Békés, 1934 (66. évfolyam, 1-101. szám)

1934-06-03 / 43. szám

Békés 1934 junius 3 A Békés hasábjain Kohn Dávid tollából érdekesebbnél érdekesebb cikkeket olvasunk arról, hogy nagy embereink közül kik milyen körülmé­nyek között fordultak meg Gyulán. Ezek közül különösen Kossuth Lajos és Petőfi Sándor gyulai tartózkodása valósággal szenzáció erejével hatott Ezek a cikkek ösztönöznek arra, hogy egy rövid cikk keretében összefoglaljam, hogy nagy­jaink közül kik jártak Gyulán és számukat egy­­néhánnyal meg is toldjam. Kezdjük a sort Károli­ Róbert királyunkon, aki 1313-ban járt itt Gyulán, amelyet akkoriban még Gyulamonostorának neveztek. Itt okleveleket is állított ki. Szapolyai János magyar király és felesége Izabella királyné is jártak Gyulán. Utá­nuk az uralkodólátogatásokban nagy hézag támad. Csak 1807-ben láthatott a város vendégül királyt. Ez év május 11-én I. Ferenc, leányával Mária Ludovikával magyarországi körútján Gyulára ju­tott és egy éjt a megyeházán töltött. I. Ferenc József ké­zben is járt Gyulán. Először 1857 május 25-én Erzsébet királynéval együtt a gyulai Wenckheim-kastély vendége volt. Itt tartózkodó sárnak részletei már ismeretesek. Másodízben egy hadgyakorlat alkalmával járt városunkban. Vona­ton érkezett. Kíséretével az akkor még beépítetlen Sugárúton vonult végig. Mint az öregek ma is emlegetik, a mai Göndöcs-népkert helyén díszte­­lenkedő szemétdombokat deszkapalánkokkal takar­ták el. Az uralkodóház tagjai közül tudtunkkal még három járt Gyulán. Az 1855. évi árvíz pusztítá­sairól Albrecht főherceg Szeged és Makó felől jövet Gyulán is személyesen győződött meg. Az elpusz­tult városrészeket gyalog járta be. Az öreg József főherceg, a honvédség főfelügyelője és fia, József főherceg, a világháború neves hadvezére, ismétel­ten járt Gyulán. Ismeretes dolog, hogy 1849 augusztus 21-én az oroszok előtt Gyulán rakta le a fegyvert egy mintegy 35000 főnyi fogságba került honvéd, akiket a fegyverletétel után az oroszok átadtak a bosszúért lihegő osztrákoknak A foglyok sorá­ban volt a későbbi tizenhárom aradi vértanú közül kilenc : Aulich Lajos, Damjanich János, Kiss Ernő, Knézich Károly, Leiiningen Károly gróf, Nagy Sándor József, Pöltenberg Ernő, Török Ignác tábornokok és Lázár Vilmos ezredes. Ott volt Petőfi barátja, a koltai gróf, Teleki Sándor is. Íme, akik még az elsoroltakon kívül Gyulán jártak: Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Sárossy Gyula, Jókai Mór és felesége Laborfalvy Róza, Munkácsy Mihály és Erkel Ferenc többizben, Gyulai Pál, Apponyi Albert gróf és az újabb nagy nevek végtelen sora. Kevesen tudnak arrról, hogy Széchenyi István gróf két alkalommal is járt itt Gyulán. Széchenyi, mint naplójában írja, 1823 május 15-én, az Alföldön átutaztában Mezőhegyesről, ahol a ménest tekintette meg, Medgyesen át Gyulára érkezett, de gróf Wenckheim Józsefet nem találta itthon Azért körülnézett a kastély­ban, amelyről azt írja naplójában, hogy nagyon hasonlít egy újonnan tisztított bőrnadrághoz. Ez­zel bizonyára azt akarta kifejezni, hogy az 1801. évi tűzvész utján újraépült kastély nagyon új­szerű volt. Tovább utazott tehát Sarkad felé. Mikor azonban országos tanulmány­útjáról visszafelé jött) ismét betért a gyulai kastélyba. Ekkor már itt­hon találta a grófnét. Ott is ebédelt. Naplójába bejegyezte, hogy a kastélyban a pénz csak úgy megy mindenfelé, hogy a végén semmi sem marad belőle. A háziorvost Nicotnak hívják, aki — úgy látszik — az egész házat hatalmában tartja és aki nagyon emlékeztet Tartuffe-re, Moliére egyik vígjátékának álszenteskedő főhősére. Ennyit tudunk Széchenyi naplója nyomán a „legnagyobb magyar“ gyulai tartózkodásairól. Ezek sem az ő életére, sem városunk történetére nem voltak semmiféle jelentősebb hatással. Nem is ebből a szempontból kell ezeket a látogatásokat megítélni. Ezek csak apró szálak, amelyek a vá­rost a nagy magyar közönséghez fűzik. Számon­tartásuk nem a komoly történetírás, hanem a ke­­gyeletes megemlékezés dolga. Viszont a város történeti levegőjét, lakosainak történelmi érzését feltétlenül gazdagítaná, ha a járó­kelő a város utcáin sétálva az egyes házak falán elhelyezendő emléktáblákon ily neveket olvashatna, mint Petőfi, Kossuth vagy Széchenyi. / / Szentmisék. Ma, vasárnap a szentmisék az anyatemplomben a rendes sorrend szerint lesz­nek, azzal a különbséggel, hogy prédikáció ma nem lesz. A nyolc órai mise után az anyatem­­plomból körmenet indul a Szent József templom­hoz, ahol fél 9 órakor kezdődik a szentmise és utána tartják a szokásos urnapi körmenetet. Szentbeszédet Szabó János dr. józsefvárosi káp­lán fog mondani. A vasárnap délutánra hirdetett szentségimádás elmarad, illetve 8-án, pénteken lesz megtartva. Az evangélikus templomban junius hó 3 án, vasárnap délelőtt 9 órakor gyermekistentisztelet, 10 órakor rendes vasárnapi istentisztelet Dél­után 2 órakor a fogházban, fél négy órakor a kórházban, este 6 órakor a templomban lesz istentisztelet. Christananda hindu lelkész június 5-én Gyu­lára érkezik. Christananda európai útja során június 5 én, kedden Gyulára érkezik s este. 6 órakor az evangélikus templomban vallásos tár­gyú előadást tart. Christananda a hindu keresz­­tyénség fáradhatatlan evangélistája. Erre képesí­tik őt nagy nyelvismerete, világlátottsága és mindenkfelett hite a Jézus Krisztusban. Nem Uj keresztyén, mert már az atyja is evang lel­kész volt Cnandragiriben, Indiában, a telugok közt. Angolországban fejezte be egyetemi tanul­mányait s 1926 ban beutazta Európát és Észak­­amerikát. Mint hitszónok a keresztyénség leg­nagyobb Ige­hirdetői közt foglal helyet s könyvei, prédikációi több nyelvre vannak lefordítva; ma­gyar tétel“ nyelven „Fátyol mögött“ és „Bizonyság­címen jelent meg két prédikációs kötete. Előadását angol­niczky Pál egyetemi nyelven tartja. Báró Podrna­­tanár tolmácsolja magyar nyelven. Békéscsaba város polgármesterét is vitézzé avatják. Lapunk legutóbbi számában hírül adtuk hogy nagybányai vitéz Horthy Miklós kormányzó ma a Margitszigeten több békésmegyei vitézt fog felavatni. Az avatandók névsora most Jánossy Gyula 'dr-al bővül, amennyiben a vitézi rend őt is tagjai sorába vette s igy ma szintén vitézzé avatják. „Jancsi és Juliska“. Gyermekelőadás az Er­kel színkörben. A Szoc­ális Mis­z o Társulat nagy­szabású gyermekelőadása június 17 én este 7 óra­kor lesz az Erkel színkörben . Humperdinck „Jancsi és Juliska“ című énekes mesejátéka kerül színre szebbnél szebb táncokkal tarkítva. A vi­lághírű mesejáték gyönyörű kísérő zenéjét a róm. kath. reálgimnázium kitűnő zenekarától hallhatjuk s az énekes és táncos szerepekben hatalmas gárda gyermekszereplőben gyönyör­ködhetünk, akik tudásuk legjavát adják a fő cél érdekében Az előadásra a jegyek máris elő­jegyezhetek Dobay János könyvkereskedésében. Felhívás! Az igen tisztelt vásárló közönség szíves tudom­ására hozom, hogy nem vagyok sem­miféle egyesülésnek a tagja, de azért valam min­­den hitelképes egyén 6 havi hitelt költségmen­tesen élvezhet, nincs kitéve semmiféle információk­­nak és másnemű zaklatásoknak. Óriási választék­­ 119­10-* TANAI DIVATÁRUHÁZÁBAN. 