Békésmegyei Hirlap, 1927. január-március (7. évfolyam, 1-26. szám)

1927-01-01 / 1. szám

Gyula, 1927 január 1. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Báró Wenckheim Béla­ utca 9. Telefon sz. 134. Ára 12 fillér. Szombat _ Lee Főszerkesztő: Dr. CSIGE VARGA ANTAL Kiadja a „Kultura“ Lapkiadó R.-T. Gyulán. l^l [UNK]m­ul [UNK]l [UNK]l ■mii ■í—m­iim rnmiTirwin­ 11­­ nm 11 ....... mi ■mu «riforim VII. évfolyam, 1. szám. BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP POLITIKAI LAP. MEGJELENIK CSÜTÖRTÖKÖN ÉS VASÁRNAP. Előfizetési ára negyed évre 3 Pengő. Egyes szám ára: csütörtökön 10 fillér, vasárnap 6 oldalas 12 fillér, 8 oldalas 16 fillér. Bécsihunk a letűnt óévtől, s üdvözöljük az ismeretlen újat. Nincs sok okunk sajnálni az 1926-ik évet, s re­méljük, hogy sokkal több jót fog hozni az 1927-ik. Az el­múlt évvel együtt letűnt a nem­zetgyűlés és elmúlt a sok nullás korona. Egyikért sem kár. A nemzetgyűlés sok meddő ve­szekedése, alantas pártoskodása épp úgy nem termeltek jót a nem­zetnek, mint amennyire meg­untuk már a százezres és a milliós, de csekély értékű ban­­cókkal való számolást. Uj esztendő elhozta az ország­­­yülést és a pengőt. Szeretnénk mni mind a kettőben. Remél­i, hogy a két­kamarás ország­­yülés gyorsabb tempóban fogja lőre vinni nemzetünket azon­­ úton, amely a magyar vá­­dak, a magyar imádság be­­tljesüléséhez vezet, a pengőtől edig azt várjuk, hogy a súlyos állaggal küzdő magyar ma­ni gazdaságot fogja talpraál­­lani. 1914 óta minden feltűnő uj­sztendőtől azt vártuk, hogy megváltást hoz az előző év te­­jérdek baja, szenvedése után. Nem lehet tagadni, hogy az többi évek hoztak is némi nyhü­lést. Talán nem lesz til­­ágosan vérmes az a remény­­edésünk, hogy az 1927. év az tőbbieknél több ígéretet fog eváltani. A nemzetközi politi­kai feszültség szemmellátható­­lag nagyot enyhült, s a kis­­antant által alkotott gyűrű máris meglazult, de még sokat kell lazulnia, hogy szabad fejlődé­­sünkban akadályozva ne le­gyünk. Az 1927-ik év előrelátható­lag a kiengesztelődés éve lesz, mely ha nem is teljes egészé­ben, de jelentékenyen enyhí­teni fogja a békediktátumok kiáltó igazságtalanságait. Részleges tisztújítás a városnál. Denhoff Emil az új adóügyi tanácsnok. A városnál üresedésben levő ál­lások betöltése céljából a vármegye alispánja csütörtökre hívta össze a városi tisztújító közgyűlést, melyen a képviselőtestületi tagok igen nagy számban jelentek meg. A közgyűlés megnyitása után dr. Daimel alispán és a közgyűlés kijelölte a jelölő bi­zottság tagjait: dr. Apor Vilmost, Schneider Mátyást, K. Schriffert Jó­zsefet és dr. Kiss Lászlót. A bizottság közel egy órai tanács­kozás után Denhoff Emilt, Veres Bé­lát, dr. Matuska Ágostont és dr. Szi­lágyi Bélát jelölte, majd miután név­szerinti szavazást kértek, azt az alis­pán el is rendelte. A szavazás ered­ménye az volt, ami már a jelöltek felolvasásánál az éljenzésekből nyil­vánvaló volt: a közgyűlés 114 szavazattal Denhoff Emilt választotta meg adóügyi tanácsnokká míg az utána következő Veres Béla 34 szavazatot kap­ott. A főpénztári pénztárnoki állásra felkiáltással vitéz Lajos Józsefet, he­lyére ugyanúgy Gajevszky Gézát, akinek a helyére pedig ifj. Démusz Józsefet választottak meg ugyancsak közfelkiálltással. A legnagyobb harc a közgyámi állás körül folyt, ahol nem kevesebb mint kilenc pályázó indult a küzde­lembe, akiknek mindegyikét jelölték. A szavazás végeredménye az lett, hogy a közgyámi állásra Csiszár Sándort választották meg 49 szóval, míg utána Fábián Gábor 32 szava­zatot, Somogyi Gyula 23 szavazatot kapott, a többi szavazatok pedig el­­forgácsolódtak. Az adótiszti állások egyikére köz­felkiálltással Ratkó Imrét, titkos sza­vazással pedig 55 szóval Fröhner Istvánt választották meg, akivel szem­ben Implom József három szóval maradt kisebbségben. A kijelölő választmány úgy hatá­rozott, hogy az adóügyi tanácsnok helyettes állását bizonyos kérdések elintézéséig nem tölti be és emiatt