Békésmegyei Hirlap, 1925. április-június (5. évfolyam, 27-52. szám)
1925-04-02 / 27. szám
Gyfffa, 1925. április 2 óra 1200 korona. Csütörtök,V. évfolyam, 27. súm Békésmegyei Hírlap POLITIKAI LAP. MEGJELENIK CSÜTÖRTÖKÖN ÉS VASÁRNAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Főszerkesztő: Dr. CSIGE VARGA ANTAL Előfizetési ára negyed évre 35,000 K. Báró Wenckheim Béla utca 9. sz. Telefon sz. 134. --------------Kiadja a „Kultúra“ Lapkiadó R.-T. Gyulán. Egyes számára: csütörtökön 1200 korona, vasárnap 1500 korona. Méltóságteljes nyugalommal folyt le a kisgazdák vasárnapi értekezlete A kisgazdák sérelmei, panaszai és kívánságai. — Ahol tanulhattak volna a parlamenti szájhősök. — Panaszok az adó ellen. — Mit kíván a mezőgazdaság ? Beszámoló a gazdagyűlésről. 1925. március 29-ike sokáig nevezetes nap lesz a gyulai kisgazdatársadalom lelkében. Ez a nap a kisgazdatársadalom ünnepe, sokáig felejthetetlen napja lesz. E sorok írója a falusi képviselőtestület ülésétől számítva egészen fel a parlamentig már igen sok gyűlésen vett részt, azonban meg kell állapítani, hogy ilyen méltóságteljes nyugalommal, ilyen imponáló komolysággal és remek tárgyilagossággal lezajlott gyűlésben már rég nem volt részünk. Ezen a napon vizsgát tett, fényes vizsgát a gyulai kisgazdatársadalom érettségéről, komolyságáról és higgadtságáról. Komoly kérdések, komoly formában, komoly emberek között, kerültek szőnyegre. A vizsga fényesen sikerült és ha orca pirulást akartak volna tanulni egyesek a komolyság, a higgadtság láttán azok közül, akik ezen emberi erények híjával vannak, eljöhettek volna tanulni. Valami kimondhatatlanul értékes szellem volt a vezérlő fonala a gazdavasárnapnak, melyből hiányzott minden erőltetett mesterkéltség, hiányzott az olcsó sikereknek hajhászása, hiányzott az indulatokra való utazás. A magyar ember őstermészete ütközött ki ezen a tanácskozáson; az igazmondás, az egyenes jellem és az a törhetetlen hazafiasság, mely keresztre feszítve érzi magát a vesztett háború következményeként jelentkezett átokbéke következtében. Szív és lélek beszélt ott, a megértés és a megérteni akarás birodalma volt ez az ülés, melynek szónokai panaszkodtak ugyan, de nem gázoltak bele térdig olyan dolgokba ami mindenki előtt szent. Isten áldásának kérése volt a kezdés és ezzel történt a befejezés. ♦ Fél óra hiányzott még a 10-ből máris fekete tömeg hömpölygőtt a a Göndöcs-kerti pavilion felé, amely a gazdaértekezlet színhelye volt. Az értekezletre egymásután érkeztek a környékbeli: békéscsabai, szarvasi, mezőberényi, köröstarcsai, orosházi, gyulavári, csorvási, tótkomlósi stb. kisgazda szervezetek képviselői. Féltizenegy óra volt mikor az ülés kezdetét vette. A vezetőség asztala körül helyezkedtek el dr. Lukács György v. b. t. t. nemzetgyűlési képviselő, dr. Czettler Jenő az Orsz. Gazda Szövetség elnöke, Steuer dr. nyug. államtitkár, dr. Kovacsics Dezső főispán, dr. Daimel Sándor alispán, dr. Csete József polgármester, dr. Cs.Varga Aantal, K. Schriffert József, dr. Tölgyesi István az Országos Gazdaszövetség titkára és még igen sokan. A hatalmas termet zsúfolásig megtöltötte a kisgazdák sűrü tömege, mely feszült figyelemmel várta a következendőket. Az értekezlet megnyitása K. Schriffert József egyszerű szavakkal elmondott, de szívből jövő üdvözlésével történt meg, aki ezután indítványozza, hogy az értekezlet alkalmából Mayer János földmivelésügyi minisztert táviratilag üdvözöljék. Az indítványt egyhangú lelkesedéssel emelik határozattá, majd a földmivelésügyi miniszterhez a következő sürgönyt küldik : ,, Nagyméltóságú Mayer János földmivelésügyi miniszter urnak "Budapest. "A gyulai gazdaértekezlet mély tisztelettel üdvözli a nagyméltóságodat, törhetetlen bizalmáról biztositja és Isten áldását kéri munkásságára. Az értekezlet megbízásából Czettler, elnök." Az elnöki széket ekkor dr. Czettler Jenő nemzetgyűlési képviselő a kisgazda érdekek tántoríthatatlan vezérharcosa foglalja el, aki emelkedett megnyitójában kijelenti, hogy itt a gazda közönség panaszai kerülnek nyilvánosságra, épen ezért most hosszabb