Békésmegyei Közlöny, 1879. július-december (6. évfolyam, 64-142. szám)

1879-07-15 / 70. szám

VI. évfolyam. 1879. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bér­mentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Főtér, Schwarcz-féle ház, a postával szemben. 72. szám. B.­Csaba, ju­lius 15-án. IYEI KQZL Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik, hetenként háromszor : vasárnap, kedd (féliven) és csütörtökön. Egyes szám ára 10 kr. A keddi szám ára : 5 kr. kapható Biener B. és Grünfeld J. kereskedő uraknál, B.­Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyílttériben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. ur­nál és a nyomdában, vidéken minden postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. Előfizetési felhívás a Békésmegyei Közlöny­ 4 czimü politikai, társadalmi, hetenként B.­Csabán háromszor megjelenő lap hatodik évfolyamá­nak második felére. Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve . Félévre: .... 3 frt. Negyedévre: . . I frt 50 kr. Egy hóra: . . . I frt. Az előfizetések vidékről legczélszerübben posta­utalvány által eszközöltetnek. Helyben a kiadóhivatalban, Biener B. és Grünfeld J. uraknál lehet előfizetni. Hirdetések jutányosan eszközöltetnek. MEGYEI K­litEK. — A. ii­lius-septem­­beri évne­gyedre lapunkból még folyvást szolgálhatunk teljes számú példányokkal. Előfizetési díja háromszor' hetenként megjelenő' lapunknak : félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. A folyamatban levő „Balcsillagzat alatt" czimü elbeszélés befejezése után hozunk a tárczában ez évnegyedben néhány rövidebb érdekes elbeszélést, és tárczaczikkeket a megye társadalmi életéből Pluto és Géniusztól. Lapunk fő részeiben tárgyilagosan beszél­tetnek meg a társadalmi, kereskedelmi gazdasági moz­galmak, a megyei közig. bizottság, a gazdasági egylet gyűléseiről, gyors és hU referádiát hozunk, a „megyei hírek" rovatát pedig a megye majdnem minden közsé­gében levő levelezőink látják el anyaggal. Hogy lapunkat a kor színvonalára emelhessük és a közügynek továbbra is legalább az eddigi mértékben szolgálhassunk : felkérjük t. munkatársainkat és levelezőinket szorgalmas munkás­ságra, a t. cz. közönséget pedig iparkodásunk méltány­lására. — A b.-csabai szolgabírói hivatal a korcs­mák zárhatáridejét meghatározó rendeletének üdvös hatása már­is észlelhető, mert a fiatal legények és leányok dél­előtt a korcsma helyett templomba járnak, kihágások kevesebb számmal fordulnak elő, s mi szinte meg nem vetendő, a békés polgárok álmát nem zavarja 10 óra után is a lebujokban eddig czinczogni szokott „muzsika­szóMéle. De minden jónak meg van a maga rosz oldala is. Ugyanis tanhatlannak bizonyult be a gyakorlati életben az illető rendszabálynak B.­Csaba egyetlenegy nyilvános, kerti mulató helyére, a Széchényi ligetre nézve fentartása. Ez ugyanis nem korcsma, hanem alatti tér, a­hová mennek a napi munka után szabad ég üdülni, friss levegőt szinni. A friss levegő szívását pedig nem lehet korlátozni, ha az ember a mellett eszik és iszik is véletle­nül. Nem is tudunk rá példát, hogy a szabad ég alatti mulatozás, a szabadban létele egy városi közönségnek valahol záridőhöz volna kötve, mert hisz egy kertet nem is lehet tulajdonképen elzárni. Úgy hisszük tehát, hogy B.­Csaba vár­os intelligens közönségének, — hozzá­értve az értelmesebb földműveseket is — óhaját fejezzük ki, ha arra kérjük a szolgabíró urat, hogy ezen nem korcsmai, de szabad ég alatti tért, a zárhatáridő terhe alól feloldani szíveskedjék. * Zsilinszky Mihály országgyűlési képviselő úr, mint sajnálattal értesülünk, aggasztóan beteg. Nem in­dulhat tehát kerülete egyes községeinek látogatására. Re­ményljük, hogy nemsokára teljes felüdülését jelenthetjük. * Cservenák Gusztáv fiatal b.