Békésmegyei Közlöny, 1909. július-december (36. évfolyam, 52-104. szám)

1909-09-12 / 73. szám

172 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY — Hivatalos lóvásár Csabán. A föld­­i mivelésügyi miniszter az állami lóte­­­­nyészintézetek részére bejelentett lo­­­­vakra vonatkozólag a vásárt szeptember­­ 22-ére tűzte ki. A vásár a csabai város­­­­háza udvarán lesz. — Veszedelmes esti látogató. Szerdán este 7*9 órakor vacsora mellett ült D­o­b­a­y Sándor, a csabai róm. kath. egy­ház ősz kántora a feleségével. Egyszerre csak nyitott az ajtó és belépett rajta egy elég jól öltözött szőke fiatalember. Egyenesen a vacsorázók felé tartott és közéjük állott. Dobay Sándor meg­lepetve kérdezte : — Mi tetszik? — Pénz kell! — válaszolt erélyes hangon a fiatalember és jobb kezét fenyegetően a zsebébe dugta, mintha revolveréért nyúlt volna. Dobay bácsi el akarván kerülni a kellemetlenséget, belenyúlt a zsebébe, kivett egy koronát és odanyújtotta a fiatalembernek. — Ez kevés! — szólt fitymálva a fiatalember. Dobay ekkor még 20 fillért odaadott. — Ez is kevés, nagyon kevés. Ne­kem sok kell! E szavak után fenye­getően közeledett a népszerű kántor­hoz, aki mindjárt a fiumei bankrablási esetre gondolt. Nem akarván a szegény bankigazgató sorsára kerülni, Dobay bácsi elővett még 40 koronát és oda­adta. Ezzel már félig-meddig megelége­dett az esti látogató. — Már ez valami! — szólt és kezet nyújtva Dobay bácsinak, szépen lassan eltávozott. . • Jellemző, hogy a rendőrség nem tud semmit a dologról, amin nem is lehet csodálkozni, mert Dobay Sándor nem tett jelentést. Különben a furcsa esti látogató hamarosan kézrekerült volna. — Leesett az eperfáról. Végzetes kime­netelű szerencsétlenség érte W­o­h­l­fahrt Pál ujkigyósi lakost. E hónap másodikán eperfát galyázott. Volt a fá­nak egy vastag ága,­­ amelyet szintén lefűrészelt. A nagy ág esése közben be­akadt a ruhájába és magával­ rántotta. Wohlfahrt olyan szerencsétlenül esett, hogy eltörte a jobb karját. Ahelyett azonban, hogy orvoshoz ment volna, mindenféle kuruzsló szerrel ápolta az eltört kart, amelyeket a tudós szomszéd­aszonyok ajánlottak neki. Természetesen mit sem használtak a kuruzsló szerek s a kar megüszkösödött. Rettenetes fáj­dalmakkal hozták be csütörtökön a csa­bai közkórházba, ahol már nem lehetett rajta segíteni. Pénteken reggel meghalt. Így lehet végzetes balesete még egy káreltörés is. — Mari lúgot ivott. Valami mélysé­ges nagy bánata lehetett Juhász Má­ria szakácsnőnek, aki D­ebrece­ni Lajos csabai szolgabirónál szolgált. Csütörtö­kön délelőtt ugyanis marólugott ivott. Az erős méreg csakhamar működni kez­dett és szegény Mari iszonyú kinok kö­zött fetrengett a konyha kövezetén. A gyorsan előhívott orvosi segély sem tudta megmenteni már, mert rövid kín­lódás után kiszenvedett. Végzetes elha­tározása okáról sem gazdája, sem a szü­lei nem tudnak semmit. — Gyanús lopás. O­s­g­y­á­n Illésné gyulai asszony panaszt tett csütörtökön a rendőrségnél, hogy távollétében va­laki 100 korona készpénzét ellopta. A rendőrség be is vezette azonnal a nyo­mozást, melynek szálai oda vezettek, hogy pénzt az öreg asszony gyermekein kívül más nem tulajdoníthatta el. Os­gyánné azonban hallani sem akar erről. Nem engedi gyermekeit gyanusíttatni. Igy a rendőrségnek tovább kell nyo­mozni az „ismeretlen" tettes, vagy tet­tesek után­ . Az orvos kongresszus sikere. Két­ségtelen, hogy az orvoskongresszus legfőbb sikerét azok a tudományos előadások ké­pezik, amelyeket a művelt világ orvosi kapacitásai tartottak azokról az elterjedt betegségekről, amelyeknek méhére még nem hatott a tudomány. Ez előadások leg­többje a vakbélgyulladás, a gümőkór a rák és idedegbajok körül forgott. Különösen az