Békésmegyei Hirlap, 1927. április-június (7. évfolyam, 27-52. szám)
1927-04-03 / 27. szám
Gyula, 1927 április 3. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Báró Wenckheim Béla utca 9. sz. Telefon sz. 134. Ára 16 fillér. Vasárnap VII. évfolyam, 27. szám. BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP POLITIKAI LAP. MEGJELENIK CSÜTÖRTÖKÖN ÉS VASÁRNAP. Főszerkesztő: Dr. CSIGE VARGA ANTAL Kiadja a „Kultúra“ Lapkiadó R.-T. Gyulán. Előfizetési ára negyed évre 3 Pengő. Egyes szám ára: csütörtökön 10 fillér, vasárnap 6 oldalas 12 fillér, 8 oldalas 16 fillér. Gróf Bethlen István előkészületei a római útra. A politikai élet érdeklődésének központjában most a miniszterelnök római útja áll. A parlament folyosóján napok óta minden tanácskozás és beszélgetés e körül folyik. A miniszterelnök naponként már a kora délelőtti órákban megjelenik a parlamentben, hogy elutazása előtt minden ügyet rendezzen s az ügyeket teljes rendben adja át Vass Józsefnek, akit a kormányzó a távollét idejére a helyettesítéssel fog megbízni. Zsitvay Tibor házelnök tegnap tájékoztatta a hirlapírókat és kijelentette, hogy amennyiben a költségvetés vitája hosszabb ideig tartana és húsvét előtt nem tudnák befejezni, úgy a nagyhéten is együtt marad a parlament, amely csak azután kezdi meg húsvéti vakációját, amely május 4-ig fog tartani. Mikor ez a folyosókon köztudomásúvá vált, mindenfelé az a vélemény alakult ki, hogy a költségvetés vitáját még a nagyhét előtt okvetlenül befejezik. A vásárhelyi példa. Főispánt installáltak Hódmezővásárhelyen s az ilyen alkalmakon megszokott küldöttségek és tisztelgők között eljöttek az odavaló szocialista munkások küldöttei is. Azt mondotta a szocialista küldöttség, hogy Hódmezővásárhely munkássága, — amely az összes lakosoknak harmadát jelenti — épen olyan hűséges fia a magyar nemzetnek, mint a többi polgárok s ők, mármint a vásárhelyiek, nem hagyják magukat a nemzetközi maszlagtól elkábítani, hanem az uj főispán segítségével és vezetése alatt igyekeznek önmaguk és az egész nemzet javára munkálkodni. Milyen természetes, milyen magától értetődő és józan lépés volt az, amit a hódmezővásárhelyiek tettek , mégis talán ez az első és egyetlen eset, amikor a szocialista munkásság nyíltan hitet téve a nemzeti gondolatra, kijelenti arra való készségét, hogy egy úton kíván haladni a többi polgársággal. Tavasz van éppen. Nekem úgy tetszik, hogy a hódmezővásárhelyi példa első fecske, melyet követni fog a többi s eljön az a diadalmas, feltámadást hirdető tavasz, mikor a dolgozó magyar munkásság tudatára ébred annak, hogy az ő boldogulása egy a nemzet boldogulásával s azt nem a gyűlöletet hirdető hivatásos szocialista vezérek útmutatása szerint lehet elérni, hanem csak a megértés, a közös munka és a szeretet jegyében. Be fogják végre látni, mert be kell látniok, hogy a nemzeti gondolat, az ősi hagyományokhoz való ragaszkodás egyáltalában nem gátja, nem akadálya a munkásság szebb jövőjének, sőt a szebb, a boldogabb jövendőt az egész nemzet számára leginkább éppen a munkásság van hivatva kiküzdeni. Nagyon szeretném, ha a vásárhelyi példa a gyulai munkásságot is gondolkodóba ejtené. Itt élünk, dolgozunk, verejtékezünk egymás mellett. Valljuk be őszintén, mindannyiunknak megvan a maga gondja-baja, mindnyájunknak szüksége van a reményre, a jobb, boldogabb jövendő reményére. Vajjon biztosabb a remény, ha mint ellenfelek élünk egymás mellett? Keressük csak mi is a boldogulás útját, úgy mint a hódmezővásárhelyiek, egymás mellett, egymásra támaszkodva, s ne hallgassunk a gyűlölet szavára, ne hallgassunk a nemzet A vármegyei székház épülete tudvalevőleg már évek óta olyan szűk, hogy a hivatalok elhelyezése a legnagyobb nehézségekbe ütközik. Ezen a bajon már régóta segíteni igyekeznek és most ebben az ügyben a vármegye alispánja konkrét javaslatot terjeszt a legközelebbi megyegyűlés elé. A több mint két gépirott oldalra terjedő előterjesztés érdekesebb részletei a következők : Előterjesztést kell tennem a törvényhatósági bizottsághoz, mondja ki és határozza el hogy a vármegyeházát kibővíti és pedig egyrészt a ref. templom szomszédságában levő telken az árva székig emeletes szárny felépítésével, valamint a levéltári épületszárny meghosszabbításával, másrészt jelenleg az államépítészeti hivatal elhelyezésére szolgáló épületnek lebontása mellett egy teljesen új modern emeletes épület létesítésével, amelyben az államépítészeti hivatal és részben a főispáni