Békésmegyei Hirlap, 1925. április-június (5. évfolyam, 27-52. szám)

1925-04-02 / 27. szám

2 BÉKÉSMEGYEI HÍRLAP Csütörtök, 1925. április hó 2. sérelmeket, melyek a pénzügyminisz­ter szerződés ellenes intézkedésének következményei és amelyek felbon­tással fenyegetik a városok és a köz­ségek háztartási egyensúlyát. Az ér­tekezlet javaslatára feliratban kéri a pénzügyminisztert a sérelmes rendel­kezések visszavonására és a régi ál­lapot visszaállítására. Végül a testnevelési törvény vég­rehajtása következtében felmerült kis­gazda óhajokat ismertette. Dr. Lukács György a szakoktatás ügyében tett javaslathoz szólva vé­delmébe veszi a gimnáziumokat és stiláris módosításokat ajánl. Hozzá­szólásának vezérfonala az a mélysé­ges hit volt, mely hazánk régi nagy­ságának visszaszerzését csak a kul­túra fegyvereivel látja lehetőnek. A mezőgazdasági szakoktatás szüksé­gességét sokszorosan bizonyítottnak és életbevágóan szükségesnek látja, azonban a kérdést nem látja meg­oldhatónak a javaslat szerint. Védel­mébe veszi kormányt és kijelenti, hogy a kormány igenis foglalkozik a mezőgazdasági szakoktatás fontos kérdésével és ezt bizonyítja az is, hogy a szomorú pénzügyi viszonyok dacára az ország több helyén mű­ködik már mezőgazdasági szakiskola. Dr. Schriffert Ferenc és dr. Varga Gyula felszólalása után az értekez­let dr. Cs. Varga Antal javaslatát dr. Lukács György stiláris módosí­tásával fogadja el. F. Sál József a következő szónok, aki rövid indokolással egész sereg határozati javaslatot terjeszt be. Ne­vezetesen az örökösödési illetékek revízióját, a progresszív adózás el­rendelését, a kataszteri besorolás re­vízióját sürgette, ezenkívül megemlí­tette az altruista szövetkezetek for­galmi adózásának ügyét, melyek ren­dezését sürgeti, végül pedig a háborús konjunktúrák ál­tal szerzett vagyonok erős megadóztatását sürgeti. K. Schriffert József és Gyulai Gá­bor felszólalása után Csőke István a földhaszonbérletek ügyében terjeszt elő javaslatot, melyre Csolnoki Lajos válaszol. Dr. Schriffert Ferenc hoz­zászólása után Csomós Mihály az aránytalan adókivetések ügyét teszi szóvá, majd Csolnoki Lajos a csép­lőgép tulajdonosok munkásbajait is­mertetve azt javasolja, hogy a mező­­gazdasági szorgos munkaidőben az állami, törvényhatósági és társulati munkák szüneteltessenek. A javaslathoz dr. Kovacsics Dezső főispán szólt hozzá, kijelentve, hogy ezekről a dolgokról konkrét tudomása van és már intézkedés is történt arra, hogy július 15—aug. 20 ig terjedő időben állami és más hasonló munkák szüneteljenek. A tavalyi munkásbajokról részlete­sen informálva van és ezért figyel­mezteti a gazdaközönséget, hogy aratásra, cséplésre stb. munkásokat csak hatósági személyek előtt szerződ­tessen, hogy igy azután az esetleges bajok esetén a közigazgatási hatóságoknak módjukban legyen a bajok orvos­lása. Az értekezlet a főispán beszé­dét zajos éljenzéssel vette tudomásul. A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara titkára beszélt ezután, reflek­tálva az egyes elhangzott dolgokra, egyben pedig kijelentette, hogy a sérelmek dandárjai a Mezőgazdasági Kamarán keresztül könnyen orvosol­ható. Felhívta a figyelmet a körzeti hi­telszövetkezetek megalapítására, majd a cséplési szemveszteség ügyét téve szóvá felhívta a gazdák figyelmét arra, hogy csak jó géppel csépeljenek még akkor is, ha az valamivel töb­bet kér, mert a rossz gépre nagyon ráfizetnek, miután az igen sok sze­met a törekbe és a szalmába csé­pel el. K. Schriffert József a felszólalásra azonnal válaszolt és — valljuk meg — alaposan leszedte a keresztvizet a Kamara gyulai munkásságáról sok minden dolgot kifogásolva. Elismerte a kamara nagyértékű munkásságát, azonban kimutatta azt is, hogy a gyulaiakkal eddig édeskeveset tö­rődtek. 