Békésmegyei Hirlap, 1925. április-június (5. évfolyam, 27-52. szám)

1925-04-02 / 27. szám

Gyfffa, 1925. április 2 óra 1200 korona. Csütörtök,V. évfolyam, 27. súm Békésmegyei Hírlap POLITIKAI LAP. MEGJELENIK CSÜTÖRTÖKÖN ÉS VASÁRNAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Főszerkesztő: Dr. CSIGE VARGA ANTAL Előfizetési ára negyed évre 35,000 K. Báró Wenckheim Béla­ utca 9. sz. Telefon sz. 134. --------------­Kiadja a „Kultúra“ Lapkiadó R.-T. Gyulán. Egyes szám­ára: csütörtökön 1200 korona, vasárnap 1500 korona. Méltóságteljes nyugalommal folyt le a kisgazdák vasárnapi értekezlete A kisgazdák sérelmei, panaszai és kívánságai. — Ahol tanulhattak volna a parlamenti szájhősök. — Panaszok az adó ellen. — Mit kíván a mezőgazdaság ? Beszámoló a gazdagyűlésről. 1925. március 29-ike sokáig nevezetes nap lesz a gyulai kis­gazdatársadalom lelkében. Ez a nap a kisgazdatársadalom ün­nepe, sokáig felejthetetlen napja lesz. E sorok írója a falusi kép­viselőtestület ülésétől számítva egészen fel a parlamentig már igen sok gyűlésen vett részt, azonban meg kell állapítani, hogy ilyen méltóságteljes nyu­galommal, ilyen imponáló ko­molysággal és remek tárgyila­gossággal lezajlott gyűlésben már rég nem volt részünk. Ezen a napon vizsgát tett, fényes vizsgát a gyulai kisgazda­társadalom érettségéről, komoly­ságáról és higgadtságáról. Ko­moly kérdések, komoly formá­ban, komoly emberek között, kerültek szőnyegre. A vizsga fényesen sikerült és ha orca pirulást akartak volna tanulni egyesek a komolyság, a higgadt­ság láttán azok közül, akik ezen emberi erények híjával vannak, eljöhettek volna tanulni. Valami kimondhatatlanul értékes szellem volt a vezérlő fonala a gazda­vasárnapnak, melyből hiányzott minden erőltetett mesterkéltség, hiányzott az olcsó sikereknek hajhászása, hiányzott az indu­latokra való utazás. A magyar ember őstermészete ütközött ki ezen a tanácskozáson; az igaz­mondás, az egyenes jellem és az a törhetetlen hazafiasság, mely keresztre feszítve érzi ma­gát a vesztett háború következ­ményeként jelentkezett átokbéke következtében. Szív és lélek be­szélt ott, a megértés és a meg­érteni akarás birodalma volt ez az ülés, melynek szónokai pa­naszkodtak ugyan, de nem gá­zoltak bele térdig olyan dol­gokba ami mindenki előtt szent. Isten áldásának kérése volt a kezdés és ezzel történt a befe­jezés. ♦ Fél óra hiányzott még a 10-ből máris fekete tömeg hömpölygőtt a a Göndöcs-kerti pavilion felé, amely a gazdaértekezlet színhelye volt. Az értekezletre egymásután érkeztek a környékbeli: békéscsabai, szarvasi, mezőberényi, köröstarcsai, orosházi, gyulavári, csorvási, tótkomlósi stb. kisgazda szervezetek képviselői. Fél­tizenegy óra volt mikor az ülés kez­detét vette. A vezetőség asztala kö­rül helyezkedtek el dr. Lukács György v. b. t. t. nemzetgyűlési képviselő, dr. Czettler Jenő az Orsz. Gazda Szövetség elnöke, Steuer dr. nyug. államtitkár, dr. Kovacsics Dezső fő­ispán, dr. Daimel Sándor alispán, dr. Csete József polgármester, dr. Cs.­­Varga Aantal, K. Schriffert Jó­zsef, dr. Tölgyesi István az Országos Gazdaszövetség titkára és még igen sokan. A hatalmas termet zsúfolásig meg­töltötte a kisgazdák sűrü tömege, mely feszült figyelemmel várta a kö­­vetkezendőket. Az értekezlet megnyitása K. Schriffert József egyszerű sza­vakkal elmondott, de szívből jövő üdvözlésével történt meg, aki ezután indítványozza, hogy az értekezlet alkalmából Mayer János földmivelés­­ügyi minisztert táviratilag üdvözöljék. Az indítványt egyhangú lelkese­déssel emelik határozattá, majd a földmivelésügyi miniszterhez a kö­vetkező sürgönyt küldik : ,, Nagyméltóságú Mayer János földmivelésügyi miniszter urnak "Budapest. "A gyulai gazdaértekezlet mély tisztelettel üdvözli a n­agyméltó­ságodat, törhetetlen bizalmáról biztositja és Isten áldását­ kéri munkásságára. Az értekezlet megbízásából Czettler, elnök." Az elnöki széket ekkor dr. Czettler Jenő nemzetgyűlési képviselő a kis­gazda érdekek tántoríthatatlan vezér­harcosa foglalja el, aki emelkedett megnyitójában kijelenti, hogy itt a gazda közönség panaszai kerülnek nyilvánosságra, épen ezért most hosszabb