Békés, 1921 (53. évfolyam, 1-105. szám)

1921-06-11 / 47. szám

Liki. évfolyam 47. szám Szombat <Gyula, 1931. június 11 Előfizetési árak: Egész évre . . 120 K — f Fél évre . . 60 K­­­f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI LAP Egyes szám ára 2 korona. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyílt terek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Felelős szerkesztő: DOBAY FES­EA­C Megjelenik szerdán és szombaton. Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában, Hiszek egy isteni Örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Ismét Trianon* A francia kamara megszavazta, elfogadta a magyar békeszerződést. Franciaország lesz így a harmadik nagyhatalom, mely ratifikálja a magyar békeszerződést és akkor az hatály­ba fog lépni. Érvényessé, végrehajthatókká fognak válni összes rendelkezései, foganato­­síthatókká minden határozmányai. Felkelhe­tünk majd a műtőasztalról és konstatálhat­juk, hogy csakugyan csonkák és bénák va­gyunk. És konstatálhatunk majd sok minden egyebet is, számtalan veszteséget, lemondást, amit a békeszerződésben, úgyszólván látat­lanban, aláírtunk. El fognak majd jönni hoz­zánk különféle bizottságok, hogy valamiféle esztétikai formát adjanak csonkaságunknak, tapaszokat ragasszanak halálos sebeinké vagy igyekezzenek azok gyógyulását megaka­dályozni, aszerint, amint az ő érdekeik dik­tálják. Most fog tehát reánk nézve a trianoni béke okként működni. Eddig csak okozat volt és következmény. Szomorú okozata és követ­kezménye számtalan bűneinknek és hibáink­nak. Mi mindennek lesz oka, miképen fog hatni jövő életünkben, az teljesen tőlünk függ. Ha nemcsak fizikailag, de erkölcsileg és szellemileg­­ is csonkákká tesz bennünket, akkor végzetes hatású lesz és sírunknak le­­­het a megásója. Ha ellenben eszünket gon­dolkodásra, szívünket erélyes élni akarásra buzdítja, ha megnyitja szemeinket bűneink meglátására és megerősíti akaratunkat azok­nak kiirtására, akkor egy szebb, boldogabb jövőnek lesz kiinduló pontja, oka és­ alapja a trianoni szomorú békeokmány. Csonkák, kifosztottak, útszéli koldusok lettünk ezzel a békével, ezt éreznünk és tud­nunk kell, de Isten őrizzen meg bennünket attól, hogy tehetetleneknek is képzeljük magun­kat. A legnagyobb emberi teremtő erők, az értelem és az akarat, csonkíthatlanul meg­maradtak számunkra. Amannak meg kell világosodnia, emennek meg kell erősödnie. Értelmünknek meg kell ismernie tisztán, világosan, hogy mik voltak azok az okok, melyek Trianonig juttatták nemzetünket. Meg kell ismernünk azokat a hibákat, bűnöket, melyek okozói helyzetünknek, azokat az eré­nyeket, melyek elkerülhetővé tehették volna ezt a helyzetet. Meg kell tisztán ismernünk, kikre támaszkodtunk, kikben bíztunk és kik­től féltünk. Kik a valódi barátaink és kik az igazi ellenségeink. Kikkel bántunk igaz­ságtalanul és kiket dédelgettünk érdemtele­nül. Meg kell ismernünk többi hibáinkat. Kényelemszeretetünket, könnyelműségünket, patópáloskodásunkat, jelszavakon kapkodó könnyelműségünket, felületességünket. És ha mindezt alaposan, jól, csalhatatlanul felismer­tük, akkor meg kell lennie bennünk az erős, törhetetlen akaratnak, hogy szakítsunk mind­azzal, ami a múltban gyönyörűséges, de káros, tetszetős, de veszedelmes volt. Nagy magunkba­­szállásnak legyen megindítója a trianoni béke életbelépése, nagy, nemes elhatározásoknak legyen a megmozdítója. Ha így lesz, akkor üdvünkre válik, akkor felemelkedésünk,­ nj életre kelésünk alapja lesz helyzetünk, de ha nem így mar szánalmas lesz, ha nem késztet bennünket sem gondolkodásra, sem akarásra, sem tettekre ez a nyomorékság, ha azt fogjuk hinni, hogy ebben a békében van »temetője minden szittya fénynek«, akkor valóban halálos ítéletünkké lesz a trianoni békeokmány és az ítélet végrehajtói önmagunk leszünk. Teljesen megnyugtatja a bizottságot a tekin­tetben, hogy amennyiben mégis olyan határozat hozatott volna, amely a rendeletekben lefektetett intenzióknak nem felel meg, ott a Gok. felebbezési joga fenn van tartva és a Gtk. e tekintetben meg is fog felelni kötelességének. A kir. pénzügyigazgató havi jelentésénél dr. Török Gábor panaszkodik a késedelmes adókivetési munkálatok miatt. Morvai Zoltán p. ü. titkár a pénzügyigazgató képviseletében kijelenti, hogy a felpanaszolt ügyek­ben tapasztalt­­ késedelmek olyan akadályokra ve­zethetők