Békés, 1929 (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-01-05 / 1. szám
2 Békés 1929 január 5. Mesterségesen gyártották Bratianuék az irredenta és kommunista pereket. Vajda-Vojvoda gyilkos kritikája az embertelen kisebbségi politikáról. Bukaresti jelentés szerint a román kamara ülésén Vajda Sándor belügyminiszter kijelentette, hogy a Bratianu-kormány mesterségesen gyártotta az irredenta és kommunista pereket és kínozta a kisebbségeket A kisebbségi kérdést szerinte nem szeretetre, hanem rendszerre kell építeni. Nem várja a magyarságtól, hogy Romániáért rajongjanak, a kisebbségeknek azonban meg kell tudniuk, hogy mik a jogaik és kötelességeik. A kisebbségekkel szemben követett politika miatt románok is szenvedtek, ő maga is szerette volna gyermekeit német és magyar iskolákba járatni, de a kormány iskolapolitikája miatt nem tehette. Kijelentette még, hogy véleménye szerint Maniu becsületesen fogja majd a jövőben a kisebbségi kérdést megoldani. Mi kell az iparosságnak? Magyarország lakosságának egy tekintélyes száma kisiparos, nagyrészt olyanok, kik többé kevésbé iskolázottak, de feltétlen jobb elemekből áll, kikre egy államhatalom mint józan elemre számíthat. Ezek az emberek megérdemelnek mindennemű pártolást. Sajnos azonban épen ez a társadalmi osztály az, mely a mai időkben a legjobban elnyomva és segítség nélkül küzd a mostoha viszonyokkal, nekik csak néha-néha csepegtetnek valamit, mely épen csak a kimúlástól meg őket. Örvendetesen halljuk ugyan menti már a vezető kormányférfiaktól is, hogy a gép felőrli az embert, de különösen a kisiparost. A gyárak produkciója oly nagy méretű és aránylag jóval olcsóbb, mint a kisiparosé, ami bizony ezeknek kárára van. Mai Magyarországon pedig sokkal ideálisabb volna a kisiparost segíteni, szervezni szövetkezetbe gyűjteni, hogy a kisiparosság méltóan betölthesse szerepét hazánk felvirágoztatásában, mert hisz a kisvállalkozó sokkal jobban becsüli és értékeli az alkalmazottait és inkább gondolkozik emberségesen mint a nagyüzem. Tehát neveljünk igazi jól iskolázott kisiparosokat, kiknek, ha nem volt módjában az iskolában megszerezni tanulmányait, az életben különböző szaktanfolyamon pótolhassák azt. Tanoncot csak oly mester, illetve kisiparos tarthasson, kinek a szakmai képzettsége és társadalmi műveltsége biztosítja, hogy az, aki nála nevelkedik, illetve sajátítja el iparához szükséges tudnivalókat, feltétlen megtanulja, mert bizony rossz mester nem adhat a társadalomnak jó alkalmazottat, kiből jó mester sem lehet később, de viszont a jól képzett és a mesterségét igazán értő iparos könnyen megbirkózik az élet nehézségeivel és így fokozottabb mértékben tudja szakmai tudását értékesíteni. A szegényebb kisiparnak, ha nem rendelkezik nagyobb munkához szükséges tőkével, hitel formájában feltétlenül módot kell nyújtani, hogy olcsó pénzt kaphasson. A kontárokat minden elképzelhető eszközzel lehetetlenné kell tenni, mert a kontárok azok, kik különösen rontják az ipart, először azért, mert legtöbbnek a mesterségéhez szükséges képzettsége is hiányzik, sokszor az államnak az adóztatás terén máárt, harmadszor tökéletlen munkájával rontja az árakat, amely körülmény a minden igényeknek megfelelő iparra szintén nagyon rossz hatással van, bizalmatlanná teszi a rendelőt. Tudjuk, hogy vannak már erre elég szigorú törvények, sajnos azonban a végrehajtás, az ítélet meghozása még oly lassú, hogy bizony sokszor felépül a kifogásolt ház, vagy elkészül a munka és a büntetés még csak jön és az is oly csekély, és kíméletes, hogy attól ugyan a kontárkodó nem igen riad vissza. Ebben a kérdésben még nagyon sok rendezni való van s várjuk az időt ennek végleges orvoslására, mikor már jól bevált eszköz fog az iparos rendelkezésére állani. Munka kell az iparosságnak, sok-sok munka, hogy dolgozni és dolgoztatni tudjon, adjunk, szerezzünk munkát a kisiparnak. A nagyközönség, a tulajdonképeni