Békésmegyei Közlöny, 1920. január-december (47. évfolyam, 2-104. szám)
1920-07-15 / 57. szám
42 larnscimss a gpíai lérháibaa. iit mondott a csabai főkapitány? bünperi rendőrs lai kir hogy alalkozhat adatai bírt lint lapunk legutóbbi számában mggemlitettük,K. Hazay-Sternschass János főtőj^s orvosa az előzetes vizsgálatot # csabai lefolytatta és áttette az ügy#a gyugyészséghez Ugyanakkor kifejtettük, joggal érdemlegesen csak alykor fogik, ha ennek a vizsgálatnak hiteles okunkban lesznek. Ezzel szemben az „Orosházi Más Újság" folyóiralaké óta „hitelt érdemlőj adatok alapján hosszant foglalkozik az üggy$ Mindehhez nincsen egy s szavunk se, mert bizonyára egyedül az illetővknak kell éreznie a jogi felelősség rendkívüli horderejét, másrészt egyedül ő hivatott annak a megállapításra, mennyiben hitelt érdemlő, avagy nem ;$ok az melyeknek birtokába jutott ifEllenben adatok, igenis rendkívül érdekessé teszi szkunkra ezt a hosszabb cikket annak egy passfusa amely .Mit mond a csabai főkapitány" seimmel a következőket közli: „A gyilkosságokra vontkozó vádak egyébként ma már többbek mitf vádak , megállapitáa s aki nem hisz neteink trigyben a csabai rendőrfőkapitánynak aki Videszky Kálmánnak csabai „Kőrösvidék^ciiml lap papfőszerkesztő jének kijelentette, hogy Sternschuss előtte is könnyek között ismeri be a kétrendbeli gyilkosságban való részt így az Orosházi számában. Már most fűzzük : Munkatársul, rendőrségen, egy alj&k igét" :Kis Újság julius 11 iki is ehhez a következőket ibb izben benn járt a mai közvetlen Sternmeg kell várni a zlések tehetőken az orosházi újságnak a birtokába schussnak Gyulára való fát kisérése után magánál a rendőrség vezetőjétél is ahol és akitől semmi érdemleges felvihszositást nem kaphatott. A főkapitány úr akkor egyy helyesen és érthetően úgy nyilatkozott, hogy az ügy átkerült a gyulai ügyészséghez és e vádtanács határozatát, mígnál furcsábbnak találjuk a cikkét. Egy ilyesmi fontos ; juthatott volna hivatalos szájal, egy másik lapnak a szerkesztője akkor, amikor ugyanez az alak a mi számunkra néma rrtijadt ? Nem tüntethetnek fel jbennünket ugy alídolog olvasóink és a nyilvánosig előtt, minthlgyha hallgatni akarnánk a sfügyről ? Nos hát, így nem ugy van, bizony más a rendőrségen látogatásaink és utánjárásunk. De nekünk a pozitív adatok mert enélkül ilye erejű ügylen félig-meddig lelkiis egy betüt sem írhat Várjijc ebben a kérdésben a őrkapitányság nyilatkozatátok kellenek, nagy hord retes ember Ibai rend Harty-Sternschuss Jánost a vizsgittal járó izgalmai annyira megviselték, hogy tweget jelentett Is Kórházban való elhelyezése kérte. Az ügyészség a kérelemnek helyt adott kiáltás, amelyet meg kell hallani. Kérő, panaszos feljajdulást hallunk. Olyan, mintha dermesztő sikolyként a szívünkbe süvítene. A hadirokkantak kérnek, a háború nyomorultjai Néma, hangtalan, örökké vádló árnyai egy tajtékzó világőrületnek. Mintha egész, hosszú évezredes kulturánkra, az emberi haladásban való hitünkre, sorvasztó lehellet kábító pörölyzuhanás gyanánt hatna a látása ezeknek a szerencsétleneknek, akiket idáig juttatott az emberi butaság és két konkurrens vállalatnak, az angolnak és a németnek egymás ellen indított kíméletlen harca És még valami ami ebben a megvilágításban szánalmas eltorzulást szenved Az emberi ész az értelem. Mert ennek a végtelent s az örökkévalót kisértő emberi észnek köszönhetjük a tudomány vívmányait, a technika kápráztató csodáit melyet ugyanaz az ember beállított a maga állati primitív ösztöneinek szolgálatába Puskagolyó ágyú, srapnell, gáz, amelyen tudós fők álmatlan éjszakákon át koptatták agysejtjeiket mint a Goethe bűvészinasától életre keltett seprű jöttek és végig száguldottak rajtunk működésbe Az eredmény: gyászba borult házak, hadiözvegyek és hadiárvák, az utcán tétován, reszketegen tipegő emberi roncsok, a hadirokkantak És miután így tönkretettük őket, most