Békésmegyei Hirlap, 1931. október-december (11. évfolyam, 225-299. szám)

1931-10-01 / 225. szám

BÉKES MEGYEI HÍRLAP Minden kutat felülvizsgálnak az országban. (A Békésmegyei Hírlap mun­katársától.) Csodálatos módon a vízből Magyarországon ba­jok vannak a vízellátással. Nin­csen az országnak olyan helye, ahol kifogástalan ivóvizet lehetne szerezni megfelelő mennyiség­ben s az ihatatlan, szennyezett vizű kutak száma messze felül­múlja az élvezhető vizű kutak számát. Gyulán a helyzet még kitűnő, mert itt minden város­résznek meg van a maga két­­három jóvizű artézi kutja és itt közegészségügyi szempontból is kifogástalannak mondható a vízellátás. De nem így van ez már a környékbeli tanyákon és a fal­vakban sem. A kormány tisz­tában van a kérdés nagy egész­ségügyi horderejével s ezért el­határozta, hogy a budapesti közegészségügyi intézet szak­embereivel sorra megvizsgáltat­ják az ország valamennyi kútját. Ez természetesen óriási mun­ka és évek fognak beletelni, amíg a végére jutunk a vizs­gálatnak, amikor aztán újra kezdhetik az egész nagy mun­kát, mert hiszen a kutak víz­szolgáltató képessége sem örök­érvényű. A múlt évinek 25 százalékára esett a tüzelőanyag fogyasztás. (Békésmegyei Hirlap mun­katársától.) Az utóbbi napok­ban úgy Gyulán mint a töb­bi vidéki városokban olyan hírek keltek szárnyra, ame­lyek tudni vélik, hogy az ország téli tüzelőanyag ellá­tása nincs biztosítva. Érdek­lődtünk ma ebben az ügyben úgy Budapesten, mint a helyi kereskedelemben és arra a meggyőződésre jutot­tunk, hogy a hír ilyen for­májában nem felel meg a valóságnak. Tüzelőanyag ugyanis van bőviben, még­pedig úgy belföldi, mint behozatalra váró külföldi. A kormány azonban igen fontos gazda­sági okból a lehető legmini­málisabbra akarja szorítani ebben az évben a külföldi tüzelőanyag behozatalát. E célból előláthatólag kormány­biztos kerül az ország szén és tüzelőfaellátásának az élé­re, aki teljhatalommal intéz­kedik majd ebben az ügy­ben. Annyi azonban már is történt, hogy a külföldi szén és koksz beáramlásának gá­tat vetett a kormány, a bu­dapesti gázgyár viszont csak a pesti szükséglet kielégítése után folytatja vidéki szállítá­sait. Ez a hiány érezhető a legtöbb vidéki városban s ennek nyomán terjedt el az a hír, hogy bajok mutatkoz­nak a tüzelőanyagellátás kö­rül. Gyulán azonban ez idő­­szerint még nagyobb men­­­nyiségű koksz tárol, bizonyo­san nem azért, mintha nem lenne rá vevő, hanem mert a vevőjelölteknek nincs pén­zük. És ebben rejlik a lát­szólagos zavar második oka. A termelők és bányák ugya­nis ebben az évben csak készpénzfizetés ellenében ad­nak árut s igy a kereskedő is csak készpénz ellenében adhat. Ez a nagyobb baj, nem pedig az, hogy nincs áru. A szénellátás tekintetében pedig ’az a helyzet, hogy •; -iír­y. w­r. «fi ígfiSMtowN* csak a külföldi szénről kell lemondanunk. Az bizonyos, hogy a porosz szép hiányoz­ni fog azoknak, akik ezzel szoktak fűteni de ezzel szem­ben válogathatnak a már tel­jesen jó minőségű­ magyar árukban. Teljesen hasonló a helyzet a fánál. Azaz fa is van bőven csak pénz nincs. Ez a pénz­hiány olyan katasztrofális, hogy a korán beállott hide­gek dacára ebben az évben eddig alig 25 százalékát ad­ták el a gyulai kereskedők annak a famennyiségnek, amelyet a múlt év hasonló időszakában már eladtak. Ez a pénztelenség öli most meg természetesen a kereskedőt is, akinek csak készpénzfize­tés ellenében szállítják le a megrendelt árut. Ami már most az árakat illeti, e­ tekintetben minden­felől azt a megnyugtató ki­jelentést kaptuk, hogy a tü­zelőanyagok ára előrelátható­an nem fog emelkedni. Elfogták a vasárnap esti gyilkosság tettesét. Ballangó György 23 éves fiatalember követte el a halálos bicskázást. (A Békésmegyei Hirlap mun­katársától.) Részletesen megír­tuk azt a gyilkosságot, amely az egyik békéscsabai kocsma előtt játszódott le és amelynek áldozata Gyetkó Mátyás 26 éves békéscsabai, Kereki föl­dek 1927. szám alatti lakos volt. A tettest az első órákban nem sikerült elfogni, a nyo­mozás során azonban megálla­pította a rendőrség, hogy a gyilkosságot Ballangó György 23 éves földmives, békéscsabai, Kereki földek 1923 szám alatti lakos követte el.