nem kerülhetett azután betöltésre a harmadik adótiszti állás sem. A két állás betöltésére azonban 1—2 hó­napon belül minden bizonnyal sor kerül. A belügyminiszter rendelete az uj választói névjegyzék összeállításáról. Február 15-ig kell az uj Scitovszky Béla belügyminiszter rendeletet adott ki az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékeinek uj összeállításáról. Az állandó névjegy­zéket 1927 május 31-ig el kell ké­szíteni. Az összeállításnál annak az irány­elvnek kell érvényesülnie, hogy le­hetően megakadályoztassék a név­jegyzékből jogosult személyek kiha­gyása s abba jogosulatlanok felvé­tele. A névjegyzék új összeállítása az idő rövidsége miatt a választójogo­sultak vallomásszolgáltatása nélkül történik. Az összeírás alapjául a la­kosságnak az 1925. év végén és 1926. elején teljesített összeírása szol­gál, a „régi jog“ megállapítása az 1918 ra érvényes névjegyzéke alap­ján történik. A választójogosultak összeírását házról-házra járva összeíró biztosok, kisebb községekben a községi elöljáró­ságnak ezzel megbízott tagjai végzik. a névjegyzéket elkészíteni. Az összeíró biztosokat a főispán nevezi ki. Az, akit a választók ös­­­szeírásából jogtalanul kihagytak, csak maga szólalhat fel emiatt, de válasz­tójogát okirattal kell igazolnia. A jo­gosulatlan felvétel ellen azonban bár­melyik választó felszólalhat, de meg kell jelölni a kizáró okot. Az összeíró biztosok legkésőbb február 15-ig kifüggesztés végett kö­telesek a választók ideiglenes név­jegyzékét a községi elöljárósághoz eljuttatni. Az ideiglenes névjegyzék ellen március 1-ig bezáróan a köz­­igazgatási bírósághoz panasszal le­het fordulni. Ha az ideiglenes névjegyzék ellen senki sem nyújtott be panaszt, vagy a közigazgatási bíróság az ideigle­nes névjegyzékre vonatkozó vala­mennyi panaszt május 1-ig érdem­legesen elintézte, az ehhez képest ki­igazított ideiglenes névjegyzék vég­legessé válik. Gyulai Pál centenáriuma. A gyulai Közművelődési Egyesü­let Gyulai Pál születésének 10- ik évfordulója ünnepét a múlt hó 27-én este tartotta meg a Göndöcs-kerti pavillonban. Gyulai Pál életét és tevékenységét Szilágyi Sándor kormányfőtanácsos az Országos Közművelődési Tanács alelnöke ismertette a tőle megszo­kott alapossággal, sok tudással és nagy költői lendülettel. Utána Kohn Dávid nyilvántartó tartott felolvasást, Gyulai Pálnak városunkban való egykori szerepléséről. Ugyanennek az estnek keretében s a gyulai Köz­művelődési Egyesület kultur­misszió­jába belekapcsolódva mutatkozott be először a gyulai építőmunkások da­lárdája, akiknek ez a szereplése máris a legszebb reményekre jogosító si­kereknek a biztosítéka. Békés vár­megye január 10-én választja főrendiházi tagjait. A vármegye főispánja a várme­gyei törvényhatósági bizottság ál­tal a felsőházi törvény értelmében a f­elsőházba küldendő 2 rendes és 2 póttag megválasztását 1927. év­­január hó 10 (hétfő) napjának dél­előtt 10 órájára tűzte ki. Statáriális törvényszék elé kerül a volt görög diktátor. Athéni jelentés szerint a parla­ment vizsgáló bizottsága bűnösnek mondotta ki cPangalos tábornokot, a volt diktátort hazaárulás, közön­séges sikkasztás és többszörös gyil­kosság bűntettében. A bizottság úgy határozott, hogy a volt diktá­tort lefokozza és törli a hadsereg állományából. A tábornok felett január első napjaiban még az at­héni statáriális törvényszék is ítél­kezni fog. Január végéig kérhető az adóalap megváltoztatása. Budapest, december 31. Mindazok, akiknek jövedelme csökkent január végéig, kérhetik az adóalap megváltoztatását. Ebben az esetben szabályszerű adóvallo­­­­mást kötelesek beadni. I SZIGETHY IRÉN országos nevű primadonna Szilveszter és Újév estéken az „Otthon“ kávéházban műsoros előadást tart. Műsorába elsőrendű chansonok, kuplék és sertős dolgok vannak felvéve. Belépődíj nincs. Éjfél­kor malac-pecsenye. Elismerten tisztán !! kezelt italok !! Minél tömegesebb szíves meg­jelenést kér Wertner János „Otthon“ kávéház tulajdonosa.

Next