Békésmegyei Hírlap, 1940. szeptember (3. évfolyam, 98-110. szám)
1940-09-01 / 98. szám
Mercur Fatelep Gyula, Wenckheim Béla u. 12. sz. megnyílt. Szén- és tüzifaraktár. Elhalasztották a leventefoglalkozások megkezdését Legújabb rendelkezések értelmében a levente- és lövészfoglalkozások f. év szeptember hó 1-én nem fognak megindulni. A lövészkiképzés valószínüleg egész évben szünetelni fog, míg a leventekiképzés előreláthatólag október 1-én kezdődik meg. Az illetékes parancsnokság felhív minden leventét arra, hogy a mai reményteljes időben, a foglalkozások szüneteltetése alatt, legyen erős támogatója az országnak és szorgos munkájával, a szebb jövő reményébe vetett erős hittel vegye ki részét Hazánk felépítésében ERGELY Az 1938. februári egyezmény megkötése volt az Országos Magyar Párt utolsó jelentős ténykedése. Goga 44 napos uralom után hirtelen megbukott s a király Miron Cristea pátriárka elnökével „a vének“ kormányát nevezte ki, melynek feladata az ország zűrzavaros állapotának megszüntetése, az új alkotmány kidolgozása és a vasgárda letörése volt. Az első, majd a második Miron Christea-kormány kivételes eszközökkel kormányzott, a parlamenti választásokat nem tartotta meg, a pártokat feloszlatta, illetve működésüket beszüntette, majd meghozta az új alkotmányt és ezzel meg is rendelte az autoratív Romániát, amelynek tételes törvényeiben van biztosítva a román faj szupremáciája. Élesen szembefordult a zsidósággal, kíméletlenül üldözte a vasgárdát és annak vezetőit kivégeztette. Megalakította a Nemzeti Újjászületés Frontját és abban helyet adott a kisebbségeknek is, népközösségi szervezetek létesítését engedélyezve számukra gazdasági, szociális és kulturális érdekeik védelme és művelése érdekében. Új és bizonytalan idők elé került a magyarság s az új megpróbáltatások és küzdelmek során derül ki, hogy vezetői az elmúlt évek folyamán milyen erős fundamentumot építettek számára, vagy hol és mennyiben követtek el hibákat. Ha ebből — a talán joggal történelminek nevezhető — szempontból vizsgáljuk a romániai Országos Magyar Párt questioját, azaz a romániai magyar népkisebbség kétévtizedes politikai és jogi küzdelmének értékét, úgy a kortárs korlátozott ítéleti lehetőségei mellett is megállapíthatjuk, hogy: 1. a pártnak sikerült teljes egészükben konzerválnia a romániai magyarságnak a trianoni békediktátum és a kisebbségi szerződés következtében összes tételes jogigényeit és követeléseit; 2 semmilyen vonatkozásban a párt egyetlen jogot, vagy igényt nem adott fel; 3, sem a maga egészében, sem egyes képviselőin keresztül soha okot nem adott a többségi nemzetnek a magyar népkisebbség elleni támadásra ; 4 sajtóján és szervezetein keresztül állandóan napirenden tartotta a kisebbségi élet összes problémáit és sérelmeit és szükség esetén a nemzetek ítélőszéke elé vitte azokat, ahol néhány esetben pozitív eredményt is tudott elérni; 5. lényegesen a magyar nép kisebbség szuverenitásának letéteményese, jogainak védője, érdekeinek képviselője volt; 6. megteremtette azokat a kereteket politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális téren, amelyeken belül a magyarság minden körülmények között aktivitást volt képes kifejteni; 7. a romániai magyar népkisebbség képviselete mellett hordozója volt a középeurópai magyar sorsnak és képes volt arra, hogy mindenkor és sokszor saját érdekei ellen egyetemes magyar érdekeket szolgáljon; 8. hidatjelentett a múlt és a jövendő között, elfojtotta a kiforratlan törekvéseket és helyet adott a konstruktív fejlődésnek; 9. tőle telhetően igyekezett szorosabbra fűzni a szálakat a vezetők, az ifjúság és a nép között; 10. a román nemzettel, pártokkal és kormányokkal, valamint a többi romániai népkisebbséggel szemben mindenkor igyekezett olyan magatartást tanúsítani — anélkül, hogy a maga, valamint népe méltóságán csorbát ejtett volna, — hogy lekötelezzen egyeseket, s ha már a többségi nemzet részéről érkezett ütéseket nem is tudta kivédeni, azon volt, hogy