Békésmegyei Közlöny, 1878. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1878-01-03 / 1. szám
— A magyar kisbirtokosok országos fölhitelegyesületét létesítő bizottság által kiküldött albizottság körében az előmunkálatok élénken folynak és befejezésük legközelebb várható, úgy hogy a létesítő bizottság már jövő közepe táján fogja az egyesület megalakítása czéljából az alapítványgyűjtési mozgalmat országszerte megindítani. A népgyűlések megakadályozásáról szóló állítólagos rendelet ellen nemcsak minden ellenzéki árnyalat, hanem a kormánypárt is fogja interpellálni a miniszterelnököt, minthogy azzal a szabadelvű párt nagy része sem ért egyet, „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY." 1878. I. SZÁM. A magyar büntető törvénykönyv népszerű ismertetéss. I. (dr. 13.) Az uj magyar büntetőt törvénykönyv egyik szakasza rendeli, hogy senki sem védheti magát azzal, miszerint ezen törvény szabványait nem tudja. Pedig sok bűnténynek és vétségnek eleje vétetnék és egyáltalán a törvény inkább és általánosabban gyökeret verne a nép rétegeiben, ha törvényhozóink nem elégednének meg annak csupán formális kihirdetésével, hanem ha valósággal a néppal újságokban és könyvekben,szóval ép írással megismertetnék. Jelen sorok czélja a mi körünkben a büntető törvénykönyvre nézve teljesíteni azt, mit az országban mindenhol általánosan teljesteni kellene, t. i. olvasóinkkal röviden, érthető nyelven megismertetni a nemsokára életbe léptetendő törvény legnevezetesebb szabványait, hogy itt nálunk, mindenki, anélkül, hogy arra külön pénzt költene, a megyéje egyik újságából tisztán és világosan megtudhassa — ha csak akarja — mit szabad, illetve mit nem szabad tenni, mert mindazt, mit e törvény nem tilt, azt az állampolgár büntethetlenül megteheti. Előre is kimondjuk, hogy ezen itt közlött ismertetésünk dományos becsű egyáltalában igényt nem tart róbírálatra, mert nem akar az illető törvénykönyvnek itt-ott hangoztatott hiányaira mutatni, hanem a már meglevő, kész törvényt azokból ismertetni, hogy legalább^enki ez nem is szake^p^^^rö, t , . . .. . , hasznosabb lehet a z igénytelen ismerte es, mint a l losabb késTM jövő biralat, mert ez utóbbi g>uu50i, « "^u, hogy használna, az előbbi pedig ez iránybat^ is terjesztvén általánosabb ismeretét e törvénykönyv tartalmának, csak használhat. De ha részletesebb bírálatába nem is akarunk bocsájtani az illető törvényhozási nagyfontosságú munkának , annnyit mégis legyen szabad konstatálnunk, hogy a törvénykönyv behozatalával, érvénybeléptével, nemzetünk egy hatalmas lépéssel ment előre azon ösvényen, mely a nemzeteket az európai művelt népek sorába emeli. II. A büntetőtörvénykönyv, mely a büntetőtörvény általános határozatait és az egyes bűntetteket, vétségeket és az azokra szabott büntetéseket tartalmazza , a büntetőeljárást szabályozó törvénnyel együtt fog életbe léptetni, illetve azon törvényes szabványokkal együtt, melyek az alakiságokat tartalmazzák, melyeknek szoros figyelembevétele mellett folytatható csak le akármely bímper. A kinek mint bíró, közvádló vagy védőnek Magyarországon bűnügyekben némi praxisa van, az tudja csak mily jótétemény az országra egy írott büntető és az abban követendő eljárásról szóló törvény. Eddig maguk a bírák, vádlók és védőügyvédek sem voltak igen tisztában magukkal, hogy mi veendő nálunk bűntettnek és mi nem annak, és ha egyik vagy másik cselekményt annak vették, nem voltak tisztábban az iránt, hogy mily büntetést alkalmazzanak, mivel vádolják a vádlottat vagy miképen védjék? Ennek következménye az volt, hogy sokszor olyanok marasztaltattak el bizonyos bűntényekben, kik írott törvénykönyv létében tán felmentettek volna, és megfordítva olyanok mentettek fel, kik okvetlenül törvénykönyv létezése mellett elmarasztaltattak volna;hogy az egyik törvényszék ugyanazon esetben és ugyanazon körülmények közt felmentő, a másik marasztaló ítélet hozott; hogy különösen a büntetés