utóbbiak érdeklik az orvosi világot, miután manapság a mértani haladvány arányában terjed az ideg­beteg emberek száma. Aki népszerűen tudományos elő­adásban kívánja ismerni a különféle ideg­bajok természetrajzát, az kérje egy leve­lapon, lapunkra való hivatkozással az „Ér­tekezés a villamos gyógy­módról" című könyvet. Ingyen és bérmentve küld bár­kinek az Elektró Vitalizer Orv. Rend. Int. Budapest, Károly körut 2. félemelet 50 sz. — Kétegyháza és a marhalevél dija. Kétegyháza község legutóbbi képviselő­testületi közgyűlésén elhatározta, hogy a marhalevelek kiállítási dijai, melyek eddig a főjegyző jövedelmét képezték, ezután a közpénztárba utalandók be. Kárpótlásul a főjegyző fizetését évi 300 koronával emelte fel. E határoza­tával Kétegyháza követte a többi köz­ségek — közöttük Csaba - példáját. — Betörések Csabán. Szerdán éjjel egyszerre két helyen is betörtek még eddig ismeretlen tettesek. Az egyik be­törés F­i­s­c­h­e­r Mór orosházi úti f­ű­szerkereskedőhöz történt akitől a rab­lók mintegy 4-500 korona értékű ék­szert vittek el. Ugyanazon éjjel betör­tek a békéscsabai tejszövetkezet irodá­jába is, felfeszítették a kasszát, de csak 6 koronát találtak benne, mert a többi pénzt a pénzkezelő elővigyázatból este magához vette. A rendőrség erélyesen nyomoz az ismeretlen betörők után. — Magyar feltalálók olvassák el magyar szabadalmi hivatal elnökének le­­­velét, melyet a Magyar Tudományos Aka­démiához intézett a magyar feltalálók érdekében. Kívánatra e levél szószerinti szövegét díjtala­ul megküldi Molnár Ödön mérnöki irodája, Budapest, VII., Erzsébet­ körút 30. Telefon­szám 119.00.­­ Mikor a fojtásos puska is talál. Halálos szerencsétlenség Dobozon. Egy emberéletért — három hónap. Szilveszter estéjén mindenki mulat. Még azok is, akiket valami bosszúság ért az év folyamán : igyekeznek ilyen­kor elfelejteni mindent, vidám pohara­zás közepette temetik az ó­évet és üd­vözlik az utat Az érdekesebbnél érde­kesebb népszokásoknak ezer válfaját láthatná ilyenkor az, akinek hétmért­földes csizmával módjában állana be­barangolni az ország különböző vi­dékeit. A népszokások általában érdekesek. Van bennük sok poézis. Különösen a karácsonyi és húsvéti ünnepek azok, amelyek bő teret nyitnak a nép fantá­ziájának és évszázadok óta a kedves népszokások egész seregét teremtették meg. Vannak azonban olyan népszoká­sok némely vidéken, amelyek nemcsak undorítók, hanem egyenesen veszedel­mesek is. Dobozon például azt a rossz szokást követik, hogy puskadurrogtatással te­metik az ó­évet. A legények fojtásos vadászpuskával járnak u­tcáról­ utcára és néha lőnek egyet az ó­év rothadt levegőjébe. Patai János, 17 éves dobozi le­gény is így tett Szilveszterkor. Elővett egy kapszlis rozsdás flintát, vett hozzá puskaport, csövét telegyömöszölte pa­pírral, kóccal és nagy­ öröme telt az asszonyok, leányok visongásában, mikor elsütötte a hátuk mögött. A kuruc mulatság ment is egy dara­big, ugy hogy a suhanc legény szörnyű E jókedvre hangolódott. Történetesen ép­en akkor találkozott barátjával , S­­zatmáry Antal, 18 éves legén­nyel. Dicsekedett előtte, hogy hány asszonyt, meg lányt megijesztett már. — Engem ugyan nem tudnál meg­ijeszteni. — mondta évődve Szatmáry. — Nem-e? Fogadjunk, hogy meg­ijesztelek. — Hát fogadjunk. Fogadtak. Hogy mibe, az mellékes. Patai elővette a puskát, beleöntött egy csomó puskaport és megtömte jól foj­tással. — Na, most beszólj ! — Áll a fogadás. — Akkor sem félsz, ha a fejedhez tartom a csövet ? — Miért félnék? Hisz úgy sincs benne golyó,­­ nevetett Szatmáry és keményen elébe állott a fegyvernek. Patai a fejéhez irányította tehát és elcsattantotta a ravaszt. A fegyver dör­dült s a következő pillanatban Szatmáry rettenetesen