Békés, 1922 (54. évfolyam, 1-104. szám)

1922-09-27 / 77. szám

LII. évfolyam 77. szám Klifizetési Arat: Egész évre . . . 360 K Félévre .... 180 K Egyes szám ára 8 korona. Szombat Gyula, 1922. szeptember 23 Hirdetési díj előre fizetendő.BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyílt terek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Keresztény tömörülés.­ madását, Magyarország népének boldogulását. Máról holnapra nem lehet olyan rettenetes bajokat orvosolni, mint amelyek az elmúlt években reánk szakadtak. Az orvoslás módjai pedig, a keresztény nemzeti eszmék alapján is, sokfélék. A különböző utakon járó vezé­rek nagy része egy cél felé halad, ha úgy látszik is, mintha nagyon eltérő utakon men­nének. Lehet, hogy egyik-másik eltéved, de a legnagyobb része el fog érni a célhoz, ha nem marad el mellőle a bizalom, vagy nem hord akadályokat útjába a bizalmatlanság. A keresztény nemzeti eszmék harcosai­nak létrejött tömörülése és együttműködése a legteljesebb bizalmat öntheti belénk és a legszebb reményekkel tölthet el bennünket hazánk jövőjét illetőleg. Az Alsó­ feh­ér-körösi ármentesitő társulat közérdekű munkálatai. Az Alsó- fehér-körösi ármentesitő, belviz­­szabályozó és vizhasznositó társulat folyó hó 15-én tartott választmányi ülése úgy a társulat kötelé­kébe tartozó gazdatársadalom szempontjából, mint a földmunkások foglalkoztatása tárgyában igen fontos és mélyreható határozatot hozott. A választ­mányi ülés, amelyen gróf Széchényi Antal elnök­lete alatt megjelentek dr. Jantsovits Imre tár­sulati alelnök, dr. Ladics László, Ondrea Cyrill, Csomós István, K. Schriffert József választmányi tagok, dr. Bollmann János választmányi tag és társulati jogtanácsos és Becker Ádám miniszteri megbízott, Trautlwein Gyula igazgató-főmérnök javaslatát tárgyalta a társulati építési munkálatok megindítása tárgyában. A javaslat megtételére okot a társulat védelmi berendezésének megfontolása és az ennek fejlesz­tésére kifejtendő munkálatok kivitelének elbírálása szolgáltatott. A társulat védelmi műveinek kiépí­tése a 900-as évek elején fejeztetett be, s az akkori árvizekhez viszonyítva a legtökéletesebb védelmi berendezést biztosította. S bár ma is meg­üti azt a mértéket, amellyel az egész világon pártatlanul álló magyar ármentesítés bármelyik szervezete rendelkezik, mégis a legutóbbi évek egyre fokozódó árvízveszedelme ellen ma már nem nyújt kellő biztosságot. Az országhatárnak oly szerencsétlen megállapítása, amely a folyók vízgyűjtőit és felső szakjait elvágta alsó folyá­suktól, az árvíz veszedelmét növelte, mert az idegen kézben levő vízgyűjtőkön a minden kép­zeletet felülmúló erdőirtások folytán a téli csapa­dékok tároló területei megszűnnek azok lenni, sőt a kopár hegyoldalak rohamosan fogják a hólevet és tavaszi csapadékot lezúdítani, s ezzel az árvizek nívóját eddig nem észlelt magasságra emelni. A múlt század utolsó évtizedeiben is katasz­trófát jelentett a folyó medréből kitört árvíz, pedig akkor az árterület s/4 részét nádas, legelő, kaszáló képezte, ma azonban, amikor az ármente­sítő társulatok tökéletes berendezkedése és műkö­dése folytán az akkori tavak és nádasok helyébe kultúra lépett, gőzeke szántás és tanyai gazdál­kodás folyik a múlt század kaszálóin és legelőin, egy árvízkitörés elképzelhetetlen pusztítást jelen­tene emberéletben, vagyonban, jószágban. Éppen azért a