Békési Élet, 1983 (18. évfolyam, 1-4. szám)
1983 / 2. szám
63. Jelentése itt és alább: nem balkáni mentalitású 64. A jugoszláv törvényhozás felsőházának volt tagja. 65. Bajcsy-Zsilinszky lakása: Budapest, I. Szent János tér 1/a. 66. Popovits gyanakvást keltő németbarátságának későbbi megnyilatkozása. Egy, a német külügyminisztérium iratanyagában fennmaradt jelentés szerint 1944 őszén a budapesti német követségen a bácskai „megbízható” szerb elemek felfegyverzését sürgette Tito partizánjai ellen. 67. A Független Kisgazdapárt központja: Budapest, IV. Mária Valéria u. 7. 68. Wagner söröző: Budapest, VI. Andrássy út 44. 69. Varga Béla balatonboglári rom. kat. plébános, a Kisgazdapárt országgyűlési képviselője. 70. Vásáry István, nyugalmazott debreceni polgármester, a Kisgazdapárt országgyűlési képviselője. 71. Kövér János tiszaföldvári földbirtokos, a Kisgazdapárt országgyűlési képviselője. 72. Pfeiffer Zoltán budapesti ügyvéd, a Kisgazdapárt ügyésze. 73. Albrecht Ferenc budapesti ügyvéd, a Magyar Külügyi Társaság jogtanácsosa, kisgazdapárti politikus. 74. B. Szabó István, Békés megyei kisgazda (Békés községben), a Kisgazdapárt állandó választmányának tagja, országgyűlési képviselő. 75. G. Váczi Lajos, Bihar megyei kisgazda (Komádi községben), a Független Kisgazdapárt nagyválasztmányának tagja, országgyűlési képviselő. 76. Némethy (Patzner) Jenő, budapesti ügyvéd, 1932 óta tagja a Kisgazdapártnak. 77. Az egyik vagy másik álláspont mellett való határozott kiállást kerülő magatartást szokták „luteránus" jelzővel illetni; érdekes, hogy a luteránus (evangélikus) vallású Bajcsy-Zsilinszky alkalmazza itt ezt a református lelkész Tildyre. 78. A Parasztszövetség 1941. szeptember 28-án alakult meg kisgazdapárti vezetéssel (elnöke Nagy Ferenc, főtitkára Kovács Béla). A belügyminiszter bizonyos erkölcsi és anyagi támogatását élvezte, amit Nagy Ferenc óvakodott veszélyeztetni. 79. Kupaktanács: fontoskodó, de jelentéktelen tanácskozó testület. 80. Pozsonyligetfalu, Trianon óta Csehszlovákiához, 1938-1945 közt Németországhoz tartozott, 14000 lakossal. 81. Dunaszerdahely: a Csallóköz mezőgazdasági életének központja. 1938-1945 közt Magyarországhoz tartozott. 82. A meg nem nevezett 40 000 lakosú thüringiai városból (nyilván ahol a munkatábor volt) elmenekült 20 000 magyar, döntő többségében a Szlovák Köztársaságból németországi munkára vitt személy lehetett; ezek vagy más német városokba (Hannover, Hamburg), illetve a Cseh- Morva Protektorátus területére szöktek, vagy visszatértek Szlovákiába (Pozsony); sokan viszont Magyarországhoz tartozó területekre (Csallóköz Mátyusfölde) jöttek. A számokat nem ellenőrizhettük. 83. Az 1941. szeptember 27-én helyettes birodalmi protektorrá kinevezett Heydrich tömeges kivégzésekkel igyekezett megfélemlíteni az erősödő ellenállási mozgalommal szimpatizáló lakosságot a Cseh-Morva Protektorátusban. 84. Somorja: nagyközség a Csallóközben; 1938-1945 közt Magyarországhoz tartozott. 85. Pozsonyligetfalu német lakosságrésze is annyira elégedetlen volt a náci uralommal, hogy mikor tudomást szerzett a magyar kormány lakosságcsereajánlatáról a német kormányhoz, miszerint a német uralom alá került ligetfalui valamint a burgenlandi magyarokat cseréljék ki a Magyarországról a német birodalomba áttelepülni kívánó németekkel, a szabadulás reményében sok ligetfalui német magyarnak vallotta magát. (A német kormány nem fogadta el az ajánlatot.) 86. Érdekes, hogy kormánypárti helyi tisztségviselők is olyan véleményen voltak, hogy a vidék gazdatársadalma érdekeinek jobb képviseletére kívánatos a Kisgazdapárt szervezkedése, jóllehet ellenzéki párt. 87. Pattantyús) Ábrahám Dezső ügyvéd (1919-ben a második szegedi ellenforradalmi kormány miniszterelnöke volt). 88. Takách-Tolvay József gróf, kormánypárti képviselő, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke. 89. Az ellenzéki képviselők egy része hajlandó volt magára nézve kötelezőnek elismerni a kormánynak azt az elvárását, hogy külpolitikai kérdésekben az ellenzék ne támasszon számára nehézséget. Rassay illojális (hűtlen) lett ezzel a magatartásával Bajcsy-Zsilinszkyhez, aki ragaszkodott a külpolitikai ellenzékiség jogához. 90. Peyer Károly, szociáldemokrata országgyűlési képviselő, a Szakszervezeti Tanács titkára. 91. Vitéz Makray Lajos, pápai kamarás, címzetes prépost, az Egyesült Keresztény Párt országgyűlési képviselője. 92. Mónus Illés, a szociáldemokrata pártvezetőség tagja, a párt oktatási titkárságának vezetője. 93. Rajniss Ferenc, szélsőjobboldali újságíró, Imrédy Magyar Megújulás Pártjának országgyűlési képviselője. 94. Maróthy-Meizler Károly nyilas képviselő, a Pesti Újság főszerkesztője. 95. Aljas körmönfontsággal. 96. Ragyogóan vitatkozott. 97. Értelme itt, egy teljes fordulattal. 98. Gömbös Gyula volt miniszterelnök (1932. október 1-1936. október 6.) 99. Csáky István gróf, 1938. december 20-1942. január 27. közt külügyminiszter, németbarát politikus. too. Nagyra értékelte. rot. Volksbund der Deutschen in Ungarn, (Magyarországi Németek Népi Szövetsége): a hazai német kisebbség náci irányzatának 1938 novemberében alakult, 1940 ősze óta monopol helyzetet élvező , ,népcsoportszervezete''. 202. Arany János Toldi-trilógiája első részének első énekéből idézi Laczfi Endre nádor elismerő szavait Toldi Miklósról. 203. Bródy András (Andrij), a kárpátaljai magyarbarát ruszinok („magyaroroszok") autonómiát követelő pártjának vezetője. 227