összeroncsolt koponyával fetrengett a hóban. A nagy mennyiségű puskapor által előidézett légnyomás és a kőkeményre gyömöszölt fojtás elre­pesztette több helyen a koponyacsont­ját, úgy hogy agyveleje kiloc­csant és ott halt meg a helyszínen. Az akaratán kivül gyilkossá lett fiatal legény rémülten futott el pajtása holtteste mellől, ugy hogy a nyomozá­sára indult csendőrség csak nagy so­kára tudta megtalálni. Patai János fölött csütörtökön ítél­kezett a gyulai királyi törvényszék. A legény megtörten ismerte be vétkessé­gét. Folyton azt hangoztatta, hogy neki esze ágában sem volt agyonlőni a paj­tását. Nem tudta el sem képzelni, hogy még a fojtásos puskának is olyan ereje lehet. A törvényszék helyt is adott ennek a védekezésnek s a legényt gondatlan­ságból okozott emberölés vétsége miatt csak három hónapi fogházra ítélte. Mivel sem az ügyész, sem a vádlott nem fe­lebbezett, az ítélet jogerőssé vált. Enyhe, oldó háziszer mindazoknak, kik emésztés zavarokban és az ülő életmód egyéb következ­ményeiben szenvednek. Egy eredeti doboz ára 2 korona. Vidéki gyógyszertárakban kérjük MOLL kástitmányre_ LLn F­É­LE SÓS-BORSZESZ ^TSÍ0 Bedörzsölás, fz elismert, régi jó hirnevű háziszer i­z­gatás és hűtésből származó min­­te, dennemű betegségek ellen. 1 ® Eredeti üveg ára K 2. m ® Kapható minden gyógyszertárban és drogériában. Főszétküldési hely : MOLL A., gyógyszerész cs. és kir­­ády. szállitó. Bécs, I. Tuchlauherfi Békéscsaba, 1909 szept. 5 TÖRVÉNYKEZES. i Fiatal bűnösök a törvényszék előtt. A gyulai királyi törvényszék bün­tető tanácsa csütörtöki tárgyalásán csupa fiatal korú bűnösök felett ítélkezett. Tejfelesszájú 13-17 éves suhancok ül­tek a vádlottak padján, akik nagyobb­részt már előre el vannak jegyezve a fogházaknak és a börtönöknek. Sunyi, ravasz ábrázatukat látva, nem kell Lombrosonak vagy Kraft Ebingnek, de még Lavaternek sem lennünk annak a megállapításához, hogy azok a suhan­cok még terhére fognak lenni a társa­dalomnak és nevük gyakran fog majd szerepelni a lapok törvénykezési rova­tában. Most még csak lopások derültek ki róluk, de majd előkerülnek bizonyo­san a merészebb vállalkozások is. Ve­gyük az eseteket sorra : Jedrejcsik és társai, E­n­g­e­l Miksa, csabai kereskedő a mult év őszén ugyancsak meg volt áldva ragadós kezű­ alkalmazottakkal. Egy időben három csabai suhanc is boldogitotta: Jedrejcsik András, L­a­c­z János és K­i­s István. Különö­sen az első kettő ékeskedett igen szép tolvaj erényekkel. Csentek, loptak ezek, mihelyt nem volt rajtuk a gazda szeme. Jedrejcsiket például elküldte egy izben Engel a vasúti állomásra valami árut kiváltani. Kezébe adott 27 koronát. Pénz és állomás ... — e két fogalom elég volt a jeles csemetének arra, hogy meg­szülessen koponyájában az a terv, ame­lyet végre is hajtott. Ellopott egy pár doboz konzervet, magára vette gazdája télikabátját és ugy ment ki az állomásra — megszökni. Lacz, a másik az édes­séget szerette. Több izben lopott fehér cukrot és csokoládét. Kis három doboz konzervet kezelt el és eladta Lacznak. A dolog azonban csakhamar kitudódott és a három jeles ifjú hurokra került. Engel Kis megbüntetését nem kívánta s igy a törvényszéknek csak a másik kettő fölött volt módjában ítélkezni. El is itélte Jedrejcsiket lopás és sikkasztás vétségei miatt egy hónapi, Laczot pedig lopás és orgazdaság vétségei miatt há­rom napi fogházra. Az ítéletek jog­erősek. A szeghalmi bojtárgyerek. Helmeczi Sándor még csak 13 éves. Bojtárgyerek valahol a szeghalmi határban. Azonban megunta lassankint a birkák, míg a juhok keserves leége­tését hallgatni örökösen s ezért egy kis szórakozás után nézett. Pusztán, tanyák szomszédságában mi lenne alkalmasabb szórakozás a Hermeczi féle gyerekek­nek, mint