Békés, 1925 (57. évfolyam, 1-101. szám)

1925-03-07 / 18. szám

2 Nagy készülődések a gyulai kulturnapra. J Klebelsberg gróf kimentette magát. Jk vendégeket a polgármester fogadja az állomáson. Jk. vasárnap esti koncertre úgyszólván minden jegy elkelt. A Gyulai Közművelődési Egyesület első nyilvános szereplése vasárnap délelőtt és este lesz. A délelőtti közgyűlésen, mely a vármegyeház dísztermében fog lefolyni — beszédet fog mondani dr. Lukács György v. b. t. t., volt miniszter, az egyesület díszelnöke, Csákó Elemér államtitkár, dr. Csete József polgármester. A megnyitó beszédet Szabolcsay Lajos kúriai bíró, az egyesület elnöke, a záróbeszédet pedig dr Kovacsics Dezső főispán, az egyesület díszelnöke fogja mondani. A közgyűlésen képviselteti magát az Országos Közművelődési Tanács, a Demke, a Dugonics Társaság, a Csokonay Kör. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter telefonon közölte a főispánnal, hogy a politikai viszonyok miatt az utazásról le kellett mondania, de a kormány szimpátiával kiséri a gyulai kulturegyesüle harcbaállását. A közgyűlésre és az esti koncertre érkező mintegy 16 vendéget dr. Csete József polgármester fogja szombaton este a vasútállomásnál fogadni A vendégek tiszteletére ugyanaznap este 10 órakor ismerkedési est lesz a Békés megyei Kaszinóban, hová az igazgatóságon kívül a hatóságok fejeit és az egyesületek vezetőit hívják meg. Vasárnap délelőtt 11 órakor lesz a díszközgyűlés, este fél 9 órakor pedig a hangverseny, melyre úgyszólván minden ülőhely elkelt. A vendégek, amennyiben kedvező idő lesz, vasárnap délután kikocsiznak a József Szanatóriumba s megtekintik a kiváló és jóhírü intézetet. Területeket csatoltak Békés megyéhez Arad megyétől. Almásy Dénes gróf és József főherceg arad megyei nagybirtokosok a trianoni szerződés megkötése óta azon fáradoznak, hogy birtoktestüket, amely a Magyarországnak megmaradt vármegyerészen terül el, csonka Arad vármegye közigazgatásától Békés vármegye közigazgatásához csatoltassék át. A birtoktestek Gyulavarsánd és Feketegyarmat határában terültek el. Almásy Dénesnek 1626 holdas Galbács nevű birtoka volt az egyik és József főhercegnek 173 holdas Bedőszeg nevű birtoka volt a másik. Az átcsatolás iránti mozgalom most járt csak eredménnyel A három csonka vármegye, valamint Békés vármegye beleegyeztek abba, hogy azt a két birtokdarabot, amelyek területe összesen 1800 katasztrális holdat tesz ki, a csonka Arad vármegyétől Békés vármegyéhez csatolják át. A két birtoktest ezentúl Gyulavári község határához fog tartozni. Az átcsatolásra vonatkozóan a belügyminiszter a megegyezési határozatokat jóváhagyta és az átcsatolást megengedte. Ezzel most a vármegye eddigi 637815 kat. hold területe 639614 kat. holdra növekedett. SZÖTS zongorahangoló előjegyzéseket elfogad hangolásra és javításra Dobay János könyvkereskedésében. 213 2-2 Békés ni javit varrógépeket gyorsan, lelkiismeretesen és olcsón? Stinger € o. varrógép R.