Békés, 1937. július-december (69. évfolyam, 145-296. szám)

1937-08-08 / 178. szám

2 Beszterce fölött lezuhant egy repülőgép Prága és Moszkva között szolgálatot teljesítő repülőgép 2000 méter magasságból Beszterce fölött lezuhant. A benzintartály felrobbant és a gép szénné égett 4 főnyi személyzet tartózkodott a repülőgépen, mindannyian életüket vesztették. PAPÍRSZALVÉTÁK, TORTAPAPÍRÖ& szépek, olcsók DOBAYNÁL Vármegyei kis hírek Békéscsaba: Az iparos nyugdíjügyet tárgyalják az iparosok a vasárnapi körzeti nagygyűlésen — A Békéscsabai Méhészeti Egyesület szeptember hó 4—8. napján országos méhészeti kiállítást rendez a Kisgazda Székházban. — Stefanik György 34 éves munkás ujja munka közben súlyosan megsérült. Erősen vérző kezét a mentők kötözték be. Orosháza: Tóth Antal 26 éves szállítómunkás költözködés közben egy kabátból kilopott egy pénztárcát, amelyben 30 pengő volt. A csendőrség a megtévedt munkást őrizetbe vette. — Cs. Nagy Gábor gazdálkodó tanyáján a villám felgyújtott egy szalmakazlat. A veszedelmes tüzet a közelben dolgozó munkások oltották el. Tótkomlós: A község határában 8 cséplési baleset történt. Hét munkás állapota súlyos. Szarvas: Szarvas község képviselő testülete hétfőn, 9-én délelőtt 9 órás kezdettel a községháza termében rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés 14 pontból álló tárgysorozata igen érdekes ügyeket tartalmaz. — Az OTI 18 éven aluli tagjai számára augusztus 29-én kirándulást tervez Halásztelekre. — Szarvas határában befejeződött a cséplés. — Az Országos Stefánia Szövetség e hó 14-én délután 4 órakor az intézet székházában tartja meg rendes évi közgyűlését. Lezuhant a padlásról Könnyen végzetessé válható baleset történt pénteken délután az egyik oláhréti tanyán. Rozsos István 30 éves, Oláhrét 12 szám alatti lakos a padlásról akart 50 kilogram tengerit a vállán lehozni. A padlásfeljáró azonban gyöngének bizonyult, leszakadt alatta és Rozsos István a zsákkal együtt lezuhant. És mert a baj ritkán jár magában, a földön éppen ott hevert egy szekérkerék és a szerencsétlen ember ebbe belevágta a fejét úgy, hogy Rozsos István fején 15 cm-es seb hasadt. Most a gyulai kórházban ápolják. Szerencsére Rozsos Isván koponyája elég keménynek bizonyult és ennek köszönheti, hogy állapota — orvosi megállapítás szerint — nem életveszélyes. Nagy kánikulát jósol Sirius. Sirius mester, az ismert időjós az alábbiakban teszi közzé jóslatait az időjárás változásairól. Augusztusra igen változó, félcsapadékos jelegűnek mondható időjárást ígér. Több helyen lesz zivataros eső, 20 kg meleg időjárás ígérkezik, sőt lesz 30—35 fokos kánikula is, de nem lesz tartós. Eltarthat hat-nyolc napig — írja Sirius. — Kritikus időjárást csak szeptember utolsó hetében várhatunk. Úgy látszik, akkor lesz vége a szép nyárnak. Eladó 50 holdas prima tanyásbirtok a Gyula-eperjesi határ közelében, 12 hold tanya nélkül ◄ Gyula-Szabadkán, olcsón. Bérbeadó 100 holdas tanyásbirtok a békési határban, 187 holdas tanyásbirtok olcsón, a Mezőtúri határban. Bővebb felvilágosítást ad az eladás és bérbeadással megbízott, Gubicza István ingatlanforgalmi irodája Békéscsabán, Andrássy u. 20/ ■ BÉKÉS 1937 augusztus $ Ügetőverseny Elég későn, de még mindig idejében értesültünk róla, hogy Békéscsabán augusztus 14-én és 15-én az Alföldi Lovasegylet által rendezni szokott lóversenyek keretében először jelenik meg vármegyénk területén a budapesti Ügetőverseny