Békésmegyei Hirlap, 1925. október-december (5. évfolyam, 79-104. szám)

1925-10-01 / 79. szám

2 Október 17-én összeülnek az adófelszólamlási bizottságok A pénzügyminiszternek egyik nemrég megjelent rendelete az adó­felszólamlási bizottságok szerveze­tét az eddigitől eltérően szabályozta, amennyiben a bizottságokat kiegé­szítette az érdekeltségek képvise­lőivel. Minthogy azonban az új adófelszólamlási bizottságokat csak az év végén fogják megalakítani, a pénzügyminiszter ma kiadott rendelete úgy intézkedik, hogy az 1925. évi kivetések ellen beadott felebbezéseket még a jelenlegi bi­zottságok tárgyalják le. A pénz­ügyminiszter azt óhajtja, hogy az érdekképviseletek megbízottai már most szerepet kapjanak az adó­felszólamlási bizottságokban, ezért felhívta a kereskedelmi és ipar­kamarát, továbbá a mezőgazdasági kamarát, hogy az adófelszólamlási bizottságokba két-két tanácsadót rendeljenek ki. A pénzügyminisz­ter elrendelte, hogy az adófelszó­lamlási bizottságokat október 12-ére összehívják. Végül elrendeli a pénz­ügyminiszter, hogy az adópótlékok jogosulatlan számítását szüntes­sék be. Újra lehet gyógyszertárért folyamodni A népjóléti miniszter úr egy időben felfüggesztette az 1876. évi közegészségi törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint gyógy­szertári jogosítványért az indokok felsorolásával folyamodni lehet. A felfüggesztő rendelkezést most he­lyezte hatályon kívül, amivel a törvény intézkedése ismét életbe lépett. Természetesen nem jelenti ez azt, hogy most aztán minden helyre gyógyszertárt adnak. A gyógyszertár nem üzlet és nem kereskedés, hanem egészségügyi intézmény. A gyógyszertár mint ilyen, az egészségügyi törvények védelme alatt áll annyival is in­kább, mert ha a gyógyszertárak között verseny fejlődne ki, ennek kárát a beteg közönség és az egészségügyi helyzet láthatná csu­pán. Addig, amíg a sokkal maga­sabb kultúrfokon álló lakója Né­metországban minden 10.000 la­kóra kerül átlagban egy-egy gyógy­szertár, az ugyanilyen viszonyok között levő Ausztriában 12.000 lakóra, a többi környező országok­ban 15—20.000 lakóra s míg a megcsonkítás előtti magyarorszá­­gon 9829 lakóra esett egy-egy gyógyszertár, addig ma alig jut 6500 lélek egy-egy patikára. Ez az áldatlan és sem közegészségi, sem más szempontból nem kívá­natos, sőt veszedelmes helyzet bírta arra a népjóléti miniszter urat, hogy hivatkozott rendeleté­ben megállapítsa, hogy „a köz­­egészségügy érdekeit tekintve, az ország gyógyszertárakkal kellőké­pen el van látva.“ Nagyon termé­szetes, hogy a kérvényeket a leg­szigorúbban azon körülmények szem előtt tartásával fogják elbí­rálni, hogy vajjon közszempontból csakugyan szükség van-e a kért gyógyszertárra. Vásároljunk a kultúrában. BÉKÉSMEGYEI HÍRLAP Csütörtök, 1925. október hó 1. Szarvas nagy ünnepe: Óriási lelkesedés fogadta Vasárnap lélekből jövő ünnepsé­gek keretében iktatták be a szarvasi evangélikus egy­­ház felügyelői szé­kébe Pesthy Pál igazságügyminisz­tert, akit szombaton délben Mező­túron dr. Kovacsics Dezső főispán fogadott a vármegye nevében. Az igazságügyminiszterrel együtt ér­keztek meg Raffay Sándor dr. evang. püspök és Jetkó Szandtner h. államtitkár. Az üdvözlések után a miniszter és kisérete Szarvasra utazott, ahol az állomáson nagy küldöttség élén Schauer főszolgabíró üdvözölte. A miniszter ezután bandériumtól ki­sérve négyes fogaton a községbe hajtatott, ahol a diadalkapu alatt a községi elöljáróság fogadta a és üdvözölte. Innen az ó-templomba mentek, hol Bartos ig. lelkész üd­vözölte a minisztert, aki később