Békésmegyei Közlöny, 1897. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)
1897-07-01 / 52. szám
XXIV. évfolyam. B.-Csaba, 1897. Csütörtök, julius hó 1-én, 52. szám. BERESMEGYEI KOZSONT POLITIKAI es VEGYESTARTALMU LAP. Szerkesztőség : Appo yi utcza 891/4 sz. (Zzsilinszky-féle ház) fc -va a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DÍJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 3 forint. — Negyed évre 1 frt 60 kr. Egyes szám ara 8 Kr. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevü fővárosi és külfföldi hirdetési iroda. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/4 sz. (Zsilinszky-féle ház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Közvélemény az iskola-ügy mellett. A ki a magyar közélet petyhüdt ábrázatát nézi, midőn körében a népnevelés kérdését feszegetik , annak szive, ha szive szerint nemzeti közügynek tartja a közmivelődést — elszorul a lagymatag föllendülésre, mely nem mérhető össze a nemzeti újraébredés élénk közszellemével, lelkesedésével a népnevelés ügye mellett. A kérdést fölvetni igen aktuális ma. Csak tessék visszagondolni az imént lefolyt iskolai vizsgákra ! Milyen másként folytak le ezelőtt három évtizeddel az iskolai vizsgák ! Akkor széles rétegben hevültek a kedélyek a népnevelés ügyéért, míg most nagyon sok hajlandó lesz olvasóink közül is fölvetni a kérdést: ugyan hagyjanak békét az iskolával ! Az iskola is olyan szükséges, mint a levegő, de ugyan kinek jutott eszébe közvéleményt csinálni a jó levegő mellett. Eltekintve, hogy nem is olyan abszurdum a kérdés, mert a modern Babylonokban a jó levegőért millió és millió alaptőkével társulatok alakulnak, a hasonlat, amivel egyenes letorkolás van szándékolva, amúgy is teljesen sántít. A jó levegőt Isten adja, a jó iskola az emberek intézménye. Amazt okos tényezőkkel állandósíthatjuk, ezt csak állandó érdeklődéssel tarthatjuk fönn. ha Mert nagy ábrándozás föltenni, hogy meg van az iskola, ha működik benne tanító és járnak bele kek, akkor minden meg van. gyerme-Nincs meg semmi ! A jó iskolaügyet a társadalom melege létesiti ; ideig-óráig a tanító lelkiismerete szerint virágzik az iskolaügy, de lelket, szellemi tartalmat és tökéletességet az iskolaügynek a társadalom ad. Csak egy kis körültekintést kell tennünk. Nálunk és a közel vidéken átlag melyik legintenzívebb hatásában? Ugyebár az, mely iskolánk felé a legnagyobb szeretettel, vagy mondjuk érdeklődéssel fordul a társadalom. És ez természetes. Az iskolában nem folyik hürömunka. Nincs olyan hatályos iskolai ellenőrzés, mely csak megközelítené azt a szellemi sarkantyút, amit a közérdeklődés kölcsönöz az iskolai munkának. És ennek a közérdeklődésnek éppenséggel nem szabad kimerülni az iskola látványos dolgai, ünnepélyes látogatásával. Abban a városban, községben van legfejlettebb tanügy, amely városban a tanítók társadalmi pozícziójukért nem küzdenek többé, mert azt állásából folyólag megadták neki. Miután megcáfolhatatlanul áll a tétel, hogy amilyen a tanító, olyan az iskola : törekednünk kell arra, hogy tanítóink a keserűségnek minél kevesebb érzését vigyék az iskolába. Pedig a keserűség jelentkezhet vagy abban, hogy munkája bérét silány anachronizmussal mérik, pedig bibliai czitátum, hogy minden munkás méltó az ő bérére ; — de nyilatkozik abban, hogy az osztályharczban kolériák, klikkes uri társadalom bizonyos törvényt állit föl az ő tisztes szegénységének és intelligenciáját érvényesíteni nem engedi. Ugyan gondoljuk meg, micsoda munkát várhatunk attól, ki lelkében keseregve, jogos resignáczióban megy az iskolába. Hisz ha a kérdés erkölcsi nagy igazságtalansága nem követelné is, ha az emberi jog nem parancsolná, már azért is meg kellene becsülni a társadalomnak a tanító személyét, mert kezébe adjuk a legdrágább kincset és ha önérzetét, becsvágyát türi, csak gyermekeink lelki nem emelkiképzésén állottunk rut bosszút. Érdeklődni kell tehát az iskolaügyért. A Röck Szilárdok a társadalom legnagyobb emberei, mint voltak annak idején a pietisták, kik a legszebb pályákat, az emberi egyéni boldogulást hagyták oda, hogy tanítóvá legyenek. A társadalom érdeklődése olyan az iskolaügynek, mint a növénynek a