Békésmegyei Közlöny, 1920. január-december (47. évfolyam, 2-104. szám)
1920-05-30 / 44. szám
ivó ilső Gaz- i Rész ságnak mius hó ö. e. 10 éscsabán, rendezett s közgyül tartandó tsara,vényesek jhivatnak. rozat: fénytársa 'ének lytán átaz )k 4., 5, ainak mentézkedés .saság cédulai kir. nél leendő iránt. jazgatóság s cégjegyadi és Csa» sült vasú üzemkezelés felbontkozó át« rdemleges a kapcso; vonatkoz :zj esztendő ;m átvétele vitele tár kséges inmegtétele itóság ha Aradi ésyesült Vas* tött üzemerződésben Dtt részese 1920. évi 1 hónapjára megváltozta iban ek a szavazati hatása céljából vok 17. §-ának szerint a táráránál, vagy Arad-Csanádi akarékpénztárfz jági Arad-Csa-Takarékintézeténél, Bé-Békés-Csabai r egyesületnél, ii- Ipar és Népi és Fiókintézet szerü elismerten leteendők, izgyülés elnökilandó. gi letétben lévő letétele külön idő. i Első Gazdasug igaz jsága. 5di uton, a malom kő levő ház, fűszer-, vas* áruüzlet volt. A ház és odás lakás,a, italmérési és az összes yiségeken és ágakon kivül •mezőgazda* ,ktár is van. felvilágositás Békéscsabán a 7-ik szám Békéscsaba;1920 május 30 Egész iv:a ?élévre — Megyedévre így hónapra — 120 — korona — 60 korona — 30— korona — 10'— korona. fira B 5Q IC Vasárnap Megjelenik hetenként kétszer: Csütörtökön és vasárnap reggel POLITIKAI LáJP XLVII. évfolyam, 44. szám szerkesztőség 6a kiadóhivatal : II. kerület, Ferenc József tér (Búzapiaci 20. s* Megyei telefon: 7. szám. A hirdetési díjak helyben, mindenkor készpénzzel fizetendők. — A „Nyilt-tér" rovatban egy sor közlési dija : 20'— K Kéziratok nem adatnak vissza. I Teátrális beállításnak nevezte egy képviselő, volt hadügyminiszter és miniszterelnök, a nemzetgyűlésnek azt az ülését, amlben Teleky Pál és Apponyi Albert beszámoltak a békedelegáció működéséről és azokról a súlyos okokról, melyek a béke aláírására kényszerítenek bennünket. Ha Friedrich István teátrumnak, színháznak nevezte volna azt a konferenciát, ahol nagymumú és nagytudású államférfiak sokszor elvakultan, sokszor meg kénytelenkelletlen nagyképű komolysággal másfél év óta izzadnak egy olyan tákolmány felépítésén, mely már az első napokban alapjában , a wilsoni elvekben összeomlott, úgy mindannyian igazat adtunk volna neki. Mert ez valóban színház, ahol a hírneves színézek jobb ügyhöz méltó buzgalommal erőlködnek: a csapnivalóan rossz darab megmentésén. De színházi beállításnak nevezni azt a tragikusan fenséges pillanatot, mikor a magyarságnak ma legnagyobb élő fia kifűti, hogy ha fenn akarjuk tartani nemzetünket, úgy a körülmények mérlegelése után nem marad más hátra, mint legyűrve a felháborodó érzületet, aláírni ezt a meggyalázó békét — ez a kijelentés méltán váltotta ki az általános felzúdulást. Mit akar a képviselő úr ? Annyi hazárdjáték után oda akarja dobni a játékba még a meglévőt is, ami egyedüli alapjául szolgálhat a megújhodásnak, az újjáépítésnek ? El bírná viselni a felelőséget azért, hogy még a mostani csonka országra is rázúduljon az ellenséges megszállás és még jobban megnyomorítsanak bennünket ? Éppen most, amikor drágábbnak kell lennie minden csepp magyar vérnek, mint valaha, mert hiszen nem sok van belőle, — most akarja a végső magyar erőket az egyelőre kilátástalan harcban a fegyverek elé vinni? Hiszen ő is nagyon jól tudja, ma nem vezethet célhoz. Akkor miért ? Csupán, hogy megmutassuk, hogy