társulat felelősségének tudatában s azon nagy vagyoni és kuliunális érdekekre tekintettel, melyeknek védelme kezeire bízatott, nem folytat­hat struccpolitikát, hanem a fenyegető veszedelem­mel szembe kell néznie. A társulat belvízrendezése is fejlesztendő. Sok oly vizes terület van még, amely lecsapolható, s ez a mai gabonaárak mellett az érdekeltségre hasznos befektetésnek mutatkozik. S végül az évő­­vízcsatorna vízellátásával kapcsolkozó közgazda­­sági, közegészségügyi, ipari érdekek fontossá teszik azt is, hogy a román kézre jutott nagy­­péli vízkivételi zsilip és fehérkörösi duzzasztó problematikus kezelésétől a társulat függetleníteni tudja magát. Ez volt az igazgató-főmérnök előterjesztésének magva s annak elgondolása, hogy a szükséges munkálatokat milyen eszközökkel lehet teljesíteni. Régen a társulatok amortizációs kölcsönökből dol­goztak. Ma ez lehetetlen. Az állam szomorú pénz­ügyi viszonyai közt a társulat számottevő állami segélyezésre nem számíthat. Az ártéri érdekeltség­nek magának kell fedezetet teremteni a mun­kálatokra. A társulat a gazdaközönségnek gabonát, mezőgazdasági terményeket biztosít, a produktum­ból kell a költségeket megszerezni, 8 ez nem lehetetlen. A gabonaárak és a munkabérek közt a békebeli viszonnyal összehasonlítva oly eltolódás van, ami a munkáltatásnak rendkívül kedvező voltát biztosítja. Régen 1 q búza 20 koronás értékéből végre volt hajtható átlag 30 m3 földmunka. Ma 1 q 8000 koronás búzából végrehajtható 100 m3 föld­munka. Azaz ma 3-szor oly olcsó a földmunka, mint volt békében. A belvízrendezés fejlesztésénél figyelembe veendő az, hogyha a társulat újabb belvízlevezető rendszerek építésével 1000 holdon az átlagos 6 q búzatermést megmenti, a mai 8000 koronás búza­árak mellett egy évben 50 millió korona értékű hasznot produkál. 50 milliós befektetéssel, azaz 1000 holdnak egy évi termésével 5—10.000 hold területet tud a társulat a belvízbajok ellen állan­dóan biztosítani. ------------------------... ........... Ezen kedvező körülmények megfontolása vezette igazgató-főmérnököt javaslatának megté­telére, amelynek pontjai: 1. Az összes védtöltések megerősítése, építése.2. A román határon árvízlokalizáló töltések 3. TJj szivattyútelep létesítése, az utceéri bel­vizek levezetése. 5­4. A sitkai telep kibővítése. Új szivattyútelep létesítése az Élővízcsa­­torna táplálására. 6. A társulati belvizcsatorna-hálózat fej­lesztése. Mind e munkálatok kivitelére szükségeltetik a mai 8000 koronás búzaáron alapuló munkálta­tási viszonyok mellett mintegy 140—150 millió korona, azaz gabonaértékben kifejezve 18 000 q búza. Ha a társulat a kitűzött programot 6 év alatt megvalósítja, évenként befektetésre kell 3000 q búza. Békében a társulat csakis a fenntartási és kezelési költségekre évente 8800 q búza értéket fordított. Ma ugyanerre a célra elégséges 600 q, úgy hogy ma befektetésre és fenntartásra csak 3600 q-t kell fordítania a békebeli 8800-al szem­ben , azaz a társulat a békebeli megterheltetésé­­nek V,c ed részéből nemcsak fenn tudja magát tartani, hanem még 6 év alatt 150 millió koro­nás oly befektetést is fog eszközölni, amelynek elvont és pozitív hasznát az érdekeltség azonnal fogja tapasztalni. Az így fizetendő társulati ár­térjárulék, bár jelentős megterhelést jelent, nem lépi át a gazdaközönség teherbíró képességét. A munkáltatással érdekelt terület nagysága 106.000 