harmat, felüdül tőle, frisebbé lesz, becsvágya növekszik, boldog generáció, hol a társadalom még nem fordult el az iskolától. Pedig egyre pang az érdeklődés. Az iskolaszéki tagság terhes nobile officium lesz, arra nehezebben kapni itt-ott arra való embert, mint a takarékpénztári igazgatósági tagságra, mert amazzal fájdalom csak munka jár, de jutalék nem. Korunk szörnyű utilitarismusa áll be az iskola ellenségének. Közvizsgáink érdeklődés nélkül lefolyó évzáró alakiságok kezdenek lenni. Egy pár ember kötelességből végig robotol, de belső szükségből való szeretetből senki. A tanítóság úgyszólván a magyar társadalomtól elszigetelten vívja az ország második meghódítását. Ne essék kiáltó szó gyanánt: csináljunk iskolaügyeinknek közvéleményt, hiszen éppen ez a tér az, ahol sok a teendő. „Békésmegyei Közlöny"tárcája. A kakuk... Kakukmadár szállott a fára . . . Mi éppen a ház előtt ülünk. A vad szellő sűrű indája Hűs árnyat terjesztett felénk. Átöleltél és játszadozva Csalogattál vigan kedvesem, S én megkérdem a jósmadártól: „Mondd, meddig él kedvesem ?" A kakuk kezdett kiabálni, Tán százat is szólt, úgy lehet, S én újra kérdem : „Felelj arra, Hogy meddig szeret engemet ?• A kakuk ismét megszólalt, de csak egy-két hangot hallatott. Aztán elszállt. S te sírva mondád : „Ne hidd, a kakuk hazudott!" Aztán esküdtél mindenekre, Hogy a szerelmed végtelen. Előbb meghalsz, mint az megszűnnék, S hogy rám gondolsz szüntelen. Most, hogy férjed karjába nyugszol, Ki mindenről tán nem tudott, Jut-e eszedbe olykor-olykor. Hogy nem a kakuk hazudott? E. M. regélő. A politikai helyzet. — A „Békésm. Közlöny" fővárosi tudósítójától. — A szerelem szerepe az állami háztartásban — Egy kis csevegés. — — A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárczája. — Nincs nevetségesebb annál, mint mikor né mely nagyképű, pápaszemmel felfegyverzett vén ludas, olyan fitymálólag s megvetőleg beszél a szerelemről, mint olyan érzésről, melynek semmi jogosultsága nincsen. Ah ! mi az a szerelem ? Otobaság, gyengeség, mely talán meg bocsátható egy egy deáknak, de komoly embernek nem való. Lehet, hogy igaza van, de én mégis azt hiszem, ember, abban hogy az a nagy tudománya a korban, mikor Petőfi szavaival élve, még nem volt „felnyergelve pápaszemmel orra" másként gondolkoznék s más színben látná a dolgokat, ha kölcsönvett szemei helyett a saját szemeivel nézné azokat. Hogy jogosult e a szerelem a filozófia szempontjából, azt nem kutatom, az nem tartozik reáa. Van e jövője a nemzetgazdászatban, azt döntse el Kautz Gyula Lesz-e szerepe az elektrotechnikában, annak megállapítása Edison feladata, de hogy az állampolitikában és különösen az állami háztartásban nagy és fontos szerepet játszik, azt e czikkecske során lesz szerencsém kimutatni. Példul milyen briliáns üzletet csinált az állam Apponyi Albert szerelméből ' Csak egyedül az 1700 sürgöny, mely 1 jel menyegzője napján tisztelői felkeresték, ezreket hajtott a távirda intézménynek és ha ehhez hozzávesszük azon jövedelmet, melyet az ezen alkalomból keletkezett levélváltás az államnak bélyegekben vülne ki, melynek hozott, oly összeg kesegélyével Csaba városa patronátusa jogának annyi vajúdáson átment kérdését könnyen megoldhatta volna. Ha Apponyi véletlenül nem ellenzéki, hanem kormánypárti képviselő, bizonyára ott di.»zelegne mellén az az ordó, mely őt a posta- és lávirdaforgalom emelése körül serzett érdemeiért nagyon is megilleti. De Apponyi nem biu, nem ambiciózus embir, a ki ilyen magas kitüntetésekért megelégszik rajorg, hamm szennyísgében azzal az arsDjos élő kereszttel, mely marczius 1-je óta kiblét disziti. De ez egy sporadikus eset, mely csak a momentán határai van az állami háztartás mérlegére, de állandó egyensúlyban nem ezek tartják. Ismeretes az a szenvedély, mellyel a szerelmesek és jegyesek általában a levélírást űzik. Csak a legszerényebb szerelmes elégszik meg azzal, ha naponta csak egyszer ír és csak egy levelet kap. Itt egy különös tüneménnyel állunk szemben . Ugyanis az orvosság szakadatlan használat alatt hatását veszti; a gyomor megelégli, megunja, ha naponta a ugyanazzal a tápszerrel tartják ; a szem legszebb kép iránt is közönyös lesz, ha