Egyesület, hogy az ott annyira népszerűvé vált ügetőversenyeket vármegyénk közönségével megismertesse és megkedveltesse. Értesülésünk szerint mindkét napon, tehát úgy szombaton, mint vasárnap 4—4 ügetőversenyszám kerül lebonyolításra, köztük Békés vármegye díjáért szombaton urkocsisok Békéscsabán kettős fogatokkal fognak versenyezni. Egy versenyben a budapesti Ügetőverseny Egyesület díjáért kettős fogatokkal ugyancsak űrkocsisok fognak versenyezni. A többi ügetőversenyszám lefutása egyes fogatokkal, versenykocsikkal történik. A nevezések igen szépek és igen jó lóanyag jön le nagyszámú tréner kíséretében Békéscsabára. Az ügetőversenyszámokon kívül mindkét napon 3 —3 galoppszám is lefutásra kerül. A köröstarcsai ásatás A Békés már több ízben megemlékezett arról, hogy Köröstarcsán még a tél folyamán bizonyos földmunkák során falmaradványokra és különféle régiségekre bukkantak. A lelet tisztázására a gyulai Városi Múzeum augusztus 2-án kezdte meg a próbaásatást. A költségeken és az előkerülő leletanyagon a gyulai és békéscsabai múzeum osztoznak. Az ásatás megkezdésénél a békéscsabai múzeum részéről dr. Banner Benedek igazgató vett részt. A Nemzeti Múzeum kiküldötte, dr. Gallus Sándor csütörtök délután érkezett meg. A járványkórház udvarán hatalmas falmaradványok kerültek elő. Az alapfalak feltárásával azonban kiderült, hogy a véletlen nem a község középkori templomának falát hozta napvilágra. A járványkórház régebben Dübögő néven ismert uradalmi korcsma volt, még régebben pedig uradalmi tiszti lak. A feltárt falmaradványok 1800 táján épített uradalmi épületek maradványai, tehát legfeljebb 100 — 150 évesek. Az alapfalak környékén azonban több sír is előkerült. Ezek a sírok a hatalmas udvar és kert minden részén megtalálhatók. Az e korbeli síroknál megszokott, szegényes mellékletekből megállapítható hogy a sírok a XVI— XVII. századból származnak. Köröstarcsa történetéből tudjuk, hogy a község néhány évvel hamarabb behódolt a törököknek, mint ahogy Gyula elesett. Már 9 évvel Gyulának török kézre való jutása (1563) előtt beírták Tarcsát a török adójegyzékbe, a defterbe. Ebben az időben 2 -300 lakosa lehetett. A község 1596 ban elpusztult, de hamarosan újra felépült. Fenn is állt az egész török világ alatt. Sorsa az volt, ami Gyulának és sok békésmegyei községnek. Nem a török, hanem a felszabadított német pusztította el. A német ugyanis, hogy a gyulai török várőrséget kiéheztesse és megadásra kényszerítse, feldúlta a környékbeli összes falvakat. A megye ekkor néptelenedett el teljesen. Az így elpusztult Köröstarcsa temetője volt a járványkórház udvarán. Valahol ott lappang a föld alatt a középkori templom is. Ugyanis a középkorban a temető mindig a templom körül volt, így volt ez bizonyára Köröstarcsán is. Nem lehetetlen, hogy valamikor a véletlen fog rávezetni arra, hogy a nagykiterjedésű középkori temetőnek melyik részén állott az egykori templom alapfala. A Hátas hegy, melyen a hajdani temető volt, Köröstarcsa legmagasabb pontja. Érthető, hogy már évekkel ezelőtt lakott volt, így már a bronzkor végén és később a római uralom utolján is. E népek is itthagyták nyomukat, tűzhelyeiket, lakásukat, edényeiket és eszközeiket. Ezekre a népekre is némi fényt derített az egyhetes köröstarcsai ásatás. Implom József. Jöjjön a Horvát-kertbe — Gyulán Igaz, hogy Gyulán nem mehetnénk a Horvát-kertbe, de azért nem kell messzire gyalogolni, hogy odajusson az