nem akarunk tudni róluk. A bűnös lelkiismeretet vagy a vezeklés, vagy csak a feledés nyugtatja meg fia:KfiK«EG*Eí KÖZLÖN1 Ezek az emberek nyomorognak, irgalmatlanul éheznek 1918 óta a forradalmak dühöngenek s a forradalmak zsivajában nem hallani az ő megtorpant, elhaló hangjukat Vannak olyan hadirokkantak, hadiözvegyek, árvák, akik illetékeiket 1918 novembere óta nem kapták meg. Vannak, akik minden kis pénzüket összeteszik, felutaznak Pestre utánanézni járulékaiknak és ott azzal küldik el őket várjanak türelemmel, majd a posta meghozza a pénzt. De ha ezeknek a csendes embereknek a türelme kifogyhatatlan is, az élet ridegen és pontosan követeli a magáét. Követsége vagyunk az éhezőknek - mondja a rokkantak felhívása „A mi számunkra nincs többé aratás a mi karjaink ernyedten hullanak ölünkbe és mindennapi kenyerünk a gond. Mentsetek meg minket! Adjatok nekünk is annak a földnek áldásiból, amelyért a mi velünk hullott. Megfizetjük De tőlünk ne kár,ezek piaci árat Számadástokban nyomoruságunkkal és tehetetlenségünkkel számoljatok. Alamizsnafilléreinkből nem tudunk három, vagy ötszáz koronát adni egy mázsa búzáért Adjatok nekünk százért, vagy ahogy msitányosnak gondoljátok Adjatok a munkaképtelen rokkantaknak, a támasz nélkül maradt özvegyeknek és az éhező árváknak ! Ezzel a felhívással fordulnak a gazdákhoz és földbirtokosokhoz. De mi megtoldjuk ezt a felhívást. Nem elegendő, hogy itt egy társadalmi osztály, ha mindjárt a legtehetősebb is, lerójja kötelességét Elsősorban az államnak kell intézményesen megfelelő módon és megfelelő mértékben gondoskodni róluk. Erre nem lehet mondani, hogy nem bírja a költségvetésünk Erre kell pénznek lenni Addig, amíg csak egy embernek is megvan a falat kenyere, kell, hogy belőle ezeknek a szerencsétleneknek juttasson És addig is, amíg ez megtörténik, az egész társadalomnak össze kell fogni támogatásukra. A csabai rokkantaknak egy csekély összeg már gyűlt össze társadalmi úton. De ez a pénz nagyon kevés ahhoz, hogy a teljesen rokkanttá vált és munkaképtelen tagjainak a közeidő télre szükséges faanyag egy részét legalább beszerezhessék Nos hát adni kell! Senki sem kérhet jogosabban, önérzetesebben náluk. S az ő kiáltásuk olyan, amelyet mindenkinek meg kell hallani A rokkantak egyesülete legközelebb gyűjtőiveket fog kibocsájtani. Adományokat elfogad és továbbit szerkesztőségünk is Békéscsaba 1920 julius 15 Csütörtöki levél. Nyaralás. Valamikor nem is olyan régen, ilyenkor julius közepe táján, a kánikula beköszöntésével elcsöndesedtek Békéscsaba utcái; a vezetőemberek, a tehetősebbek elmentek megszokott nyaralási helyeikre, részben azért, hogy a nagy munkában elfáradt szervezetüket kipihentessék és új erőt gyűjtsenek a jövő küzdelmeire részben azért hogy feleslegessé vált sok pénzüket idegenben költsék el Akadtak azonban olyanok is, akik évről évre csak azért mentek el, hogy egy pár hétre lerázzák magukról a házasélet súlyos rabláncait és ez idő alatt úgy éltek, mint valamikor régen . . . A kánikula az idén valamivel hamarabb köszöntött ránk mint más években. A nap az elmúlt héten bőven ontotta sugarait. Perzselő tűz volt a hatása. Leolvasztott rólunk mindent Ebben a kánikulai melegben aktuálissá vált a nyaralás kérdése. A kávéházakban hivatalokban, gyárakban, műhelyekben, zsúrokon, piacon mindenütt csak a nyaralás problémájával foglalkoztak Mindenki ceruzával a kezében a „Békésmegyei Közlöny" fehérfoltos lapján számot szám alá írt, de mire a végére értek és az összeadás egyszerű műveletét is elvégezték, mindenkinek az arca egy nagy kérdőjellé alakult át. Ilyen átváltozott arccal — természetesen — csaknem mindenki itthon maradt És most ezek a kérdőjelek Békéscsabán nyaralnak. A hivatalnokosztály már a kora reggeli órákban gyülekezik Fiume előtt — nem a tengerparton — és megállapítják az egész napi programmot. Kiránduló helyek hiányában berándulnak — nem a