nagyfogyasztó, az állam és minden és mindenki, aki azt akarja, hogy szegény megcsonkított hazánkban megélhetés, öröm és munkakedv, ennek kapcsán vállalkozás fakadjon. Mi hisszük és tudjuk, hogy útban van a jobb belátás. Minden fórum rá fog jönni a dolgok nagy fontosságára és közéig az idő mikor majd a mi országunkban is mindenki , az iparos is bizakodva tekint jövője elé. Nagy erővel indul meg az egész országban a gazdasági szakoktatás. Tízmillió pengőt bocsájt a pénzügyminisztérium a szikes talajok megjavítására. A földmivelésügyi minisztérium az egész ország területén hozzálát a szakoktatáshoz. Azoknak a terményeknek előállítását, termesztését fogják tanítani, amelyeket kitűnő jövedelmezőségük ellenére eddig nálunk nem termeltek. Nagyszabású akció indul meg a talajjavítás érdekében is. A pénzügyminiszter erre a célra rendelkezésre bocsájtott tízmillió pengőt, amelynek az a rendeltetése, hogy az országban levő mintegy 900,000 katasztrális hely szikes területet megfelelő eljárás útján mielőbb termékennyé tegyenek. Nagy összeg áll a földmivelésügyi miniszter rendelkezésére műtrágyaakció céljára és az eddiginél fokozottabb mértékben osztanak ki vetőmagvakat is. A csiárdAs Szilveszterkor Szabadkán. Szabadkáról jelentik. Miközben a belgrádi cincárok és a vajdasági magyarság nevében ágáló politikai stréberek szövetséget kötnek mint a szerbség és magyarság megbízottai, azalatt Szabadkán Szilveszterkor is megtörtént az, ami megesik minden alkalommal, amikor a magyarság életkedve megnyilvánulást keres. A szilveszteri mulatságon szerb fiatalemberek akik más tartományokból jöttek oda egyetemi hallgatóknak, brutálisan megtámadták a városi kávéházban a zenekart, amely csárdást játszott és követelték a kólót. Verekedés támadt, vér folyt, a nagybőgőt berúgták. Ez volt a csárdás szilveszteri esete Szabadkán. Mussolini lapja sürgeti a revíziót. „Magyarország sohasem járul hozzá, hogy örök érvényűeknek ismerje el a befejezetlen tényeket.“ Milánói jelentés szerint Mussolini miniszterelnök lapja, a „Popolo d’ Italia“ az 1929. év politikai kilátásáról írva, arra a megállapításra jut, hogy a világsajtó teljesen szem elől vesztette a versaillesi békeszerződések ama szakaszait, amelyek fenntartják a békeszerződések revíziójának lehetőségeit. Franciaország, Lengyelország és a kisantant államok a versaillesi szerződéseknek ezeket a szakaszait úgyszólván teljesen megsemmisítették. A revízió lehetőségének megtagadása, — írja a lap, — a békeszerződés rendkívül súlyos és döntő jelentőségű megváltoztatásának tekintendő. A status quo fenntartását illetőleg Európa ma mindennek nevezhető, csak nem egységesnek és a megcsonkított, széttaposott Magyarország a gasztalan tragédiában él és sohasem járul hozzá, hogy örök érvényűeknek ismerje el a befejezetlen tényeket. Felrobbant a petróleumtartály egy orosházi fűszerüzletben. Pintér Imre orosházi vas- és fűszerkereskedésében robbanás történt. Az üzletben levő petróleumtartályból kiszivárgó gáz a kálybseső melegétől tüzet fogott és felrobbant. Csakhamar lángra lobbant az üzlet belső helyiségébe vezető ajtó és az egész lakás meggyulladt A robbanás következtében minden ablak betörött és három szoba ajtaja az ajtó fóliával együtt kiesett a falból. Az üzlethelyiségben tartózkodott Pintér Imre 3 éves fiacskája a szomszédok 4 éves kisleányával A kereskedő berohant a már lángokban álló szobába és nagy nehezen kimentette a két gyermeket, azután a kiállott izgalmaktól idegsokkot kapott és összeesett. Pintér felesége a konyhában tartózkodott és amikor látta férje ölében a két kisgyermeket, idegrohamában elájult. A tűzoltósággal együtt kivonult egy orvos is, aki megállapította, hogy Pintérék kisfia arcán könnyebb égési sebeket szenvedett, míg a másik gyermek sértetlen maradt Délután tűzvizsgáló bizottság szállott ki az elpusztult lakásba. A kár körülbelül 6000 pengő, amely biztosítás révén megtérül.