hold, azaz holdanként 34 kg. búza átlagos teher­viselés jut az érdekelt gazdaközönségre. A positiv érveken alapuló kombinációt a választmány összes jelen volt tagjai, mint a társu­latra elodázhatatlan és előnyös propozíciót teljes egészében elfogadták s a javaslat minden részle­tének alapos megtárgyalása után addig is, míg a társulat rendes őszi közgyűlése az ügyet le fogja tárgyalni, határozatukkal igazgató főmérnököt fel­hatalmazták a munkáltatások azonnali megindí­tására. Szilvát, szilvacefrét minden mennyiségben leg­magasabb árban vásárolunk. r­ 17Q 10—* Weisz Mór és Társa Központi Szeszfőzdéje, Gyulán. Lapuul* mai a zárna 4 oldal. A politika útvesztőiben szerte kalando­zott és egymástól elszakadozott keresztény politikusok végre reájöttek, hogy vannak a keresztény, nemzeti politikának olyan alap­elvei, amelyekből eyek megvédésére engedni nem lehet, ame­minden nemzeti és nem forradalmi alapon álló politikusnak tömö­rülnie kell. Ez a felismerés egy blokba tö­mörítette minden pártból azokat a politiku­sokat, akik ma is változatlanul és rendíthe­tetlenül meg vannak győződve, hogy Magyar­­országot csak a keresztény, nemzeti eszmék fundamentumain lehet felépíteni. Sok eltévelyedést okozott ez a két szó a három esztendő óta, amióta jelszó gyanánt befutotta az országot. Sokan csak puszta reakciót véltek benne felismerni a forradal­mak féktelen kitörései után; mások csak faj­védelmi akciót, ismét mások vallási meg­győződések harcát látták benne. Pedig egyi­ket sem jelenti a keresztény nemzeti gondolat. Az ország sorsának intézésében ez a két szó nem jelent mást, mint a keresztény­­államfenntartó erők teljes érvényre jutását. Ezek a keresztény államfenntartó erők: a munka és a becsület. Legyen a munka a nemzet és az­­ állam életének alapja és az abszolút becsületesség irányítson minden te­vékenységet, akár magán, akár köztevékeny­ség legyen az. Mások gyengeségének, kön­­­nyelműségének vagy tájékozatlanságának ki­használása ne adhasson senkinek ebben az országban nemcsak kalácsot, de száraz kenye­ret se; visszaélés, a kötelességekről való megfeledkezés ne tehesse lehetővé a léha könnyelműségnek boldogulását a komoly, ön­feláldozó munkával szemben. A munka ered­ményeit senkitől se irigyeljük, különösen ne irigyeljék azok, akik életükben termelő mun­kát talán soha sem végeztek. Minden erőt és minden hatalmat nem a saját jólétünk vagy tekintélyünk gyarapítására, hanem az összes­ség jólétének növelésére adottaknak tekint­sünk. Ne ismerjünk más különbséget állam­polgár és állampolgár között, mint csak azt, amelyet a becsület szempontjából tehetünk közöttük. De ebben azután tegyünk igazán különbséget és a becsületességet ne a látszat, ne a külső ismérvek szerint bíráljuk el. Mindenekelőttt pedig ne legyünk önzők, sohase saját egyéni előnyeink lebegjenek szemünk előtt, hanem az a haszon, amelyet kötelességeink teljesítésével másokra, ember­társainkra hozhatunk és amely rajtuk ke­resztül lehet csak reánk nézve is igazán eredményes. Ez a keresztény világnézet lé­nyege és ez egyúttal a nemzetek létének és boldogulásának titka is. A legkeresztényibb politika egyúttal a legnemzetibb politika is. Végül legyünk bizalommal azok iránt, akik országunk sorsának intézését kezükbe vették és akik most tömörülésükkel is jelét adták annak, hogy igenis tudják, milyen utakon kell keresni a magyar nemzet feltá­

Next