Békésmegyei Közlöny, 1879. január-június (6. évfolyam, 1-63. szám)

1879-04-08 / 30. szám

növendék részére e napokban hadi érmet küldött, mely részére kézbesittetett. — Rendőri hirek. Mult héten B-Csabán egy vasutczai boltból, este 7 óra után, midőn az üzlet tulaj­donosai épen vacsoráltak, kivitték a pénzes fiókot, mely­ben szerencsére ép akkor csak 6—7 frt apró­pénz volt. A fiókot másnap az utczán megtalálták.­­ Ugyancsak Csabán a vasut utczán s pedig a vigadói épülettel majd­nem szemközt levő Grosz Miksa bőrkereskedő boltjába betörtek most szombatról vasárnapra eső éjjel és onnét a Wertheim-lakattal ellátott pénzes fiók egész tartalmát, 150 frtot loptak ki, mely pénz papiros, ezüst pénz és egy aranyból állott. A tettes nyomát még nem sikerült fel­fedezni. — Beküldetett. Nyilatkozat. Alulírottak a márcz. hó 29-én a kaszinóban egyrészről Omazta Gyula, más­részről Déghy Gyula és Bézi Balázs urak közt felmerült becsület-ügyet, az utóbbiak által adott írásbeli nyilatko­zatok folytán, elintézettnek nyilvánítjuk. Orosháza, ápril 2-án 1879. Omazta Gyula ur megbízottjai: Szeles Dénes m. k., Haas Pál m. k. B.-Csaba városának népmozgalmi kimutatása az 1879-dik évi január hó 1-től márczius hó végéig. Született összesen 446, fiú 228, leány 218, ezek közt volt törvénytelen 6, ikrek 4 esetben. Házasult 114 pár. A halottak száma összesen 307, férfi 156, nő 151. Az életkort tekintve : 0—1 évig 89, 1—5-ig 107, 5—10-ig 18, 10—20-ig 11, 20—30-ig 13, 30—40-ig 8, 40-50 11, 50-60-ig 12, 60—70-ig 22, 70—80-ig 11, 80-90-ig 5. Összesen 307. A kórnemeket tekintve : aszkór 2, agykér­lob 3, agyvízkór 1, agykór 2, agyszélhüdés 2, agylob 2, bélhurut 19, béllob 16, brigtdkór 1, bélsorvadás 2, hörglob 3, holtszülött 6, gümőkór 26, őskór 1, gutaütés 6, görvélykór 6, gyerme­kek álgörcse 25, gyermekágyi láz 3, hashártya­lob 3, hagymáz 6, hökhurut 4, hörghurut 2, kanyaró 40, idétlen 2, megégés 1, méhrák 1, májbetegség 2, m­irigydag 1, öngyilkos 1, rák­fekély 1, roncsoló toroklob 6, szélhűdés 6, szüle­tett gyengeség 21, szervi szívbaj 1, tüdőlob 20, hártyás torokgyík 24, tüdőszélhüdés 1, tüdővi­zeny 3, tüdőlégeny 3, toroklob 2, vörheny 5, vízkor 11, váltóláz 1, veselob 1, végelgyengülés 4, vérhas 6, vérhányás 1, kútba fult 1. Össze­sen 307. Ezek közül nem orvosoltatott 53. Törvényszéki bonczolás egy felakasztva ta­lált nő, és egy kútba fúlt nő hulláján vitetett véghez. Kelt B.-Csabán áprills 6. 1879. Dr. Széthy Pál, Dr. Bende Albert, megyei t. és városi főorvos, városi t. orvos. Kulpin Dániel, városi t. alorvos. .BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" IBIO. 30. SZÁM. hogy lássák be a márczius 29-iki közgyűlés tagjai, hogy az ellenem hozott határozat az egy­let szabályaival, a higgadt mérséklettel ellenkezett. Kállay Alajos: Irodalom és művészet. * Beküldettek hozzánk Jókai Mórnak uj két lapja : a „N­­agy tükör" illusztrált szatirikus hetilap, előfizetési ára ne­gyedévre 1­árt; a "Magyar Gépvilág" negyedévre szinte 1 frt. Mindkét lap kitűnően van összeállítva. * Uj zeneművek. Táborszky és Porsek zeneműkereskedésé­ben Budapesten megjelentek: „A bácskai rezervisták." Varga Já­nos eredeti látványos népszinmüvének legkedveltebb dalai 1. Csip­kebokor idres-bodros Kanizsára. 