Békésmegyei Közlöny, 1885. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)
1885-01-01 / 1. szám
B.-Csabán, 1885. XII. évfolyam, 1. szám. Csütörtök, január hó 1-ék. KÖZLÖN Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenil*. lifc*oiiU<é"rit kétszer: vasárnap posütői*1Ö4s.<>ix. Egész évre . • • 6 íri Fél évre 3 „ Évnegyedre 1 „ »0 kr. Lapunk számára hirdetése felvételére fel van jogosítva: HAASENSTEIN és VOtiLER czég, Bécs, Prága, Budapesten, Németország és Svájcz minden fővárosaiban. Szerkesztőség : APPONYI-utcza 891. számú ha/, hova a lap szellemi részét illeti) minden közleményt czimezni kerültí Kiadóhivatal: Kishid-utcza 988. sz ház, Pová? :av Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. E?jes számára 10 kr adható a nyomdájában« Lepage Lajos^ könyvkeresítedésében. Hirdetések jutányos irón vétetnek fel. „]Syi 1116 r"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyomdájában, és Biener B. ur nagytőzsdéjében. Ugyanitt airdetések is elfogadtatnak: vidéken a postahivataloknál 5 kros postautalvánnyal. A hirdetésekért jirő összeg helyben firstenile ELŐFIZETÉSI DIJ helyben házhoz hordva vagy postán bementve kiadva . Előfizetési felhivásail A „Békésmegyei Közlöny" kiadóhívt.dft. a politikai, társadalmi, közgazdasági és vegyes tartalmú lap 1885. évi XI-ik évfolyamára. Előfizetési iij . Egész évre . . 8 frt. Félévre ... 3 frt. Évnegyedre . . 1 frt 50 kr. Az előfizetési pénz a kiadóhivatal, Povázsay testvérek könyvnyomdájához kéretik czimeztetni. B.Csabán deczember hóban. Budapest, deczember 28-án. Egyezmény a magyar német és szerb kormány közt a száj-és csülökvészre illetőleg a sertésekre nézve fenállott határzár megszüntetésére vonatkozólag. A rövid idővel ezelőtt Szerbia felől Magyarország elzárt száj- és csülökvész ügyében a legújabb időben örvendetes változások állottak be, melyekkel azon bajok, amelyek e vész után Szerbia sertéskereskedelmére Magyarország sertés kivitelére következtek volna, végre s elhárittattak. A „Pester Corresponder" kompetens forrásból a következőkről értesül : A nevezett rész, mely először is Kőbányán a szerb sertéseknél mutatkozott, mint a szerb kormány azonnal elrendelt utánjáratai bebizonyiták, Bolgárországból hozatott át Szerbiába. A magyar kormányra nézve ennek azon kellemetlen folyománya volt, hogy a sertésbevitelt Szerbiából szükségképpen el kelle tiltania egyidőre. Azon körülmény folytán, hogy a sertéskereskedés Szerbiának egyik leggazdagabb jövedelemforrása, s hogy tudvalevőleg Magyarország ezen szerb kivitelnek egyedüli s legkedvezőbb piacza, a szerb kormány indíttatva érezte magát a vész kitörte után rögtön nemcsak a legszigorúbb intézkedéseket tenni annak gyökeres elfojtására, hanem egyszersmind állategészségügyi intézkedések által ily dögvész behurczsolásának lehetőségét maradandóan megakadályozni. Egy ezen értelemben kormányunk s a szerb kormány között november 24-én létrejött egyezményből ezen elővigyázati rendszabályok meghatározása következett, melyeket a szerb kormány azonnal, s a legnagyobb lelkiismeretességgel keresztül is vitt. Nagyrészben a szerb kormány ezen gondoskodásának köszönhető, hogy néhány nap előtt Szerbiában a száj- és csülök dögvész megszűnte konstatáltathatott. A magyar kormány erre nagyon természetesen sietett a behozatali tilalmat Szerbiával szemben e tény konstatálása után megszüntetni, s ez idő óta a szerb sertésbevitel több heti fenakadás után ismét rendes folyamatba jött. A szerb kormány most a magyar részről tanúsított előzékenységnek hálás elismeréséül felkérte a magyar kormányt, hogy Szerbiába képviselőket küldjön, hogy a Nisch és a bolgár határokon elrendelt állategészségügyi intézkedések czélszerűségéről meggyőződjék, amelyek által a kiadott rendeletek szigorú megtartása mellett a dögvész minden ezutáni behurczolása Bulgáriából megakadályozható. A magyar kormány e felszólításnak engedett, s ily küldetéssel Lipthay miniszteri tanácsos és Jamnitzky miniszteri titkár, mint a magyar kereskedelmi minisztérium képviselői Szerbiába utaztak. Szerbiában a kényszerhelyzet, mely a magyar kormánynak a szerb sertések elleni behozatali tilalmat kötelességévé tette, jóváhagyólag elismertetett, bármily érzékenyen sújtotta is ezen intézkedés Szerbiát. Természetes, hogy ehez hozzájárult a magyar kormány előzékeny eljárása a szerb tenyésztőkkel szemben, kiknek sertés küldeményei a dögvész kitörtekor Kőbányán vesztegzár alatt tartattak. Ezeknek t. i. az etetési költségek többlete s az eladási ár leszállása megtéríttetett : oly előny, melyben a magyar kormány csakis a szerb tenyésztőket, nem pedig a hazai tenyésztőket részesítő. A szerb tenyésztők ezért a szerb lapokban köszönetüknek élénk kifejezést adtak, ami bizonyára a monarchia és Szerbia közti barátságos viszony tésére hat. Reménylhető, hogy a transaktiók, megerősítelyekre a magyar kormány képviselőinek Szerbiába utazása Belgrádban alkalmat fog adni, biztosítékot szolgáltatnak arra, hogy Magyarország