Békésmegyei Hirlap, 1934. július-szeptember (14. évfolyam, 144-219. szám)
1934-09-05 / 198. szám
2 Békésmegyei Hírlap kához a szükséges segélyt nem adja meg, úgy a földművelésügyi minisztertől kell kérni a munkálatokhoz szükséges anyagi eszközök államsegély formájában való kiutalását. A IM egy MÜtséggetés tárgyalása. Ezután tért rá a közgyűlés a költségvetés tárgyalására. Varga Gyula dr. polgármester elöljáróban bejelentette, hogy az ez évi költségvetés jóváhagyásának késése miatt az 1935 évre összeállított költségvetésben nem lehettek figyelemmel a belügyminiszter kívánságaira. Ennek következtében utólag módosítani kell a költségvetést. Hegyi András városi főszámvevő ismertette ezután a költségvetés összeállítását. Eredetileg az 1935. évre 699,857 pengő kiadást, 486,247 pengő bevételt állítottak be és igy a hiány 213,610 pengő lett volna, amelynek fedezetére 95 százalékos pótadót kellett volna kivetni. A leérkezett miniszteri jóváhagyás alapján azonban változtatásokat vittek keresztül az 1935 évi költségelőirányzaton. A pótilletmények 75 százalékon felüli részének törlésével, az iskolán kívüli népoktatás céljaira eddig szereplő összeg csökkentésével, a reálgimnáziumi segély leszállításával jelentős megtakarítások voltak elérhetők. Változtatott a költségvetésen lényegesen az a pénzügyminiszteri rendelet, amely az államrendőrség fenntartásához városi hozzájárulásként az összes bevételek három százalékát állapította meg. Ez a pénzügyminiszteri rendelet mintegy 12,000 pengős csökkentést jelent. A vágóhíd hűtőházának létesítéséhez 3 ezer pengőt vettek fel a költségvetésbe. Változásokat idézett elő az egri norma bevezetése is a költségvetésen. A kiadások a megvásárolt épület törlesztésével együtt 17,400 pengőt tesznek ki, de mert az Erzsébet ápolda ügyeit ezzel összekapcsolták ez összegileg alig érinti a város költségvetését. Egyetlen egy kifogásolható bejelentés volt és ez az, hogy a város a szolgaszemélyzet új ruhával való ellátásának költségeit csak felerészben hajlandó viselni. Egy-egy ruha száz pengőbe kerülne és ennek az eddig minden évben a város által viselt összegnek felét most a szolgákra hárították át. Végeredményben a költségvetés kiadási oldala 687,900 pengőt, a bevételek 500,000 pengőt tesznek ki. A mutatkozó hiány 187 600 pengőre csökken és így a hiány fedezetére 83 százalékos pótadó kivetése válik szükségessé. Bejelentette végül a főszámvevő, hogy a költségvetés összeállításánál tekintetbe vették az eddig kiutalt, de összegszerűleg nem megállapított 60 ezer pengős államsegélyt. Majdnem felszólamlás nélkül fogadták el a költségvetést, mert a polgármester felszólítására nem akadt szónok. Mármár kimondta határozatilag azt, hogy a közgyűlés elfogadta a költségvetést, amikor Czinczár Dezső jelentkezett szólásra. A tanügyi rovattal kapcsolatban azt kérte, hogy a polgári iskolai tanárok részére is vállalja a város a tisztviselői arcképes igazolványok 16 pengős megváltási összegét. Néhány hozzászólás után a közgyűlés úgy határozott, hogy csak öt polgáriskolai tanár részére adja meg a hozzájárulást és a városi tisztviselők részére megszavazott összeget felemeli úgy, hogy még öt városi tisztviselő kaphasson igazolványt. Takács Ferenc, Metz József, Szabó Ferenc és Lindenberger János szólaltak fel és kérték, hogy a külterületi utakat és a kutakat gondozza a város, mert azok ellen sok panasz merült fel. A közgyűlés ezután különösebb vita nélkül elfogadta a jövő évi költségvetés előirányzatot. A közgyűlés 6 órakor véget ért. — Kérjen Ön is bevásárlási könyvecskét Tanai divatházában, hol semmiféle kezelési költséget nem számolnak. 