Békésmegyei Hírlap, 1940. november (3. évfolyam, 124-135. szám)

1940-11-03 / 124. szám

1040 NOVEMBER 3 Békés megyei Hírlap „A magyarság elődje a munka“ — mondotta a Jubiláló gyulai szövetkezet diszközgyűlésén az iparügyi miniszter képviselője (2. közlemény.) Zsúfolásig megtelt az Ipartestület nagyterme e múlt vasárnap délelőtt 18 órára a Gyulai Hitel- és Bér­­anyagbeszerző Szövetkezet egyes rész­leteiben már ismertetett díszközgyű­lésének közönségével. A gyűlés bar­­czai Beliczey Miklós főispán felhí­vásával vette kezdetét, aki a Nem­zeti Hiszekegy elimádkozására szó­lította fel a közönséget, majd az Erkel-dalkör énekelte el dr. Kovalszky Róbert karnagy vezényletével ezt a szép nemzeti imát. Béres István, a szövetkezet elnöke megnyitóbe­szédében üdvözölte a meg­jelent előkelőségeket és a gyűlés kö­zönségét. Felolvassa az üdvözlőtávira­­tokat, többek közt Varga József i­parügyi miniszterét, dr. Lukács György v. b. t. tanácsosét, Jakabffy államtit­kárét, dr. vitéz sarkadi Márki Barna alispánét, dr. Pánczél József vm. főjegyzőét s még sok más előkelő­ségét­ és rokonalakulatáét. Majd be­jelentette a szövetkezet által a jubi­leum alkalmából adott szociális ado­mányokat és a szövetkezet szociális intézményei támogatására máshon­nan érkezett támogatásokat. Ezeket már a múlt alkalommal ismertettük, most pótlólag még aláb­biakról emlékezünk meg: Keresztény Szabóiparosok Szövetkezete Buda­pest 100 P, Autótaxifuvarosok Szö­vetkezete Budapest 50 P, Szabó­mesterek Országos Termelő Szövet­kezete Budapest 50 P, Elek és Vi­déke Kér. Szoc. Cipész- és Szij­­gyártóiparosai —■ nem 30 P-t, mint legutóbb közöltük — hanem 50 P-t adományoztak a jubiláló szövetkezet segélyalapja javára. Pótlólag közöl­jük még, hogy a jubileum alkalmá­ból a szövetkezet Gyula város sze­gényei támogatására 100 pengőt idétt. A tartalmas elnöki megnyitó után dr. Bakó József, a szövetkezet ügyé­sze mondotta el szépen felépített, hatásos ünnepi beszédét, melyben vonatkozást tett arra a körülményre is, hogy a szövetkezethez őt a ke­gyelet és szeretet szálai fűzik, mert hiszen nagyapja alapító tagja volt, édesapja pedig igen tevékeny veze­tőségi tagja a szövetkezetnek. Ő te­hát joggal beszélhet a „mi szövet­kezetünkről“. Egyebekben érdeklő­dést kiváltva vezette végig hallgató­ságát a szövetkezet történetén Be­széde végén hangsúlyozta dr. Bakó József, hogy ma a szövetkezet min­den tagja szívesen dolgozik a szö­vetkezet érdekében, mert tudja, hogy a szövetkezet egyik pillére a keresztény nemzeti megújhódásnak és a hazát szolgálja, aki a szövet­kezetért becsülettel dolgozik. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után barczai Bericz­y Miklós főispán üdvözölte a kormány képviseletében a jubiláns szövetkezetet. A hatalmas testszést, lelkes tapsot és ünneplést kiváltott beszédet lapunk vezető he­­lyén közöljük. A főispánnak, mint a kormány képviselőjének, elhangzott közvet­­len hangú, őszinte érzéstől fűtött be­szédét a díszközgyűlés hosszas és lelkes ovációval köszönte m­eg. Érezte a legnagyobbrészt iparos hallgató­ság, hogy nem könnyen hullatos igéretvirágszirmok szállingóztak rá, hanem komoly szavak, melyek ko­moly támogatást és valóságfedezetű ígéretet jelentenek. A mi elődünk a munka Ezután dr. Baintner Ottó minisz­teri osztálytanácsos szólalt fel és költői lendületű beszédében tolmá­csolta az iparügyi miniszter és Mes­­sik osztályfőnök üdvözletét. Nincs rá terünk, hogy beszédét ez alkalom­­mal teljes terjedelmében közöljük, de alkalmilag sort kerítünk rá. Ez­­alkalommal csak egy-egy mondatát írjuk ide: Az iparügyi kormány képviselőjé­nek mindenütt ott kell lennie, ahol ilyen munkát látnak. Károlyi Sándor gróf egyik írásá­ban olvashatjuk, hogy a nemzeti idealizmus egyik alapkövét látja ab­­ban, hogy a kisiparosok termelő szövetkezeteket alkotnak és azt állí­totta, hogy a jövőben nélkülük nem lehet politikát csinálni. Mennyi pénzbe kerültek az erőd­vonalak? És egyik részük a fegyve­rek hatalma alatt omlott össze, a másik részük eügyetlen parancsszóra. Mi gyöngék vagyunk ily építkezésre: a mi erődünk a munka, az áldoza­tos magyar munka. Ilyen erőd ez a szövetkezet is. Ezekben az erődök­ben látjuk a szebb magyar jövő ki­alakulását. A nagy tetszést aratott beszédet Laky Dezső már ismertetett hatal­mas előadása követte, amely után Harsányi Pál ref. esperes, felsőházi tag magasszárnyalású beszéde fogta meg a lelkeket. Méltóz­assan­ak szemezui ebben a teremben -- mondotta többek közt az esperes,­­ ahol Önök mellett ott vannak a kir. kormány képvise­lői, az egyetemi tudományok feje­delete, az egyház, az ipar, a város vezetői és képviselői, mind azért, hogy összefogva vigyük diadalra azt, ami szép, jó és nemes. Itt azért vagyunk mindannyian és úgy kell egymásra találnunk, megbecsülnünk a magunk és mások hivatását, szol­gálatát, hogy ezek az erők vigyék előre a magyarság életét és fejlődé­sét. Harsányi Pál beszédét Reibel Mi­hály esperesplébános, országgyűlési képviselő felszólalása követte, aki Elek és Vidéke valamint Almáskama­rás Keresztényszocialista Bőripari Szövetkezete nevében üdvözölte lel­kes szavakkal a jubiláns Szövetke­zetét mondván többek közt : Amikor ez a Szövetkezet megala­kult, a keresztény magyarság védel­mében, azt akarták, hogy ne éljenek alamizsnáért, mint a páriák, azt akar­ták, hogy keresztény családokat tart­sanak el önálló iparosok. Ne hagy­juk el egymást, karoljuk fel egymás ügyét — fejezte be szavait Reibel Mihály — együtt meneteljünk egy szebb, boldogabb Magyarország felé. A szép beszédet dr. Máté Imre, kerületünk országgyűlési képviselő­jének beszéde követte, melyet, vala­mint az ülés további lefolyását leg­közelebb fogunk ismertetni. 3 A vármegyei sportrepülő egyesületek szövetséges egyesületbe tömörülnek Két motornélküli repülőgép épül a cserkészrepülők részére Mint már több alkalommal megem­lékeztünk róla, városunkban sport­repülő -egyesület alakult, több, mint egy éve, a mostoha körülmények folytán azonban az elinduláshoz szük­séges anyagiakat nem tudta előterem­­eni, illetve a megalakuláskor részére megígért támogatáshoz a valóságban nem jutott hozzá. Most közölhetjük az első örven­­detes hírt, mint pozitívumot, hogy — értesülésünk szerint — a Gyulai Cserkészrepülők részére a város ki­utalta az egyik 1939. évi közgyűlésen részükre megszavazott öszegnek egy­évi esedékes részletét, 2000 pengőt és ebből azonnal megrendelték az első két motornélküli repülőgépet. Úgy értesülünk, hogy a vármegyei sportrepülés egységes megszervezése érdekében a közelmúltban dr. vitéz Márki Barna alispán, mint az egye­sületek felügyeleti hatósága, zártkörű vármegyei értekezletet hivon össze, melyen ott volt barczai Beliczey Mik­lós főispán is a vármegyei sportre­pülők díszelnöke s résztvettek a vár­megye valamennyi közigazgatási ha­tóságának képviselői, valamint a gyu­lai, békéscsabai és orosházi sportre­­pülőegyesületek vezetői. Az értekez­leten az a vélemény alakult ki, hogy az anyagi erők szétforgácsolásának elkerülése és egy kiképző üzem mi­nél eredményesebb működésének biztosítása végett Gyula és Békés­csaba között központi vitorlatereplő­­kiképző keret létesíttessék. Ennek központi fekvése lehetővé fogja tenni, hogy a vármegye területéről bárhon­nan könnyen legyen megközelíthető. Az értekezlet határozata értelmében a Békésvám­egyei Cserkészrepülők Egyesülete, amely már eddig is vár­megyei szervezettel és ennek keretén belül helyi csoportokkal létesült, át­alakul a békásvármegyei sportrepü­lőegyesületek szövetségévé s köz­ponti üzemét a lehető legrövidebb időn belül megindítja. A vármegye községeinek támogatása lehetővé fogja tenni a kiképzőkeret fenntartását, de a vármegye lelkes sportrepülő ifjú­ságának buzgó fáradozása biztosí­tani fogja a vármegyei szövetség olyann irányú felvirágozását, is, hogy a szintén igen erőteljesen szervezkedő orosházi repülőüzemet is rövidesen megindítsa. Az intenzív repülőéset megindulá­sával a gyulai repülőmodellezés is erőteljesebb lendületet vesz majd s a gyulai ifjúság is felmutathatja mo­dellversenyen szerzett dijait. Bontogatják tehát már szárnyaikat a békésmegyei repülőfiókák s kívá­nunk nekik mi is saját köszöntésük­kel. „Jó Repülést!“ Kosztelitz levendula kölni a divatos illat csak a Corvin Illat­­szertárban. Síremlékek, sírboltok és min­den e szakmába vágó munkák szépen és olcsón készülnek Mogyoróssy szobrász, kőfaragó, műkő és betonáru telepén Gyu­lán. Költségvetés díjtalan. KIRÁLY MOZGÓ, GYULA. Pénteken, szombaton Egy lélek vívódásai, az igazság diadala! Hans Járay hatalmas szerepe: Kirchfeldi pap Vasárnap, hétfő, kedd, szerda A magyar filmek koronája! Muráti Lili, Szörényi Éva, Jávor Pál, Páger Antal együttes alakításával: Igen ván nem Előadások kezdete: Vasár- és ünnep­nap : 2, negyed 5, háromn. 7, 9 órakor. Hétközn.: négy.­­­, háromn. 7, 9 órakor. I MODERN többezerkötetes fi­ú kölcsönkönyvtáramat­­ november 1-én megnyitottam.­­ ERDEI REZSŐNÉ | Városház-u­. 2. SZ. könykereskedése (

Next