és Szerbia érdekei, melyek a két ország közti folytatólagos kereskedéshez kötnék, jövőben semmiféle hasonló veszélyeknek kitéve nem lesznek. Hogy a most már bevégzett epizód által Magyarország érdekei is veszélyeztetve voltak, abból is látható, hogy a német kormány is a magyar részről Szerbiával szemben elrendelt határzár után azonnal saját részéről is a Magyarország felől hozzá vitt sertések ellen a határzárt elrendelte. Németország részéről a dögvész megszűnte után a legnagyobb előzékenység tanúsíttatott. Az itt AutÓSTOYER KÖZLÖNY" TÁRCZAJ Az érzéki észrevevésekről. Benka Gyulától. (Folytatás ) Végre a látás a térben megjelenő önfényű vagy fényt visszaverő tárgyak alakiságának, nagyságának, távolságának, mozgásának, színének s ezzel a tárgyi világ minőségi különbségeinek megismerésére vezető leghatalmasabb érzék, mely az összes érzékek működését kiegészíti, javítja s kivált az érzéssel, tapintással s hallással kapcsolatban a külvilág tárgyai, tüneményei s tényei felől a legmegbízhatóbb oktatónkká s nevelőnkké válik . Jelentőségét már azon körülmény is eléggé sejthetővé teszi, hogy érzéki tapasztalatainkból szőtt képzeteink •/10-ed részét ha nem is kizárólag, de főként a szem segítségével szerezzük. A szem a látás szerve. A látás közege pedig a fény, melynek teljes hiánya a sötétség, elégtelen volta a homály, zavartalan teljessége a fehérs különböző árnyalatú töredékeiből származik a színpompa, mely előttünk a mindet környező világot oly változatossá, annyira széppé és élvezetessé teszi. Alapszínek a veres, a sárga, a kék, átmenetek pedig a veres és sárga keveredéséből keletkező narancs, a sárga és kék keveredéséből keletkező zöld, s a veres és kék keveredéséből eredő ibolyaszín vagy lila. Ezen színek egymást kiegészítő kölcsönhatást mutatnak.így a veres kiegészítője a zöld, s tán azért tetszik szemünknek a rózsabimbó, a kamélla. A narancs kiegészítője a kék, s nem szép-e a kék egen a csillagok narancsfényű ragyogása? A sárga kiegészítője a lila, mint ezt a főpapság arannyal átszőtt violaszuiü öltözetében oly sokan élvezni szokták. A színek ezen összejátszó megválasztása, kivált ha az átmenetes színek több ezerre menő gazdagságát is oda gondoljuk, nemcsak a festészetben, hanem az ízléses öltözködésben, divattermékek, iparczikkek, piperetárgyak, bútorzat, összeállításában figyelembe veendő, mert a színérzéknek és az abban érvényesülő finomabb jó ízlésnek ez jellemző nyilvánulása. A Jelkispi jelentőségét a színeknek a játszó képzelem szinten megállapította már évszázadok óta, így a fehér szín a fény teljes összege, tehát zavartalan fényhatás eredménye. Ezért aztán az ártatlanságnak, az angyali tisztaságnak, szelídségnek, szűzies épségnek jelképi szine a fehér, a fénynek teljes hiánya a fekete. Ezért aztán a reménytelen veszteségnek, a lemondásnak, az uralkodó fájdalom egyneműségének jelképi szine a fekete. A vers is átható fénypompa lévén, a hatalom jelvényeül, a kék a kitartásnak, a zöld a szelid változatosságnak stb. kedvencz színévé avattatott több önkénykedéssel, mint értelemmel. A látás a közvetlen közeltől a végtelen távolig ható érzék, mely na fényhez van is kötve, és sötétség esetén nem használható s a szemek helyzeténél fogva csak az előttünk levők felfogására képesít, mégis a megmérhetetlen messzeségben s mérhető közelségben megjelenő tárgyak , fény és szintüsemények észrevételére segít. A látás voltakép a világegyetem végtelen egészére irányuló érzék, míg a többiek földi, vagyis csak a földünkön létező dolgok és változások felfogására hivatottak. A látás ható képességét már csak a fény terjedésének képzelettel alig megközelíthető gyorsasága is sejteti, haladván az másodperczenként 42 ezer geográfiai sebességgel, míg a hang középhőmérsékletű tiszta mértföldnyi levegőben másodperczenként csak 333 méternyi sebességgel terjed s a szag tán még lassabban, holott már az izlés, tapintás és érzés a közvetlen közelségre korlátolt érzékek. A látás magas értékének megítélésénél gondoljunk csak a következőkre. Minden irányú taníthatóságunk alapfeltétele a szemlélkezés és szemléltetés. Az uti tapasztalatok lélekmivelő befolyása, a velünk élők mozdulatainak, arczkifejezésének gazdag beléletre valló játéka, az írás, olvasás s ezzel a lelki fejlesztés legfőbb módjai és eszközei mind azt tanúsítják, hogy a látás igen nagy jelentőségű érzék, mely nélkül gondolkodási képességünk, eszességünk szerencsés kiművelése óriási nehézségekbe ütköző feladattá válnék, — bár az angol parlament tudósa és szónoka Janker Henrik, Milton, minap elhalt jeles flomér s többen mind oly kitűnőségek, kik vakságuk daczára tanulmány, művészek és jellemtökély magas fokára emekedtek, holott a süketnémák közül az emberi nem története nem mutat fel egyet sem, ki a nevezett jelesekkel az összehasonlítást kiállnia. Bszonyíték mindez arra, hogy a látás és hall is magában, s kivált az összes érzékekkel fec'cö' Irtásban mennyire megbecsülhetetlen érzékek. (Folyt, köv.l