Békésmegyei Közlöny, 1909. január-június (36. évfolyam, 1-51. szám)
1909-01-03 / 1. szám
Békéscsaba, 1909. XXXVI-ik évfolyam. 1-so szám. Vasárnap, január 3. Telefonszim : 7. Szrkesztőség : Főtér, 8/6. szánház, hova a lap szellemi részét illető zsemények küldendők. Kéziratok, nem adniriik i iuia. Főszerkesztő: Dr. LÁNG FRIGYES POLITIKÁT LAP 4 m - ckc Megjelenik hetenkint kétszer. Vasárnap és csütörtökön ElsŐFIZETÉSI DI3 : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet évne averen belül is. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő : GULYÁS JÓZSEF. Laptulajdonos : SZIHELSZKY JÓZSEF. Kiadóhivatal: Telefonszám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési díj készpénzzel helyben fizetendő. X YILTTER-ben egy sor közlési díja 50 fillér A tomagsztrájk kudarca. 2é*évcsaba, január 2. A magyaországi szociáldemokratajárt a búcz6 év utolsó napján Budapestet tömegszi.: proklamált. A szociáldemokraták a; legkedveltebb fenyegetési témájuk ez. Ezzel rémitik a polgári táradalmat. Pedig ezt a fenyegetést"csak erejiknek túlbecsülése adhatja szájukba Mert a magyar munkásságnak csak körülbelül 15-20 százaléka tartozi a vörös lobogó hadseregéhez, amellyel pedig általános sztrájkot rendelt Magyarországon, a lehetetlensége közé tartozik, íme, most leigazolódott ez a tétel. A csütörtöki tömegsztrájk óriási kudarccal végződöt. A papírforma nem vált be. Az erdmény : fiaskó az ő részükre és taulság a félrevezetett munkásságnak. . vezetői: ezúttal önmagukat is megvesztették. Meggondolatlanul mente bele a dologba, hirtelen fellobban igaztalan szenvedélyüknek engedv és nem vetve számot a körülményeid. Így történt aztán a szocialista vérektől nem is remélt az az eset, hoy a főváros rengeteg munkásseregébe alig nyolc-tízezeren szüntették be a munkát. Ismételten sbizonyosodott tehát, hogy a szociálitás jelenlegi formájában nem él képes. Mert nálunk nincs virágzó tejipar és ennek folytán ugy a mukás, mint a munkaadó élete nem egyéb tenpdésnél. Mindegyikök ollhet, ha mindennapi megélhetésük btosítva van. Itt tehát nem fejlődhetik a hatalmas küzdelem, melynek két hatosa: egyik tiszen a nagy anyagi hátéddel küzdő, rendezett viszonyok között élő, azaz kitartóan küzdő munkásság, a másikon pedig a tőke millióit összehalmozó, független spekuláció. Nálunk akár munkás, akár munkaadó egyaránt koldus, akinek minden fillére, idejének minden percére szüksége van. És ilyen körülmények között a munkásság vezetői mégsem a gazdasági, hanem politikai okokból nyúlnak a harc legerősebb fegyveréhez, a tömegsztrájkhoz. Teszik pedig ezt azért, mert az ő vágyuk és törekvésük nem azonos a munkásságéval, nekik anyagi gondjuk immár nincs, hanem annál mohóbban replés után. törtetnek a politikai szó-Hiszen a most lefolyt részleges sztrájk alkalmával is látható volt, hogy még az a munkások is, akik részt vettek benne, kedvetlenül, húzódva tették ezt. Javarészük nem is értette, miről van szó. Reggel azzal a tudattal indultak el onnan hazulról, hogy szorgos munkában fogják eltölteni a napot és mire munkájuk helyére értek, egyszerűen csak hazaküldték azzal, hogy nem szabad dolgozni, nem engedi a bizalmi férfit. Lehetetlen föl nem tennünk, hogy ez eljárásra a munkásokban fel ne forrt volna az önérzet, amikor őket így, a terror fegyvereivel kényszerítik arra, hogy mások akaratának engedelmeskedjenek. És ha mindezek ellenére akadt is néhány ezer munkás, akik engedelmeskedtek a vezérek parancsszavainak, azok bizonyosan utoljára tették ezt s a legközelebbi sztrájktüntetés még ennyi eredménnyel sem fog járni. A tömegsztrájk fegyver, félelmes fegyver ott, ahol kifejlett, hatalmas munkásszervezetek vannak, mint például Németországon. De csakis a