4. Román virága. 2. A kis madár. 3. Megy a­ gőzös nóta: („Ha a rózsa kikeletkor"). Ének­hangra zongorakísérettel (vagy zongorára külön­) alkalmazta Erkel Elek. 80 krajczár. A Magyar Lexicon 23. és 24-ik füzete már megjelentek. Mellékleteik : 1 Aranypénznemek aranyozott bronznyomással. 2. Néhány jelesebb tyúkfaj. Barmászattól Beatrix szóig terjed. (1.) Csabai színészet. A mult heti műsor igen változatos volt. Egymásután adatott: „K­i­s­a­s­­­s­z­o­n­y feleségem." A 47-ik czikk" „A boissyi boszorkány," melyek mind­egyike egy-egy kedves estét szerzett közönségünknek. — Szombat, ápr. 5. „AOerolsteini nagyherczegnő" Offenbach bo­hózatos operettje került színre. A kedvezőtlen, esős idő daczára, elég szép számú közönség nézete az előadást. A kiállítás ma is fényes volt s különösen a jelmezek mind szépek, a darabhoz illők voltak. l)e legtöbb dicséretet érdemelnek a személyek, kik közül különösen Csatárné a czimszerepben kitűnő kaczér szerelmes volt; hangjával, játékával ma is elragadta a közönséget. — Csatár­i Bumbum ezredes) szépen énekelt, játékában, mozgásában azonban nem ártott volna kissé több „puskapor." — Liérczy (Frics) a hir­telen ezredessé lett közvitézt s a hirtelen ismét közvitézzé degra­dált ezredest sok eredetiséggel személyessté és szépen énekelte kü­lönösen az ezred dalát, melyet megtapsoltak. — Halmayné (Van­da) es<rkély szerepe daczára kedves játékával, szép hangjával ma *) Ez itt közölt két levéllel lapunkban az ezen ügyre vonat­kozó vitát befejezettnek jelentjük ki. Szerk. is tetszett, ugyszintán Kiss Mihály (Paul herczeg) a szerelmes, szemérmes és mégis veszedelmes (!) összeesküvő kis herczeg sze­repében. — Az előadás sikeréből nagy rész illeti Dalnokit (Puck), ki kitűnően alakította a rczjátékában és mozgásában, a bátorságá­val, tudományával dicsekvő, de mindkettőnek hiányában szenvedő állam­­tanácsost. LEVELEZES. B.­Csaba, april 2-án. Válasz dr. László Elek urnak Orosházán. A „Bé­késmegyei Közlöny" 28-dik számában dr. László Elek ur czikkére és az általa idézett orosházi kaszinói közgyű­lési végzésre megjegyzem, hogy nevezett orvos úr azon beismerésével „albumra gyűjteni absurdum" maga dönti meg a 80 aláíró tag azon idézetét, „miszerint dr. László Elek úr beigazolta volna, hogy én rágalmaztam." Az általa hivatott „absurdum" szó nem jelent más egyebet — mint esetlenség, képtelenség — és így ez még többet jelentő szó, mint az ostoba ! közlő tehát az ostoba szónál még sértőbb kifejezést használt. Mentése által tehát ő maga súlyosbítja helyzetét." A 80 aláírt tagot pedig ,­­kik az általa hivatott közgyűlési végzést kierőszakolták, teljesen tévútra vezette, mert száz embert is találhatott volna, kik igazolhatják, hogy nem hallották a sértő szavakat, de azért még mindig igaz maradhatott, hogy mondott. Hogy pedig mégis csakugyan az ostoba szót hasz­nálta, bizonyítom a kezeimnél levő eredeti és itt alább következő nyilatkozattal. „Nyilatkozat: Alólirt ezennel nyilvánítom, hogy folyó évi márczius 13-án az orosházi kaszinóban estve 10 óra tájban, egyik kisebb körben, hol a királyi pár, illetve a királyné ezüst menyegzője alkalmából Békés me­gye nőközönsége által hódolat jeléül felterjesztendő al­bumiai gyűjtésről volt szó, László Elek orosházi községi orvos úr, teljes rászalása mellett következőleg nyilatko­zott : „No holmi albumra gyűjteni a legostobább gondolat." Kell Orosházán márcz. 