Békésmegyei Hirlap, 1929. október-december (9. évfolyam, 222-298. szám)

1929-10-01 / 222. szám

Gyula, 1929. október 1. Kedd. Ára 10 fillér. IX. évfolyam 222. szám békésmegyei hírlap 1 HBBBBMMMgHWMMBBBBMMBHBMHMMWMWMMMMMMI—VűtttKKMKMBUtBKMKtBOBBMttKBk reaayvw«* Bjjnig:wMwwMWMt—■bwwmmwwbwmbbmbkbm———■ Szerkesztőség és kiadóhivatal: POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési ára: egy hónapra Gyula, Báró Wenckheim Béla­ ^ Főszerkesztő: Dr.CSIGE VARGA ANTAL. A 2 pengő, negyedévre 6 pengő, utca 9. sz. Telefon 10. és 134. Kiadja a „Kultúra- Könyvnyomda és W ?&??„s zám : hétköznapon Nyomda: Corvin­ Utca 2. szám­. Lapkiadó Részvénytársaság­, Gyulán. 10 fillér, vasárnap 12 fillér —— Ill'll —— TBiVJaBFjeWB A Békésmegyei Kisgazdák Egyesületének választmányi gyűlése. Október 20-án rendkívüli közgyűlést tart az Egyesület. (A Békésmegyei Hírlap munka­társától) Mint már megírtuk, a rendkívül súlyos gazdasági helyzet arra indította a Békésmegyei Kis­gazdák Egyesületének vezetőségét, hogy választmányi ülést hívjanak össze annak a kérdésnek eldönté­sére, nem volna-e indokolt és szük­séges sürgősen rendkívüli közgyű­lést hívni össze, ahol a végvesze­delemmel fenyegető helyzetet a vármegye egész gazdaközönsége megbeszélje és a szükséges intézke­déseket megtegye. Vasárnap délután 3 órakor Bé­késcsabán, a Kisgazda Egylet he­lyiségében tartották meg a választ­mányi ülést, melyen előbb Drie­­nyovszky János, később pedig Csiz­madia András országgyűlési képvi­selő elnökölt. A választmányi ta­gok a vármegye minden részéből nagy számban jöttek össze, ott vol­tak Békéscsaba és Gyula kiküldöt­tein kívül Orosháza, Szarvas, Gyoma, Mezőberény, Szeghalom, Doboz, Gyulavári, Kétegyháza, stb. megbízottai. Dr. Csige Varga Antal ügyvezető igazgató ismertette a választmányi ülés összehívásának okát, s rámu­tatott azokra a gazdaközönség ál­tal egyébként nagyon is jól ismert bajokra, amelyek a gazdaosztályt végpusztulással fenyegetik. A ka­tasztrofálisan alacsony gabonaárak, az elviselhetetlenül magas kamat­láb, a rossz értékesítési viszonyok, s a súlyos közterhek volnának azok a kérdések, amelyeknek gyors és kedvező megoldásától függ az or­szág lakossága nagy többségének boldogulása, vagy pusztulása. Fel­teszi a kérdést, hogy a választmány tagjai szükségesnek tartják-e, hogy ezen kérdéseknek a megbeszélé­sére rendkívüli közgyűlést hívjanak egybe. Borgulya Pál volt országgyűlési képviselő szólt elsőnek a kérdés­hez. Nagyon súlyosnak, sőt aggasz­tónak látja a helyzetet, amelyben ha sürgős javulás nem áll be, kata­sztrófától kell tartani. Bár nem poli­tikai egyesület vagyunk, s nem is kíván politikával foglalkozni e he­lyen, mégsem térhet ki bizonyos megállapítások elől. Minden gazda­sági kérdés végeredményben politi­kai kérdés, s ily értelemben ki kell jelentenie, hogy a kormány gazdasági politi­kája a kisgazdaosztály pusz­tulását jelenti. És ez csak úgy vált lehetségessé, hogy a kisgazdák politikai súlya teljesen elveszett, aminek szülőoka, hogy a párt önállóságát elvesztette és beol­vadt az egységes pártba. Nagyatádi Szabó István halála előtt egy héttel kijelentette, hogy párt­ját, a kisgazdapártot beolvasztani nem engedi, hanem ellenzékbe megy. Sajnos ebben megakadá­lyozta a hirtelen bekövetkezett ha­lála, Mayer János pedig a meg­alkuvás embere lett. Bár ő személy szerint hálával tartozik Mayer Jánosnak, mégis kénytelen kijelenteni, hogy a Ma­yer János politikája a kisgazdapárt és ezzel a kisgazdaérdekek megsem­misítését jelenti. Vissza kell tehát szerezni régi önállóságunkat, mert csakis így várhatunk olyan gazda­sági politikát, amely Magyarország agrár jellegének megfelel. Az élénk helyesléssel fogadott be­széd után Bartoli Márton (Mezőberény) emel­kedett szólásra. Mindenben csatla­kozik Borgulya véleményéhez, s örömmel üdvözli a rendkívüli köz­gyűlés összehívásának gondolatát, s azt kívánja, hogy az olyan im­pozáns módon juttassa kifejezésre a vármegye kisgazdáinak álláspont­ját, hogy azt a kormány is kény­telen legyen tudomásul venni és megszívlelni. Mivel pedig az egye­sület eddigi közgyűlésein az időt képviselői beszámolók, s általában az országgyűlési képviselők beszé­dei foglalták le, kéri határozatban kimondani, hogy a kisgazdák egyesületének a közgyűlésén ezentúl csak a tárgysorozatban felvett ügye­ket tárgyalhassák meg, s ne kapcsolhassák egybe sem képviselői beszámolókkal, sem más politikai jellegű gyűlésekkel. Elég