­­ Barlangó György a bizonyí­tékok súlya alatt és társaival történt szembesítés után, a vé­res tett elkövetését beismerte. Bebizonyosodott azonban az is, hogy a kést, amellyel a gyil­kosságot elkövette Hrabovszky Mihály 21 éves földmives, Ge­rendás 882. szám alatti lakos adta át neki. A kocsmában billiárdozás közben kezdődött veszekedést az utcán folytatták és eközben adta Hrabovszky bicskáját Bal­langó kezébe azzal a biztatás­sal, hogy szúrja meg Gerkó Pált. Megállapították a vizsgálat­nál azt is, hogy a hosszúpen­­géjű­ zsebkéssel Ballangó kilenc centiméter mély sebet ejtett Gyetkó Pál nyakán, miközben elvágta a főütőeret, ami azon­nali elvérzést, illetve halált okozott. Gyetkó Pál holttestét egyébként hétfőn délután a gyulai kir. törvényszék vizsgá­ló bírójának, dr. Lánczy Lajos­nak jelenlétében felboncolták. A gyilkosság ügyében a rendőrség a kihallgatásokat nem fejezte be, amelynek meg­történte után kisérik át Barlangó Györgyöt és Hrabovszky Mi­hályt a gyulai kir. ügyészség fogházába. A teljesen eladósodott gazdákat is felveszik a szanálandók táborába. (A Békésmegyei Hirlap mun­katársától.) A bajbajutott föld­birtokok szanálása tudvalévően nagy propagandával indult meg, de rekordteljesítményt eddig inkább csak a várakozás fel­keltésében és a tömeges je­lentkezés terén értek el. Kö­zel 18.000 kérvény jutott az illetékes szervek szervek elé,­­ de a rendelethez szükséges anyagi eszközök nem álltak rendelkezésre. A legilletékesebb helyről arról értesülünk, hogy a kormány a közeljövőben mó­dot talál a szanáláshoz szük­séges anyagi fedezet biztosí­tására. Arról is értesülünk, hogy az új szanálási eljárások során liberálisabb lesz az adós­ Csütörtök, 1931 október 1. jfg­i fedezet arány^nak nu____ pilása. Olyan kisbirtokok is rendezéshez juthatnak, ame­lyeknél a földárak esése foly­tán az adósság már elérte a túlterhelés mértékét. A kor­mánynak, mint velünk közlik, az az intenciója, hogy minél több önálló kisgazdaságot lehessen a régi tulajdonosok javára megmenteni. Ezzel a hírrel kapcsolatosan szó van arról is, hogy három évi haladékot kellene biztosí­tani az önhibájukon kívül baj­ba jutott gazdáknak adóságaik visszafizetésére. Ilyen célzattal már meg is indultak a tárgya­lások a FOB és az eladósodott gazdák hitelezői között. is szénrendelet a 33-as bizottság előtt. Budapest, szept. 30. A 33-as bizottság mai ülését a szénrendelet tárgyalásával kezdte meg. A rendeletter­vezetet Kenéz Béla kereske­delmi miniszter terjesztette elő. Temesváry Imre hang­súlyozta, hogy bár minden korlátozás zavarólag hat a gazdasági életre, nem lehet közömbös valutáris és szoci­ális szempontokból, hogy a 88 ezer vagonra rugó kül­földi szénbehozatal csökken­tessék. A rendelet szerint külföldről szenet nem szabad engedély nélkül behozni. A szénellátás felett kormánybiz­tos határoz. Kenéz miniszter előadta, hogy a külföldi szén elmara­dása révén beálló hazai szén pótlásával biztosítva van. Sze­nünk minősége jó, csak meg­felelő jó kályhák szüksége­sek hozzá. Gondoskodni fog, hogy a kályhákat kölcsöndí­­jért, vagy csekély összegért a szegényebb háztartá­sok rendelkezésére bocsássák. Az itt-ott mutatkozó kényel­metlenséggel a közönség meg fog barátkozni, mert a hazai szén olcsóbb, mint a külföldi. A rendelettel védjük valután­kat, kereskedelmi mérlegün­ket javítjuk, 16.000 embernek adunk kenyeret. Szterényi József báró ag­godalmának ad kifejezést, de kifejtette, hogy a rende­let ellen valutáris szempon­tokból nem lehet kifogást emelni.

Next