30-án 1879. Székács Pál s. k." Mindezek után kijelentem, hogy a kaszinóból­ ki­tiltásomat — miután az igazság terén állok — reám nézve nem tartom lealacsonyitónak, óhajtásom csupán az, Orosháza, april 4. Tek. szerkesztő ur! A „Békésmegyei Közlöny" f. év ápril 3-án kelt 28. számában dr. László Elek orosházi községi o­vos ur által irt levélre, mivel azon levélben reám is történik hi­vatkozás, annál fogva, előbb mint az abban írtakra vo­natkozólag irt azon állításra, hogy én dr. László Elek urat ,,nem tudja kitől származott helytelen informáczió után interpelláltam volna," — hogy én sem dr. László Elek urat, sem senki mást helytelen informáczió folytán, sem meg nem támadtam, sem megtámadni nem fo­gok; az igazság érdekében, a következőket kell a közön­ség elé terjesztenem : — Én a dr. László Elek úr mint becsületes és jellemesnek ismert ember által irt levél tar­talmát nem tagadom, nem merem tagadni, s megenge­dem, hogy ő az ott írtakat folyó évi márczius 12-én este a kaszinóban szóról-szóra elmondotta; azonban, hogy ugyanaz nap este 7- 10 és 10 óra között ugyancsak a kaszinóban dr. László Elek úr saját fülem hallatára és több jelen volt kaszinói tag füle hallatára, azt hogy „holmi albumra gyűjteni a legostobább gondolat," mondotta, ha­tározottan állítom. Ezt bizonyítja az is, hogy én nyom­ban magamhoz hívtam dr. László Elek urat, és ismétel­vén az ő szavait, neki ezeket mondottam : „Én első íz­ben is a békésmegyei nőközönség nevében, de mivel vé­letlenül azon egyletnek éppen az én édes anyám az el­nöknője, annál fogva kötelességem felszólalni s azon ki­fejezést te reád ruházni s téged nevezlek itt publikusan ostobának." Ezt hallotta legalább husz kaszinói tag. Én a vitát ezzel abba­hagytam, megmondván a magamét. Ezután Elek urak fejlődött egy vita Kállay Alajos és dr. László között, mely alkalommal is dr. László Elek ur, Kállay Alajos urnak egy oly sértést mondott, melyet azonban itt elhallgatok, mely Kállay Alajos urat mint önérzetes embert vérig sérthette. Dr. László Elek ur ugyanaz nap s ugyancsak a kaszinóban később igaz hoz­zám jött s nekem, azonban nem az általa irt levélben állított helytelen informáczió folytán, hanem saját füleim­mel hallott kifejezése folytán történt megtámadásért, mindannak daczára, hogy tulajdonképpen én sértettem őt, a levélben is itt bocsánat­kérő nyilatkozatot tette, mire én neki kezet nyújtottam. Kállay Alajos úrtól bár az vérig volt sértve dr. László Elek úr által, nem kért bocsánatot, s bizonyosan, de ezt határozottan nem állí­tom, Kállay Alajos úr ezért tette közhírré a nyilatkoza­tot, nem lévén neki más útja, magának elégtételt szerez­hetni. Hogy ezek után az orosházi kaszinó 156 tagjának 80 tagja mit tett és mily módon tett, azt Kállay Alajos úr, mint a kaszinóból kizárt tag