Békésmegyei Hirlap, 1927. július-szeptember (7. évfolyam, 53-78. szám)

1927-07-03 / 53. szám

Gyula, 1927 júliu­s 3 óra 12 fil­er, Vasárnap VII. évfolyam, 53. szám BÉK­ÉSMEGYEI HÍRLAP POLITIKAI LAP. MEGJELENIK CSÜTÖRTÖKÖN ÉS VASÁRNAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8 Főszerkesztő: Dr. CSIGE VARGA ANTAL Báró Wenckheim Béla­ utca 9. sz. 1­­­0 Telefonsz. 134. i Kiadja a „Kultúra“ Lapkiadó R.-T. Gyulán. 1 vasárnap 6 oldalas 12 fillér, 8 oldalas 16 fillér Előfizetési ára negyed évre 3 Pengő. Egyes szám ára: csütörtökön 10 fillér, Egy újságíró síkra szált a magyar igazságért, s ennek az újságírónak a szava ágyúdörgés erejével hasított bele abba a hazugságba, amely a Trianonban készített békepa­rancsok folytán egész Európára ráfeküdt. Csodálatos jelenség az, hogy egy újságcikk nyomán olyan nagy kavarodás támadjon, mely vihart keltsen a legkülönbö­zőbb nemzetek parlamentjei­ben és sajtójában. Igaz, hogy az illető újságíró mellékesen angol lord, s egy igen nagy súlyú angol lap kiadótulajdo­nosa, akinek a nevét érdemes és illő megtanulnunk: Rothermere. Kis ellenségeink eleinte agyon akarták hallgatni, de nem bír­ták idegekkel, hiszen az egész világ sajtója foglalkozott ezzel a cikkel. Angol, olasz, német­lapok, s természetesen a ma­gyar sajtó megértő helyesléssel fogadta a nagy jelentőségű cik­ket, melynek nyomán nagy len­dülettel haladt előre annak a tudata, hogy a trianoni szerző­dés sokáig érvényben nem ma­radhat. Erre hördült fel a francia és az úgynevezett kisantant sajtó. Persze fenyegetőznek. Szerin­tük a trianoni béke szent és sérthetetlen, melyet soha meg­változtatni nem lehet. Ne is merjünk ilyesmiről álmodni, mert különben rettenetes megtorlás vár reánk. Annyira felocsúdtunk már a forradalom és megszállás ször­nyűségeiből, hogy nem ijedünk meg mérges szomszédaink fe­nyegetéseitől, még­is jó emlé­kezetünkben tartani ezeket a kirohanásokat. Ők kölcsönös megértésről, békéről szónokol­nak, de állandóan vitriolos üve­get tartanak a kezükben, min­den pillanatban készen arra, hogy szemünk közzé öntsék. Lehet-e így békéről, megértés­ről, nyugalomról beszélni ? Ilyen vak gyűlöletet látván körülöttünk, mi lehetne más kö­telességünk, mint a legszorosabb belső összetartás. Legyenek bár­mily elvi ellentétek közöttünk, fájjon bármennyire is sok igaz­­ságtalanság és ferdeség, el kell ezeket az érzelmeket fojtanunk annyira, hogy ne tudjanak azok­ról a mi ellenségeink. Mert min­den ilyen érzés egy oly kis rés, sőt talán szakadék a nemzet törzsén, s ellenségeink mohó sietséggel akarnának minden ilyen kis résbe, szakadékba éket verni, hogy azzal széjjel hasít­sák, majd pozdorjává zúzzák a megfogyatkozva is egységes ma­gyar nemzetet. Mikor azonban egyfelől a legnagyobb önmegtagadást kívánjuk az egyes polgároktól, ugyanakkor a kormánytól meg­követeljük másfelől azt, hogy fáradhatatlan buzgósággal igye­kezzék a közjólétet előmozdítani. Már­pedig ebben a tekintetben még nagyon sok a tennivaló. Azok a szép ígéretek — köz­­igazgatás egyszerűsítése, adó­reform és adócsökkentés, mun­kásjóléti intézmények stb., ame­lyek oly harsányan hangzottak a választások idején, még min­dig beváltatlanok. Ezek helyett látunk egy kísérletet a sajtó megrendszabályozására, amely­nek tárgyalását ugyan egyelőre elhalasztották a közvélemény nyomása alatt, de amelynek réme az őszre ott fenyeget. A Rothermere lord cikke intő memento lehetne a tervezett sajtóreform híveinek. Vannak a sajtónak bűnei, amelyeket szi­gorú kézzel büntetni kell, de vannak erényei, van hivatása is, mely a nemzet sorsába, jövő­jébe vág. Sőt vigyázzunk, hogy nagy buzgóságunkban olyas­valamit ne cselekedjünk, ami a sajtót magasztos, nagy hiva­tásában is megakadályozná. Mert a sajtó módot ad ugyan a zug­­firkászoknak és becsületrablók­nak is, de lehetőséget nyújt a Rothermereknek is arra, hogy általa szóljanak a korlátozhatat­­lan nagy nyilvánossághoz. Készül a megyegyűlés tárgysorozata. Eddig 50 tárgy van. Békés vármegye törvényhatósági bi­zottságát rendkívüli közgyűlésre hívta össze e hó 16-ára, szombatra