült és megyére szóló mulatsággal kedveskedik a farsang kedvelőinek. Az egylet ugyanis, — melyet nagy rendező-gárda támogat, — január hó 27-én az „Alföld“ szálloda nagy termében jelmez-estélyt rendez, mely bizonyára azé összeggel fogja szaporítani az egyesület alaptőkéjét A gyoma—endrődi földparczellázás. Gyomai főispán jelenlétében lesz a megjutalmazottnak közönség részvételével átadva. Szilveszter estély. A „gyulai fiatalság“ alatt tömörült bálrendező lelkes fiatalság pilatsága kedélyesen, túlzsúfoltnak ugyan nem modható, de sok nagyobb bálnál kedvesebb, hanguatosabb közönség részvétele mellett folyt a pavillában Szilveszter estélyén. A rendezőség fáradhatlan bogalma, mely megmutatta, hogy ebben a megsavasodott szezonban is lehet produkálni valamit, csak karni kell, olyan pazar kis murit hozott össze, amely soká emlékezetes marad a benne résztvevők eőtt, persze, mert nem is igen lesz alkalmunk az lei farsang alatt elfeledni, ha csak a polgári kör bíjja nem lesz majd folytatása ennek. — A mulatsápn észt vettek a következők. Leányok: Bauer Marit, Bekker Nelli, Borbély Juliska, Bumbera Erzsié (NI.-Várad), Denhoff Jolán, Dorn Irma, Frailer Ezsike, Huszka Rózsika, Lendvay Margit, Moldványi Teréz, Remete nővérek, Reppold Anna, Ta Irma, Tóth Erzsi. Asszonyok: Denhoff Gáborné, Dorn Frigyesné (Oravicza), Frailer Istvánná. Frai-tudósítónk írja: „Újév napján délután 3 órai lor Gyuláné, Lendvay Mátyásné, Moldoványi Ist-Gyoma községházánál a helybeli és az endrődi lavánné, Papp Gyuláné, Remete Józsefné, Repoldkosság egy népgyülésre jött össze. A népgyül Károlyné, N. Szabados Józsefné, Tar Gyuláné, lohoska Mihály járási főszolgabíró nyitotta meg Tóth furcsa. A kereskedők és kereskedő ifjak egyletében is volt Szilveszter estély, de soha még olyan üres nem volt az egylet helyisége mint ez alkalommegyék betegápolási alapjaik tartozásainak kiegyen Imás, úgy hogy az estélyt, mint tánczestélyt aligévben, még utóljára megyei beteg Iágig tudták megtartani, abban az egyletben, melyrtesitette a jelenvoltakat báró Wodianer Arti ple nagybirtok örököseinek abbeli elhatározá h ogy a 29000 holdnyi földbirtoknak egy tagban’’ ő megvételével Gyoma és Endrőd nagyköra annak megkínálva. Erre óriási lelkesedés