legvégső esetben szabad hozzányúlni. Néhány pökhendi, törtető hadvezérnek sem a nagyközönséget, sem a szorgalmas és tisztességes munkásságot nem szabad sem akaratában, sem kényelmében megzavarni. A kudarc különben akkor is bekövetkezett volna, ha komolyabb ok bírta volna rá a munkásság vezéreit a tüntetés proklamálására. Egy nap nem elegendő arra, hogy egy olyan tömeget egységes cselekedetre lehessen bírni, mint amilyen egy nagy város munkássága. A katonaság mindenesetre fegyelmezettebb akármelyik szociáldemokrata tábornál és még a katonai mozgósítás is sokkal több időt vesz igénybe, mint amennyi idő alatt a tömegsztrájkot akarták keresztülhajtani. Az előrelátás igen csekély mértékével rendelkezhetnek azok az urak, akik a munkásság tetteit irányítani akarják, ha még"erre sem "gondoltak. A kudarc enyhítésére azt mondják, hogy tulajdonképen főpróbát akartak rendezni. Nohat a főpróba ilyen rosszul sikerült, nem lesz tanácsos az előadást megkockáztatni, mert tapsok helyett nagyon könnyen kacagás és fütty hangozhatnék fel utána. A budapesti munkásság nagyon helyesen cselekedett, amikor a tüntetéstől távol tartotta magát. Zata ellen úgyszólván országszerte nagy a felháborodás. Ez a lakbérszabályzat a helyi lakásviszonyoknak olyan nagymértékű negligálásával készült, hogy magyarázatot adni nem is lehet mással, mint a magyar közélet régi rákfenéjével, a protekcióval. Nem is lehet másképen megérteni, hogy nagy befolyású politikusok városai és községei, miért grasszálnak előkelő helyeken és nagy népességű, drága, de kisebb kaliberű képviselők városai miért szorulnak annyira hátra? Az ország nagyvárosai közül eddig Debrecen, Arad, Nagyvárad és Pécs tisztviselő kara adott hangot elégedetlenségének. Ie csaknem mindenütt észlelhető bizonyos mértékű forrongás. A tisztviselők anyagi érdekeinek súlyos megnyirbálását jelenti az a néhány száz korona, melyet a degradáció útján elveszítenek. Vasárnap délelőtt Gyula tisztviselői tartanak értekezletet, hogy tiltakozzanak a sérelmes új lakbérszabályzat ellen. Gyula ugyanis, mint már régebben megírtuk, az V. lakbérosztályba került, tehát egy sorba sok csip-csup községgel, amelyeknek tisztviselői olyan magas lakbérről nem is álmodhatnak, mint amilyet Gyulán kell kiizzadni a szegény családos tisztviselőknek. A gyulaiakat különösen az keseríti el, hogy vele mindenképen egyenlő, vagy kedvezőbb lakásviszonyokkal rendelkező városok, mint Kaposvár, magasabb osztályokba, a III., sőt II. fokozatba kerültek.A vasárnapi értekezleten tárgyalásra kerül az a memorandum, melyet dr. Daimer Sándor vármegyei főjegyző készített és melyet valószínűleg küldöttség útján, a pénzügyminiszter A gyulai tisztviselők az uj lakbérszabályzat ellen. Az állami és közigazgatási tisztviselőknek most kibocsátott lakbérszabály Békésmegyei Közlöny teája. A tükör. És szólt a lány — Ugye szép vagok, Szép a szemem,a barna hajam, Mandulafa-virát az arcom, Csöppentett vér piros ajakam . . . A fogam fehér Vanása Sok legény szív írját begássa, Jönnek elébem hnyörögve Ma én kacagva bámulom magam A tükörbe ... a ükörbe . . . — Uraféltő, szeimes asszony Gúnyolja a babaás vállam. Ahol megyek, arrrre lépek Vágyódó sóhajt, utánam. Van, akit hajt, krgetve, űzve A forró vér pokena, tűzbe, S tikkadt ajakka hull le a földre, Míg én kacagva ámulom magam A tükörbe ... a tkörbe . . .!