Békés, 1925 (57. évfolyam, 1-101. szám)
1925-01-03 / 1. szám
LVII. évfolyam 1. szám. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . . 20.000 K Vidékre . . 40.000 K Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KfTWAJTOÁSZATI HETILAP. Egyes számára 1500 korona Szombat Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Gyula, 1935. január 3. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyílt terek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Megjelenik szerdán és szombaton. Beszámoló. A magyar sajtó nagy részében csak az elmúlt év politikai munkájáról láttunk beszámolót, de a gazdasági kibontakozás eredményéről nem találkoztunk olyan összefoglaló képpel, amely a közvéleményt tájékoztatná arról, hogy a kormányzat e téren milyen erőpróbát fejtett ki s hogy a gazdasági konszolidációra való törekvésnek mik a konkrét vívmányai. Megkíséreljük tehát, hogy olvasóinkat nagy vonásokban végigvezessük az állami pénzügyek és ezen keresztül a magángazdaságra kiható építőmunka eddigi fázisain. Az esztendő még az infláció jegyében indult, a bankóprés szakadatlanul működött, a kereskedelem és az ipar a kötött forgalom hátrányai miatt panaszkodott. De már kora tavasz előtt a jóvátételi bizottság felfüggesztette a zálogjogokat, ezáltal lehetővé tette egy külföldi kölcsön megszerzését és az ennek felhasználásáról intézkedő pénzügyi és gazdasági újjáépítési tervezet elfogadását. Mire pedig beköszöntött a nyár, már meg is kezdette működését a Magyar Nemzeti Bank, amelynek felállításával megindult pénzünk megszilárdulási folyamata és sorsa hozzáköttetvén az angol font állandó értékének jövőjéhez, biztosította gazdasági szervezetünk gyógyulásának megindulását. Az év sokat enyhített a hitelváliságon is, amelynek terhét érezte az ország minden gazdasági tényezője. A cél az, hogy normális lejáratú forgóhitelre és hosszú lejáratú beruházási hitelekre teremtsen a közgazdaság magának bázist, mert a drága hitel sem a mezőgazdaságra, sem az iparra és kereskedelemre nem jelent fel lélegzést. Minden törekvés arra irányul, hogy a gazdasági élet konszolidálódása háttérbe szorítsa a ma még mindig divatos kosztkamatot, mely előnytelen maradványa a gazdasági élet átélt krízisének s az akkor kivirágzott egészségtelen konjunktúrának s helyette szert tegyen a magángazdaság olyan hitelre, mely számára nyugodt fejlődést biztosít. Az ipar érdekében az állam iparfejlesztési kedvezmények nyújtásával tette meg a kötelességét. A bankgazdálkodás terén hasonlókép előnyösen változtak a viszonyok. Az alapítási láz elmúlt és hozzásimulnak újra régi üzletágaikhoz, betétgyűjtéshez s a magán hitelszükségletek kielégítéséhez. A kereskedelem számára arról számolhatunk be, hogy az elmúlt év meghozta a szabadforgalom helyreállítását. Megszűntek az árvizsgáló bizottságok, felszabadult a szén- és faforgalom, fokról fokra helyreállt a kiviteli és behozatali korlátozások megszűnésével a forgalom teljes szabadsága. Kik kerültek B. listára ? A szegedi kerületből 30 rendőrtisztviselő vált meg állásától. A B-lista réme csak nem akar eltűnni az agyonszanált tisztviselőtársadalom feje fölül. A leépítés nagyszerű technikája csak most kezdi igazi formáját megmutatni, amikor is a kalendárium óramutatója veszedelmesen közeledik az 1925. június dátumához, amellyel a szanálási törvény értelmében a tisztviselői létszámcsökkentést be kell fejezni. Jelentkező az önkéntes B-listára nem akadt, úgy hogy a belügyminisztérium most hivatalból, név szerint rendelte el és nevezte meg a rendőrségi új B-listásokat. A szegedi rendőrkerület felügyelői karából hat, a fogalmazói karból öt nyugdíjazás történt. A többi a segédhivatalokra esett. A szegedi kerületből a következő rendőrtisztviselőket helyezték B-listára: Dr. Hermanovszky főtanácsos Kalocsa, Zilahy tanácsos Szentes, Kubovics kapitány Gyula, dr. Galli fogalmazó Békéscsaba Potyondy főfelügyelő Szeged, Barna főfelügyelő Kecskemét, Bolla főfelügyelő Hódmezővásárhely, Molitorisz főfelügyelő Szeged, Piukovics felügyelő Szeged, Micsán felügyelő Szeged. Ezeken kívül egy segédtisztet és nyolc detektívet helyeztek B-listára a mi kerületünkben. A rendőrségnél az utolsó B-lista ez év júniusában lesz. Nem lesz Gyulán Megírtuk néhány héttel ezelőtt, hogy a gyulai közönség kényelme szempontjából lapunk szerkesztője Menetjegyiroda felállítását kérelmezte az államvasutak igazgatóságától. Békés megyében Csabán és Orosházán már működik a Menetjegyiroda s ha a gyulai tervbe vett vasútvonal kiépül, Gyulán is nélkülözhetetlen lesz egy minden tekintetben jól reorganizált iroda fenntartása. Az államvasutak igazgatósága a következő levelet intézte dr. Lukács György őnagyméltóságához: ki kegyes volt a Manatjegyirod felállítására vonatkozó kérvényünket pártfogolni. (Annak megemlítése mellett, hogy dr. Csete polgármester is véleményezte a közérdekű kérést, az államvasutak igazgatósága a következőket írja :) Kegyelmes Uram ! Oroszlány Gábor urnak általad hozzám juttatott kérvényét idemellékelten visszaszár- Menetjegyiroda: utaztatva sajnálattal közlöm Vled, hogy a Bákésgyulán felállítani szándékolt menetjegyirodafiók létesítését az igazgatóság nem látja indokoltnak, sem szükségesnek. Az igazgatóság ugyanis a Békésgyulán várható forgalmat nem tartja életképesnek, az az iroda fenntartási költségeit sem fedezné és miután így annak felállítása a központi menetjegyiroda admisztrációját feleslegesen szaporítaná és költségeit növelné, ez sem a vállalatnak, sem a köznek, de magának az engedményesnek sem jelentene hasznot. Ezen okok miatt az iroda felállításától el kellett tekintenem. Mély tiszteletem nyilvánításával vagyok kész híved: tasnádi Szűcs, állam vasunk í.azg. helyettese A nem állami tanítók nyugdíjalapja. Budapestről jelentik: A pénzügyi kormány vállalta a nem állami tanítók nyugdíjalapja hiányának fedezését. Az aranyköltségvetést a miniszterelnök hozzájárulásával 565000 aranykoronával bővítik. A Bethlen István gróf miniszterelnöknél tartott értekezlet határozata szerint a kényszeridő körülménye figyelembevételével szükségesnek látszott a költségvetésnek az emelése, a kultuszminiszter köriratban hívta fel az egyházi főhatóságokat, hogy a maguk részéről is mindent kövessenek el annak érdekében, hogy a nyugdíjintézetek a jövőben hiány nélkül tudjanak eleget tenni fizetési kötelezettségeiknek 1 [ Lapunk mai száma 6 oldal. 9 es