az uj templomban szépen sikerült vallásos estélyen jelent meg. Este Borgulya Pál nemzetgyűlési kép­viselő adott a miniszter tiszteletére vacsorát, melyen negyvenen vettek részt. Az első felköszöntőt a kor­mányzóra Pesthy Pál mondotta. A vacsora alatt a szarvasi dalárda és a polgárok fúvószenekara sze­renáddal kedveskedtek a minisz­ternek. A beiktatási ünnepség vasárnap reggel vette kezdetét. Az istentisz­telet után, — melyen a miniszter díszmagyarban vett részt — egy­házmegyei díszközgyűlést tartottak, melyen megtörtént­­ az igazságügy­miniszternek az egyházfelügyelői székbe való beiktatása. Pesthy Pál azonnal megtartotta székfoglalóját, melyben kijelentette, hogy fő célja a hitélet mélyítése. Ezután a ki- az igazságügyminisztert­­ lönböző felekezetek küldöttségeit fogadta az evang. főgimnázium tornacsarnokában a miniszter, aki előtt ezután dr. Kovacsics Dezső főispán vezetésével a vármegyei, járási és községi tisztikar, Szakol­­cay Lajos törvényszéki elnök ve­­­zetésével az igazságügyi hatósá­gok, dr. Konrád Ernő ügyészségi elnök vezetésével az ügyészség, továbbá a Luther Szövetség, az állami tisztviselők és társadalmi egyesületek küldöttségei tiszteleg­tek. Déli 1 órakor Bartos ig. lelkész 50 terítékes ebédet adott, mely után a miniszter a Kisgazda Egy­letben és a Szövetkezetben tett látogatásokat. Négy órakor vette kezdetét az árvaház alapkőletételi ünnepsége. Az avató beszédet Raffay püspök mondotta. A be­szédre már mint a helyi egyház felügyelője válaszolt az igazság­ügyminiszter. A népjóléti minisz­ter nevében Petkó h. államtitkár, a vármegye nevében dr. Kovacsics Dezső főispán mondottak még be­szédeket, mely után az ünnepség véget ért. Ezután miniszter főispá­nunk társaságában látogatásokat tett. Este 8 órakor a Kisgazda Szö­vetség helyiségében 300 terítékes bankett zárta be az ünnepségeket, melyen Raffay püspök a kormány­zóra, Kovács esperes Pesthy Pálra, dr. Kovacsics Dezső főispán Raf­fay püspökre és Káló evang. lel­kész a főispánra mondottak fel kö­szöntőket. A miniszter hétfőn reg­gel fél 9 órakor utazott el Szarvas­ról, keiket olcsóbban a külföldinél,­­ most nem szeretnének belenyugodni az eddig elérhető magas haszon csökkenésébe és a közben hazatért Ferenczy miniszteri tanácsost azzal ostromolják, hogy a franciákkal kötött szerződést, minthogy az még úgy sincs ratifikálva, vegyék újból revízió alá és emeljék fel visszafelé a se­lyemáruk vámját! ? Beavatottak szerint ez az oka annak, hogy a franciákkal kötött fontos kereskedelmi egyezmény még mindig nem került ratifiká­lásra. A kereskedők természetesen nem hagyják ennyiben a dolgot. Köve­telik a kereskedelmi kormánytól, hogy teljes nyíltsággal informálják őket a helyzetről, a várható vám­mérséklésekről és a szerződés élet­belépésének időpontjáról, de köve­telik azt is, hogy szakítva az eddigi egyoldalúságtól vonják be a ke­reskedőket is a kereskedelmi szer­ződési tárgyalásokba és vélemé­nyüket ne csak meghallgassák de figyelembe is vegyék. Legutóbb a soproni országos ke­reskedő kongresszuson foglalták össze ezirányú sérelmeiket a ke­reskedők és határozati javaslat for­májában eljuttaták azokat a keres­kedelmi kormány képviselőjéhez, aki most megígérte, hogy nemcsak meghallgatja és tolmácsolja a sé­relmeket, de tőle telhetőleg azok orvoslását is igyekszik elősegíteni. Miért késik a francia kereskedelmi szerződés ratifikálása ? Érdekes kulisszatitkok. Aránylag elég rövid idő alatt sikeres eredménnyel zárultak a francia kereskedelmi egyezmény megkötésére irányuló tárgyalások s a tarsolyában a