Békés, 1924 (56. évfolyam, 1-104. szám)

1924-04-26 / 34. szám

LVI. évfolyam 34. szám Előfizetési Arak: Negyedévre helyben 14000 K Vidékre .... 20000 K Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZfiAZDÁSZATI HETILAP. Egyes szám ára 1000 korona. Szombat Gyula, 1934. április 30 .Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyilt terek idézendők. Kézirat nem adatik vissza Megjelenik szerdán és szombaton. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC sztrájk. Az ipari munkásság elitje, vezérkara, a nyom­dászság, sztrájkol napok óta az ország fővárosában. Az ország szellemi életének vér­keringése áll meg ilyenkor és a vidék mint­egy megbénultan érzi magát. Mi a sztrájk oka, háttere, célja, teljes világosságában nem láthatjuk, de nem is ezt akarjuk ,most ku­tatni. A szociáldemokrácia által megszervezett munkásságnak a leghasználatosabb fegyvere a munkaadó tőke ellen a munkabeszüntetés. A legsajátságosabb ellentét ez a szociál­demokrácia ellentéte és gyakorlati küzdelme között. Elméletük azt tanítja, hogy az egyet­len termelő tényező a munka, a sztrájk által pedig épen a munka megszüntetése útján akarnak kedvezőbb gazdasági helyzetet el­érni. A tőke nem egyéb, a szocializmus ta­nítása szerint, mint a munkástól elvont érték­többletből felhalmozott munkakereset, amely tulajdonképen szintén a munkásnak volna juttatandó, a munkabeszüntetés pedig nem­csak annak az értéktöbbletnek az előállását szünteti meg, amit a tőke magának vissza­tart, hanem annak a munkajövedelemnek a keletkezését is, amely tényleg mégis­csak magának a munkásnak jut. Nemcsak arra alkalmas tehát a sztrájk, hogy a tőkést, ha­nem arra is nagyon, hogy a munkást is ki­éheztesse. Mint ilyen kétélű fegyver haszná­lata, aligha lehet a munkásság álló. Alkalmazása nagy megfontolást érdekében és kö­rültekintést kíván. — Aligha lehet anélkül használni, hogy a szemben álló felek minde­­nikét meg ne sérelmezze. Ha látszólag sikert ér is el az összesség javára, nem okozhat-e súlyos bajokat az egyesek gazdaságában. Ha egészen eredménytelenül végződik, akkor is hátrányokkal jár a termelésre, amelyeket végeredményben tőkés és munkás egyformán megérez. Mindenképen alkalmatlan eszköz arra, hogy a tőke és munka viszonyának igazságosabb és egészségesebb juttassa el a társadalmat, nagyon alakulatához tökéletlen fegyver a jövedelemelosztás igazságosságának kiküzdésére. Legnagyobb tökéletlensége mégis az, hogy annak árt legkevesebbet, aminek leg­többet akarna ártani: a tőkének. A munka­adó, a tőkés legott áthárítja a sztrájkkal ki­vívott munkabértöbbletet a fogyasztóra, sőt talán e címen még tőkejövedelmét, vállalati nyereségét is alkalma nyílik fokozni, így azután minden sikeres bérharc végeredmény­ben a fogyasztással szemben ér el diadalt, az egyetlen vesztes a fogyasztók tábora, amelybe pedig a munkás is beletartozik és amely túlnyomólag a munkájukból élők tö­megeiből áll. Így válik a tőke elleni harc végeredményben a munkának, a munka elleni harcává. A Békésmegyei Képzőművészeti és Iparművészeti Társulat tavaszi műkiállítása Húsvét első napján nyílott meg Békéscsabán a Kultúrpalota épületében. A kiállításon Almásy Denisze, Firtosi J. Dezső, Gróh Béla Kádas Györgyné és Morvay Zoltán gyulai, Buday Sándor mezőberényi, Károlyiné­ Széchenyi Ilona nagymágocsi, Fáber József és Sain Márton orosházai és Botyánszky János, Ígért Antalné, Kolozsváry Sándor, Filippinyi Samu, Mokos József, Wagner József és Zvarinyi Gitta békéscsabai festő- és iparművészek állították ki legújabb termésük színe-javát. A magas művészi értéket képviselő kiállítás meglepő művészi erőkre mutat rá, amelyek itt élnek és serénykednek a közvetlen környezetünk­ben, áhitatos csöndben és érzékeny szerénység­ben alkotván a szépet. A kiállítás anyagát túl­nyomó részben a festőművészek adták és így meg lehet állapítani, hogy a mi megyénk képző­művészei között a festők vannak túlsúlyban. A festők a könnyen érzékelhető, régies kifejezés­­módoktól kezdve az expresszionizmusig majdnem minden irányt képviselnek és mindezt különféle felfogásokkal és megnyilvánulásokkal hozzák ki­fejezésre. A 16 művész alkotásai kevés kivétellel kiforrott, megállapodott művészi kézre vallanak, amelyek bármely világváros fingás közönsége