Békés, 1936. július-december (68. évfolyam, 148-298. szám)
1936-07-01 / 148. szám
2 tűlét életében a rend és fegyelem irtása sürgősen szükséges és hivatását tekintve elengedhetetlen.a Varga Gyula dr. polgármester válaszában megállapította, hogy a felszólaló jogosan tette szóvá a tűzoltó testületben uralkodó visszásságot. A testületet a város nemcsak hozzájárulással támogatja, hanem székházépítésében is segítségére volt, így tehát joga van ahhoz, hogy az eseményekkel kapcsolatosan véleményének kifejezést adjon. Bejelentette, hogy a közgyűlésen történtek vizsgálat alatt vannak, mivel a tiszteljálás ellen az alispánhoz, mint felettes hatósághoz, felebbezést nyújtottak be. Bizonyos ügyek tisztázása végett a rendőrhatóság is vizsgálatot indított s így ebben az ügyben érdemi választ egyelőre nem adhat. Schriffert Ferenc dr. ugyancsak napirend előtt a digózás kérdésével foglalkozott. A délelőtti megy egy ülésen olyan értékes és tudományos nívójú felszólalások hangzottak el erről a kérdésről s ezek a felszólalások a sziktalajjavítás fontosságára olyan meggyőző erővel mutattak rá, hogy azzal a városnak is foglalkoznia kell. Kérdezte, mit szándékozik tenni a vezetőség ennek a kérdésnek a megoldása érdekében? Hangsúlyozta, hogy ma már nem elegendő a propaganda, ma már kézzelfoghatóan kell meggyőzni a gazdákat arról, hogy érdemes a szikes földeket megjavítani. Meg kell szervezni a propagandát, illetve a kérdés megoldását s rá kell bírni a gazdákat arra, hogy Szarvason, vagy Endrődön, ott, ahol már többesztendős eredményei vannak a digózásnak, tekintsék meg a termővé tett sziket, hogy aztán a látottak alapján ők is megjavítsák földjeiket, aminek úgy a gazdák, mint a város és az egész nemzetgazdaság és jelentősége lesz.szempontjából nagy haszna Varga Gyula dr. polgármester válaszában közölte, hogy még a megyegyűlést megelőzően utasította a város mérnöki hivatalát, hogy a jövő évi közmunkák sorába a szikes földek megjavítását is vegye fel. Minden igyekezetével azon van, mondta, hogy a sziktalaj-javítás kérdése a gazdák érdeklődésének homlokterébe kerüljön s ezért egy mintaterületet fog a város létesíteni, hogy a gazdákat tárgyi bizonyítékkal győzze meg a digózás előnyeiről. Személyesen viszi el a gazdákat azokba a községekbe, ahol már a sziktalaj-javítás munkája több esztendős múltra tekint vissza. Ennek a kérdésnek helyreáll megoldása igen nagy fontosságú a város testület szempontjából, mert a határt kitevő 33.000 katasztrális holdból mintegy 7.000 hold szikes terület. A polgármesteri bejelentést a közgyűlés általános helyesléssel vette tudomásul. A napirend előtti felszólalások után a tárgysorozat ügyeit vették tárgyalás alá. Tudomásul vették a vármegye alispánjának rendeletét a tűzvédelem további kiépítésére vonatkozólag s elhatározták, hogy a tűzoltóság részére egy motorfecskendős autószerkocsit vásárolnak, s erre a célra az 1937-, 38 és 39 évi költségvetésbe évenkint 2.500 pengőt állítanak be. A tűzrendészeti felügyelőség által javasolt vízhordó lajták helyett vízkivevő helyeket létesítenek, ami megfelelőbb megoldásnak látszik, mint ha lajtta vinnék a vizet az autószerkocsi után. Temesvári Lipót Hagyma tér 5 a. alatti keletkezése ügyében kimondták, hogy a másodfokú hatóság határozata ellen felülvizsgálati kérelemmel élnek, mert a város nem kötelezhető egy olyan terület bekerítésére, amely terület tulajdonképen közterületnek számít. E kérdés körül élénk vita fejlődött ki, amelyben fölszólalt báró Apor Vilmos dr. apátplébános is, valamint Csete József dr., Schriffert Ferenc dr. és Készt Zoltán dr., továbbá Titz Reinhardt, aki indignálódva állapította meg, hogy nem elég, hogy a város a pocsolyát megszüntette a Bárdos rendezésével, hanem most azt akarja a tulajdonos, hogy még a telkét kerítsék is be. A következőkben kimondták, hogy Pilsudszki mamiiról a Törökzugban az egyik rövidesen megnyíló kereszt utcát nevezik el, továbbá, hogy a normál status-rendelet által engedélyezett első osztályú pénztári tiszti állást egyelőre nem töltik be. Dévényi József birtoknyilvántartónak és Regős Imre pénztárosnak, akik munkájukat eddig csak polgármesteri megbízás alapján végezték, végleges megbízást adtak. Az egyik június 30-ával megüresedett szülésznői állásra Lehoczky Istvánnét jelölték ki helyettesül, míg a külterületi Eperjesre Berbekucz Jánosné újkigyósi lakos