kölcsönösen ki­elégítő megegyezés pontos és rész­letes szövegével úgy a magyar, mint a francia delegátusok a jól végzett munka tudatában tettek je­lentést megbízóiknak. Az eredmé­nyes tárgyalások befejezéséről a nyilvánosságot is értesítették, de nem közölték a szerződéses vámtétel mérsékléseket, melyek pedig legjobban érdekelnék most az őszi szezonban a kereske­dőket, mert hiszen igen óvatosan kell árubeszerzéseiket intézniük, nehogy a mai magas vámtétel mel­lett behozott árukból nagy készle­tet találjon itt egy esetleges nagy­arányú vámleszállítás és mérhe­tetlen károkat okozzon a régi szo­lid és előre felkészült cégeknek. A francia szerződés az importot főként a selyemvámok szempont­jából érdekli és kiszivárgott hírek szerint a kereskedelem is elég jelen­tékeny engedményeket tett a selyemvámoknál a tőlünk exportra kerülő cikkek francia vámjának mérséklése elle­nében. Éppen ideje volna, hogy a se­lyemcikkek ára leszálljon. Hiszen a belföldi luxusadó amúgy is nagy teherként nehezedik erre a fontos cikkre s nemrégiben amikor a ke­reskedelmi érdekeltség a luxuscik­kek listájának revízióját kérte, a selyem luxusadójának meg­szüntetése helyett annak fel­emelését helyezték kilátásba. A selyemáru általános elterjedt­ségénél fogva ma már közszükség­leti cikké vált. Legnagyobb része az áruknak nem drágább a pamut­áruknál. Ha financiális érdekek úgy kí­vánják, ám legyen luxusadóköte­les a mintás, festett, nyomott, vagy tarkánszőtt selyemáru, de a sima és nyers selyem cikkek feltétlenül mentesítendők volnának ez adó­nem alól. A hazai selyemgyárak, akikről az az egyhangú vélemény, hogy nem az előállítási költség szerint kalkulálják áruikat, hanem a vám­mal terhelt külföldi áru árát nézve csak éppen valamivel adják cik­ Október 1-től olcsóbb lesz a posta. Leszállították a díjszabást. A kereskedelmi minisztérium ok­tóber 1-től kezdve leszállítja a postai díjszabást s ezzel lényege­sen olcsóbb lesz a posta. A fon­tosabb változások a közvetkezők : A nemzetközi forgalomban a leve­lezőlap díja a szomszéd államokba (Ausztria, Németország, Csehszlo­vákia, Olaszország és Románia) az eddigi 2400 korona helyett 2000 korona, míg a többi külföldi államba az eddigi 3000 korona helyett 2500 korona. Ezzel szemben az ajánlási díj az eddigi 5000 korona helyett 6000 korona. A belföldi forgalomban a nyom­tatvány díja 50 grammig változat­lan, ezenfelül 50 grammonként az eddigi 400 korona helyett 300 ko­rona. A postautalvány új díjai : 300.000 K-ig változatlan, 500.000 K-ig az eddigi 5000 K helyett 4000 K, 1.100.000 K ig az eddigi 8000 K helyett 6000 K. A csomag és értéklevél biztosítási díja az érték­­nyilvánítás minden 5 millió koro­nája után az eddigi 8000 korona helyett 6000 K. A táviró díjtételei is csökkennek, amennyiben a bel­földi szódíj az eddigi 1000 K he­lyett 800 K. A szomszédos forga­lomban olcsóbb lett az osztrák (1300 K), a lengyel (2300 K) és a német (2300 K) szódíj. Az egyéb európai és európán kivüli forgalom­ban a szorzószám 17 ezerről 14 ezerre csökkent. Csökkentek a táv­beszélés díjszabása és a távolsági forgalom díjtételei. Az uj dijak: Budapest körül 15 km. távolságra 12.000 K, 25 km.-ig 15.000 K, 25—50 km.-ig 22.000 K, 50—100 km-ig 28.000 K, 100—250 km.-ig 32.000 K és végül 250 km.-en fe­lül 35.000 K. Sál József műri TELEFON 75. GYULA, JÓKAI MÓR­ UTCA 11. SZ . TELEFON 75. Készít és állandóan raktáron tart ipar­­művészeti és egyszerű bútorokat rajz szerint, ízléses és stílszerü kivitelben. Minden munkáért szavatosságot vállal. Tea asztalok. Hajlított székek.

Next