-T. Békéscsaba, Andrássy ut 11.9712-30 1925. március 7. Leier Amáli. Irta: Oroszlány tábor. A fővárosi, úgynevezett nagy lapok epébe mártott tollal szerettek írni a vidéki sajtóról. A szarkasztikus, csípős, gunyoros cikkek egymást érték, hogy a vidéki újság mi mindent megír. lmne, most a fővárosi sajtó pipálja le a vidékit, amidőn négy-öt kolumnás oldalon teszi nyilvánossá Leirer Amáli életét, szereplését, meggyilkolásának véres és a jóizlést sértő körülményeit. A fővárosi lapok szinte versenyeznek atekintetben, hogy egy megromlott családi élet összes titkait kiteregessék. Az embert bizonyos csömör és undor fogja el, amikor hasábokon keresztül egyebet sem olvas, minthogy Leirer Amáli milyen körülmények között jött a világra, hogy vált belőle »nagy« nő, hogy züllött el, hogy inkább mit mondott 18 éves korában, kitartott lesz, de testét nem adja olcsón, hogy Kerstens, a leány lovagja hogyan ment be az ajtón és távozott az ablakon. Hogy a meggyilkolt Leirer Amáliának milyen volt a karja, a csipője, a bokája és hogy a legkisebb számú cipőt hordta. Kezdődő szerelmek és félbeszakadt viszonyok vonulnak el a hasábok között, sőt az egyik lap azt is megírja, hogy Leirer Amáli csak nappal fogadta az udvarlóit, mert valami csodás megérzéssel félt az éjszakától. (Megjegyzendő, nem igaz,hogy a közlésekből 90 százalék A magyar belügyminiszter nem régen szigorú rendeletet adott ki, hogy az erkölcsrontó mozidarabokat letiltja műsorról s a filmeket cenzúra alá veszi, mert tűrhetetlen, hogy a szenzációt hajhászó vállalatok a közönség megrontásából éljenek, úgy látszik, hogy a belügyminiszternek a sajtórendészet körében is új rendelkezéseket kell életbeléptetnie, mert tűrhetetlenné vált a lapoknak az a falánksága, mellyel egy idő óta minden botrányos, erkölcsrontó bűntényre reáfekszenek. Ma reggel, amikor a redakció felé igyekeztem, a trafik előtt tumultus támadt. Egy- Jókai jelentősége az elnyomatás korszakában. Irta: Hadházi Ferenc reálgymnáziumi tanár. Fel kell-e újítani emlékezetünkben a Jókai nevét, akit már gyermekkorunkban szeretettel zártunk szivünkbe? Kell-e az ő műveinek olvasására buzdítani bárkit is, mikor művei százezerszámra forognak közkézen, hiszen Jókai közelebb férkőzött nemzeti szivéhez mint — talán Petőfit is beleértve — Íróink közül bárki kell-e annak érdemeit emlegetni, aki már több mint 70 éve tanítja hazaszeretetre nemzetét? Kell-e ünnepelnünk azt, aki hosszú évtizedeken keresztül a nemzet legünnepeltebb regényírója volt, (akit írói működésének 50 éves évfordulója alkalmával az egész nemzet osztatlan szeretettel, hódolattal vett körül?) Kelle magasztalnunk azt az írót, aki éppen ebben az évben az egész művelt világ magasztal ? Valóban mindez nem szükséges, hiszen regényírói jelességeit, páratlanul gazdag képzelőtehetségét, varázslatos nyelvét, lebilincselő előadását úgyis ismerjük mindnyájan, csak egy dolgot óhajtok nem éppen megismertetni, hanem csak inkább felújítani emlékezetünkben, mintegy tudatosabbá tenni : az ő nagy nemzetnevelő jelentőségét . . . Ki ne tudná, hogy a legnagyobb magyar, Széchenyi István úr 1825 ben vetette meg alapját a legtudományosabb magyar intézetnek a Magyar Tudományos Akadémiának főképpen azért, hogy a magyar nyelvet megőrizze, ápolja, fejlessze, és éppen ebben az évben született a magyar prózai nyelv legnagyobb művésze, aki tüneményes sikereinek legnagyobb részét éppen az ő varázslatos, elbűvölő nyelvének köszönheti. 