kimérésénél, egyik törvényszék és másiknak nézete között a legkézzelfoghatóbb nézetkülönbség merült fel és hogy sokszor a kir. tábla vagy kir. kúria teljesen ártatlannak nyilvánitá azt, kit valamelyik törvényszék elmarasztalt, vagy még többször, hol a felsőbb bíróság a legjelentéktelenebb büntetést szabta, hol az első bíróság évekkel sújtotta az illetőt vagy megfordítva. Jelen sorok írója saját igénytelen gyakorlatából is legalább egy tuczat oly esetet tudna felemlíteni és számokra való hivatkozással bebizonyítani, melyekben a legellentétesebb, teljesen más, ép ellenkező alapból kiinduló ítéletek jöttek ily formán létre a különféle bíróságoknál. És a mi fő, a büntetőeljárás, a vizsgálat és előadás, épen mivel mind anyagi mind alaki határozott szabályaink hiányzottak, és legkönnyebb részének tekintetett a bírói praxisnak, a legjáratlanabb kezdőkre, a szlgálat a legfiatalabb, bajusztalan jegyzőkre, az előadás pedig sok esetbenoly bírákra bízatott, kiket egyébbütt épenséggel használni nem lehetett, és sokszor valóságos botrány volt végtárgyalásoknál azt a felületességet, tájékozatlanságot látni, melylyel az illető ügyek lemorzsoltattak, nem mintha oly helyen lelünk vólna, hol az ember legvitálisabb érdekei,a becsület, az egyéni szabadság nem mintha gyernekszinházban forog szóban, havalami komoly darabot agyonparodiroznának. Ennek a nem mindenhol és hála istennek nálunk épen nem, de máshol gyakran előforduló állapotnak a törvénykönv véget fijtig vetni, mert főelvei ^zok, hogy bűntett vagy vé vfely annak mond,és h^g v senkit más büntetéssel Sújtani nem lehet.y mint milyent a törvény előir, továbbá, hogy *maga a biró, ki hanyagul, fölületesen ro>4 szándékkal jár el akkor midőn valaki fölött Wínfenyitő Ítéletben határoznia kell, szintén szigorú büntetéssel sújtandó. "ujj"figminden tartalmát. 7 / MEGYEI KÖZÜGYEK. Békésmegye törvényhatósági bizottságának vá lasztmányai. lör. Az állandó választmány : Jancsovics Pál, elnök, Kalmár Mihály, Farkas Béla, Keblovszky Lajos, Ormos János, Ladics György, Ambrus Lajos, Keller Imre, Szigethy Lajos, Jantsovits Emil, Ferenczy Alajos, Kertay Zsigmond, Szulimán István, Paity Ferencz, Nagy Károly, Göndöcs Benedek, Németh József, Eördögh Lajos, Omazta Szilárd, Szucsu Béla, Vidovszky János, Zsilinszky Mihály, Mikolay István, Dobay János, Kövér László, Asztalos István, Dr. Kováts István. II. Kórházi bizottság : Jancsovits Pál alispán, elnök. Ambrus Lajos, Kalmár Mihály, Ferenczy Alajos, Ormos János, Farkas Béla, Kertay Zsigmond, Nagy Károly, Szulimán István, Parthy Ferencz, Dr. Kovács István, Dr. Dabányi János, II. Glaser Károly, Dr. Erkel Rezső, Márky Lajos / III. Igazoló választmány : / Göndöcs Benedek, kinev. elnök. Kertay Zsigmond vál., Ferenczy Alajos vál., Végh József vál., Keller Imre kinev., Parthy Ferencz kinev.,Endrefi Károly vál., Pollner Lajos vál., Szigethy Liria kinev. IV. Bíráló választmány : Kalmár Mihály, Farkas Béla, Ladics György, Nagy Károly, Asztalos István. V. Jegyzői szigorlati tagok : Jancsovics Pál alispán, elnök, Kalmár Mihály, Szulimán István, Nagy Károly, Kertay Zsigmond, Ladics György, Hajóssy Ottó- Popovics Jusztin, Farkas Béla, Justh Gyula, MiiHe* Gusztáv kir. adófelügyelő, esetleg Helyettese, Szemjén Sámuel, Pollner Lajos, Omazta Szilárd. VI. Jegyei nyugdij-alap igazgató választmány. Janisovics Pál alispán elnök, Ambrus Lajos, Ladics György, Party Ferencz, Popovics Jusztin, Szulimán István, Szemján Sámuel, Rapcsák József, Mezey Lajos. VII. Statisztikai bizottsági tagok : Törvény által megállapittattak : Alispán, elnök, főjegyző, aljegyző, árvaszéki ülnök, főpénztárnok, álpénztárnok, főorvos, mérnök, levéltárnok, főszámvevő, központi gyám, árvaszéki ülnökök, árvaszéki jegyző, állatorvos, járási szolgabirák, polgármester. Közgyűlés által választottak: Szmetan Fülöp, Scher Konrád, Göndöcs Benedek, Ferenczy Alajos, Bánhegyi István, Hajnal Ábel, Haán Lajos, Kirileszky Péter, Tatay