1 óra is elmúlt már mikor a tárgy­­sorozat kimerült, mely után dr. Czett­­ler Jenő mondotta el záró beszédét, melyben köszönetet mondott a meg­jelenteknek és elismerő szavakkal emlékezett meg a gyűlés imponáló komolyságáról, kijelentette, hogy a Magyar Gazdaszövetség teljes súlyá­val azon lesz, hogy a felsorolt sérel­mek orvosoltassanak. Ez az értekez­let - úgymond­­­ a kisgazda ön­tudatnak felemelő példája volt, mely büszkeséggel tölti el a lelkét. Az a minden mesterkéltség nélküli komoly­ság a jövő garanciája arra, hogy ez a megtépett ország ismét nagy és hatalmas lesz. Beszédét zugó éljen­zés zárta be, mely egyúttal a hatal­mas értekezlet végét is jelentette, mely után hosszú, hosszú sorokban távozott el méltóságteljesen az érte­kezlet hallgatósága. Bankett a 48-as körben. Az értekezlet után a 48-as kör­ben 200 terítékes bankett volt ame­lyen megjelent dr. Czettler Jenő, dr. Lukács György, dr. Kovacsics Dezső főispán, dr. Csete József és dr. Bert­­hóty István polgármesterek, Steuer államtitkár dr. Zöldy János és rajtuk kívül közéletünk igen sok számottevő tagja, valamint a gazdaközönség nagyszámú gyulai, csabai, csorvási, kondorosi, mezőberényi, köröstarcsai stb. képviselője. Az ebéden az első felköszöntőt K. Schriffert József mondotta a ven­dégekre, majd dr. Csete József mon­dott emelkedett pohárköszöntőt dr. Lukács Györgyre és azokra, akik hazánk jobb jövőjén­ fáradoznak. Nagy hatást keltett dr. Kovacsics Dezső főispán felköszöntője, melyet a gazdaközönségre mondott annak boldogulását kívánva. Dr. Lukács György köszöntőjében K. Schriffert Józsefre és a 48-as kör tagjaira ürí­tette poharát. Dr. Czettler Jenő mag­vas koasztjában a gyulai polgárságot éltette, kijelentve ha a polgárság mindenütt olyan lett volna mint Gyu­lán akkor sok szenvedéstől menekül­hettünk volna meg. Kohn Dávid a kataszteri revízió ügyében mondott beszédet. Az ebédet dr. Zöldy János humoros felszólalása zárta be, mely után a vendégek eltávoztak. De nem volna teljes beszámolónk, ha meg nem emlékeznénk az ízletes és kifogástalan menüről, mely Pri­­plata Emánuel szakavatottságát di­csérte. Károly József. A mezőgazdasági hitel és az építkezés javaslatai a Has előtt. A nemzetgyűlés hétfőn ülést tar­tott. Az elnöki előterjesztések során bejelentik, hogy IV. Károly király halálának évfordulója alkalmából a koronázó templomban gyászisten­tisztelet lesz. Ezután Bod János pénzügyminiszter beterjeszti a mezőgazdasági hitel meg­könnyítéséről és az építke­zések előmozdításáról szóló javaslatokat, amelyeket kiadnak a bizottságoknak. Ezután Walkó Lajos kereskedelmi miniszter terjeszti be a múlt héten Lengyelországgal kötött ke­reskedelmi egyezmény becikkelyezéséről szóló javaslatot. Utána a belügyminiszter a székesfőváros törvényható­ságának újjáalakításáról szó­ló javaslatot terjesztette be, amellyel a hétfői for­mális ülés tárgysorozata ki is merült. A Közművelődési Egyesület Jókai estjéről. Fényesen sikerült a filharmonikus zenekar bemutatkozása. Amikor megalakult a Gyulai Köz­művelődési Egyesület a nagyközön­ség részéről a legkülönfélébb hangok hallatszottak el. Sokan voltak hitet­lenek. Sokan akiknek meggyőződésük az volt, hogy az a hatalmas program, melyet az új egyesület maga elé tűzött, agyon fogja nyomni a gyer­mekkorát élő uj egyesületet. És alig pár hétre a megalakulás után az Egyesület jóvoltából egy sokáig felejthetetlen nívós kultúres­­télyben volt részünk. Akkori sikerére szombaton este azután ráduplázott az Egyesület akkor megrendezett, brilliáns sikerrel végződött Jókai es­télyével. Ha őszinték akarunk lenni, azt kell írnunk, hogy ez az est határkövet jelent városunk zenei kultúrájában. Az „alvó város" kitett magáért és bebizonyította, hogy csak a rosszaka­rat gáncsolhatja el abban, hogy tud akarni és nemes akarásának értékes gyümölcsei legyenek. Gyula városának elit közönségét láttuk ezen az estén. A program első pontja a gyulai filharmonikus társa­ság bemutatkozása volt. A bemutat­kozás brilliáns sikerrel