Békés, 1915 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-10-10 / 41. szám

XXVII. évfolyam BMütéri árak: Egész évre ......... Fél évre................. 10 K — 1­­5 K — 1 Évnegyedre 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Nyíltá, 1915 október 16. r f ES POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KOHN HÁTID 41. szám. Szerkesztőség és jó adóhivatal; Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közle­mények, hirdetések és nyilt terek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik imádén vasárnap. Vármegyei közgyűlés előtt. ii. azonban a jegyzői fizetést rendező új törvényt hozott a törvényhozás, minek következtében a már módosított szabályrendeleten újabbi változtatások váltak szükségessé, amelynek keresztül vezetése végett a belügyminiszer a még jóvá nem hagyott szabályrendeletet a vármegyének visszaküldte. Értesülésünk szerint a belügyminiszer által kívánt módosítások figyelembe fognak vétetni, kivéve a miniszernek egy kívánságát. A módosítások a helyettesi minőségben töltött idő beszámítására és a nyugdíj alapjául szolgáló beszámítható javadalom megállapítá­­tására vonatkoznak, különösen biztosítva, azon jogokat, amelyeket az új törvény életbe lépte előtt szolgált jegyzők már megszereztek. Ki kell a szabályrendeletből hagyni Gyula város jegyzőit, mert az uj törvény szerint a város tartozik a jegyzőinek nyugdíjáról gon­doskodni. A gyula­ városi jegyzők által eddig befizetett járulékok tekintetében az lesz a javaslat, hogy azok, valamint a város által adott hozzájárulások Gyula város 1. nyugdíj­alapjának kamat­­ nélkül visszaadassanak. korona volt, most azonban a fent említett visszafizetés által 260,000 koronára fog az leszállni. A vármegyei ebtartási szabályren­deletnek a belügyminiszer által sürgetett módosítása újból a törvényhatóság elbírálása alá kerül. Ismeretes, hogy a vármegye a miniszer azon kívánságának, hogy ebtartási szabályrendeletét aképen módosítsa, hogy az ebadó tételeket emelje fel és a mentességeket szüntesse meg, már több ízben ellenszegült. A miniszer a törvényhatóság különleges viszonyaira tekintettel, most mégis annyiban változtatta meg álláspontját, hogy az ebadó tételeknek felemelését nem kívánja, azonban a nem házi ebek (pásztor és tanyai kutyák) adóval való megrovásához ragaszkodik. Amint halljuk, a javaslat ismét az lesz, hogy egy tanyában egy kutya, egy nyájnál egy pásztor kutya és minden csősznek egy kutyája mint haszon eb, adómentes legyen. A belügyminiszer azon hallatlan drága­ságra tekintettel, amely minden vonalon de különösen az élelmiszerek terén fennáll és A községi jegyzőket igen közelről érinti a község jegyzői nyugdíj szabályrende­letnek módosítása. Tudvalevőleg a község jegyzői nyugdíj szabályrendeletet, az állami nyugdíj­törvény rendelkezéseihez képest a törvényhatóság már módosította. Időközben kimondaná a törvényhatóság végül a mi­niszer kívánságával szemben, hogy az egyébként jogszerűen befizetett járulékokat semmiféle címen vissza nem adja. A község jegyzői nyugdíj alapnak eddigi érintetlenül hagyandó tőke állaga 290,000 amely napról napra feltartózhatatlanul foko­zódik, a vármegyei alkalmazottak rendkívüli segélyezésére 6550 koronát engedélyezett és felhívta a törvényhatóságot, hogy ezt az összeget a szükséghez képest megállapítandó arányban tizenhat kérdő pont kitöltése után A közgyűlésnek az alispáni jelentésen kívül legfontosabb tárgya lesznek a vármegye 1916 évi háztartási és pótadóköltségvetései. Ezekről előző számainkban már részletesen megemlékeztünk. Itt csak annyit jegyzünk meg, hogy a vármegye háztartási költség­­előirányzata az 1915. évivel szemben 14,636 koronával több szükségletet tüntet fel, dacára annak, hogy új tételek nincsenek a költség­­vetésbe felvéve, azonban a rendkívüli drágaság következtében még a régi szükségletek alapul vétele mellett is az említett több költség merült fel. Ezt a többletet mint állami javadalmat fogja a vármegye kérni. A pótadó költségvetésekben felsorolt szükségletek fedezésére kívánt összesen három százalék pótadó kivetése név szerint való szavazással fog a törvény értelmében elhatá­roztatni, azonban most már csupán egyszerű, nem pedig két­harmad többség szükségeltetik, annak érvényre emeléséhez. T­A­R­C­A. _A kozlowi templom.