azok legalább letompítva és nemesebb szerveket nem sebezve halltanak a meggyötört kisebbségi nemzettestre. A magyar energiák konzerválása a vátozott, szebb viszonyokba való beilleszkedés zökkenőmentességének biztosítására is bizonyára elégnek fog mutatkozni, mert hiszen az elmúlt két kálváriás évtized minden zaklatását, megaláztatását, szenvedését a szebb jövőre való készülődés biztató reménytkeltése tette elviselhetővé. Talán legnagyobb érdemük a romániai magyarság vezetőinek, hogy óriási kísértések, akadályok, fenyegetések, üldöztetések ellenére is hozzánk, haza akarták vezetni és a nagy magyar egyesülésre megtartani népüket. Az Országos Magyar Párt vezetői minden bizonnyal sok hibát követtek el, talán sokszor nem ismerték fel a pillanatnyi helyzetet, de nem követtek el végzetes hibát és talán évszázadok óta a párt volt az erdélyi urak első olyan csoportosulása, amely eleinte talán csetelve botolva, kissé félszegen, de később egyre határozottabban a népért igyekezett népi politikát folytatni. Ez ugyan természetesnek vehető, hiszen Erdély mindig a lelkiismereti szabadság és sokszor a teljes magyar összefogás hazája volt és ott sohasem volt igazi talaja az osztályellentéteknek. Jött a nagy kataklizma és a lelkekben fellobbant a mindig ott parázsló egymásrautaltság, a magyar testvériség érzete. A magyar egység a szenvedések kohójában bizonyára olyan erőssé edződött, hogy akiknek felderül a boldogabb jövő közeli hajnala, elég erősek lesznek bennünket is összefogásra, egymást megbecsülésre, egymás szeretetére megtanítani. Erdély hazatértével a csodás magyar ünnep egyik gyönyörű tényezője lesz az igazi, megdönthetetlen, egyetemes testvéri magyar egység megszületése. Békésmegyei Hírlap 1940 SZEPTEMBER 1 M—MMIWirl "32 Hétfőn délután közgyűlést tart a város melyen díszpolgárokká választják Teleki Pál grófot, Csáky István grófot és vitéz Keresztes- Fischer Ferenc belügyminisztert A magyar lelkeket örömmámorba ringató hírek vétele után, dr. Varga Gyula polgármester szombaton délelőtt 11 órára értekezletre hívta öszsze a képviselőtestületnek a város különböző részeit képviselő és különböző foglalkozású 16 tagját, hogy az új eseményekkel kapcsolatban tanácskozzanak a teendőkről. Az értekezleten Harsányi Pál református esperes felsőházi tag indítványozta, hogy tartson a város a lehető legrövidebb időn belül díszközgyűlést és azon adjon ünnepélyes kifejezést érzelmeinek és hálájának azok iránt, akiknek ez a szép eredmény köszönhető. Bejelentette, hogy írásban terjeszti be többedmagával azt az indítványt, hogy Teleki Pál gróf miniszterelnököt Csáky István gróf külügyminisztert és vitéz Keresztes Fischer Ferenc belügyminisztert válaszszák díszpolgárává Gyula városának. Óriási lelkesedéssel fogadták a bizottság tagjai a gondolatot. A beadvány haladéktalanul megszerkesztette Harsányi Pál és amikor e sorokat írjuk, a képviselőestület minden tagjának aláírásával már a polgármester asztalán fekszik a közgyűlés összehívását kérő és az indítványt tartalmazó beadvány. Az értekezlet tagjai aztán testületileg felmentek barczai Berczeg Miklós főispánhoz, jelentve a történteket. A főispán örömmel vette az indítványt és kilátásba helyezte, hogy a díszpolgári oklevelet átadó díszközgyűlésre meghívja a leendő díszpolgárokat és igyekszik odahatni, hogy meg is jelenjenek. Ezzel a szép kitüntetéssel a miniszterelnök és külügyminiszter Bécset előkészítő áldozatos munkásságát és sikerét, a belügyminiszternek pedig az ország rendje, a nyugodt munka folytonosságának biztosítása és a nemzetnek a nagy napokra való előkészítésében kifejtett sikeres tevékenységét kívánta hálásan elismerni a képviselőtestület. 5 szobás,." parkettás, fürdőszobás lökés az Első Gyulavárosi Takarékpénztár székházának emeletén novemberre Kiadó. Héten lakások és fizlethelyiségeit kiadók, — a régi „K. o m 1 épületben, — a Nemzeti Hitelintézet Rt. uj székházában. .«..n i .......■ ■ —i——„Ml |M —m——IMIM— mI—— |||> — IMII 11—MUH llül llluWMUMUiMHiW—1m