-csabai fametsző a „Békésmegyei Naptár" számára metszette fába Dürer Albert arczképét, mely fametszvényt lapunk szerkesztője ezelőtt két héttel szerzett meg tulajdonául. * A békés megyei tanítóegylet választmánya­ va­sárnap 13-án tartott Csabán gyűlést, melyre néhány gyulai utg­ás által jött. A gyűlés czélja volt a jövő hóban tartandó közgyűlés teendőit előkészíteni. * Tűz. Vasárnap délután négy óra fele Csabán a vészharang kongása tüzet jelzett; özv. Hrabovszkiné háza a czigányutczában lett a lángok martaléka, s ezer sze­rencse, hogy a szél közepette nagyobb kiterjedést nem vett a tűz, mi a gyors segélynek köszönhető. (e) A b.-csabai műkedvelők tegnapelőtti gyűlése, köszönet Bartóky István ur fáradozásának, fényesen sike­rült, a mennyiben Csabának legkedvesebb leányai — alias „virágszálai", tömegesen vettek részt s a mi legszebb volt hogy nem „kérették" magokat, hanem mindegyik egész készséggel vállalt szerepet, s így azon jó eredm­én­nyel oszoltak szót, hogy augusztus 1-jén fogják adni a „Port a szemébe" czimü 2 felvonásos jó vígjátékot, egy hétre rá pedig két 1 felvonásost „A báli Köpeny" és „Kukli prédikácziók." A szereplő hölgyek lesznek : Némethé úr­hölgy, Kubek Mari, Szemján Gizella, Biener Etel, Farkas Tini, Kimler Nina, Berndt Mari, Baranovits Anna kis­asszonyok. Egy kettő kivételével tehát ki vannak osztva a női szerepek ; a férfiaké még nincs — van. — Kondoros írják nekünk 13-ról. Az aratás e hét folytán jó formán véget fog érni; — reményeinket a jó terméshez, a junius közepén és végén oly gyakorta elő­forduló ködök, szintúgy mint a julius elseji és harmadiki roppant hőség, tökéletesen meghiusitá, miután a buzaka­lászainkban előforduló 10 — ló szem közel nagyobb része adzadt. Aratóinknak ennek folytán engedményt is kellett adni s a szerződésileg kikötött 14 rész helyett most a 12 ré­szért aratnak. Árpáink is sokat szenvedtek. Luczernáinkat másodszor most kapáljuk; igen g­yenge termést­ adn­ak. Kukoriczánk f. hó 10-én egy kis esőt kapott s igy remé­nyünk a jó terméshez megszilárdult, l­egyeleink s esté­lyeink egynehány nap óta igen hűvösek. Állataink közt semmiféle járvány nem uralkodik. Napszámost drága pénzen sem kapni. — Öcsödről írják nekünk : Most midőn a színé­szeti kongreszus azon fáradozik, hogy a vidéki színészetet rendezze, helyén lesz talán egy pár szót szólni a vidéki színészek állapotáról. Mi, falusiak tudjuk legjobban, hogy menyire hátra van még a vidéki színészet igazi czéljától, mert ha hozzánk vetődik valamely társaság, nem mulat­ni vagy szórakozni szoktunk a színészek játékán, hanem sajnálkozni magukon a színészeken. És ez nagyon ter­mészetes, mert látjuk, hogy semmi nemesebb czél nem vezérli őket; hogy a szinészetet mesterségnek tartják, mel­lyel existencziájukat akarják maguknak biztosítani. Anyagi érdek lelkesíti őket hogy elmondják, a mit a sugó előmond. A vidéki nagyobb városok sem tudnak már az ilyfélékről semmit, mert ott az ilyen emberek nem kapnak engedélyt előadások tartására, de falun vagy nem is kérik az engedélyt, vagy ha kérik, megkapják s tartanak oly előadásokat, melyek a jó ízlésnek egyáltalá­ban meg nem felelnek. Ennek illusztrálására felemlítek egy esetet. Múlt héten beállít hozzánk egy társulat, mely állott 2, azaz két tagból : egy férfi és egy nő. A kocsist a­kivel jöttek, az itteni fogadósnak kellett kifizetni, mert különben visszavitte volna őket, nagy örömünkre. Hanem ez mellékes dolog. Végre megjelenik a színlap czifra pa­pírból, de sokkal czuf­rább sajtóhibákkal. A darab czime különösen szembeötlő, mert különösen szép tintával van irva : „A Boszniából hazatért hős huszár." JSo, erre már csakugyan kíváncsiak vagyunk. Korszerű darab s így érdekes lehet. Bemegyünk hát az úgynevezett színházba. Először a színpad felé irányul figyelmünk. Két ágyterítő, melyeket valaki bizonyosan kölcsönzött, képviseli a kor­tinát. Itt már a fantáziának működé­sbe kell jönni, mert a realista az ágyterítők mögött nem a világot jelentő deszkákat véli látni. De mi csak elmosolyodunk