Békésmegyei Hirlap, 1926. július-szeptember (6. évfolyam, 52-78. szám)

1926-07-01 / 52. szám

Gyula* 1296 lajtos I. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Báró Wenckheim Béla­ utca 9. sz. Telefon sz. 134. óra 1200 korona. Csütörtök, VI. évfolyam, 52. szám. BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP POLITIKAI LAP. MEGJELENIK CSÜTÖRTÖKÖN ÉS VASÁRNAP. Főszerkesztő: Dr. CSIGE VARGA ANTAL Kiadja a „Kultúra" Lapkiadó R.-T. Gyulán. Előfizetési ára negyed évre 35,000 K. Egyes szám ára: csütörtökön 1200 korona, vasárnap 1500 korona. Bacher üL A háború előtt fejlődésnek in­dult magyar iparágak közül leg­fejlettebb volt a magyar malom­ipar, mely majdnem vezető helyen állott egész Európában. Az ennyit télen Bacher Emil a Viktória-malom igazgatója és a magyar malomipar­nak külföldön legtöbbet emlegetet­­tebb reprezentánsa, esztelen börze­játékkal nagyobb slamasztikába ke­rülve az angol piacon jelentékeny kölcsönt vett fel. S ezzel megter­helte az igazgatása alatt érdekelt­séget, malmokat és a malmok liszt­­készleteit. Mikor a fizetés órája elérkezett, nem tudott pontosan megfelelni kötelezettségének s az ügy szanálására a magyar pénz­ügyi kormány vállalkozott. Még­pedig okból az okból, hogy a jó­­hírnevű magyar malomipar becsü­lete ne hurcoltassék meg külföl­dön, kiszámíthatatlan kárára az egész ország közgazdasági életének. Nem Bachert szanálta, amint ezt az ellenzéki lapok és felszólalások szerették hangoztatni, hanem a Viktória-malmot. Tehette ezt már abból az okból is, mert a vállalat értékei fedezetet nyújtottak arra, hogy ha a Viktória-malom ez ál­tal levegőhöz jut, a szanálásra for­dított összeg utolsó garasig meg­térül. Úgy ígérkezett a termés, hogy nagyarányú gabonakivitelünk lesz. Már ebből a szempontból is igen fontos és lényeges volt az, hogy egyik legnagyobb malomvállala­tunk gazdasági összeomlása ne okozzon komoly komplikációkat a lisztexportnak és ezzel a magyar mezőgazdasági értékek minél in­tenzívebb értékesítésének. Ezek a Viktória-majom állami segítséggel indult szanálásának gazdaságpoliti­kai előzményei. Most azonban fordult a helyzet. Úgy látszik súlyos adatok merültek fel arra, hogy Bacher Emil a sza­nálás folyama alatt a büntetőtör­vénykönyvvel összeütközésbe ke­rült. Ezért a napokban úgy őt, mint Fábri Oszkár nevű­ igazgató­­társát letartóztatták. A pénzügy­­miniszter a letartóztatásra vonat­kozólag olyan értelmű nyilatkozatot tett, hogy neki Bacher se inge, se gallérja. Ez kifejezi híven és röviden azt az összeköttetést, amibe a magyar kormány ezzel az üggyel kapcsolatban áll. Vagyis, amikor a Viktória-majom szanálása meg­kezdődött, illetve folyamatba téte­tett, egészen közömbös volt a pénz­ügyi kormánynak az, hogy e vál­lalat élén Bacher, vagy bárki más áll. A magyar közgazdaság kül­földi hitelét meg kellett menteni. Hogy Bacherrel mi történik, azzal senki sem törődött, amint hogy ma sem törődik vele a kormány, ami­kor egyik hatósága, a budapesti kir. ügyészség, elfogatási paran­csot állított ki ellene. Úgy hisszük és az előbbiekből nyilvánvaló, hogy ez az egész eljárás a pénzügyi kormány részéről teljesen korrekt és indokolt. S a maga valójában egész másképen fest, így a Bacher ügy mint az ellenzéki támadások beállításában. Amint hogy ez ren­desen minden ügyben így szokott lenni. A miniszterelnök köszönete. A genfi inzultust követől­eg a közigazgatási bizottság a múlt havi üléséről dr. Kovacsics Dezső főispán indítványára táviratilag üdvözölte gróf­­ Bethlen miniszterelnököt, fel­háborodását fejezve ki az aljas merénylet felett és a miniszterel­nököt bizalmáról, szeretetéről és ragaszkodásáról biztosította. Ha­sonló tartalmú üdvözlő táviratot küldött a vármegye nevében dr. Baímel Sándor alispán is. Az üd­vözlő táviratra a miniszterelnök a napokban az alábbi választ küldte : Méltóságos­­ főispán Ur l Békés vármegye közigazgatási bizottságának folyó évi junius 14-én üléséből hozzám intézett­­ 2385/926. kb. számú távirati üd­vözlésért, melyben engem az or­szág érdekében kifejtett munkám közben Genfben ért inzultus al­kalmával szeretetükről és haza­fias támogatásukról biztosítani szives volt, fogadja hálás kö­szönetéin. Budapest, 1926. jun. 25. Hazafias üdvözlettel: Bethlen. Lassan megnyugszanak az öcsödiek Elalszik az elszakadási mozgalom. Öcsöd annak idején nagy feltűnést keltett elszakadási mozgalma a jelek