István, Vincze Sándor, Horváth János, Szucsu Béla, Makri Sámuel, dr. Wenckheim László, Sztojánovits Gyula, Bartóky László. VIII. Közegészségügyi bizottság : Kalmár Mihály elnök, Ormos János, Endrefi Károly , Farkas Béla, Végh József, Ferenczy Alajos, Seres József, Badics Elek, Popovits Jusztin, Dr. Styaszii Miksa, Petik Ambrus, Léderer Ede, Hody Lajos, Varságh Béla, Petrovics János, Hoffer Sámuel, Dr. Dubányi János, Dr. Kovács István, Dr. Hajnal István, Dr. Réthy Pál, Dr. Christó Pál, Dr. László Elek, Dr. Télessy József. IX. Népnevelési bizottsági tagok : Keblovszky Lajos elnök, Horváth János t. elnök, Zsilinszky Mihály, Göndöcs Benedek, Ferenczy Alajos, ségletekre, áldozni a hazai irodalom és művészet oltárára. Nem szivarozik, nem kártyázik, de azért a főispáni kedélyes és fesztelen ebédeken, vacsorákon vagy uzsonnákon minden böviben van, még szivar is, habár csak honi, mert a külföldit nem szereti, annál kevésbbé, mert ez csakugyan füstbe megy. Sohasem volt divatbáb, de barátságos, mert ő akarna privilegiáit „uszályhordozójamelynek hiány a legfenséges ejalo eszmék keresztülvitelének gátlója^ engedi. Utaholnap arra ébredünk, hogy megyei hirhe t utaink a lehetőségig járhatók lesznek, hogy a legkisebb falu kanalizálva lesz. Egy-két betyke fertály mágnásnak, üres fejű uracsmik''nem tetszik, hogy mindenkihez egyaránt szívélyes, azért gondolkozásmodora és társalgásában tetőtől talpig dzsentlmen. Csak tessék megkérdezni a hölgyektől >-y-^ Mint mondok, czylinder soha sem volt a fején, de azért ha jól sejtjük, toilettjét illetőleg, legtöbbet költhet kalapokra. Nincs gyermek, nincs jamber a megyében, aki nem ismerné, és ki nekie, vagy kinek ő ne köszönne. A sok köszönés pedig le sttftomásulag koptatja a kalapot. Népszerűsége mesés. Ha egy adóst 10 frtért exequálnagya-i főispánra hivatkozik, ki „majd megmutatja," hogy ficetni nem kell. Ha a piaczon egy pár kofa ^összevész, és a rendőrség nem gátolná őket, okvetlenül a főispánhoz mennének, hogy egyenlítse ki perpatvarukat. Nincs a megyében oly falu melyet évenként néhányszor meg nem látogatna, és bátran azt lehet mondani, hogy jobban ismeri a nép baját, mint a községi elöljáróság, és segít is a hol kell, és hol a mammon, lenni; egy pár megcsontosodott bürokrata pedig zokon veszi, hogy mindenbe „beleártja" magát, mert fél, hogy oly dolgokat találna észre venni, mikért ő kelmének meggyülne a baja. Ezzel azonban nem törődik a főispán, és marad a régi, udvarias, szívélyes ember mindenki iránt, marad a régi szigorú ellenőrködő, magát mindenbe bele „ártó" tisztviselő. It i Adja a főispánok istene Tisza ur, hogy minden megyének ily főispánja legyen. Adja az egek istene, hogy a mienk még sokáig megmaradjon köztünk olyannak, mint a milyen, mert igy van az jól! ; / 1 % Ha pedig elviszik tőlünk, csak ugy fogunk megnyugodni sorsunkba, ha földmivelés, ipar- és kereskedelemügyi miniszternek viszik! Kleopatr* a. — Elbeszélés. — I. Egyszerű történet: egy szegény ifjú megszerzett egy gazdag, előkelő nőt, — a nő viszonozza érzelmeit, s a kölcsönös szerelem daczára elválnak, minden remény nélkül. Ölyvödi Imre, mint az—í gymnázium legjelesebb növendéke abban a szerencsében részesült, hogy gróf Ófalvay iS^e őt egyetlen fia nevelőjemi Koltra, — s az ifjú ott maradt néhány évig, a mennyi kellett Kálmán úrfinak ahoz, hogy egy katonai intézetbe felvétessék. A grófnak két fránya is volt: Hilára és Malvina. Imre az iltó szerelem heves platói tisztaságával szerette. Hilárát, de érzelmeit önmaga előtt is alig merte bevallani, annál kevésbbé imádotta tárgyának. De nem észreveszi-e a azt a nő, ha szerettetik ? Hilára is tudta jól, s önkénytelenül összehasonlítá Imrét azon ifjabi, kik körülötte jártak, kik léha, üres beszédjükkel gyakran untatták, amit röviden udvarlásnak nevez a világ. Báró Kolthy Ervin volt Mára legtüzesebb udvarlója, s igy reá nézve volt ez a4..ehasonlitás legkeserűbb, mert határozottan Imrt előnyére üött ki.