Békési Élet, 1974 (9. évfolyam, 1-3. szám)

1974 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Sárhelyi Jenőné: Bartók Béla Békés megyében

Bartók Béla Békés megyében sárhelyi jenűné Közeledik hazánk felszabadulásának 30. évfordulója. A felszabadulást követő há­rom évtized alapjaiban változtatta meg népünk politikai, gazdasági, társadalmi, tu­dományos és művészeti életét. Ezek a változások tették lehetővé, hogy kellően ér­tékelhessük olyan szellemi kiválóságaink helyét, mint pl. Bartók Béla. Bár mindig tudatában voltunk jelentőségének, mégis felvetjük a kérdést: vajon mindent megtet­tünk ez ügyben? Ez az írás amolyan számadásféle, mely rámutat arra, hogy honnan indultunk és meddig jutottunk? Nekünk Békés megyeieknek különösen kellett igye­keznünk, hogy kulturális téren behozzuk lemaradásunkat. Megyénkben sajnos nem alakultak ki tartós művelődéscentrumok, amelyek kisugároztak volna a területre, emelve a közművelődés színvonalát. Ha létesítményekben, csillogó hagyományokban nem is voltunk gazdagok, mégis volt egy szilárd alap a múltból, amelyre bizton építhettünk; a néphagyományra s annak a személyére, aki felfigyelt erre a kincsre és fáradságot nem kímélve kiterjedt, hosszú évekig tartó gyűjtő és rendszerező munkát végzett. A jelen tanulmány célja, hogy ezt a kapcsolatot megismertesse ol­vasóival olyan mértékben, amennyiben az eddig feltárt feljegyzések, levelek, vissza­emlékezések, tanulmányok megengedik. Elsősorban családi kapcsolatok kötötték Bartókot Békés megyéhez. Fiától, ifjabb Bartók Bélától ered a közlés, mely szerint Bartók anyai nagyapja Voit Mór legidő­sebb fia, Lajos a magyaróvári gazdasági akadémián tanult. Itt megismerkedett Wenckheim Ferenccel, aki meghívta Voit Lajost csorvási uradalmára gazdatisztnek. Voit Mór 1873-ban Pozsonyban meghalt és özvegye fiához költözött Csorvásra, ahol még ugyanazon évben meghalt. Csorváson temették el. Voit Mór legkisebb lánya Paula (Bartók édesanyja) ebben az évben szintén Csorvásra költözött, majd a ta­nítóképző elvégzése után Torontál megyébe, Nagyszentmiklósra került. Itt ismerke­dett meg az ottani földműves iskola igazgatójával, Bartók Bélával, akivel házassá­got kötött. Esküvőjüket a csorvási plébánián tartották, 1880. április 5-én. Az egyházi anyakönyv I. kötet 9. lapja 3. tételének adatai szerint a tanúk: Bartók Kálmán és Kós Adolf tiszttartók voltak.­­ Bartók Béla Nagyszentmiklóson született ugyan, de Békés megyében élő rokonai­val állandó kapcsolatban maradt. Ez a kapcsolat különösen akkor mélyült, amikor húga, Elza 1904. novemberében férjhez mert Oláh Tóth Emilhez, Wenckheim Dénes Vésztő-sziládpusztai uradalmának gazdatisztjéhez. 38 évig, férje nyugdíjazásáig élt Bartók Elza a megyében: Vésztőn, Dobozon (Rudolf-majorban), újra Vésztőn -Kertmegpusztán - végül 1921-1942-ig a Pusztaföldvár melletti Szöllőspusztán. Bar­tók sűrűn látogatta húgát és az uradalmak gazdasági cselédeitől volt alkalma népdalt gyűjteni. 13 557

Next