beszédet nem mondhat, nehogy a rendelkezésre álló rövid idő ezzel is megrövidíttessék. A tárgysorozat első pontjaként dr. Schriffert Ferenc a súlyos adóterhek ügyével foglalkozik. Beszédében röviden, de behatóan mutatta ki, hogy a mai adóterhek agyonnyomással fenyegetik a kisgazdatársadalmat, amely az adózás rendszertelensége miatt még azt sem tudja, hogy hogyan készüljön, miután soha sincs tisztában azzal, hogy milyen címen mennyit és mikor kell fizetnie. Indítványozza, hogy az adórendszer és az adminisztráció egyszerűsítése ügyében feliratilag keressék meg a kormányt. Beszéde további részében kimutatta az adókivetések aránytalanságát, melyet a helyi viszonyokkal ismerős adókivető bizottságok kinevezésével tart megoldhatónak. Rövid lélekzetű beszédében kitér a házadó ügyére is, kimutatva a házzal rendelkezők generális sérelmeit és orvoslást sürgetve indítványozza, hogy ugyancsak feliratban kérjék a kormányt arra, hogy a külterületen levő tanyai házak adómentességét rendeljék el és történjék intézkedés arra, hogy a kincstári ház haszonrészesedés címén befolyó összegekből a lakásínség enyhítésére új házak építtessenek. A nagy éljenzéssel fogadott beszéd után dr.Vargha Gyula pótindítványt terjeszt elő arra, hogy az illetékezésnél, örökösödésnél, vagyonátruházásnál a békebeli állapotokat állítsák vissza. Dr. Cs.Varga Antal a búza alapon történő adásvételek nyomán járó illetékezési bonyodalmak megszüntetésére és az illetékezés céljából bejelentett ingatlanok értékének a pénzügyi hatóságok által sűrűn történő önkényes értékmegállapításai ellen kért intézkedéseket. Egyhangú lelkesedés emeli ezeket a javaslatokat is határozattá dr. Schriffert Ferenc felszólalása nyomán. K. Schriffert József az ármentesítési illetékek és az új kataszteri beosztás ellen emel szót. Beszédében kimutatja a sérelmeket és azt tartaná helyesnek, hogy ha az ártéri terhek minden gazda között egyformán oszlanának meg és ennek elérhetése céljából felirattal óhajt a kormányhoz fordulni. Az uj kataszteri beosztás miatt igen sok a panasz és így ugyancsak felirat alakjában szorgalmazza az uj kataszteri beosztás országos revízióját. Czinkócky Pál Kondoros energikus felszólalásában az Ármentesítő társulatok munkásságát kifogásolja, a mai állapotok fenntartásával több eredményt vagy kevesebb illetéket kér. Góg András volt a következő felszólaló, aki meglepő felkészültséggel adja elő javaslatait, mindegyiket alaposan indokolva. Góg András a mezőgazdasági munkások munkanélküliségének megoldását sürgette állami és törvényhatósági munkák elrendelével. Avatott kézzel mutatott rá a gazdatársadalom legnagyobb bajaira, majd rátér a mezőgazdasági hitel ügyére, kimutatva, hogy a gazdaközönségnek nem ígéretekre, hanem olcsó és hosszú lejáratú, könnyen hozzáférhető hitelekre van szüksége. Megemlíti a vetőmag hitel ügyét is, rámutatva arra, hogy az eddigi akciók a nehézkesség miatt estek kútba, miután mindig elkéstek. Schriffert Ferenc dr. a mezőgazdasági hitelt elsősorban a törpe, kis, közép és csak legvégül a nagybirtok részére kivánja folyósítani, hogy így a kisebbek támaszhoz jussanak. — Csomós Péter felszólalása után dr. Cs. Varga Antal a mezőgazdasági szakoktatás ügyében szólal fel, kiemelve azt, hogy annak milyen óriási hatása lehet és hogy az mennyire szükséges. A kérdést a gimnáziumok kérdésével kapcsolatban egy kis jóakarattal megoldhatónak véli. Szükségesnek tartja a kérdés express megoldását a többtermelés ügyében is, miután gazdaközönségünknek erre okvetlen szüksége van. A gazdatársadalom kívánságait a gimnáziális műveltség nem elégíti ki, miután annak gyakorlati képzettségre van nagyobb szüksége. Elismeri a gimnáziumok óriási fontosságát és nevelő értékét, de fontosnak tartja a mezőgazdasági szakoktatás ügyének gyors rendezését is. Indítványozza, hogy felirattal forduljanak a kultusztériumhoz sürgetve, hogy a most készülő iskolareform során intézkedés történjék a mezőgazdasági szakoktatás ügyében is. Dr. Cs. Varga Antal beszéde második részében a forgalmi adó kezelés ügyét teszi szóvá, megemlítve azokat a