- Azt szeretem ok, aki hódol, Akit perzsel a lelem lángja, Aki lélekzetfojtva áll meg Ha csak ruhám segélyét látja. Ez a fehér arc, ez a kék szem, Piros ajkam övé elszen, S várom vad ujjomsba törve, És belenézek egy nő százszor is A tükörbe ... a tüörbe . .. II. Nagy ház a fegyház. Kőből a fala. Onnan ki könnyen a sóhaj se jön . . . Elfulad a sok rabasszony szava S megfagy az álma a hideg kövön . .. Nagy ház a fegyház . . . Csöndes udvarán körbesétál a rab asszonycsapat. Apró, esetlen lépteik nyomán Lassú ütembe kongnak a falak . . . Legvégül fehér, szomorú leány. Elfödi halvány arcát a kendő. . . Megy, imbolyogva a többi után, Mint egy magános, elszakadt felhő. .. És összesúgnak a rabasszonyok : — Az a nagy népség, az ejtette meg... Szépség, becsület, örök harcosok S győzött a szépség a másik felett. . . És összesúg a rab asszonycsapat: — A tükör volt szegénynek mindene. Az arany háló nyakába szakadt, Hiú volt, szép volt, elszédült bele . . . Nagy ház a fegyház. Kőből a fala. Onnan ki könnyen a sóhaj se jön . . . Elfulad a sok rabasszony szava S megfagy az álma a hideg kövön . . . in. Négy év után ... Az anyja háza . . . génytelen, csöndes és meghitt, rosszú, szomorú négy év óta nem láttak itt nevetni senkit. . . iabe' most is minden a régi . .' (ít a kis asztal, itt a székek. A szőnyegen száraz, zöld pora Egy eltiport rózsalevélnek .. . Szembe', a falon, ugy mint régen, Fényes tükör csillan elébe. És most, először négy év óta Reápillant, remegve, félve . . . Megvonaglik, reszket az ajka Mintha a föld is inogna vele. A biztató, csábító tükör... 5 négy év óta nem nézett bele. . . Sápadt arcát meg se ismeri, Az arc, ez a szem nem az övé. . . Incselkedő, dús barna haja Nem így omlott homloka fölé. Válla fehér volt, a szeme kék. .. Tekintete üde és tiszta, Ez a tükör a pillantását Mosolyogva ragyogta vissza. . .. Két szemét lassan beborítja Széles, szürke, homályos fátyol ... Szivéből fakadt ki a szája, Akartlan, csak ugy magától . . . Fehér ajkát véresre marja Míg a szótlan fájdalom kitör . . . Szembe vele, virágos falon, Gúnyos arccal villog a tükör. Kató József: Asszonyok. A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárcája. — . Irta : Fehér Jenő. (Saskőy és Csorbay Ákos a Grand Hotel terraszán ülnek, amelyből gyönyörű kilátás nyílik az Adriára. Távolabb, egy kis kerek asztalnál, rózsás arcú fiatal hölgy nézegeti az illusztrált lapokat. Mellette egy idősebb nő, aki minduntalan szeméhez emeli a lorgnettejét s azon keresztül figyeli a járókelőket.) Saskőy (Csorbayhoz): Gyönyörű fiatal teremtés ! Vajjon ki lehet ? Csorbay: Hornau báróné az édesanyjával. Tegnapelőtt érkeztek. Saskőy: Már ezt is tudod ? Valóban, kalapot kell emelnem a talentumod fölött. Hozzád képest rettenetesen ügyetlen vagyok. Érzem, hogy asszonyi dolgokban mily parányivá törpülök mellet ted. Hiába, én már sohase fogom ezt megtanulni. Ehhez invenció kell, tehetség, ihlet, találékonyság, ötlet és tudom is én mi minden ... Csorbay Ca szemére csipteti a monokliját): Pedig a dolog fölötte egyszerű. Amikor őnagyságáék a hajón megérkeztek, véletlenül a Strand-on sétáltam. Ők egyenesen a szállóba siettek ... Saskőy : Melyikbe ? Csorbay : a villa Rivá-ba. A podgyásszal lassam kullogott utánunk a bérszolga. Egyszerűen megkérdeztem tőle, hogy kinek viszi a podgyászt. Saskőy : Nagyszerű ! Bámulatos ! És meddig maradtak itt ? Csorbay: Mindössze két hétig. Ezt a bejelentő lapból tudomság ! Saskőy : Órási! Mennyi találékony Csorbay : De most ne kérdezz többet, mert máris észrevették, hogy róluk beszéltünk. Saskőy : Nem baj. Hadd tudják meg, hogy fölkeltették az érdeklődésünket.^ Siofín emeli az vágyat és • testsúlyt, megszűnte • Wl gést, vála dékot, éjjeli szadást.—Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza » ellen nimUlan tanár orvos által naponta ajánlva. Jj* Minthogy értéktelen utánzatokat kínálnak, kérjen mindenkor „Roehe* eredeti csomagolást. F. Hoffmann-La Roche & Cie. B&sel (Svájc.) 9? Roehe" Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakba* 1 Ára üvegenként 4 — korona, n