Békési Élet, 1978 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1978 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Elek László. Justh Zsigmond - naplói és levelei tükrében

Justh Zsigmond­­ naplói és levelei tükrében ELEK LÁSZLÓ A Szépirodalmi Kiadó Műhely sorozatában a múlt év végén megjelent testes Justh-kötet 3 művet fog össze: az 1888-ban készült Párizsi naplót, az 1889-es Hazai naplót s az író 1885 és 1894 között kelt és Kozocsa Sándor által összegyűjtött leveleit. Az első kettőt az Athe­naeum 1941-ben, Halász Gábor bevezető tanulmányával és jegyzeteivel már publikálta, a levelek viszont - egy-két kisebb folyóirati közléstől eltekintve - most kaptak először nyil­vánosságot.* Igazi, egységesen ható Műhely-kötet ez. Egyrészt mert olyan azonos szemlélettel készült írásokat tartalmaz, amelyek Justh íróvá érlelődéséről, sokoldalú művészi érzékenységének eredőiről és sajátosságairól vallanak, másrészt mert a két­féle előadási forma, tudniillik a naplóé és a levélé nagyon is rokon egymással. Különösen ha a levelek - legyenek bár iro­dalmi igénnyel a nagyközönségnek, vagy mint jelen esetben is, magánlevélként csak a címzetteknek írottak - kronologikus sorrendbe szedve követik egymást. Mindkét forma ugyanis személyes érzéseket, megörökítésre méltó élményeket rögzít, sajátos életelveket, emberekről, jelenségekről, történelmi és társadalmi helyzetekről alkotott egyéni vélemé­nyeket, bírálatokat és ítéleteket tartalmaz. Ennélfogva az adott kor jobb megismeréséhez akár történelmi forrásként is hasznosíthatók. Ezt a sajátosságot, ezt a szemléleti homogenitást érezte meg - igen helyesen - a kötet szer­kesztője, amikor az író „életregényét" teljesebbé tevő naplókat és az összegyűjtött 303 leve­let Kozocsa Sándor utószavával és jegyzeteivel együtt adta ki. Halász Gábor, a magyar századvég kiváló ismerője a Párizsi naplót tartotta Justh legjobb művének. Ha kizárólag az írói mesterség fejlődéstörténeti vizsgálata szempontjából néz­zük, csakugyan az is. Ez árul el legtöbbet Justhról, ez mutat rá legjobban művészi érzékeny­ségére, minden apró finomságra, színárnyalatra, hangulatváltásra reagáló szenzibilitására. Más kérdés, hogy a mű számára nem ez, hanem utolsó regényei: a Gányó Julcsa és a Fuimus mondanak többet. A Napló ugyanis csak pompás ujjgyakorlat, az írói mesterség előisko­lájának jó előmenetelről tanúskodó abszolutóriuma. Végbizonyítvány, amely azt igazolja, milyen mértékben sajátította el Justh kora legmodernebbnek tartott ábrázolási elvét: Taine „tudományos determinizmus"-ra alapozott tetszetős, bár korántsem csalhatatlan teóriáját. Ez a módszer a faj, a társadalmi környezet és a történelmi pillanat egymásra hatásának érzé­kelésével, továbbá az egyes figurák és helyzetek fő tulajdonságainak ügyes meghatározásá­val és tudatos kiemelésével, meg a mellékes karakterisztikus jegyeknek ezekhez az uralkodó ,Justh Zsigmond naplója és levelei. A leveleket válogatta és jegyzetekkel ellátta, a kötet anyagát sajtó alá rendezte Kozocsa Sándor. Budapest, 1977. 795 old. szöveg, 32 old. kép. Szépirodalmi Kiadó. „Műhely" sorozat. 446

Next