rajta és várunk. Nagysokára fellebben... — bocsánat, szétleb­bennek — az ágyterítek és látunk . . . semmit. Egy ab­lakfüggöny mögött, mely a kuliszát képviselte, halljuk a „Cserebogár" dalt énekelni, s midőn ez elhangzik, meg­jelenik Gyuri és Marcsa és elbámulnak, hogy micsoda paradicsomba jutottak. (Ha így néz ki a paradicsom, akkor nem kívánkozunk bele.) A boszniai hős huszár tehát ugy származott, hogy a „Tündérlak Magyarhonban" czimü darabból, a lehető legnagyobb tapintatlansággal kivágtak egy részletet és ezt adták elő ketten. Egy élcz­lapot kellene tele irni, hogy hűen fessünk egy ilyen estét. És megérdemli az ilyen, hogy pártfogásba részesüljön? Bizonyára nem. Hogy vele foglalkozunk, azt is csak azért tesszük, hátha használna valamit. Egyúttal felemlítjük, hogy ezen két színész felsegélésére műkedvelő társulat alakult, mely velük együtt előadta a „Betyár kendőjét." Ez egy kis kárpótlás volt a boszniai hős huszárért. Soós Irma és Blaskó Fáni kisasszonyok Zsófi és Örzsi szere­pében szerepeltek s elismerés illeti őket, már csak azért is, mert fellépésükkel egy kis életet öntöttek a nagyon alvófélben levő társadalmunkba. * Az Orosházán megválasztott egyik lelkész, Veress József ur tudvalevőleg leköszönt. Most vasárnap, f. hó 13-án volt ez uj választás, mely alkalommal Veres Jó­zsef ur 56 szótöbbséggel újra meg lett választva. Az ös­­szes szavazatok száma 616 volt. A választást Csermák Kálmán komlósi lelkész ur vezette dicséretre méltó ta­pintattal. A hivány­ kérdése is végleg el van döntve s igy a béke helyre lesz állítva. Az új lelkészt a napok­ban fogják ünnepélyesen hivatalába beiktatni. * Szarvasról irják nekünk jul. 13-ki kelettel : T. szerkesztő ur! A nevelés­ ügyének vélek szolgálatot tenni, midőn a szarvasi társulati magán polgári-leány­iskola köz­vizsgájáról értesítem becses lapja olvasó közönségét. Ezen közvizsgát megelőzőleg 3 napon át, osztályonként az egyes tantárgyakból külön-külön szigorlatok tartattak, melyekre birálékul nemcsak az itt működő tanárok, de más tan­ügy-barátok is fel valának híva. Az uj berendezés által a tanítványok készültsége próbára lőn téve, s hiszem buz­ditólag hatott reájok azon tudat, hogy most egyénkint biváló jelenlétében kell megoldani feladataikat. És ez gyö­nyörűen sikerült; a leány­növendékek minden osztályban nagy készültséggel feleltek, sokan a kiváló dicséretet meg is érdemelték. Így előkészülve a 33 növendék öntudatos szerénységgel jelent meg f. hó 10-én a közvizsgán, melyre elnökül nt. Áchim Ádám esperes ur nyeretett meg, ki teljes odaadással, minden tantárgyból az idő rövidségéhez számoltatta meg a diszes csoportot. A szülők délelőtt kisebb számban, délután azonban, — különösen a kedves mamák s a már lecserdült a nevelő kisasszony volt tanít­ványai, — megtölték az iskola két termét. Valamint ma­gam, ugy hiszem ők is örömmel töltötték itt az időt, gyö­nyörködve a leánykák csinos tartásában s vidám, önér­zetes feleleteiben. Nem újság ez előttünk, hogy ezen iskola ily kitűnő eredményt mutat, melynek élén mint tanigaz­gató Mihálfy József főgymnáziumi tanár úr áll, ki a nagyszerű feladatot, hogy a leánykák korszerű kiképzést, nevelést nyerjenek felfogji, segítették nevelőnő Eichard Irma kisasszonyon kívül a jól megválasztott tanerők : Lányi Gusztáv főgymn. tanár, Lopusnyik Gyula és Elfér Jakab hitoktatók, aztán Sárkány Jenő ur tanárjelölt, Lich­tmwerther Antal és Schiff Adolf tanító urak, a kik buzgó fáradozásaikért elismerésre méltók. Midőn a tudományok­ból eleget hallánk, átmentünk a női kézi munkák diszes csoportjának megszemlélésére, melyekben egyedüli mester maga a nevelőnő. A szép ízléssel készített munkák tanú­ságot tesznek arról, hogy a szép a hasznossal van páro­sítva s az életben szükséges ügyességet megszerezhetik a női házi ipar czikkek készítése körül. Különösen buzdító a leánykákra, hogy a nevelőnő­k, a. egy pár remek mun-

Next