bizonyosan közhírré teszi s a felett a közönség fog majd ítéletet mondani, én nem akarván itt egy kaszinói testületet lerántani, csak annyit tudatok, hogy a történtek folytán már eddi­gelé Orosháza legintelligensebb közönségének nagy része a kaszinó tagok sorából kilépett s ha majd ezen rész egy külön kört alakít, több mások is ki fognak lépni. Arra nézve, hogy én a tiszta valót leplezetlenül mondottam, ezennel felhívom dr. László Elek urat miszerint mielőbb nyilvánosan hazudtolja meg állításaimat, előre figyelmez­tetem, hogy ellenemben azon kifogással , hogy én érde­kelt fél vagyok, mivel Kállay Alajos ur nagybátyám, ne éljen, mert állításaimat az es­etben másokkal is bebizonyí­tani képes vagyok. Azon kitételeket, melyeket dr. László Elek ur levelében Kállay Alajos ur ellenében használ, nagyon koraiaknak tartom, nem tudván hogy azok vajjon kire lesznek alkalmazhatók Ennyit az igazság érdekében el kellett mondanom, kérvén a tek. szerkesztő urat an­nak legközebb megjelenő s lapjában leendő közzétételét. *) Kelt Orosházán 1879. ápril 4-én. Teljes tisztelettel: Omazta Gyula, kir. közjegyző. Gazdászat, ipar és kereskedelem. * A békésmegyei gazdasági egyesület, mely­nek üdvös működése országos elismerés és figyelemben részesül, f. hó 6-án, mult vasárnap, választmányi gyűlést tartott, melyen egy a dohány­termelés érdekében, szak­ismerettel szerkesztett emlékiratot fogadott el és határo­zott a közgazdasági miniszterhez felterjeszteni. Az emlék­irat tartalma főbb vonásaiban a következő: szüntettessék be a dohány-előlegek adása, mert ez néhány termelő pol­gárnak nyújtott előny, mely oly polgárok pénzén adatik, kiken az adó tán végrehajtás útján bevezetik.­­ Ne kellessék évről-évre új engedélyért folyamodni, hanem az az engedély legyen állandó, tetessék egyszerűen köteles­ségévé a termelőnek a dohány átadásánál egyszerűen bejelenteni, hogy az illető évben kíván-e tovább termesz­teni és mennyit, s az, ki e bejelentés nélkül termeszt, büntettessék meg. — A dohány-jövedéki kihágások meg­akadályozására, ne bizassék a termelő és kertészre, hogy 10 kilogrammnyi dohányt magánhasználatra tartson ott­hona vissza, hanem hozza el mind és a kincstár közegei mérjék ki nekie a magánhasználatra valót. — Mozdítsa elő a dohány okszerű művelését az által, hogy érettség, és minőség szerint helyesen osztályoz­va vegye által, kü­lönösen szüntesse be a dohány­levelek kisimítását és szo­ros csomagolását, mert ez elveszi a dohány ízét. Tanít­tassa közegei által a kertészeket arra, hogy a talaj a fő, és ne bízza a termelőre, mily fajta dohányt akar ter­melni, de írja elő, milyent kell nekik termelni. Utazzák be a dohány-beváltási hivatalnokok az országot, és adja­nak szigorú utasítást a kertészeknek a termelés módjára nézve. — Alkalmaztassanak a beváltásra szakértő beváltó tisztek. — Hogy a termelők és kertészek az osztályozás körül nagyobb tájékozást nyerjenek, osztassék ki ingyen nyomtatott példányokban a szabályzat, és tartassanak erre nézve időnként nyilvános ingyenes előadások, hány­ termelés ipari oldalára nézve legyen több . A do­dohány­ beváltó hely, és egy helyre ne szaporíttassék