2155 Női átmeneti kabátok, esőköpenyek, viharkabátok legnagyobb választékban TISCH ERNŐ ?t*haá?t*há £ ában =3 ^3333 issr—nr ss* a Tűzoltó tanfolyam. (A Békésmegyei Hírlap munkatársától.) A Magyar Tűzoltó Szövetség megbízásából, mint központi előadó, Berettyóújfaluban tűzoltótanfolyamot tartott Dévényi-Démusz Lajos tűzrendészeti felügyelő. A tanfolyam szeptember 2-án ért véget. A tűzoltótanfolyamon a vármegye több községéből számtalan tűzoltó vett részt, akik úgy a gyakorlati, mint az elméleti részből kitünően vizsgáztak. f augusztusban javult a tűzesetek statisztikája. (A Békésmegyei Hírlap munkatársától.) A vármegyei tűzrendészeti felügyelőség most készítette el augusztus havi jelentését a vármegyében előfordult tűzesetekről. Az összeállított kimutatás szerint a tűzeseteknél augusztus hónapban 18,433 pengő kárt jelentettek be. Ebből csak 425 pengő nem térült meg biztosítás következtében. Ez év augusztus hónapjában sokkal kedvezőbb volt a tűzesetek statisztikája, mint a múlt év augusztus havában. ISKOLAI HÍREK. — Pótbeirás. A róm. kat. elemi iskolák igazgatósága tudatja a szülökkel, hogy a beírás az újabb miniszteri rendelet alapján megváltozik, ezért a pótbeirás 10 én, hétfőn délelőtt 8—1 óráig lesz. Veni Since 11-én. A tanítás 12-én kezdődik. — Pótbeirás a bel és külterületi állami elemi iskolákban. A vallás és közoktatásügyi miniszter 34,400/1934 sz. rendeletére a bel és külterületi állami elemi iskolákban az 1934/35 tanévre szóló beiratások szeptember 10-én, hétfőn délelőtt 8—12 óráig tartatnak meg. A tanév megnyitó ünnepélyes istentisztelet szeptember 11-én reggel 8 órakor. A rendes tanítás kezdete szeptember 12 én, szerdán. PETŐFI SÁNDOR GYULÁN. Észrevételek a „Békés“-ben megjelent 11 közleményre. Irta: Dr. Berényi Ármin. Bonyhaynak tehát a sorsdöntő véletlennek a saját személyére való vonatkoztatása s avval való kapcsolatba hozása, úgy a vallási praedestinációval való önmegnyugtatása csak regényes elgondoláson alapul, mely a költő megrendítő hatású, tragikus, korai s a nemzetre és irodalomra pótolhatatlan veszteséget jelentő halála által nála is felidézett, mélységesen fájdalmas és izgalmas érzésben leírja magyarázatát. A történetírás azonban ily felfogást nem tehet magáévá s Gyula város történeti múltjának dicsősége sem kívánja azt, hogy koszorújába oly levelek toldassanak be, amelyek a történeti bírálat fuvallatának érintésére belőle kihullanak. Ne vétsünk Petőfi emberfölötti nagysága ellen! Ne is gondoljunk csak egy pillanatig is arra, hogy a jó öreg Bonyhay Benjámin Gyulára hívási terve visszanyomhatta vagy elháríthatta volna a titokzatos végzetben lakozó ama títáni viharerőt, mely Petőfit a végveszélybe jutott haza csataterére sodorta, hogy mint mythoszi hős örökéletű ifjúként tűnjön el a szabadság és honszeretet glóriájában. Szólaltassuk meg egyik leghűségesebb barátját, Egressy Gábort, aki 1848 augusztus 10-én naplójában, abból kiindulva, hogy Petőfi nejével és gyermekével Erdélyben, a Székelyföldön óhajtott elvonulva a világ elől megtelepedni, így áldoz emlékének: „Erdélyt óhajtád nyugalmad honának, ime teljesült." Hogyan is volt a dal? „Egy gondolat bánt engemet: Agyban párnák közt halni meg! Lassan hervadni el mint a virág, Amelyen titkos féreg foga rág. Ne ily halált adj Istenem, ne ily halált adj énnekem! Legyek fa, melyen villám fut keresztül, Vagy melyet szélvész csavar ki tövestől. Legyek kőszirt, mit a hegyről a völgybe, Eget földet rázó mennydörgés dönt le. Ott essem el én, A harc mezején, Ott folyjon az ifjú vér ki szivemből, S ha ajkam örömteli végszava zendül, Hadd nyelje el azt az acélszörej. A trombita hangja, az ágyú dörej." Nem volt-e ez több, mint ábrándos kívánat? Ez jós látománya volt a geniusnak, az ihlet világos óráiban. Ti többi hű barátok, kik együtt töltöttük ott fenn junius utolsó napjait, gyaníthattátok-e, hogy egy hónap múlva örökre el fogjuk őt veszteni ?! Mily villámgyorsan ragadta fátuma őt az élet végpontja felé, e két hét alatt! És ha elgondolom, mily tündöklő fényüek voltak e genius végnapjai! Költészetének hattyúdala, nejétől! elválása után kedvének szilajsága egész utunk alatt; szikrázó szeszélye: mintha szelleme lőpor gyanánt akarna kirobbanni; mindannyi hírnökei egy közel levő nagy pillanatnak. És egyszer csak elvész szemünk elől, mint futó csillagfény . . . Eltűnik, mint Homér, hogy sírját ne tudja senki ... Élete s halála egy szép költemény, tarka csillogó ábrándokkal, orkánzúgás és madárzenével, Sibillák és kóborszellemekkel, síró és enyelgő gyermekangyalokkal." (Vége.)