előtt is megállhatnák helyüket. Feltűnően kiválik közülök egyik másik művész eleven, meleg szín­­fölrakása, tobzódó, változatos színezése és me­rész fölfogása. Firtosi gazdag színezésű képeiről tag, meleg napfény sugárzik le, Fáber alföldi tájképei üdék, mosolygósak és megkapók. Mokos „Platán“ ja és „Góré“-ja fulbő, eleven színezésé­nél fogva művészi biztossága ecsetkezelést árul el, bár színei és témái kissé borongósak Filippinyi folyóparti képei és téli tájai frissek, elevenek, ragyogóan színpompásak. A kidolgozása itt ott túl merész. Zvarinyi Gitta portréi a biztos szemű, biztos kezű művész tökéletességét mutatják. Kolozsvári exp­esszionista szénrajzai a kiforrott gazdag tehetségű művész ihletten magasszintű remekei. A többi kiállító is becsülettel és sikerrel szolgálta az örök szépet, munkáik a komoly készültség mellett a művészi kidolgozás sikerét mutatják. Az iparművészek kiállította anyag is sok abszolút művészi értéket mutat azok tökéletes szépségében Itt elsősorban Almásy Denisze ex­­libriszei vonják magukra a figyelmet, amelyek tömör egyszerűséggel fejezik ki a beléjük lehelt művészi gondolatot. ígért Antalné két darab remek szőnyege, Kádas Györgyné szép hímzett selyemképei, Morvai Zoltán művészi faragványai ejtik bámulatba a fürkésző szemet. Feltűnően szépek ifj. Zvarinyi Lajos művésznövendék kézzel faragott finom bababútorai és babaszoba be­rendezése. A kiállítás, amely vasárnapig marad nyitva, nagyszerű értékeinél fogva megérdemli, hogy a közönség minél nagyobb számban fölkeresse és nagyszámú vásárlásokkal rója le adóját mű­vészeink és a magyar kultúra támogatásával szemben. ____ m­­i­m M* Az alispán Újkígyóson dr. D ümsl Sándor alispán a keddi napot Újkígyós községben töltötte, ahol a községi utak állapotát vizsgálta meg. Az átvizsgálat befejeztével az alispán a községi ügy­vitelt vizsgálta felül, ahol mindent rendben levő­nek talált. A váci püspök Békéssámsonban, Hanauer István váci püspök május hó 3-án Békéssámson­ban bérmál. A község lakossága hír szerint nagy előkészületeket tesz a püspök fogadtatására. A Szociális Misszió Társulat rendes havi értekezletét május 1-én délután 5 órakor tartja a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület üléster­mében. úgy a tagok mint az érdeklődők szives megjelenését kéri vezetőség. Polgári iskolai magántanulók magánvizsgá­lat iránti kérvényüket május hó 1-ig nyújtsák be a polgári iskola igazgatóságánál. Eljegyzés: Szabó József kedves leányát, Mancikát eljegyezte Kovács Béla kereskedő. .A beteg imája. A „József Szanatóriumban“ dr. Lukács György névnapján tartott ünnepély alkalmára irta: Biankó Mária. Sötét éjjel lázas arccal Csöndes kórterembe zárva. Elszállt telkem a zsivajos Ztlr-zavaros nagy világba. Elgondoltam mi van ott És a szivem úgy zokogott : Mikor a nagy életrajban Millió gép füttye hajtik S ezer ember ezer felé Megy, szalad, fut, pihen alig , Mikor tlbk belük közé A tudomány édes arca ; Mikor a művészet épít Fest, szól, ha jót mást se hallva, Mikor a sok erős ember Begyet mászik, — vizet gázol, Víg mulatók kurjongatnak, Dáridóznak, kőzet-távol, Mikor a családi fészek kis ajtaját jól bezárja, Ne hasson be ami zavar Semmi sem a kis szobába , Mikor pereg, forog, lüktet Medrében a zajos étel, Ki gondol a betegekre, Akik élni szeretnének, jutányos áron számítva tetszés szerinti malomban megőröltetek. Krausz Jenő liszt- és terménykereskedő. Telefon 7Y. 321 5­* Lapunk mai száma 4 oldal Sötét éjjel lázas arccal. Amikor ezt elgondolom, Fáj valami a szivemben S könny pereg le az arcomon. És akkor a lázas éjben Szemem meglát­od Tégedet. Hogy hívjalak ! Egy neved van Jó Ember óh a Te neved. Lázas arcom forró cseppje Hála könnyekre válik át És önkéntelen ösztönzésre Kezdi lelkem az imát. „Etetnek Ura — Isten —fent az égben, Kinek szive van minden szenvedéshez, Nézd a Jó Embert, ki hozzád hasonlóan A szenvedővel szívből együtt érez. A szenvedést ezért távoztasd el Tőle Es engedj Neki hosszú életet, ji Jó Emberünk legyen boldog ember. Ezt esdi Tőled sok hálás beteg ! S ha a beteg meggyógyulva Árván uj élet fakad S visszatérve a piacra Ő is fut, rohan, szalad Neki mindig lesz egy perce, Mikor templomába tér, S az Istentől térden állva Jó Ember, Kád áldást kér.

Next