lakás helyiségei nyernének elhelyezést. A Gerlóczy Gedeon általánosan elismert műépitő és a m. kir. belügyminisztérium építészeti szakértője által elkészített tervezet szerint a kibővítés mintegy 4 milliárd koronába kerülne. Ennek fedezetéül szolgálna a vármegye rendelkezésére álló és általam részben erre a célra félretett és összegyűjtött 1500 millió, a hiányzó összeg egy részét mintegy 700 milliót kölcsön vehetné a várközi ködképek csalfa szavára. Körülöttünk az egész világ nemzeti alapon szervezkedik és igyekszik a másik rovására boldogulni, miért dobnak el egyedül mi magyarok magunktól ezer esztendő minden megszentelt hagyományát és örökségét a megye az ebadó alapból, a többi részét pedig a pénzügyminiszter hozzájárulásával, a beruházási kölcsönnek az első két évben fel nem használt összegéből. A felveendő kölcsönt a vármegye öt éven át évi 1 százalékos pótadóval törleszthetné. Ezek szerint a vármegyei székháznak alapos kibővítése, amely a szükségletet előreláthatóan egy évszázadra kielégítené, a fentiek szerint elviselhetetlen terhet a vármegyére igazán nem róna és a költségeket azt hiszem a fentebb előadott módon a vármegye könnyen s alig észrevehető módon fedezhetné. Ezek után azt kérem a törvényhatósági bizottságtól, hogy a vármegye alispánjának felhatalmazást adjon arra nézve, hogy a részletes terveket, költségvetést fent nevezett műépítésszel sürgősen készíttesse el, az e címen a fennálló szabályok szerint felszámítható mintegy 270 millió korona költséggel, a terveknek a belügyminisztérium műszaki hivatala útján történt felülvizsgálása után a versenytárgyalási hirdetményt azonnal kibocsájthassa, azonban a beadandó ajánlatok és a megtartott versenytárgyalás alapján a munkálatok végrehajtása csakis a törvényhatóság és a felsőbb hatóság jóváhagyása után hajthatók végre. A munkálatoknak még ez évben való végrehajtását az a körülmény teszi elodázhatatlanná, hogy az építkezéseknek az országban való általános folyamatba tétele és megindulása előreláthatóan úgy a munkabéreknek, mint az anyagáraknak lényeges megnőve- A vármegyei székház kibővítése. Négy milliárd lesz a költség. kedését és felemelését fogja maga után vonni. A közgyűlés tárgysorozatának a külföldi kölcsön ügyén kívül ez lesz az egyetlen fontosabb tárgya. Magyar kvartett Mussolininál. A békeszerződésekkel reánk szakadt nagy szerencsétlenség dacára is büszkeséggel, elégtétellel és szebb jövővel kecsegtető reménységgel állapíthatjuk meg, hogy az ellenségeik által halálra ítélt magyar faj, különösen az utóbbi évek alatt, életrevalóságának és kifogyhatatlan szellemi képességeinek oly hatalmasan adta tanújelét, melyre a békeévekben is alig volt példa. Magyar írók és művészek neveivel találkozunk úgy Európa, mint Amerika városaiban igen sűrűn és jól eső örömmel és büszkeséggel olvassuk az értesítést arról, hogy a művészet igazi hazájában , Olaszországban négy magyar muzsikus most milyen szép kitüntetésben részesült. Az „Il Popolo d' Italia" c Mussolini személyes lapja feltűnő hosszú cikkben,,// quartetto ungherese dal Dace“ cím alatt számol be elsőnek arról a megtisztelő és bensőséges fogadtatásról, amelyben a Melles Albert vezetése alatt Gulden Jenő, Gáthy István és Kárpáthy Sándorból álló kvartettet az olaszok mindenható miniszterelnöke fogadta. Leírja a cikk, hogy a Dace bármennyire ki van fáradva a napi munkájában, este a Razella úti lakásán örömmel hallgatja meg kiváló előadásban a világhírű zeneszerzők műveit. Mussolini maga is zenész ember és mikor világhírű zeneművészek érkeznek az olasz fővárosba rendesen hivatalosak Mussolinihez, így hivatta meg az olasz miniszterelnök a négy tagból álló magyar kvartettet is, amelyről az említett olasz lap a legnagyobb elragadtatás hangján emlékezik meg. Dicséri bravúros technikájukat, finom stílérzéküket és erőteljes játékukat, amellyel a zene legrejtettebb szépségeit is kifejezésre tudják juttatni. Beethoven, Mozart és Csajkovszky műveiből játszottak és a Daco kérdésére előadták, hogy már előzőleg jártak Mantuában, Firenzében, Livornóban, Pistoiában, Piacenzában és Milánóban és még más olasz városokat is szándékoznak felkeresni. Végül néhány pohár pezsgő mellett a legszivélyesebb hangulatban búcsúztak el a Dúcétól, aki azon reményének adott kifejezést, hogy más alkalommal is viszont fogja őket hallani Rómában. PAPAGA! r mii _ii @ j? € 1Tia_ otthoni fekcéóhQzticuzÜ legtörcésztesebb diffin^ de nőtt kapható. öydr vjórtT PóTPro CSribaó