Békésmegyei Hírlap, 1939. április (2. évfolyam, 39-51. szám)
1939-04-02 / 39. szám
Vasárnap, 1919 április 2 Ára 8 fillér IL évfolyam, 39. szám Békésmegyei Hirlap Szerkesztőség: Deily-u. 8. Telefon: 237 POLITIKAI, TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS SPORTLAP Előfizetési ár: Egy hóra helyben, ház-Kiadóhivatal: Corvin-u. 4. Telefon: 150 Felelős szerkesztő - IfJ KOZÁIVIN PÁThoz hordva 90 fillér, vidékre postai Megjelenik hetenként háromszor, felelőS szerkesztő: Dr. KOZÁNYI PÁL szállítással 1.20 P. Hirdetések díjszabás szerda, péntek és vasárnap reggel. Felelős kiadó: HORTI BÉLA I szerint. Apróhirdetés 10 szóig 40 fillér A Magyar Alföld Nemcsak a politikai közvélemény, hanem minden gazdasági tényező is felfigyelt azokra a nagyjelentőségű beszédekre és előadásokra, amelyek csütörtökön Budapesten az ország gazdasági és szociális gondja-baja ügyében elhangzottak. A legfőbb útmutatást a magyar államfő találó, ércesen csengő, rövid mondatai adták meg: Dolgozzunk többet és politizáljunk kevesebbet! Ugyanilyen fontos és az ország gazdasági életét mélyreható átalakulás felé vezető figyelmeztetése volt a kormányzónak az is, hogy ki kell használnunk azokat a lehetőségeket, amelyeket a Kárpátalja viszszacsatolása jelent hazánkra és hogy az így felviruló új és életképes iparban a mezőgazdasági birtokeloszlás változásából kifolyólag felszabaduló tőke vegyen részt. A Magyar Alföld nagy problémáinak tárgyalását vezette be ez a legfelsőbb szózat s ma különös jelentősége van annak, hogy öszszes problémáink homlokterébe éppen a Duna és a Tisza síkságát állítjuk. Hiszen az Alföld valamikor, a történelmi Magyarország idején elhanyagolt része volt hazánknak, ma pedig és előreláthatóan a jövőben is, a független Magyarország szíve és középpontja. Ezért ismertette Teleki Pál gróf miniszterelnök, Európa egyik legelső földrajzi tekintélye, az Alföld tájviszonyait, feledésbe ment emberföldrajzi és gazdasági átalakulását és kihasználatlan, de nagy jövővel kecsegtető lehetőségeit. Ez az előadás magában véve is a nemzeti munka és a nemzeti felemelkedés részletes programja volt. Nagyon természetes tehát, hogy ez az előadás is intelemmel és figyelmeztetéssel végződött. Kevésbbé fontos aprólékos és napi dolgokkal foglalkoznunk, mint megismernünk és leszűrnünk a nagy általános igazságokat, amelyekhez alkalmazkodnunk kell. A Dunamedence súlypontja továbbra is az Alföld marad, bízzunk tehát a nagy és állandó erőnkben, amelynek kihasználása tőlünk függ. Magyarország gazdasági szerkezete s ezzel együtt csaknem minden szociális problémája, sőt bizonyos tekintetben politikai élete is lényeges módon átalakult az ország területének megnagyobbodása és Magyarország tagadhatatlanul növekedő, hatalmi pozíciója folytán. Ennek a megváltozott helyzetnek minden téren és minden vonatkozásban a gyakorlati élet adottságainak megfelelően kell levonnunk következtetéseinket. Új feladatok, új kötelességek várnak az iparra, a mezőgazdaságra és az árucserére egyaránt. Ezeket a feladatokat ismertette és tűzte ki a csütörtöki nap harmadik előkelő előadója, Kunder Antal miniszter, a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetségében tartott előadásában. A magyar mezőgazdaság és az ipar egyaránt új lehetőségek és új helyzet előtt áll. Mezőgazdaságunk boldogulására döntő jelentőséggel lesz az, hogy belső fogyasztópiacunk lényegesen megnövekedett, ami az exportfeleslegek bizonyos fokú csökkenését, de egyúttal a hazai termelői árak állandóságát hozza meg. Ezzel szemben iparunk nagy nyersanyagforráshoz jut, minden valószínűség szerint olcsóbban termelhet mint eddig és így a magyar ipar exportlehetőségei javulni fognak. Mindezek a változások a magyar gazdaságpolitika terén is éreztetni fogják hatásukat. A legfőbb cél természetesen itt is a nemzet közös nagy érdekeinek szolgálata. Nem az a kérdés tehát, amint azt régebben egyoldalúan szokás volt megfogalmazni, hogy ipart fejleszszünk-e, avagy pedig mezőgazdaságot, hanem az a fontos, hogy miképpen fejlesszük mind a kettőt úgy, hogy nemzeti termelésünket minél magasabb fokra emeljük és a különféle termelő ágazatok között az egészséges összhangot a magyar nép életszínvonalának emelése érdekében biztosítsuk. A cselekvő