a virtus még nem veszett ki belőlünk ? Nem, képviselő úr ! A virtus, az igazi hazafiúi erény, nemcsak a mámoros fellángolásban áll, de a józan mérlegelésben, a tépelődő, maga-magával vivódó megfontolásban is. Kossuth Lajos gyújtó szavával nemzeti ellenállásra ajzotta fel a magyarságot és a jövő, sőt talán éppen most a jelenünk, a legragyogóbb igazságot szolgáltatja neki. De egy évre rá Görgey Arthur épp olyan bátorságról és épp olyan honszeretetről tesz tanúságot, amikor Világosnál, inkább magára véve a hazaárulás rettenetes vádját, lerakatja a hasztalanul magyarpusztító fegyvereket. A jövő igenis igazat szolgáltatott neki. A gyászos emlékű Világosból fakadt ki hatvanhét s a kiegyezés után gyönyörű fellendülésünk. A tévesen itélő nemzet a napokban rótta le kegyeletteljes háláját a tábornok emléke iránt. Nemcsak a lelkesedés szükséges, de az önfegyelmezés is. A nép vezetőinél talán az utóbbi még inkább. Ha vannak a magyarság történetében szomorú állomások, úgy azokat legtöbbször a mi közismert hevesvérűségünk idézte elő. A béke aláírása nem jelenti a lemondást, hanem a pillanatnyilag változhatatlanba való beletörődést. Ha nem is mondtuk volna meg a napnál világosabban jegyzékünkben, ellenségeink úgy is tudnák. Videaut conzue& 1 — intették óva a rómaiak vezetőiket. Vigyázzanak a képviselő urak, hogy cselekedeteikből — akaratlanul , bár — kár ne háromoljon erre a balsorstól tépett nemzetre ! Józanságot, megfontolást, komoly elmélyülést követelünk. A hazárdjátékokból elég volt! Tülekednek a jelöltek. Nagy Lajos is kisgazda már. Békésen két kisgazdajelölt van. A sok csabai jelölt közül az egyik már érdekes átalakuláson ment át Naggy Lajos, »a csabai Friedrich párt" jelöltje, minthogy az elvekhez nem talált magának pártot, hát a pártjához fogott magának elveket. A pap jelölt értesítette híveit, hogy meggondolta a dolgot és támogatja a kisgazdapárt programmját, melyet a mult héten még alaposan lehordott Hogy ez az értesítés egyúttal azt is jelents e, hogy belép az Országos Kisgazda Pártba, egyelőre még nem lehet megállapítani. De különben is lényegtelen, tekintettel arra, hogy Nagy Lajosnak nem kell a csabai képviselőségtől tartania. A tulajdonképeni küzdelem a kisgazdák két jelöltje, dr. Balla Aladár és dr. Pollner Ödön közt fog lefolyni. A jelöltek eddigi névsorában is ez a két férfiú az egyedüli, aki méltán képviselhetné városunkat Pollner helyzetét megkönnyíti és elősegíti az a körülmény, hogy Csaba szülötte és hogy igen sok polgárhoz rokoni kötelékek, vagy régi ismeretség fűzi Amellett maga is gazdaember, aki a helyi gazdatársadalommal már az érdekközösség folytán is szoros összeköttetésben állott Széleskörben ismert egyénisége, puritánsága, nagy jogi és közgazdasági tudása pedig egyenesen hivatottá teszi arra, hogy bejusson a közgazdákban és jogászokban szűkölködő parlamentbe Figyelemreméltó tevékenységet fejt ki a nőjelöltnek, Rosenberg Augusztának pártja és jóllehet az okosfejű és szépszavú tanárasszonynak nem sok kilátása lehet a mandátumra A nők közéleti szereplése nálunk sokkal rövidebb keletű, semhogy a férfiválasztók nagy tömege, sőt maguk a nők is, a régi előítélettel mentesíteni tudnák magukat. Az ő politikai kortesútjának és esetleges fellépésének különben sem a képviselőség lehet az igazi célja, mint inkább annak a megmutatása, hogy