karszalonba — a kávéházba és megkezdik Piatnik lapjaival az ördögimádás nemes versenyét Mikor a nagytemplom érdemekben megedződött órája elüti a tizenkettőt, akkor hazamennek — ebédelni. Étkezés után következik az üditő alvás, mely után folytatódik a dében megszakított nemes verseny, a késő esti órákig. És ez igy megy nap nap után — a ki nap 20 ik napjáig. Teljes ellentétben osztják be nyaralásukat az asszonyok. Itt nem lehet a kora reggeli órákról beszélni, mert őnagyságáék még ekkor Morpheus isteni karjai között pihennek. A nap mii* nagyon magasan áll, amikor elhagyják az álmok boldog tanyáját. A délelőtt elszalad a toalett, kérdés megoldásával Délután hajfodrászat, marit • körözés. Istenem ! Olyan gyorsan röpül az idő, hogy mikor kijönnek Török szépitő-intézetéből akkor már este van De Éva dicső leányai nem esnek kétségbe arra a gondolatra hogy az egész nap eltelt — semmivel Nem ! Mert őnáluk az élet — este kezdődik. Kilenc óra után amikor katonáék már elfújták a takarodót, megkezdődik vándorlás a tengerpart, illetve a Körös part falé. Szegény csabai Körös! Nem tudja elképzelni, mivel érdemelte meg a gyöngédebb nem ily nagyfokú ragaszkodását Festői látványt nyújt: szép holdas estén Éva leányainak a vizben való ugrándozása. A Körös ugy tűnik elő mint valami mesebeli tündértó a benne ugrándozó hölgyek meg mintha sellőkké változtak volna, akik egy utolsó ölelésre csalogatják a földönjáró férfiakat Sokkal egyszerűbb a munkásság nyaralása. Nem tudom bizonyosan, Marx vagy tanai szerint nyolc órát pihennek, nyolc Engete szórakoznak és végül nyolc órát alszanak. órát Az érettségizett ifjak akiknek jelenleg nincs kedvök fölvétetni magukat az egyetemre, szintén nyaralnak. Az egész napot kint töltik Széchenyi liget árnyas fái alatt és nemes versengés folyik közöttük abból a szempontból, hogy mielőbb elfelejtsék azt, amit csaknem egy évtizeden keresztül tanultak, hogy annak idején teljesen felkészülve vonuljanak be a magas tudomány csarnokaiba Nyaral a kereskedővilág is. Az egész napot azzal töltik el, hogy a külvilágtól van, lefüggönyözött hűs szobában visszavonulolvasgatják jól megérdemelt keresetüket és olvasás után szomorúan gondolnak azokra a gyönyörű napokra, amikor a konjunktúra beszegődött hozzájuk és fejős tehén módjára áll rendelkezésükre A gazdák nem nyaralnak Részben azért mert a megélhetés gondjai súlyosan nehezednek vállaikra, részben pedig azért, mert ők olyanok, mint a jó katonák, akiknek a legnagyobb veszély idején is a helyükön kell maradni. Ők most is dolgoznak és nehéz munkájuk közepett is folyton a közre gondolnak Gondolataik leginkább arra irányulnak, hogy miként lehetne sl búzát 100 koronás árban forgalomba hozni, hogy így mindenki hozzájuthasson a szükséges kenyérhez Egyedül az újságíró az aki sohasem nyaral, mert - hivatásánál fogva — víziszonyban szenved. Szemlélő. Hová kerülnek a magyar bútorok ? Egyik fontos házassági akadály a bútordrágaság. A bútordrágaság hihetetlen arányokat öltött A legegyszerűbb hálószoba bútor ma húszezer korona, jobb fajtáért 80-100 ezer koronát elkérnek, míg stílusos, szép hálószoba berendezés ára megüti a negyedmilliót. Ilyen körülmények között, eltekintve a folyton súlyosbodó megélhetési viszonyoktól, érthető, hogy a házasságtól mindinkább visszariadnak az emberek Hiszen még azok is akiknek megvolna hozzá a pénzük, inkább lemondanak a bútorvásárlásról, minthogy sajnálnak annyi pénzt beleölni és valutánk javulásával az árak olcsóbbodására várnak. Annál inkább rávetették magukat bútoriparunkra az antant államok, amelyek pénzük előnyös helyzete folytán potom áron vásárolhatják össze a magyar bútorokat például ami Magyarországon Az a -berendezés százezer korona, francia frankban fizetve mindössze hétezer frank, ami még mindig jelentékenyen olcsóbb az ottani áraknál. Minthogy a bútoreladás belföldön a rendkívüli árak miatt pang, körülbelül két három