a lopás. Sanyi gyerek is ekként gondolkozott és összeszedett minden elképzelhető dolgot. Volt az ő raktárában karika, szijj, pipa, dohány­zacskó, ekevas, csupor és a jó ég tudná megmondani, mi minden. A tyúk azon­ban kikaparta az igazságot és Sanyi a törvény elé került, mely 10 rendbeli lopás vétsége miatt 14­ napi fogházra itélte. Ez az ítélet is jogerős. A temető tolvajai, K­r­á­t­k­i György és S­z­t­r­i­n­g­a István szarvasi suhancok sem jobbak a Deákné vásznáná­l Ők már nemcsak az élőket, hanem a holtakat is meglopták. A mult év december 15-én éjjel kivo­nultak a róm. kath. temetőbe és hat da­rab fejfát elloptak. A fejfákat aztán fel­darabolták és eladták 60 krajcárért egy asszonynak. Az ilyen gyalázatos bűntet­tet a törvény igen szigorúan bünteti. A két jeles firmát csak fiatalságuk men­tette meg a súlyos büntetéstől, amen­­nyiben a törvényszék vétségnek minő­sítette a sírrablást és Krátkit csak egy hónapi, Sztringát pedig 14 napi fog­házra ítélte. És, muszáj nevetni, ők még ezeket az enyhe büntetéseket is sokal­ták, mert enyhítésért felebbeztek. § Két kosár tengeri. Pribelszki István szarvasi bóresgazdának tengerire volt szüksége. Pénze azonban nem volt hozzá. Pedig a malacok ugyancsak vi­sítottak ennivalóért a fülébe. Kapta­fogta tehát magát, álkulc­csal kinyitotta Rómer György padlásajtaját és két kosár tengerit elemelt. A törvényszék ez év tavaszán lopás vétsége miatt 8 napi fogházra ítélte. Pribelszki azonban megfelebbezte az ítéletet. A tábla most az ítéletet jóváhagyta és a béresgazdá­nak meg kellett kezdenie büntetését. § Rózsi csücsül. Igen bizony, Rózsi csücsül. Hogy ki ez a Rózsi ? Hát Ö­k­r­ö­s Rózsi, aki egyik orosházi mulató­helynek volt csillaga. A mult év június 18-án ellopott a gazdájától, Lakatos Józseftől egy pongyolát és egy abroszt 19 korona értékben. A törvényszék lo­pás vétsége miatt 14 napi fogházra ítélte Rózsit. Ő azonban felebbezett. A tábla most az ítéletet helybenhagyta és Rózsinak mégis csak be kellett vo­nulnia csücsülni. Köszönetnyilvánítás. Felejthetetlen férjem elhunyta alkalmából megnyilatkozott meleg részvétért hálás köszönetet mondok. Békéscsaba, 1909. szept. 11. Özv. Gärtner Adolfné. KU2 GAZDASÁG. Gabona árak. Békéscsaba, szept. 11. A budapesti gabonatőzsdén, meg­lehetős forgalom mellett, az irányzat kissé tartott. A csabai hetipiacon inkább csöves tengeriben nagyobb a hozatal. Uj buza I-rendü . . 27 00-27-40 Árpa 13-60 •­Tengeri csöves . . . 7*40— 8" — Budapest, szept. 11. Kószbúza válto­zatlan, októberi búza 2712, áprilisi búza 27­42, tengeri 14-58. BUDAPESTEN. Nyári és téli gyógyhely, a magyar irgal­­masrend tulajdona. Első­­rangú kénes hévvizű gyógyfürdő, modern, berendezésű gőzfürdő, kényelmes iszapfür­­dők, uszodák, török-, kő- és márványfür­­dők , hőlég-, szénsavas- és villamos-viz fürdő. Ivó- és belégzési kura. 200 kényel­­mes lakószoba. Szolid kezelés, jutányos ár Prospektust ingyen és bérmentve küld az igazgatóság. Bígillíér. (Az itt közlöttekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség.) Jegyzőkönyv. Felvétetett Gyulán, 1909. évi szeptember hó 6-án a Kőrös Lajos h. szolgabíró ur és dr. Simonka György ügyvéd ur közt felmerült lovagias ügyben. Alulírottak, mint Kőrös Lajos h. szol­gabíró ur megbízottai a folyó hó 6-án este 7 órakor megjelentünk fent nevezett ügyvéd úr lakásán, hogy megbízónk nevében a „Békésvármegyei Ellenzék" című lapban f. hó 5-én megjelent „A közigazgatási tisztviselők qualificatioja" című cikkben tett nyilatkozatokért lo­vagias elégtételt kérjünk. Dr. Simonka ügyvéd úr azonban a lovagias­ elégtételadást, mivel az elvei­vel ellenkezik, megtagadta, de kinyilat­koztatta, hogy a bíróság előtt hajlandó az elégtételadásra.

Next