folyton látja : csak a szerelmes dacol ez általános természeti törvénnyel. A szerelmesben a kedvese levelei után való vágy abban az arányban nő, amelyben e vágy kielégítést nyer. Az emberben a levélcsömör csak a házasság után tör ki. Ha a pénzügyminiszter a szerelmes levelek után befolyt bélyeg jövedelmet külön választatná az üzleti levelek utáni jövedelemtől, arra a tapasztalatra jutna, hogy ez amazét nagyon meghaladja és ez elég ok lehetne egy hivatása magaslatán álló kormánynak arra, hogy a meddő kereskedelmi és vámpolitika helyett inkább a szerelmi politikát dédelgesse és a szerelmeseket vezményekben részesítse. bizonyos kedve a szerelem nemcsak ily közvetlenül gyakorolja jövedelmező hatását az állami háztartásra. Történik az közvetve az iparfejlesztés útján is. Ki nem ismerné például a nyakkendő kultuszt, melyet a szerelem teremtett? Alig van a férfi ruhaipar terén oly cikk, mely akkora forgalmat tüntetne fel, mint a nyakkendő. Ismertem egy fiatal embert, akinek az volt szimbicziója, hogy mindennap más-más nyakkendővel mutassa be magát imádottjának. Kevés mathematikai tudománnyal ki lehetne számítani, hogy mennyire emeli az ily szerelem a nyakkendőipart s azzal — a harmadik otzletek óta nem írtam már önöknek politikai levelet. Az ok nyilvánvaló : nem volt miről. A politikai élet semmi újat föl nem vet, ugyan mit lehetne írni érdekeset az obstrukcióról, az obstruálók fehér egyenruháiról, az obstruáltak izzadásairól ? A minden dolgában okosan élő Szilágyi csinálja legjobban : három szabad napot biztosított magának, ez alatt Berzeviczy és Láng beletanulhatnak az elnökösködésbe. Az obstrukcziót azonban nem szabad kicsinyleni. Lehet állítani, hogy szörnyű fegyver, a parlamentizmusnak kerékkötője, de hogy Bánffynak kellemetlenkedik s pozícióját veszélyezteti, az nyilvánvaló. Nem maga az obstrukció, hanem az idő, melyből kevés vagyon s éppen az a baj, hogy a törvényhozás elé sürgős postamunkák tétettek: a cukorprémiumról való törvényjavaslatot el kell készíteni két hónapon belül, mert ha nem, rést ütünk a kiegyezési javaslatokon. A fehér egyenruhás obstruálók pedig el vannak tökélve az egyébként egy nap alatt elvégezhető törvényjavaslatot is két hónapig kibeszélni, ha a törvényhozás a bűnvádi törvényjavaslat 16. §-át el nem ejti. Közbeesőleg a legradikálisabb Justhcista beleegyeznék valami szelid komprotálvú kereseti adót. Nagy szerencse az illetőkre, hogy az ily szerelem nem tart évekig, hanem rendesen halálát lelik a házasságban, mert különben előbbutóbb egy, nem kevésbé veszélyes bajba, a csődbe sodorná. De ne higgjék kérem, hogy csak a boldog szerelem ilyen jövedelmező az államra nézve; a szerencsétlen szerelem még többet hajt az állam konyhájára. Lássunk csak egy példát: Kozákfi fülig szerelmes Mákony Petronellába, de Petronella, daczára fiatalságának, a pápaszemes filozófus pártján van , tagadja a szerelmet. Kozákfi le van sújtva, kétségbeesésében, kérem ne ijedjenek meg, nem a revolverhez fordul, hanem Salamonhoz. Salamon érzékeny, lágy szivü ember. Hogyne segítene a szegény fiún ? Hiszen ő is volt valamikor fiatal, ösmeri ő ezt az állapotot, de ösmeri annak az orvosságát is.Csak tegnap kapott egy szállítmányt az Érmellékről. Olyan finom bukéja van, akár egy L. Elegante thea rózsának. És nem drága. Literje csak 1 frt 20 kr. Szerelmes embernek, kivált ha uz, csak nem adhat csabai vinkót ? Azt is tudja Salamon, hogy a bor ízét nagyon fokozza a jó zene. Isteni dolog is az, mikor az ember fülébe húzzák a legkedvesebb nótáját, például azt a nótát, melynek hangjai mellett tekintett be először kedvesének ultramarin kék szemébe, azokba a szemekbe, melyek feltárják előtte a paradicsom minden rejtélyes üdvösségét, annak a paradicsomnak, mely a biblia, paradicsomtól csak abban különbözik, hogy ebből teljesen ki van zárva a kigyó. Salamon csak biztatja pártfogoltját: ne féljen, nem lesz, nem maradhat ez mindég igy ! . . . Ki fog gyógyulni, be kell állani a fordulatnak. És Salamonnak igaza volt. Egy év alatt beállott a fordulat: Kozákfi minden vagyona elúszott és az állam fogyasztási adó, bélyegek és átiratási illetékek czimén egy egész kis vagyonhoz jutott. Ez a nyitja