ember. Csak végigmegyünk a lombos, allés Mátyás király uton, egy kicsit kapaszkodunk a gátoldalon — de lépcsőn is mehetünk — azután egy pár lépés a sóhajok hidján, amint a dusképzeletű nép sajátos eszmetársítással az alattunk dobogó hidat elnevezte és máris előttünk van vágyaink célja: az újvári Horvát-vendéglő, illetve beljebb kerülve: a kert. Azok közé a kevés korcsmás kertek közé tartozik, amelyek valójában kertek és nem deszkaládából, zöldrácsból és leanderbokorból összeravaszkodott álképlet. Igazi diófa borít az enyhülésre vágyók fölé hűsítő árnyékot, odébb igazi pázsitszőnyegtől körítve virágzik szezonja szerint a liliom, labdarózsa, jácint, jázmin, szikrázik a muskátli és a kána bíbora . .. Igazi homok van a vendég talpa alatt. A kerek asztaloknál társaságok, családok telepedtek meg, akik délutáni kirándulásukat fejezik be itt egy-két pohár jó bor mellett. Mert a bor — jó. A harmatos pohárban gyöngyöző fröccsök egymás után kerülnek az asztalra és tűnnek el a szomjas torkokban. Odébb egy hosszú asztalon boros és szódásüveg-battériák sorakoznak: golyó dübörög végig a fedett pályán, fabábok hullását felfeltörő férfi női kacajorkán kíséri. Egy vidám gyulai társaság kuglizó délutánt rendez. A diófa árnyékában nagy egyetértésben ül a két ellentétes politikai pólusú újság szerkesztősége. Nyelik a bort békés együttesben és közben beszélnek a klasszikus és modern zeneirányzatokról, a magyar folklór feltámadásáról, Hankó tanár készülő gömbjéről, közakarattal szidják az árdrágítókat. . . Mindenről beszélnek, csak újságról nem. Közben megjelenik vendégei között a korcsmáros : egyik kezében poharakkal, üvegekkel megrakott tálca, a másik kezében kis bogárszemű, nevető arcú unokája kapaszkodik. A nagy teremből a két szál hangász muzsikájára táncoló öreg magyar kurjongatása, dobbantása hangzik . . . Kipattan az öreg a középre és korát meghazudtoló frissességgel, délcegen, büszkén járja a magyar szólót. Úgy kirakja, kicifrázza, hogy a mai fiatalok irigykedő csodálattal nézik. — Nagyot rittyen a prímás nyirettyűje, erőset horkant a bőgő és a táncoló magyar hatalmas dobbantással befejezi táncát. Az időközben körébesereglett nézők közül egy városi odaszól neki, hogy járja el mégegyszer bátyám, kap egy pakli dohányt. Ránéz az öreg, majd tempós nyugalommal mondja : „Járja el az úr, nem vagyok én komédiás!“ Kellemetlen hangulat alakulna ki, de megjelenik a környék legfiatalabb nagymamája, a korcsmárosné és ő szól a táncos magyarnak : Na járja el az én kedvemért! — A naccságának barátságából — szívesen ! És máris kipattant a középre, odadúdolja a zenei kettősnek a kívánt melódiát, rárántotta a hegedű meg a bőgő s az elnyűhetetlen öreg egyik kezét csípőre téve büszke táncában éli át ősi pogányságát . . . A kertben leszáll az est, lassan indulnak is egyesek ... A kerten túllévő udvarban máglyatűz lobban fel. A táncoló lángok alacsony székeken guggoló, nyársat szorongató férfiakat nőket helyeznek rembrandti megvilágításba ... A piruló szalonna étvágygerjesztő szaga terjed szét . . . Egyre többen kuporodnak a tűz köré . . . Egyre több nyárs nyúlik a parázs fölé és egyre szaporábban hordja a korcsmáros meg a „Jóska gyerek“ a spiccereket, hosszúlépéseket.. . Az egész úgy fest, mint valami misztikus pogány szertartás. Tíz óra este . . . fizetni és távozni kezdenek, mert a Horvát-kertben csak szolid, korán végetérő mulatságok vannak. Hirdessen a „Békésiben!