kapott megbízatást a szülésznői teendők ellátására, ugyancsak helyettesi minőségben. Hozzájárult a képviselőtestület utólagosan, hogy a város a Gyümölcstermelők Értékesítő Szövetkezetének részjegyeiből 100 darabot jegyezzen ötszáz pengő értékben. Özv. Szvetits Viktorné kérelmét elutasították, mert sem a kémények számában, sem a kereseti viszonyokban nem történt olyan változás, amely a jelenlegi kéményseprési munkakerület megváltoztatását és a vonatkozó szabályrendelet módosítását szükségessé tenné. Kimondták a továbbiakban, hogy a hetivásárokon idegen községbeli iparosok nem árulhatnak, mert a város iparosai úgy mennyiségileg, mint minőségileg ki tudják elégíteni a aggódásának szükségletét. Csete József dr. adott kifejezést, hogy ha a szomszéd községbeli iparosokat kitiltják a hetivásárokról, nem lesznek-e végeredményben ártalmára az iparosságnak ? Már megegyeztünk, szólt közbe Barát István. A legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállítására alakított bizottság tagjaiul Sál Józsefet, Antalfia Emil dr.-t és Dévényi Józsefet jelölték ki. Több kisebb ügy letárgyalása után a közgyűlés fél 6 után ért véget. felügyelőségnek. Ez a jég azonban, mielőtt Benedekre jutott, Szarvastól kezdve kisebb-nagyobb mérvben garázdálkodott a vármegye sok községében, ahonnan mindenünnen jöttek kárbejelentések, amelyek helyszíni felvételére a hivatal minden tisztviselőjét ki kellett küldeni, úgy, hogy Gyulára már nem jutott közülök ember. Az adófelügyelő tehát engem bízott meg a helyszíneléssel. Az elemi károkról szóló akkori törvény rendelkezése szerint kárbecslők, mint „érdektelennek csak más községbeli előljárósági tagok lehettek. Gyula városa, Doboz és Gyulavári községek ebből kifolyólag mintegy csereviszonyban álltak, úgy hogy rendszerint egymáshoz küldtek becslőket. A polgármester át is irt a két községnek, hogy küldjenek egy-egy esküdtet a gyulai jégkár felvételéhez. A becslés napjául junius 30-ika tűzetett ki. A két szomszéd, községből reggel 9. órára be is jött egy-egy esküdt, akikkel a város kocsiján ki is mentem Benedekre, ahol már Pali bácsi várt bennünket. Ő is befogatott és nyomban kikocsikáztunk a Benkébe, hol a jég meglehetősen elvert egy tábla búzát. Az esküdtekkel felbecsültük ott a kárt és a Pománakuti -dűlőn visszajöttünk a kétegyházi országúton a benedeki puszta sorompójáig, ahol a kocsik az utón megállották. ,, (Folyt. köv.) BÉKÉS 1936 JuliUij 1 Angol-francia megegyezés: — Szovjetoroszország szabad utat kap a Dardanellákon keresztül (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Vasárnap Leon Blum fancia miniszterelnök és Deloos külügyminiszter nagyjelentőségű megbeszélést tartott Annecyben Eden angol külügyminiszterrel. A megbeszélés megegyezéssel végződött s a megegyezés a régi háború előtti entente cordiale visszaállítását jelenti. Hir szerint Eden megváltoztatta montreuxi álláspontját és hozzájárult ahhoz, hogy Dardanellákon át a Szovjet hadiflottája szaabadon közlekedhessék. A Daily Mail legutóbbi számában Rothermere lord erélyesen tiltakozik az angol—francia - orosz szövetségi politika helyreállítása ellen. Az új megegyezésben politikai körökben igen nagy háborús veszélyt látnak. Rendelet tiltsa el a cukor hitelben való eladását, mondja a fűszerkereskedők országos akciója, fizesse a kartel a kereskedők legális hasznát, mondja a közönség (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Az idei gyümölcsbefőzési idényt súlyos veszedelem fenyegeti. A fűszerkereskedők országos akcióra készülődnek : az összes érdekképviseletek kiküldötteiből összeállított bizottság útján akarják az illetékes hatóságot arra kérni, rendelje el, hogy vagy emeltessék fel a cukor árusítási haszonkulcsa, vagy tiltassék el a cukornak hitelben való árusítása. A fűszerkereskedőket az indította erre az akcióra is, hogy a cukornál igen alacsony, alig két-három százalék az árusítási haszonkulcs. Ha pedig a porlást és a papírzacskó árát is számításba vesszük, jóformán semmi haszna sem marad a kereskedőknek a cukron. Ha már most a befőzési idény alatt a közönség nagy mennyiségű cukrot vesz hitelbe, akkor a kereskedőnek, aki szigorúan csak készpénzfizetés ellenében kapja a cukrot a nagykereskedőtől, az áruba befektetett pénze és kamatvesztesége jelentős lesz, különösen a gyengébb tőkéjű kiskereskedőknél-* A kereskedők már tapasztalatból tud-