100 éve annak, hogy a legmerészebb képzeletű, legcsillogóbb nyelvű, leggengzetesebb előadású költőnk Vörösmarty Mihály kiadta mindenesetre legfontosabb munkáját, a Zalán futását. Ugyanabban az évben született Jókai, aki néhány évtized múlva éppen ezekkel a jelességekkel fogja csodálatra ragadni nemzetét. Összeesik Jókai születési éve annak a hatalmas nagy átalakulási korszaknak a kezdetével is, amelynek ő fogja a legragyogóbb képét megrajzolni, amely korszaknak ott találjuk a végén is 1848 március 15 én mint az ifjúság egyik vezérét Petőfivel együtt, akihez ifjúkori ismeretség, majd a legszorosabb barátság fűzte. Mindketten tüneményes pályát futottak meg, s közülök az egyik lángoló érzelmeivel, a másik pedig szinte megdöbbentő képzelőerejével hirdeti messze a haza határain túl a magyar faj alkotó képességét. Valóban csodálatosan gazdag képzelőereje van, amely még az idegen nyelvű olvasók lelkét is magával ragadja. Mily végtelen az az idő, amelyet képzelete a Fekete gyémántok, a kőszén keletkezésének korától, az egyptomi és az ősmagyar történeteken keresztül a magyar nemzet ezeréves történetén át a jövő század regényének idejéig befut. De nemcsak az időben, hanem a térben is époly korlátlanul csapong képzelete. Azonban sem időm, sem célom nem lehet, hogy az ő bámulatos képzeletének kifejlesztő, fenntartó és erősítő elemeit és okait kutassam, kénytelen vagyok mellőzni az ő ábrándozó természetét, az ő gyermekiesen bizakodó, derült világfelfogását, csak egy dologra óhajtok rámutatni, hogy mily nagy szerencse a magyar nemzetre nézve, hogy Jókainak szinte korlátlan képzelete, az ő rendületlen bizalma, törhetetlen munkakedve, kifogyhatatlan humora oly bőséges anyagot talált a magyar nemzet történetében több mint 60 éves irói munkálkodása alatt. Mily áldásos volt a magyar nemzetre nézve éppen az elnyomatás éveiben, hogy az az iró, aki maga is átélte a magyar nemzet egyik legfényesebb korszakát, az átalakulás évtizedeit, átélte a szabadságharcot minden borzalmával, hogy az az iró éppen ezt a két időszakot az ő nemes, eszményitő felfogásának megfelelően olyan tündöklő színben tudta a nemzet elé állítani mint senki más. Éppen az elnyomatás éveiben volt ilyen nagy íróra szükség, és ha még azt is hozzávesszük, hogy ő mindig meg tudta találni a legalkalmasabb tárgyat, amely legjobban megfelelt a kor hangulatának, érzelmeinek, akkor tökéletesen megértjük, hogy miért volt ő nemzetének évtizedeken keresztül valósággal bálványozott írója, hiszen minden, de minden körülmény közreműködött abban, hogy szinte megbecsülhetetlen jótékony hatással legyen a nemzet lelkére. Amint az 1820 as években Vörösmarty merész képzelete visszaszállott a múltba, hogy a régi nagyság ragyogó képeivel felrázza a nemzetet évszázados tespedtségéből, éppúgy tett Jókai is néhány évtized múlva De neki nem is kellett nagyon messzire visszamennie, hogy az Egy magyar nábobban és Kárpáthy Zoltánban éles ellentétekben rámutathasson arra, hogy a százados tétlenségből felébredt nemzet mily csodálatos átalakulást tudott elérni hazafiasságával, áldozatkészségével. Nem voltak é időszerűek ezek a regények 1853—54 ben, hogy a nagy nemzeti szerencsétlenség után megnyugtatást, biztatást keltsenek a nemzet lelkében, hogy a csüggedés, a kishitűség félretevésével csakis az önbizalom, a kitartás hozhat szebb jövőt az országra. Ki nem lát az 1850 ben megjelent Csataképekben gyógyító balzsamot a nemzet szivére, hiszen a testi és lelki erőnek, a vitézségnek, az áldozatkészségnek ragyogó példáit állítja minden enemű elbeszélésében a letiport nemzet elé, hogy rámutasson : csak a nyers erő győzte le a nemzetet, az erkölcsi diadal a mienk. Kell-e annak a jelentőségét emlegetni, hogy mily nagy erkölcsi erőt képviselt Jókainak 1863-ben megjelent legkiválóbb regénye, az Uj földesur arra nézve, hogy a nemzet kitartása, szenvedőleges ellenállása végre is meghozza a maga gyümölcsét a legteljesebb mértékben.