volt a bizalmi nyilatkozatok­ból és távirati üdvözlésekből, ezek helyett komoly és öntudatos mun­kát kíván. Kéri végül, hogy a köz­gyűlést Mezőberényben tartsák meg. Többek hozzászólása után a vá­lasztmány elhatározta, hogy a rend­kívüli közgyűlést október hó 20-án, vasárnap délelőtt 9 órakor Békéscsa­bán a Kisgazda Egylet helyiségében tartja meg. Batári Antal (Gyoma) reméli, hogy a Kisgazdák Egyesületének állásfoglalása megfontolásra fogja birni a kormányzatot s nem fog késlekedni a gazdasági összeomlás feltartóztatásával. Mivel pedig élet­bevágó érdeke ez vármegyénk, sőt az egész ország gazdaközönségé­nek, kéri az elnökséget, hogy a vármegye összes községei gazda­köreinek figyelmét nyomatékosan hívja fel erre, hogy minden község kivétel nélkül képviselve legyen a legközelebbi közgyűlésen és ezáltal még nagyobb súlyt adjunk közgyű­lésünknek. Bartoli Márton sajnálattal állapítja meg, hogy mióta a kisgazdapárt beolvadt az egységes pártba, a tör­vényalkotásban nem hogy jóakarat, hanem ellenkezőleg, bizonyos mellő­zés tapasztalható a gazdatársadalom iránt. Itt van például, hogy csak a legújabb törvényt nézzük: az új közigazgatási törvény. Az általános választás során a virilisek már má­sodízben fognak szavazni, az érdek­­képviseletek pedig harmadszor. Ez pluralizmust jelent, természetesen a kisgazdák rovására. Miért nem választanak az érdekképviseletek előre, így az arra érdemes embe­reket az érdekképviseletek előre megválaszthatnák, s az általános választások alkalmával gondoskodni lehetne azokról, akik érdemesek és méltók arra, hogy tagjai legyenek a törvényhatóságnak. Borgulya Pál az oltóanyagok megdrágítását teszi szóvá, amit ezentúl a gazda nem rendelhet közvetlenül a gyárból, hanem csak a gyógyszerész, vagy állatorvos útján. így fest a gazdák támogatása. A vásárok eltörlését nem helyesli, ami ellen Araczki György is erélye­sen állást foglal. Az elnök felkérésére ezután dr. Kiss László (Gyula) részletesen is­mertette az új közigazgatási tör­vénynek a törvényhatósági bizott­ság újjáalakítására vonatkozó ren­delkezéseit. Ismerteti a régi és az új adatokat, az aktív és passzív vá­lasztójogot és az egyes kategóriá­kat, amelyekből a törvényhatósági bizottság alakul. Az élénk érdeklődéssel kísért, népszerű törvényismertetés után megállapították a rendkívüli köz­gyűlés tárgysorozatát, olyképen, hogy először a gazdasági kérdése­ket fogják letárgyalni, azután kerül sor a vármegyei törvényhatósági választások előkészítésére. A vá­lasztmányi ülés esti 6 órakor véget ért. Országúti közlekedési razziákat tartanak a rend érdekében. (A­­ Békésmegyei Hírlap mun­katársától) A közlekedési rend elsősorban a járművek utasa­inak épségét és életbiztonságát van hivatva megóvni, ép­p ezért minden egyes polgárnak első­rangú, életbevágó érdeke az, hogy a közlekedési szabályok szigorúan betartassanak. Ebből a szempontból szemlélve a dolgot, csak megértéssel és helyesléssel lehet fogadni a közlekedési razziákat, melyeknek a célja nem annyira a büntetés, mint a szabályokra való rá­­nevelés. Most már nem csak a városi, de a forgalmasabb tanyai utakat és országutakat is ellenőrzik s azokon is ren­deznek közlekedési razziákat. Ezek a razziák szomorú ered­ményt hoznak azonban. Azt mutatják, hogy a falusi lakosság sokkal jobban betartja a sza­bályokat, mint a városi, illetve a tanyai lakosság. Falvakban már alig akad egy-két kihágás az országúti razziák során, de a városba vezető útvonalakon igen súlyos közlekedési kihá­gások miatt volt kénytelen a járőr jelentést felvenni. Leggyakoribb formája a ki­hágásoknak a szabálytalan ol­dalon való hajtás. Az út jobb­oldalán hajtják a tanyaiak a kocsijukat s még bosszankod­nak, ha a mögöttük haladó autó rájuk tülköl. Ekkor vagy rá sem hederítenek a jelzésre, vagy csak az utolsó percben kezdik rángatni a ló száját, amitől az rendesen megvadul s keresztbe fordítja, vagy az árok­ba viszi a kocsit. Az ilyen ese­tekből keletkeznek azután a sokszor halálos, véres karam­bolok. Lapunkban számtalanszor hívtuk fel a figyelmet a köz­lekedési szabályokra, úgyhogy joggal hisszük, hogy azok már köztudatba mentek át. Ezúttal sem mulasztjuk el azonban fi­gyelmeztetni és kérni­­ a közön­séget, hogy a saját jól felfogott érdekében tartsa be a hajtási szabályokat s ne tegye ki ma­gát, ha egyébnek nem, annak a kellemetlenségnek, hogy meg­büntetik, idézgetik s ha feleb­­bez, csak költsége és fárad­sága szaporodik.

Next