3 A gyulai róm. kath. reálgimnázium ifjúsági ének- és zenekarának 1934. évi június hó 10-én, vasárnap, délután 5 órakor az intézet tornatermében rendezendő vizsgahangversen­yének MŰSORA 1. C. Zeller: Fantázia „A madarász“ c. ope­rettből. 1. rész. Játssza a zenekar. 2. G. Fr. Händel: „A bűnbánót Énekli a vegyeskar. 3. a) J. S. Bach: „Prelude“, b) Fr. F. Chopin: „Mazurka“, c) Bartók B.: „Lánc-lánc.“ Zongorán játssza Gáli Á. VII. o. t. 4. E. Humperdinck: „ Jancsi és Juliska 11.­ a) Porszemtörpe dala, b) Esti ima. 5. a) Hubay J.: „ A cremonai hegedűs“, b) N. A. Rimszkij -Korszakov: „Hindu dal.“ Hegedűn játssza Ancsó Z. VII. o. t., zon­gorán kiséri Hubay M. V. o. t. 6. Pogátsnik Gy.: a) „Rám se nézett..b) Ez a legény...“, c) „Hej, de teszi...“ Énekli a vegyeskar. 7. G. Costamagna: „A falusi iskola.“ Vidám énekes gyermekjáték. SZEREPLŐK: Tanító . . Gremsperger T. V. o. szál. int. növ. Tanulók . 1—IV. o. szál. int. növendékek. Az előadást zongorán kiséri főt. Krémó János szál. áld. pap. 8. a) F. Mendelsohn—Bartholdy: „Vadász­dal“, b) Bartók B.: „Este a székelyeknél.“ Zongorán játssza Laufer Gy. V. o. t. 9. E. Humperdinck: „Jancsi és Juliska“, a) Táncdalocska, b) Boszorkánylovaglás, c) Cukorház keringő. Játssza a zenekar. 10. a) dr. Török Fr.: „Kicsit értünk a rádióhoz SZEREPLŐK: Hallgatag úr . Szőts L. Vll. o. t. Beszédes úr . Rőth L. V. o. t. b) Zilahy L.: „Az előkelő utas.“ Öreg paraszt Szakállas úr Vigéc Urinő Kisasszony Fiatalember Kalauz Csendőr SZEMÉLYEK: Konkoly B. VII. o t. Hubay M V. o. t. Róth L. V. o. t. Horváth M. IV. o. t. Mézes Ö. IV. o. t. Soltész L. VI. o. t. Mánásy F. VI. o. t. Titz J. VI. o. t. 11. C. Zeller: Fantázia, A madarász“ c. ope­rettből. II. rész. Játssza a zenekar. Vezényel Károlyi Gábor reálgimn. tanár. Számozott ülőhelyek. Belépődíj a zenekar alapja javára személyenkint 1 P. Jegyek elővétele, vagy előjegyzése naponkint délelőtt az intézet énektermében eszközölhető. Felülfizetést, illetve jegymegváltást a tanintézet köszö­nettel fogad és a „Békésiben nyugtáz. Június első napjai köszöntötte­k be s most már több mint aggodalom az, amivel az időjárás kedvezőtlenségét figyeljük. A múlt hét folyamán csupán egy napon, kedden délután vonult egy zápor el fölöttünk, az is alig tartott félóráig és arra sem volt elégséges, hogy az út porát le­verje. Április és május havában mindössze 12 milliméternyi csapadékban volt részünk, holott legalább­is százra lett volna szükségünk, habár a téli szárazság után annál több is elkelt volna. Nagy­ szorongással nézünk tehát a jövő elé, mert a legkedvezőbb júniusi időjárás mellett sem remélhetünk búzában gyenge közép termésnél jobbít. Ez a „legkedvezőbb“ sőt „kedvező“ idő­járás se akar azonban — eddig legalább —■ beköszönteni. A légsúlymérő napról napra emel­kedik és ha májusban csaknem naponta beborult, igaz, hogy hiába, mert a szél mindig szétkergette a felhőket, most már napok óta teljesen tiszta az égboltozat és esőre kevesebb a kilátás, mint addig is volt. A csaknem példátlanul álló nagy szárazság és forróság után, amely utóbbit külön­ben nyolc nap óta jótékony hatású­ hűvösség váltott fel, amely azonban tegnap óta újra me­legre változott, szinte csodaszámba menő, hogy a búza, árpa s tengeri, ha siralmasan bár, de

Next