Békési Élet, 1966 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1966 / 3. szám - ISMERETTERJESZTÉS - Dr. Tóth Lajos: Haladó hagyományok a szarvasi ismeretterjesztés történetéből
gén árnyalt pedagógiai, tudományos, társadalmi, kulturális tevékenysége, melyet a következetes 48-as függetlenségi szellem hatott át a művelődés széleskörű demokratizálásának megvalósítására irányult a dualizmus korában. Sajnos — az időszabta keretek miatt — még csak jelzésszerűen sem tudjuk rendkívül hasznos munkásságát bemutatni. (Tudományos rendszerezettséggel készült biográfiája 1965-ben jelent meg.) Ezúttal csupán egy-két utalással illusztráljuk népnevelői tevékenységét. E néhány mondatban azonban — mint csepp a tengerben — tükröződik az ismeretek széleskörű terjesztésével kapcsolatos szemlélete. Elöljáróban azt emítjük meg, hogy Benka a nevelő, a pedagógus erkölcsi kötelességének tekinti a népművelést. Mint írja: „az iskola falain kívül a társadalomban sok szép, nemes és közhasznú ügynek s vállalkozásnak tartozik szószólója, mozgatója, támogatója s munkása lenni, ha hivatását igazán becsüli és feladatának meg akar felelni". A népművelő konkrét tevékenységének irányát is megjelöli: „Ne hanyagolja el a közgazdasági érdekeket ott, hol azok okszerű fejlesztését előadásával,, felszólalásával és példaadásával előmozdíthatni véli". Ilyen értelemben szerinte a nevelő egész vidék gazdálkodási érdekeit előmozdíthatja. A gazdasági és reál ismeretek terjesztésén túl másodsorban a humán műveltség és az esztétikai ízlés fejlesztésére is gondot fordít. Arra buzdít, hogy „fejlesszük a nép szépészeti érzékét, felolvasások, dalkari vállalkozások, szavallatok s önképző egyletek létesítése és támogatása által" ... Az ismeretek tényanyagának közvetítésén túl a „közerkölcsiség fokozására" is hatni akar a népműveléssel, mert „az öntudatos nevelőnek hivatalos állása s a nép körében való élete kínálva biztosítja" ennek lehetőségeit. Benka demokratikus népművelési törekvései politikai meggyőződésének talajából indáznak. A nép öntudatát is ilyen elvek hangoztatásával edzi: „Szabaddá válni minden téren, ez az értelmesedő és erkölcsi jellemmé fejlődő embernek elengedhetetlen követelménye... Majd így folytatja: korunk tervszerűen megostromolja és ledönti azon válaszfalakat miket vérség, születés, nemzetiség, történet, kiváltság, vagyon, rang hajdanra egyesek között vontak, és melyeket a — jogegyenlőséget s polgári egyéni szabadságot sürgető — demokrácia, mint a tűz épületünk faanyagát, már-már megsemmisítették ..." A tények regisztrálásánál azonban továbbmegy. Politikai és művelődési programjáról vall Eschatológiájában: „Meg vagyok győződve, hogy hazám jövője ellen vétkeznek azok, kik oly mereven ragaszkodnak az előkelők uralmának biztosításához. Homokra építenek! Kősziklás, meg nem bolygatott talaj az, mely most még a mélyben fekszik. Ha azt felszántjuk, okos intézkedésekkel fölemeljük a népet, új termőréteget kapunk, mely átteremti a viselt világot." Anélkül, hogy az önmagában is agitatív erejű nyilatkozatának elemzésébe bocsátkoznánk, nyilvánvaló az a harmadik következtetés, hogy Benka az ismeretterjesztést a nép politikai öntudatának, tisztánlátásának és osztályszemléletének kialakításával is összekapcsolta. Megfelelő szervezeti formát is keres a rendszeres és hatékony munka számára. Többféle közművelődési egyesületet alapít Szarvason, mint pl.: Tanítóegylet, Társaskör, Daláregylet, Tulipánegylet, Olvasóegylet, sőt helyi újságot is szerkeszt. Mindezeknek — lényegében megegyező —• célját a Társaskör szervezésekor fejti ki, midőn felszólítja Szarvas lakosságát: „Egyesül- 93