magyar gazdaságpolitikának még egy időszerű kérdését érintette Kinder miniszter. A zsidókérdéssel kapcsolatban elterjesztett azokat az álhíreket, amelyek szerint a hazai ipar most végbemenő magyarosítása növelné a külföldi munkaerők számát. Ez természetesen nem igaz. A magyar népben megvan a tehetség, a jószándék, a szorgalom és a tudás ahhoz, hogy gazdasági téren is maga intézze sorsát. Igaz ez a megállapítás faji vonatkozásban éppen úgy, mint a gazdasági élet terén. A magyar politika felelős vezetői pedig felismerik és tudják kötelességüket, amit mindennél világosabban bizonyít a csütörtökön elhangzott három nagyjelentőségű államférfiúi megnyilatkozás. 1939. húsvétját 1925. karácsonyának megismétlődése fenyegeti Áttört a Fehérkörös a gáton — Menekülnek a veszélyeztetett területek lakói — A hatóság résen áll Legutóbbi számunkban már közöltük, hogy a román imperikum alatt levő területről igen nagy víztömegek zúdulnak alá a Fehérkörösön. Csütörtökről péntekre virradólag aztán éjjel 2 óra 21 perckor az ár a határon túllévő Kisjenőnél és Erdőhegynél a Palpation, Székudvarnál pedig a jobbparton a folyó áttörte a gátat és hatalmas területet elöntve óriási vízáradat zúdul a trianoni határ felé. Az Alsó-Fehérkörösi Ármentesítő Társulattól azt felvilágosítást nyertük pénteken reggel, hogy valószínű, hogy az áradat elönti a Fehér és Fekete körös deltáját, mely esetben Békés és Bihar elég jelentős része víz alá kerül, de ha a hegyek között az olvadás tovább tart és újabb árhullámok jönnének, a víz Gyula alá is elérhet. Az ármentesítő társulatok és a hatóságok természetesen haladéktalanul megtették a kellő védekezési intézkedéseket. Pénteken korán reggel már a munkások százai dolgoztak a töltéseken. A munkálatokra katonaságot is kirendeltek. Az áradatot először a gelvácsi töltésnél igyekeznek fenntartani. Tekintettel arra, hogy az 1925. évi vízmennyiséggel lehet számolni, itt körülbelül 8—9 órán át lehet feltartóztatni az árvizet. A második védelmi vonal a vasúti töltés lesz, ami félnapi akadályt jelent. Harmadik gát a sarkadi műút. Ha ezen is áttört az áradat, akkor a Körösök deltáját elönti. A veszélyeztetett területek kiürítésére a kellő intézkedések metörténtek. Péntek déli 12 óra: Gyulát és Békéscsabát egyelőre nem fenyegeti veszedelem Délben nyert újabb értesítés szerint a román hatóságok azt közölték a magyar hatóságokkal, hogy az előző híradástól eltérősg a Fehérkörös balpartján Erdőhegynél nem történt gátszakadás, hanem csak átcsurgás és átszivárgás, amit azonban sikerült eltömni. Az eddig átömlött vizet a Csohosnak nevezett Nádor-csatorna könnyen levezeti. Ez azt jelenti, hogy Gyula és Békéscsaba ezidőszerint nincs veszélyben. A jobbparton is kisebb egyelőre a veszély A jobbparton Kisjenőnél sem történt a legújabb hírek szerint gátszakadás. Az áradat mintegy 120 méter hosszúságban a gát felett ömlik át. Az átzuhogó víztömeg Erdőhegy környékén a töltésmenti kubikárkokban és egy ott levő nagyobb mélyedésben gyülekezik. Ha ott nem sikerül áradatot feltartóztatni, akkor lehet a magyar területek veszélyeztésével számolni. Az esetben, ha újabb nagymértékű áremelkedés nem következik be — amire tekintettel a nagyon nagy tömegű vízre, sajnos, nem sok kilátás van — lehet remélnünk a katasztrófa elmaradását. A lakosság menekül A veszélyeztetett területek kiürítése megkezdődött és a lakosság állatait és legszükségesebb ingóságait magával vive hosszú kocsisorokban vonul biztonságosabb vidékekre. Délután 5 óra A víz csillogása már látszik a gyulavarsándi határhídtól. Bizonyosat senki sem tud afelől, hogy milyen tömegű víz jön. A töltések erősítése folyik. A Fehérkörösnek gyulavári szakaszán a víz szintje meglehetősen esett, ami a kisjenői kitörésben leli magyarázatát. Este 7 órakor várják, hogy az ár elérje a határon a Fehér- és Feketekörös közt húzódó úgynevezett lokalizáló gátat. Ha 50—60 millió köbméternél nagyobb tömegű víz nem jön, úgy fel tudják az áradatot itt tartani, ha több jön, ez az új, tehát könynyebben átázó töltés legfeljebb 8—9 óráig áll ellen. Ekkor a Gyulavári határában levő majorok és szántóföldek, amelyek a körgáton kívül esnek, víz alá kerülnek. Pénteken este elérte a lokalizációs gátt az árvíz Pénteken este 11 óra 20