dr. Ko­­vacsics Dezső főispán. A rendkívüli közgyűlés tárgysorozatát dr. Daimel Sándor alispán már elkészítette és az csütörtökön kerül postázásra. A tárgysorozat főbb pontjai kö­zött Szentetornya község határozata az Orosháza—nagyszénási vicinális útnak a törvényhatósági utak sorába való felvétele, a vármegyei pénzin­tézetek beadványa a pénzek gyü­mölcsöző elhelyezése ügyében, az orosházi ipartestület kérelme az ottani vásárokon a csongrádi iparosoknak adandó kedvezményes árusítási hely ügyében, a gyulai vágóhídi díjak csökkentése ellen hozott városi ha­tározat Démusz Ferenc által történt felebbezése, Békés község 850 ezer pengős külföldi kölcsöne és az ellene beadott felebbezés, az orosházi vi­galmi adó és szervezési szabályren­deletek módosítása, Békés község határozata egy motoros tüzifecskendő és egy utcai locsoló beszerzéséről, Ádász János orosházi irodafőtiszt szabadságolása, a pusztaföldvári csendőrség elhelyezésére szolgáló épület megvásárlásának ügyei szere­pelnek. A nyár folyamán előreláthatólag már nem lesz rendkívüli közgyűlés és az ezután érkező ügyek mind az ok­tóberi rendes közgyűlés elé kerülnek, miután a munka és egyéb fel­ajánlások még csak most kezdőd­tek meg, nem kívánunk útjába állni az áldozatkészség rohamszerű meg­indulásának. Értesülésünk szerint az iparosság székházának épi­tése a legközelebbi napok egyikén megkezdődik és azt olyan tempóban folytatják, hogy az az őszre készen várja az iparosságot. Az épitkezést Titz Reinhard az ácsmunkákat pedig Wiszt József vezeti. A költségek folyószámla kölcsönnel való biz­tosítása ügyében most folynak a tárgyalások. Az elöljárósági ülés másik tárgya a jegyzőkérdés rendezése volt. A kérdés megoldását ugyanis az ipar­testület közgyűlése az elöljáróságra ruházta át és az elöljáróság ked­den este tartott ülésében Sál Jó­zsef ipartestületi elnök vezetésével titkos szavazással K­á­r­o­l­y Józsefet, lapunk felelős szer­kesztőjét abszolút szótöbb­­­­séggel az Ipartestület jegy­zőjévé választotta meg. A jegyzői állásra mellette Erkel Béla­­ és Juhász László 2 szava­zatot kapott. Az új jegyző már el is foglalta hivatalát. Szerdán az építkezési bizottság ülése előtt a gyulai építő­iparosok tartottak ülést, amelyen 16-an je­lentek meg és mindegyikük egy­két hétre ingyen kőművest vagy tanoncot ajánlott fel. Ilyen körülmé­nyek között az iparosok székházá­nak megteremtése biztosítva van. az iparosság székházának megvalósítása küszöbén. Megindul a munka. — Az őszre teljesen be akarják fejezni. Az áldozatkészség példái. — Előljárósági ülés. — Az uj jegyző: Károly József. A gyulai Általános Ipartest­ül­et elöljárósága kedden este tartotta meglehetősen látogatott elöljárósági ülését, melynek első és legfonto­sabb tárgya a székház építése volt. A felszólalásokból megállapítható, hogy a gyulai iparosság példátlan lelkesedéssel fog hozzá ehez a nagy munkához és szinte a hangyák munkamegosztását viszi bele a munkába és minden egyes iparos erejéhez mérten igyekszik abból kivenni a részét. Módunkban volna részletes szá­mokkal is szolgálni és megmutatni a megye iparosságának, hogy az „alvó város“ nagy múltú iparos­sága méltó önmagához és méltó őseihez. Hogy ezt ma még nem nem tesszük annak oka az, hogy József főherceg Szeghalmon Szeghalom község a világhábo­rúban a haza védelmében hősi­ ha­lált halt fiainak emlékét gyönyörű szoborművel örökítette meg, amely­nek leleplezése ünnepélyes keretek között ma fog megtörténni. A leleplezésen megjelenik József főherceg is, akit dr. Kovacsics Dezső főispán és dr. Daimel Sán­dor alispán fogadnak. A leleple­zési ünnepség után nagy bankett lesz, amelyen azonban a Fenség családi gyászára való tekintettel részt nem vehet. Biharvármegye új főispánja A kormány előterjesztésére a kormányzó Almásy Sándort Bihar­vármegye főispánságától felmen­tette, aki ezentúl csak Szolnok­­megye főispánja lesz. Biharvár­megye főispánjává ezzel egyidejűleg Feilitsch Berchtold bárót nevezte ki. A Gyulai kicsinyben is naponta reggel Tejszövetkezetben mm?^M­1.j Cg 5 és 7 óra között

Next