össze túl-mennyiségben a dohány, melyet aztán kellőleg kezelni, ellenőrizni nem lehet. Adassék e tekintetben a felügyelő tiszteknek meg a jog, hogy a beváltási határidőt a szük­séghez mérten meghosszabbíthassák. — A minőség sze­rinti osztályozás helyes, de ne ítéltessék meg az a levél nagysága szerint; a rongyos és vizesen rothadt, éretlen sarjú levelek ne is fogadtassanak el, hanem ége­tesse­nek el. Az árak változtassanak meg és az átlagnak meg­tartásával emeltessenek fel szivar­félékre 60 — 80 frtra is vétermázsánként, a kevésbé jóra nézve az ár tete­mesen mérsékeltessék. Az ár 10 évre határoztassék meg előre. — Az eladó termelők érdeke a vevő kincstáréval szemben képviseltessék a termelők által választott polgári biztosok által és vitás kérdésekben választott bíróság döntsön. A biztosok kapjanak napdíjat, mely a dohány­árból levonandó. — A fogyasztó­közönség érdekei tartas­sanak jobban szem előtt, azzal, hogy kerültessék minden művelet, mely a dohány­ levelet eredeti zamatja és illa­tától megfosztja. A kezelés és készítés körül azzal ipar­kodjék a kormány nagyobb eredményeket elérni, hogy az alkalmazott hivatalnokokat a fizetésen kivül a tiszta haszon bizonyos tantieme-jében (perczentracziójában) ré­szesiti. — A magán­vállalkozásnak engedjen nagyobb tért, hogy a búza­termelés helyett inkább a dohányter­melés kapjon lábra Magyarországon, mert ebben m­ég nincs oly verseny mint az előbbeniben. — A készáruk ne tartassanak nedves, föld alatti helyeken, a szivarok ára ne emeltessék, sőt lejebb szállíttassák, mi nagyobb keresletet fog előidézni. Az emlékirat apróbb részletezé­sek kihagyásával elfogadtatott és az évi értesítőbe is fel­vétetni határoztatott.­­ A békés m­egyei gazdasági egylet ápril 6-iki választmányi gyűlésén még a következő érdekesebb tár­gyak intéztettek el: Egy trágyatelepet fognak B.-Csabán felállítani. Orosházán gép, Szarvason gyümölcs-kiállitás rendeztetik, M.-Berényben pedig a lótenyésztési jutalom­dijak fognak kiosztatni. — A bánfalvai méhész-egylet a legközelebbi kiállításra segélyt kérvén, 3 arany és egy ezüstpénz jutalomdíj szavaztatott meg. — Az országos gazdasági egylet felszólítván megyei egyletünket, hogy a székesfehérvári kiállítás alkalmával tartandó orsz. gazda­gyülésen képviseltesse magát: e czélból Zlinszky István, Bartóky István, Székács István és Mokry Sámuel urak küldettek ki. Nyilt­ té­r.*) Figyelmeztetek mindenkit hogy a 440159. számú török sors­jegy vételétől tartózkodjék, minthogy ez az ápril 6-én éjjel nálam történt betöréses tolvajlás alkalmával ellopatott. B.-Csaba: 1879 évi ápril 6-án. Grosz Miksa. *) Az e rovatban közlöttekért beküldőt terheli a felelősség. Szerk. JLiegU­ iabib posta. * A képviselők expedicziója. Török-Becse. ápr. 6. Szabá­lyozási szempontból utunk gyakorlati értéke Titelnél kezdődött. * A budapesti fiukból álló Este-ezred tartalékosai 6-án dél­előtt érkeztek vissza a fővárosba. 8 hónapi távollét után Budapest polgárai forró és szivből jövő örömmel fogadták hazatérő gyer­mekeiket. Felelős szerkesztő: dr. Báttaszéki Lajos. JI.-Csabán, 1879. Nyomatott Dobay János könyvnyomdájában.

Next