Békés, 1924 (56. évfolyam, 1-104. szám)
1924-04-26 / 34. szám
LVI. évfolyam 34. szám Előfizetési Arak: Negyedévre helyben 14000 K Vidékre .... 20000 K Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZfiAZDÁSZATI HETILAP. Egyes szám ára 1000 korona. Szombat Gyula, 1934. április 30 .Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyilt terek idézendők. Kézirat nem adatik vissza Megjelenik szerdán és szombaton. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC sztrájk. Az ipari munkásság elitje, vezérkara, a nyomdászság, sztrájkol napok óta az ország fővárosában. Az ország szellemi életének vérkeringése áll meg ilyenkor és a vidék mintegy megbénultan érzi magát. Mi a sztrájk oka, háttere, célja, teljes világosságában nem láthatjuk, de nem is ezt akarjuk ,most kutatni. A szociáldemokrácia által megszervezett munkásságnak a leghasználatosabb fegyvere a munkaadó tőke ellen a munkabeszüntetés. A legsajátságosabb ellentét ez a szociáldemokrácia ellentéte és gyakorlati küzdelme között. Elméletük azt tanítja, hogy az egyetlen termelő tényező a munka, a sztrájk által pedig épen a munka megszüntetése útján akarnak kedvezőbb gazdasági helyzetet elérni. A tőke nem egyéb, a szocializmus tanítása szerint, mint a munkástól elvont értéktöbbletből felhalmozott munkakereset, amely tulajdonképen szintén a munkásnak volna juttatandó, a munkabeszüntetés pedig nemcsak annak az értéktöbbletnek az előállását szünteti meg, amit a tőke magának visszatart, hanem annak a munkajövedelemnek a keletkezését is, amely tényleg mégiscsak magának a munkásnak jut. Nemcsak arra alkalmas tehát a sztrájk, hogy a tőkést, hanem arra is nagyon, hogy a munkást is kiéheztesse. Mint ilyen kétélű fegyver használata, aligha lehet a munkásság álló. Alkalmazása nagy megfontolást érdekében és körültekintést kíván. — Aligha lehet anélkül használni, hogy a szemben álló felek mindenikét meg ne sérelmezze. Ha látszólag sikert ér is el az összesség javára, nem okozhat-e súlyos bajokat az egyesek gazdaságában. Ha egészen eredménytelenül végződik, akkor is hátrányokkal jár a termelésre, amelyeket végeredményben tőkés és munkás egyformán megérez. Mindenképen alkalmatlan eszköz arra, hogy a tőke és munka viszonyának igazságosabb és egészségesebb juttassa el a társadalmat, nagyon alakulatához tökéletlen fegyver a jövedelemelosztás igazságosságának kiküzdésére. Legnagyobb tökéletlensége mégis az, hogy annak árt legkevesebbet, aminek legtöbbet akarna ártani: a tőkének. A munkaadó, a tőkés legott áthárítja a sztrájkkal kivívott munkabértöbbletet a fogyasztóra, sőt talán e címen még tőkejövedelmét, vállalati nyereségét is alkalma nyílik fokozni, így azután minden sikeres bérharc végeredményben a fogyasztással szemben ér el diadalt, az egyetlen vesztes a fogyasztók tábora, amelybe pedig a munkás is beletartozik és amely túlnyomólag a munkájukból élők tömegeiből áll. Így válik a tőke elleni harc végeredményben a munkának, a munka elleni harcává. A Békésmegyei Képzőművészeti és Iparművészeti Társulat tavaszi műkiállítása Húsvét első napján nyílott meg Békéscsabán a Kultúrpalota épületében. A kiállításon Almásy Denisze, Firtosi J. Dezső, Gróh Béla Kádas Györgyné és Morvay Zoltán gyulai, Buday Sándor mezőberényi, Károlyiné Széchenyi Ilona nagymágocsi, Fáber József és Sain Márton orosházai és Botyánszky János, Ígért Antalné, Kolozsváry Sándor, Filippinyi Samu, Mokos József, Wagner József és Zvarinyi Gitta békéscsabai festő- és iparművészek állították ki legújabb termésük színe-javát. A magas művészi értéket képviselő kiállítás meglepő művészi erőkre mutat rá, amelyek itt élnek és serénykednek a közvetlen környezetünkben, áhitatos csöndben és érzékeny szerénységben alkotván a szépet. A kiállítás anyagát túlnyomó részben a festőművészek adták és így meg lehet állapítani, hogy a mi megyénk képzőművészei között a festők vannak túlsúlyban. A festők a könnyen érzékelhető, régies kifejezésmódoktól kezdve az expresszionizmusig majdnem minden irányt képviselnek és mindezt különféle felfogásokkal és megnyilvánulásokkal hozzák kifejezésre. A 16 művész alkotásai kevés kivétellel kiforrott, megállapodott művészi kézre vallanak, amelyek bármely világváros fingás közönsége