vissza, amelyek elháríthatók nem voltak. Megnyugtatja úgy a felszólalót, mint a bizottságot, hogy minden meg fog történni az ügyek gyors elintézése érdekében. A vármegyei közigazgatási bizottság ülése: (1921 junius 8). Az ülés első tárgya az alispán rendszerinti havi jelentése volt. A jelentés szerint a kormány a jövő gazdasági évben a liszt ellátást a szabad forgalom alapjára helyezte. Az ellátatlan lakosság liszt szükségletéről továbbra is a kormány gondos­kodik. A termés­kilátások kedvezőtlenek és csak ki­adós, jó eső mellett remélhető javulás. Az aratási munkák biztosítva vannak. A na­gyobb gazdaságok aratókat szerződtettek. A kis­gazdák részére is kellő számban állnak munkások rendelkezésre. Morvay Mihály az aratásból kimaradó mun­kások érdekében az ármentesítő társulatokat fel­kérni javasolja, hogy a védtöltési munkálatoknál ezeket az aratásból kimaradt munkásokat alkal­mazzák. Dr. Ladics László a gabonaváltság kérdé­séhez szól, szerinte nem volna méltányos, hogy azok is engedményekben részesüljenek, akik minden ürüggyel igyekeznek kibújni a kötelezettség alól. Dr. Török Gábor hasonló értelmű felszólalása után elnöklő alispán Morvay Mihály felszólalására kijelenti, hogy meg fogja keresni a társulatokat az aratási munkából kimaradt munkások foglalkoz­tatása érdekében. Dr. Ladics László és dr. Török Gábor fel­szólalására jelenti, hogy a gabonaváltság tárgyában beérkezett kérvények a leglelkiismeretesebb elbí­rálásban részesülnek. Németországi benyomások: ii. Wiesbadenben külön fogadóiroda várta a kongresszusra érkezőket. Német pontossággal ki­utaltak mindenkinek lakást és minden lakás jó volt. Wiesbaden világhírű meleg konyhasós forrá­saival Európa egyik legnagyobb fürdővárosa. A megszállás következtében látogatottsága lényegesen csökkent és ez az egyik fő oka annak is, hogy a kongresszust ez évben is, mint a háború előtt, Wiesbadenben tartották meg. Meg akarták mutatni a német orvosoknak, hogy a megszállás dacára is teljes rend és nyugalom van ott, s a betegek bát­ran mehetnek oda. Külsőleg a megszállás nem is nehezedik súlyos teherként a városra. A meg­szálló katona kevés és ezek között sem sok a fekete — sokkal kevesebb, mint a Rajna túlolda­lán fekvő Mainzban, ahol lépten-nyomon színes katonákba ütköztünk — elég udvariasak, feltűnő cenzúrát nem gyakorolnak és látszólag nem zak­latják a lakosságot. A színházak, mulatóhelyek éjjel egy óráig vannak nyitva és a késő éjjeli órákban is bátran végig lehet menni az utcákon. A wiesbadeni doktorok azonban az első­­ ismer­kedési estén elmondták, hogy eleinte sok zaklatás­nak volt kitéve a megszállott Rajna-tartomány népe, csak most mióta azt hiszik a franciák, hogy barátságos viselkedéssel hamarább érik el céljukat: a »Rhein-Provinz« elszakítását a német birodalom­tól, azóta engedett a nyomás és szelíden viselked­nek. Ezzel az eszközzel sem mennek azonban semmire. A megszállott területek lakossága lán­golóbban sovén, mint a többi német és erősebben bízik a nagy német birodalom feltámadásában, mint a legfanatikusabb porosz. Senki sem érint­kezik — ha csak nem hivatalos kötelessége — a franciákkal, akik német családokhoz nem járhat­nak, a kávéházakban, éttermekben külön asztal­nál ülnek. Mégis — azt mondják a wiesbadeniek — mindent tudnak a mi a városban történk, mert sok elszászi kémük van. A kongresszus a megérkezésünk utáni nap kezdődött s Klemperer berlini tanárnak az orvos­képzés intenzívebb voltát sürgető beszéde nyitotta meg. A háborús orvosképzés Németországban is csak felületes lehetett és ezt most kell helyre­hozni a kórházi gyakorlati idő meghosszabbításával és szünidei tanfolyamokkal. A kongresszuson el­hangzott előadások ismertetése csak szaklapba való és így ezen a helyen csak felemlíthetem, hogy a tuberkulózis vitában a freiburgi Aschoff és a königs­­bergi Lelter előadása magaslott ki. Mindketten hangsúlyozták a gyermekkori tuberkulózis elleni védekezés nagy fontosságát. A cukorbaj kezelésé­nek tárgyalásánál a világhírű Noorden klasszikus előadása, a bécsi Kolisch szellemes kritikája sok új túlzás felett magaslottak ki. Teljesen újak és Lapunk mai száma 4 oldal. Udvari 733 15—2) (á la pilsen) Góliát IValéta (á la SalvatorO sör Csak viszonteladódnak ! palackozva békebeli minőségben kapható az Első Magyar Részvény Berfőződe főraktárában: Weisz Mór és Társa cégnél), Czynlági.

Next