szerint megszűntnek tekinthető. Ezt maga a vármegye alispánja , dr. Dai­­mei Sándor állapította meg, aki a napokban Bálint Imre műszaki ta­nácsos társaságában személyesen je­lent m­eg Öcsödön. Az ott folytatott eszmecsere igen szívélyes volt és az egybegyűltek előtt az alispán ki is jelentette, hogy azért jött, hogy személyesen hallja meg a panaszokat és amennyiben azon segíteni lehet, segítsen. Az öcsö­­diek főként az úthálózatuk gyatrasága és elégtelensége miatt voltak elke­seredve, ugyanis a szarvasi transver­­zális úton kívül más útjük nincs. Az öcsöd-mesterszállási útszakasz a hídig most van építés alatt és a kikerülő ócska kövekből még a hi­­don túl eső részt is kikövezik egy darabon. A megye azonkívül tárgya­lásokat folytat Jász-Nagy-Kun-Szol­­nok megyével, hogy Öcsödöt a mes­­terszállási­ út teljes kiépítésével be­kapcsolhassák északra Szolnok megye szépen kiépített elsőrangú déli út­hálózatába. Az útnak a hídig történő kiépítésére július 10 én jár le a pá­lyázat. A további 5 kilométeres sza­kasz kiépítése cca 5 milliárdba ke­rül, melynek felét, ha a község és az érdekeltségek is hasonló ajánla­tot tesznek és arra kötelezik is ma­gukat , a megye két év alatt tel­jesen kiépíti. Az alispán kijelentései teljesen megnyugtatták az öcsödieket, és ezek után az átcsatolási mozgalom telje­sen lefújtnak tekinthető, sőt dr. Oláh Antal régi öcsödi megyebizottsági tag — aki a kérvényt szintén alá­írta — kijelentette, hogy az alispán komoly ígérete után az átcsatolásra még gondolni is kár. Maga Tolnay Antal az átcsatolási mozgalom főfő­­vezetője és irányítója is úgy nyilat­kozott, hogy amennyiben az ígére­tek teljesedésbe mennek, az átcsa­tolásra gondolni is felesleges. Tanári Jubileum. Június 29-én a legnagyobb csend­ben, családja és tanártársai meghitt körében ünnepelte tanári működésé­nek huszonötéves évfordulóját Mérey Gyula reálgimnázium­i tanár. Hu­szonöt, becsületes munkában eltöltött esztendő mindenkor megállít ben­nünket. Hát még huszonötéves tanári működés! Csak arra gondoljunk, hogy városunk ifjúsága negyedszá­zadon át e csupa szív, csupa lélek, tanár lelkének egy részét hozta ma­gával az életbe. Mert a jubiláns ízig-vérig tanár, aki nemcsak tudást ad diákjainak, hanem lelkének min­den finomságát, nemességét bele­plántálja a fogékony ifjú lelkekbe. A minden ünnepeltetést szerényen elhárító tanárt kollégái nevében Né­meti József igazgató köszöntötte könnyekig megható — és meghatott — beszéddel. Tanártársai pompás emlékalbummal lepték meg, amelyet­­­­émeth Béla rajztanár készített re­mekbe. Lélekben valamennyi volt diákja ott ünnepelt a kis tanári szo­bában, mert kevés oly népszerű ta­nár van, mint éppen Mérey Gyula. A második negyedszázad küszö­bén álló tudós tanár minden külső­séget került világéletében, mégis jól esett volna neki is, tanártársainak is, de még mi is örömmel jelentenénk, ha odafent is megemlékeztek volna ez évfordulóról. Mert ha valaki meg­érdemelte, a jubiláns bizonyára rá­szolgált arra, hogy felülről is némi jelét adják annak, hogy elismerik nagy érdemeit. Hiszen 25 éven át nem volt oly kulturális mozgalom városunkban, amelynek éltető lelke ne lett volna. Hogy csak egy-egy jelentősebb állo­mást említsünk: ő volt, aki a hely­beli Uránia-előadásokat megszervezte, ő alapította és vezette éveken át a női, majd az esti kereskedelmi tan­folyamot, helyettes igazgatója volt jó időn át főgimnáziumnak. Kiváló tankönyvei országos elismerésre ta­láltak. Mi is szeretettel köszöntjük a ju­biláns professzort, kinek a tél­dere már megüté fejét, de lelkéből most is a nemes szív lángsugáru nyara árad elő. Kívánjuk, hogy a huszon­ötéves forduló ne határkő, hanem csak mérföldjelző legyen munkás éle­tében! r> ^ ' vr/n­j }gy (L Négy középiskolát vég­zett, jó házból való fiút hrnMa tan­oiuli felvesz Bergel Rezső fűszerkereskedése: 2-1 NEMZETI Kölcsönöket folyósít hosszabb-rövi­­­d­fes# szenet debb lejáratra.Betéteket gyömölcsöstet előnyös kamatozással. HITELINTÉZET H$$st, arany és idegen pénzt bevált. Átutalásokat es^kő^öf. GYULAI FIÓKJA. —--------* ’ ----------------------------------------------------------------­(Flora és Grodsiece) cséplési és fűtési célokra igen jó minőségben, kicsinyben és nagyon tételekben elad; elsőrendű sziléziai porosz kovácsszenet ajánl kovácsok és lakatosok figyel­mébe igen olcsó áron. 1* Előjegyzések elfogadtatnak.

Next