* Korhadt fabódé. — Istennek háza Kereszt is volt a tornyán valaha rég, Szomorú, mintha valakit várttá, Mélázva tekint a feldúlt tájra — Vén szolga . . . Nem látott ilyet soha még A kis harang nem csendül meg imára S nem kisér ki már senkit temetőbe­, Barbár kezek által átformálva Ott­homból most a csaták zajába, Nem estima, hős vér fakad belőle. Nehéz, fáradt csönd ül a szentélyben, Szent tömj­énillat nem száll az egekbe! Munkás pók sző hálót a szószékent, — Dávid könyve rajt' még nyitva épen — S a szent freskókat barna por lepte be. Hervadt virágcsokor az oltáron, jámbor kezek tehették egykor oda. Sárga gyertya pislog rajta, három, S alant kulcsolt kezekkel, imázón, Zokogva térdel egy magyar katona. Viszt Konrád. * Kozlow, galíciai falu Lemberg mellett. Simon Judit a filmen. A filmek dramaturgjai, akik éppen olyan tiszteletreméltó művészemberek, mint a színházi dramaturgok, régen rájöttek, hogy a magasrendű, a különösen irodalmi képek számára nagyszerű tárház nyílik a költői művekben és a nagy re­gényírók és belletristák alkotásaiban. Valahogyan fordítva van a dolog ez a filmnél, mint a szín­háznál Míg a regények színpadi művekké való átalakításában sok szépsége vész el az eredeti­nek, rengeteg sikkad el az író szárnyaló fantá­ziájának szülötteiből, — a változó szinterű de­­tailokból — addig a film dúsan ki tudja fejezni az író gondolatát, életre hívja a témát s mintegy eleven illusztrációval szolgál ahhoz A filmre dramatizált regények és költemé­nyek előkelő sorozatához csodaszép műfilmje sze­gődik hamarosan : Kiss Józsefnek, a ma élő legna­gyobb magyar költőnek utolérhetetlen szépségű, hatalmas témájú balladája „Simon Judit“. Mi, akik iskolai olvasókönyvünk által ismerkedtünk meg a klasszikusnak elismert alkotással, ezt a filmet, mint régi emlékezetünk kedves újraidéző­­dését fokozott gyönyörűséggel fogjuk szemlél­tetni. Ám a film a magyar irodalom világszerte való elterjedésében új eszköznek is lesz úttörője A magyar költők művei külföldön alig ismerete­sek s ha közöttük a legnagyobbaknak költemé­nyei meg is jelentek a külföldön, nagyobbrészt csak bibliofilek számára összeállított antológiák­ban jelentek meg. Kiss József grandiózus balla­dája, amely hiszen ragyogó gemma a világiroda­lom ékkőgyüjteményében is, így e film által egyszeriben elért méltó, világszerte való megbe­­csültetését. A „Simon Judit“ filmet Mérei Adolf rendezi aki ötleteit pompásan fogja érvényesíthetni most már a filmen is, amely különben sem ismeretlen terrénum előtte, néhány nagyon ötletes film meg­rendezésében — a revük keretében — már be­mutatkozott előttünk. Ám őt voltaképen segítő­társul kell csak említeni a film megrendezésében. Mert hiszen, hogy a költemény szépsége a költő sajátos fantáziájának hűséges továbbfejlesztése legyen s a megható történet meg nem irt fázisai, ugyanoly szellemű, nagyszerű részletek le­gyenek, arról maga Kiss József gondoskodik, aki a 2000 méteres dráma konceptusát maga ké­szítette el s Mérei azt színpadszerűvé tette, így a fenséges balladából készült film értékre nézve ugyanolyan klasszicitást képvisel majd, mint az eredeti, a ballada A szereposztás a következő : Simon Judi­­tot Acél Ilona játsza, az apát Rátkay Márton, Simon zsidót Somlay Artur, a szent papot Vágó Béla Új szereplő a balladában, de szerepe nincs, de a film kiterjedt elképzelésében annál fonto­sabb cselekvésü a zsidó házasságközvetítő, akit Sarkadi Aladár személyesít Simon Juditnak, a boldogtalan zsidólánynak ábrázolásához kiválóan alkalmas tehetség Acél Ilona, a Nemzeti színház tagja. Gyönyörű megjelenés, a drámai művész­nők között egyike a legtehetségesebbeknek s mély intelligenciájával bizonyára feledhetetlen alakítást fog nyújtani. Rátkay Márton nem ezút­tal debütál filmen először. A „Rablélek“-ben aratta első mozisikerét. A szent papnak hatalmas szerepét Vágó Béla viseli s a nagyszerű drámai színésznek igazán minden tehetségére számot­­tartó szerep jut a kezére. Somlai Artur szerepe persze domináló, a legfontosabb Acél Ilona mel­lett. Somlay Artur bizonyosan külföldön is meg­csodált művésze lesz a mozinak e film révén. A rendező apparátus hatalmas lesz. Az eredetileg nem sok strófás ballada annyi szintű képet ad a régi zsidó családi életből, amennyit rendre feldolgozni páratlanul pazar módon kell, hogy a rendkívül érdekes miliőt bemutassa. A felvételek máris serényen folynak s a közeljövő meghozza a magyar filmgyártás újabb diadalmas térfoglalását. Lapviták­ mai száma Q oldal.

Next