beszédet nem mond­hat, nehogy a rendelkezésre álló rö­vid idő ezzel is megrövidíttessék. A tárgysorozat első pontjaként dr. Schriffert Ferenc a súlyos adóterhek ügyével foglalkozik. Beszédében rö­viden, de behatóan mutatta ki, hogy a mai adóterhek agyonnyomással fenyegetik a kisgazdatársadalmat, amely az adózás rendszertelensége miatt még azt sem tudja, hogy ho­gyan készüljön, miután soha sincs tisztában azzal, hogy milyen címen mennyit és mikor kell fizetnie. Indítványozza, hogy az adórendszer és az ad­minisztráció egyszerűsítése ügyében feliratilag keressék meg a kormányt. Beszéde további részében kimutatta az adókivetések arányta­lanságát, melyet a helyi viszonyokkal ismerős adókivető bizottságok kinevezésével tart megoldhatónak. Rövid lélekzetű beszédében kitér a házadó ügyére is, kimutatva a házzal rendelkezők generális sérelmeit és orvoslást sür­getve indítványozza, hogy ugyancsak feliratban kérjék a kormányt arra, hogy a külterületen levő tanyai házak adómentességét ren­deljék el és történjék intézkedés arra, hogy a kincstári ház haszonrészesedés címén befolyó összegekből a lakásínség eny­hítésére új házak építtessenek. A nagy éljenzéssel fogadott beszéd után dr.­­Vargha Gyula pótindítványt ter­jeszt elő arra, hogy az illetékezésnél, örökösö­désnél, vagyonátruházás­nál a békebeli állapotokat állítsák vissza. Dr. Cs.­­Varga Antal a búza ala­pon történő adásvételek nyomán járó illetékezési bonyodalmak megszünte­tésére és az illetékezés céljából be­jelentett ingatlanok értékének a pénz­ügyi hatóságok által sűrűn történő önkényes értékmegállapításai ellen kért intézkedéseket. Egyhangú lel­kesedés emeli ezeket a javaslatokat is határozattá dr. Schriffert Ferenc felszólalása nyomán. K. Schriffert József az ármentesí­­tési illetékek és az új kataszteri be­osztás ellen emel szót. Beszédében kimutatja a sérelmeket és azt tartaná helyesnek, hogy ha az ártéri terhek minden gazda között egyformán osz­lanának meg és ennek elérhetése céljából felirattal óhajt a kormány­hoz fordulni. Az uj kataszteri beosz­tás miatt igen sok a panasz és így ugyancsak felirat alakjában szor­galmazza az uj kataszteri beosztás országos revízióját. Czinkócky Pál Kondoros energikus felszólalásában az Ármentesítő társu­latok munkásságát kifogásolja, a mai állapotok fenntartásával több ered­ményt vagy kevesebb illetéket kér. Góg András volt a következő fel­szólaló, aki meglepő felkészültséggel adja elő javaslatait, mindegyiket ala­posan indokolva. Góg András a mezőgazdasági munkások munkanélküliségének megol­dását sürgette állami és törvényhatósági munkák elrendelével. Avatott kézzel mutatott rá a gazdatársadalom legna­gyobb bajaira, majd rátér a mezőgazdasági hitel ügyére, kimutatva, hogy a gazdakö­zönségnek nem ígéretekre, hanem olcsó és hosszú lejáratú, könnyen hozzáférhető hitelekre van szüksége. Megemlíti a vetőmag hitel ügyét is, rámutatva arra, hogy az eddigi akciók a nehézkesség miatt estek kútba, miután mindig elkéstek. Schriffert Ferenc dr. a mezőgaz­dasági hitelt elsősorban a törpe, kis, közép és csak legvégül a nagybirtok részére kivánja folyósítani, hogy így a kisebbek támaszhoz jussanak. — Csomós Péter felszólalása után dr. Cs. Varga Antal a mezőgazdasági szakoktatás ügyében szólal fel, kiemelve azt, hogy annak milyen óriási hatása lehet és hogy az mennyire szükséges. A kér­dést a gimnáziumok kérdésével kap­csolatban egy kis jóakarattal megold­hatónak véli. Szükségesnek tartja a kérdés express megoldását a több­termelés ügyében is, miután gazda­közönségünknek erre okvetlen szük­sége van. A gazdatársadalom kíván­ságait a gimnáziális műveltség nem elégíti ki, miután annak gyakorlati képzettségre van nagyobb szüksége. Elismeri a gimnáziumok óriási fon­tosságát és nevelő értékét, de fontos­nak tartja a mezőgazdasági szakok­tatás ügyének gyors rendezését is. Indítványozza, hogy felirattal fordul­janak a kultusztériumhoz sürgetve, hogy a most ké­szülő iskolareform során intézkedés történjék a me­zőgazdasági szakoktatás ügyében is. Dr. Cs. Varga Antal beszéde má­sodik részében a forgalmi adó kezelés ügyét teszi szóvá, megemlítve azokat a

Next