járt. A nagy fáradsággal, az akadályok gigászi erővel történt elhárításával, az előíté­letek eloszlatásának háládatlan mun­kájával jött létre ez a kitűnő együt­tes, melynek minden egyes tagját külön dicséret és elismerés illeti. A kenyér utáni nagy harc katonái sora­koztak ott a pódiumon, hogy eszmei régiókba emeljenek mindnyájunkat. Kultur­munkásságuk épen ezért két­szeres elismerésben kell hogy része­süljön mindenki előtt. Azon a pódi­umon nem volt társadalmi és osztály­­különbség, ott a zene internacioná­­lis, lelkeket egymásba kovácsoló ereje hozta össze az embereket. Városunk zenei kultúrájának terén új korszakot jelent március 28 és a késő utódok számára ide iktatjuk az első gyulai filharmonikus zenekar minden dicsé­retre érdemes tagjainak névsorát. Karnagy: dr. Kovalszky Róbert. Hegedű: Czinczár Dezső, Fodor Sándor, Kádas György, Sipos Fe­renc, dr. Szilágyi László, Trauttwein Gyula, Implom József, Károlyi Gábor, Körtvélyesi Zoltán, Kiss Sándor, dr. Paulinyi Gyula, Tamásy Dezső. Viola : Pántye Tivadar, Schwimmer György. Cello: Lindenberger Antal, Rácz János, Töpfel Pál, Kiss Sán­dor. Nagybőgő : Zimmer József, Schneider József, Biró János. Fuvola: Kienitz Vilmos, Kiss István. Klarinét: Holly Károly. Trombiták: Rapport István, Juhász Kiss József. Üst dob : Czégényi István. Nagy és kis dob stb. Hansel József. Zongora: Székely László. Harmonium : Kertész Lajos. A műsor első száma Weber Bű­vös vadászának nyitánya volt, melyet szinte meglepő tökéletességgel adott elő a zenekar. Annyi eleven erő, annyi átérzés volt játékukban, hogy a közönség szinte orkánszerű taps­sal honorálta nemes igyekezetüket. Jókai emlékét klasszikus szépségű beszédben dr. Lukács György váro­sunk képviselője méltatta. Bemutatta Jókait, az embert, a költőt, a hazafit. Beszéde eszményi régiókba emelte hallgatóságát, mely zugó tapssal köszöntötte. Balogh Iren átérzett tökéletes szavalata volt a következő szám, mely után a nagy költő uno­kája Feszty Masa Jókai vallásos­ságáról olvasott fel. Új dolgokat hallottunk ajkáról. A családi élet intim kedves dolgait tárta fel és kimutatta, hogy Jókai vastagnyakú kálvinista volt, azonban a vallás terén sohasem volt türelmetlen. Tisztelte, becsülte min­denkinek vallási meggyőződését és vallási türelmetlenségének végső ha­tára az volt, hogy nem szerette a spenótot és a sárgarépát, mert azokat pápista eledeleknek tartotta. Olyan kedvesen, bájosan adta elő mind­ezeket, hogy szinte kedvünk lett volna még sokáig hallgatni, hogy minél többet tudhassunk meg a nagy költő eszményi életéből. Feszti Masa, végül Keblovszky miniszteri tanácsos két hangulatos versét olvasta fel nagy hatás mellett. Szünet után Kohn Dávid tartotta meg mindvégig lebilincselő felolva­sását, melyben Jókai gyulai tartóz­kodásáról és szerepléséről mondott el eddig még teljesen ismeretlen rész­leteket. A Cigánybáró operettből czigner Márta úrleány énekelte el nagy hatás mellett Saffi nagy áriáját, majd a közönség tapsos elismerését egy kedves ráadás nótával honorálta. Az énekszámot feltűnő precizitással a filharmonikus zenekar kisérte. Juhász Gyula rokonszenves alakja tűnt fel ezután a dobogón aki erre az alkalomra írott, gyönyörű költe­ményét olvasta fel. Azt est programmját a filharmo­nikus zenekar záró száma zárta be. Adam : Si j’ étais Roi című zene­darabja fejezte be a nívós műsort. A zenekarnak, pedig mintha csak szárnyat adott volna a közönség el­ismerése önmagát múlta felül és olyan zenei élvezetben részesítette hallga­tóságát, amilyenben Gyula városa zenekedvelő publikumának már ré­gen nem volt része. A rendezés nem hagyott maga után kívánni valót. Az előadás végig sima és élvezetes volt. Hinni merjük, hogy a Gyulai Közművelődési Egye­sület jóvoltából még sokszor és sű­rűn lesz részünk ilyen nemes élve­zetben. (].) Új divatlapok érkeztek és nagy választékban kaphatók a KULTÚRÁBAN.

Next