előtt is megállhatnák helyüket. Feltűnően kiválik közülök egyik másik művész eleven, meleg színfölrakása, tobzódó, változatos színezése és merész fölfogása. Firtosi gazdag színezésű képeiről tag, meleg napfény sugárzik le, Fáber alföldi tájképei üdék, mosolygósak és megkapók. Mokos „Platán“ ja és „Góré“-ja fulbő, eleven színezésénél fogva művészi biztossága ecsetkezelést árul el, bár színei és témái kissé borongósak Filippinyi folyóparti képei és téli tájai frissek, elevenek, ragyogóan színpompásak. A kidolgozása itt ott túl merész. Zvarinyi Gitta portréi a biztos szemű, biztos kezű művész tökéletességét mutatják. Kolozsvári expesszionista szénrajzai a kiforrott gazdag tehetségű művész ihletten magasszintű remekei. A többi kiállító is becsülettel és sikerrel szolgálta az örök szépet, munkáik a komoly készültség mellett a művészi kidolgozás sikerét mutatják. Az iparművészek kiállította anyag is sok abszolút művészi értéket mutat azok tökéletes szépségében Itt elsősorban Almásy Denisze exlibriszei vonják magukra a figyelmet, amelyek tömör egyszerűséggel fejezik ki a beléjük lehelt művészi gondolatot. ígért Antalné két darab remek szőnyege, Kádas Györgyné szép hímzett selyemképei, Morvai Zoltán művészi faragványai ejtik bámulatba a fürkésző szemet. Feltűnően szépek ifj. Zvarinyi Lajos művésznövendék kézzel faragott finom bababútorai és babaszoba berendezése. A kiállítás, amely vasárnapig marad nyitva, nagyszerű értékeinél fogva megérdemli, hogy a közönség minél nagyobb számban fölkeresse és nagyszámú vásárlásokkal rója le adóját művészeink és a magyar kultúra támogatásával szemben. ____ mim M* Az alispán Újkígyóson dr. D ümsl Sándor alispán a keddi napot Újkígyós községben töltötte, ahol a községi utak állapotát vizsgálta meg. Az átvizsgálat befejeztével az alispán a községi ügyvitelt vizsgálta felül, ahol mindent rendben levőnek talált. A váci püspök Békéssámsonban, Hanauer István váci püspök május hó 3-án Békéssámsonban bérmál. A község lakossága hír szerint nagy előkészületeket tesz a püspök fogadtatására. A Szociális Misszió Társulat rendes havi értekezletét május 1-én délután 5 órakor tartja a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület üléstermében. úgy a tagok mint az érdeklődők szives megjelenését kéri vezetőség. Polgári iskolai magántanulók magánvizsgálat iránti kérvényüket május hó 1-ig nyújtsák be a polgári iskola igazgatóságánál. Eljegyzés: Szabó József kedves leányát, Mancikát eljegyezte Kovács Béla kereskedő. .A beteg imája. A „József Szanatóriumban“ dr. Lukács György névnapján tartott ünnepély alkalmára irta: Biankó Mária. Sötét éjjel lázas arccal Csöndes kórterembe zárva. Elszállt telkem a zsivajos Ztlr-zavaros nagy világba. Elgondoltam mi van ott És a szivem úgy zokogott : Mikor a nagy életrajban Millió gép füttye hajtik S ezer ember ezer felé Megy, szalad, fut, pihen alig , Mikor tlbk belük közé A tudomány édes arca ; Mikor a művészet épít Fest, szól, ha jót mást se hallva, Mikor a sok erős ember Begyet mászik, — vizet gázol, Víg mulatók kurjongatnak, Dáridóznak, kőzet-távol, Mikor a családi fészek kis ajtaját jól bezárja, Ne hasson be ami zavar Semmi sem a kis szobába , Mikor pereg, forog, lüktet Medrében a zajos étel, Ki gondol a betegekre, Akik élni szeretnének, jutányos áron számítva tetszés szerinti malomban megőröltetek. Krausz Jenő liszt- és terménykereskedő. Telefon 7Y. 321 5* Lapunk mai száma 4 oldal Sötét éjjel lázas arccal. Amikor ezt elgondolom, Fáj valami a szivemben S könny pereg le az arcomon. És akkor a lázas éjben Szemem meglátod Tégedet. Hogy hívjalak ! Egy neved van Jó Ember óh a Te neved. Lázas arcom forró cseppje Hála könnyekre válik át És önkéntelen ösztönzésre Kezdi lelkem az imát. „Etetnek Ura — Isten —fent az égben, Kinek szive van minden szenvedéshez, Nézd a Jó Embert, ki hozzád hasonlóan A szenvedővel szívből együtt érez. A szenvedést ezért távoztasd el Tőle Es engedj Neki hosszú életet, ji Jó Emberünk legyen boldog ember. Ezt esdi Tőled sok hálás beteg ! S ha a beteg meggyógyulva Árván uj élet fakad S visszatérve a piacra Ő is fut, rohan, szalad Neki mindig lesz egy perce, Mikor templomába tér, S az Istentől térden állva Jó Ember, Kád áldást kér.