Békési Élet, 1978 (13. évfolyam, 1-4. szám)
1978 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Elek László. Justh Zsigmond - naplói és levelei tükrében
Justh Zsigmond naplói és levelei tükrében ELEK LÁSZLÓ A Szépirodalmi Kiadó Műhely sorozatában a múlt év végén megjelent testes Justh-kötet 3 művet fog össze: az 1888-ban készült Párizsi naplót, az 1889-es Hazai naplót s az író 1885 és 1894 között kelt és Kozocsa Sándor által összegyűjtött leveleit. Az első kettőt az Athenaeum 1941-ben, Halász Gábor bevezető tanulmányával és jegyzeteivel már publikálta, a levelek viszont - egy-két kisebb folyóirati közléstől eltekintve - most kaptak először nyilvánosságot.* Igazi, egységesen ható Műhely-kötet ez. Egyrészt mert olyan azonos szemlélettel készült írásokat tartalmaz, amelyek Justh íróvá érlelődéséről, sokoldalú művészi érzékenységének eredőiről és sajátosságairól vallanak, másrészt mert a kétféle előadási forma, tudniillik a naplóé és a levélé nagyon is rokon egymással. Különösen ha a levelek - legyenek bár irodalmi igénnyel a nagyközönségnek, vagy mint jelen esetben is, magánlevélként csak a címzetteknek írottak - kronologikus sorrendbe szedve követik egymást. Mindkét forma ugyanis személyes érzéseket, megörökítésre méltó élményeket rögzít, sajátos életelveket, emberekről, jelenségekről, történelmi és társadalmi helyzetekről alkotott egyéni véleményeket, bírálatokat és ítéleteket tartalmaz. Ennélfogva az adott kor jobb megismeréséhez akár történelmi forrásként is hasznosíthatók. Ezt a sajátosságot, ezt a szemléleti homogenitást érezte meg - igen helyesen - a kötet szerkesztője, amikor az író „életregényét" teljesebbé tevő naplókat és az összegyűjtött 303 levelet Kozocsa Sándor utószavával és jegyzeteivel együtt adta ki. Halász Gábor, a magyar századvég kiváló ismerője a Párizsi naplót tartotta Justh legjobb művének. Ha kizárólag az írói mesterség fejlődéstörténeti vizsgálata szempontjából nézzük, csakugyan az is. Ez árul el legtöbbet Justhról, ez mutat rá legjobban művészi érzékenységére, minden apró finomságra, színárnyalatra, hangulatváltásra reagáló szenzibilitására. Más kérdés, hogy a mű számára nem ez, hanem utolsó regényei: a Gányó Julcsa és a Fuimus mondanak többet. A Napló ugyanis csak pompás ujjgyakorlat, az írói mesterség előiskolájának jó előmenetelről tanúskodó abszolutóriuma. Végbizonyítvány, amely azt igazolja, milyen mértékben sajátította el Justh kora legmodernebbnek tartott ábrázolási elvét: Taine „tudományos determinizmus"-ra alapozott tetszetős, bár korántsem csalhatatlan teóriáját. Ez a módszer a faj, a társadalmi környezet és a történelmi pillanat egymásra hatásának érzékelésével, továbbá az egyes figurák és helyzetek fő tulajdonságainak ügyes meghatározásával és tudatos kiemelésével, meg a mellékes karakterisztikus jegyeknek ezekhez az uralkodó ,Justh Zsigmond naplója és levelei. A leveleket válogatta és jegyzetekkel ellátta, a kötet anyagát sajtó alá rendezte Kozocsa Sándor. Budapest, 1977. 795 old. szöveg, 32 old. kép. Szépirodalmi Kiadó. „Műhely" sorozat. 446