a magyar nők egy része úgy a politikai vezetésre, mint a politikai jogok gyakorlására érettnek bizonyul. Részünkről valószínűnek tartjuk, hogy a Rosenberg Auguszta köré csoportosuló mozgalom nem jut el a jelölésig, vagy ha el is jut, sagy megfelelő pillanatban Pollnerhez fog csatlakozni, mint akit igen sokan támogatnak olyanok aat is, akiknek felfogásuk nem egyezik teljesen a kisgazda programmal. A lapunkban már érintett békési kisgazda káoszból két jelölt jegecesedett ki Az egyik Faragó László főgimnáziumi tanár, akit egyúttal a központ is támogat, a másik Kolozsi Endre mezőberényi főjegyző Faragónak tekintélyes pártja van Békésen, de egyeseket maga ellen hangolt egyik elkövetett taktikai hibája, ugy hogy ezek egyöntetűen Kolozsit támogatják Hozzávéve ehhez azt, hogy a mezőberényiek valószinüleg mind közkedveltségnek főjegyzőjüket fogják támogatni, könnyen örvendő megeshetik Kolozsi győzelme a pártokra szakadó békésiekkel szemben. Nincs építkezés. Mibe kerül egy emeletes ház? Békéscsaba városa határozottan szerencsétlen csillagzat alatt született Amióta várossá alakult, a fejlődés terén a szó szoros értelmében semmit sem mutathat fel. Igaz viszont az is, hogy a várossá történt alakulása a háború alatt ment végbe, amikor a fejlődési folyamat úgyszólván minden vonalon szünetelt. A háborút követő kommunizmus és a román megszállás még éppen beláthatatlan időre elvetették az építkezéseket. A béke boldog idejében ha nem is nagy számban, de évről évre történtek Békéscsabán építkezések és ilyenkor májusban serényen folytak az építkezési munkálatok. Ma azonban még a kisebb nagyobb átalakítás és renoválás is kevesebb, mint az épületek erős leromlottsága után várható lett volna. Szomorú dolog ez, azonban az építőipar fellendülését egyelőre alig lehet remélni Két okból lehetetlen ma építkezni Egyrészt legfontosabb építőanyagokban nagy a hiány, vagy a legnagyobb nehézségekbe ütközik rettenetes áron beszerezni a szükséges árukat. Pl. épületfához egyáltalán nem juthatunk mert ezt kizárólag a megszállók birtokában levő ország részekből exportálják; ára a békeárnak 60-80-szorosa Ugyanígy vagyunk a vassal is. A téglagyárak nem termelhetnek mert nincsen szén. Meszet is emiatt lehet oly nehezen és magas áron vásárolni A másik ok : a financiális, illetve valutáris kérdés A drága anyag és a — mostani nehéz megélhetési viszonyokhoz mért, a múlthoz viszonyítva azonban nagy differenciával bíró — magas munkabérek, valamint munkások teljesítőképességének csökkenése mell alett az építmény ára oly magasra szökik, hogy az abba fektetett tőke nem találja meg a jövedelmezőségi lehetőséget Az építkezések fellendülésének, jobbanmondva megindulásának az építőanyagok behozatalával együtt valutáris helyzetünk alapos megjavulása képezi előretételét. Egy emeletes ház építése ma 40-szer annyiba kerül, mint békében és így, hogy a befektetett tőke megfelelő kamatot hozzon, oly magasak lennének a lakbérek hogy azt lehetetlen volna megfizetni Békében egy emeletes bérház 100 ezer koronába került, ma ennek minimum harmincöt negyvenszeresére rúgnának a költségek, tehát körülbelül 3 millió koronáról lehet szó, — hangsúlyoznom kell azonban: — minimális számítással! Egy nagy 6-os MÁV gyártmányú cséplőgarnitúra zsákon kívül minden felszereléssel eladó. — Érdeklődni lehet Braun Vilmosnál Eleken 1—2