Békésmegyei Közlöny, 1920. január-december (47. évfolyam, 2-104. szám)

1920-07-15 / 57. szám

4­2 larnscimss a gpíai lérháibaa. iit mondott a csabai főkapitány? bünperi rendőrs lai kir hogy a­lalkozhat adatai bírt lint lapunk legutóbbi számában mggemli­tettük,­K­. Hazay-Sternschass János főtőj^s orvos­a az előzetes vizsgálatot # csabai lefolytatta és áttette az ügy#a gyu­gyészséghez Ugyanakkor kifejtettük, j­oggal érdemlegesen csak alykor fog­ik, ha ennek a vizsgálatnak hiteles okunkban lesznek. Ezzel szemben az „Orosházi M­ás Újság" folyó­ira­­laké óta „hitelt érdemlőj adatok alap­ján hosszant foglalkozik az üggy$ Mindehhez nincsen egy s szavunk se, mert bizonyára egye­dül az illetővknak kell éreznie a­ jogi felelős­ség rendkívüli horderejét, másrészt egyedül ő hivatott annak­ a megállapításra, mennyiben hitelt érdemlő, avagy nem ;$ok az melyeknek birtokába jutott ifEllenben adatok, igenis rendkívül érdekessé teszi szkunkra ezt a hos­­szabb cikket annak egy passfusa amely .Mit mond a csabai főkapitány" seimmel a követ­kezőket közli: „A gyilkosságokra vontkozó vádak egyéb­ként ma már többbek mitf vádak , megállapitáa s aki nem hisz neteink trigyben a csabai rend­őrfőkapitánynak aki Videszky Kálmánnak csabai „Kőrösvidék^ciiml lap papfőszerkesztő­­ jének kijelentette, hogy Sternschuss előtte is könnyek között ismeri be a kétrendbeli gyil­kosságban való részt így az Orosházi számában. Már most fűzzük : Munkatársul, rendőrségen, egy alj&k igét" :K­is Újság julius 11 iki is ehhez a következőket ibb izben benn járt a mai közvetlen Stern­meg kell várni a zlések tehetők­en az­ orosházi újság­nak a birtokába schussnak Gyulára v­aló fát kisérése után magá­nál a rendőrség ve­zetőjétél is ahol és akitől semmi érdemleges felvihszositást nem kaphatott. A főkapitány úr ak­kor egyy helyesen és érthe­tően úgy nyilatkozott, hogy­ az ügy átkerült a gyulai ügyészséghez és e­ vádtanács határozatát, míg­nál furcsábbnak­ találjuk a­ cikkét. Egy ilyesmi fontos ; juthatott volna hivatalos szájal, egy másik lap­nak a szerkesztője akkor, amikor ugyanez az alak a mi számunkra néma rrtijadt ? Nem tün­tethetne­k fel jbennünket ugy alídolog olvasóink és a nyilvánosig előtt, minth­­lgyha hallgatni akarnánk a sfügyről ? Nos hát, így nem ugy van, bizony más a rendőrségen látogatásaink és utánjárásunk. De nekünk a­ pozitív adatok mert enélkül ilye erejű ügylen félig-meddig lelkiis egy betüt sem írhat Várjijc ebben a kérdésben a őrkapitányság nyilatkozatát­ok kellenek, nagy hord retes ember Ibai rend Harty-Sternschuss Jánost a vizsgi­­ttal járó izgalmai annyira megviselték, hogy tweget je­lentett Is Kórházban való elhelyezése kérte. Az ügyészség a kérelemnek helyt adott kiáltás, amelyet meg kell hallani. Kérő, panaszos feljajdulást hallunk. Olyan, mintha dermesztő sikolyként a szívünkbe süví­tene. A hadirokkantak kérnek, a háború nyo­m­orultjai Néma, hangtalan, örökké vádló ár­nyai egy tajtékzó világőrületnek. Mintha egész, hosszú évezredes kulturánkra, az emberi hala­dásban való hitünkre, sorvasztó lehellet kábító pörölyzuhanás gyanánt hatna a látása ezeknek a szerencsétleneknek, akiket idáig juttatott az emberi butaság és két konkurrens vállalatnak, az angolnak és a németnek egymás ellen indí­tott kíméletlen harca És még valami ami eb­ben a megvilágításban szánalmas eltorzulást szenved Az emberi ész az értelem. Mert ennek a végtelent s az örökkévalót kisértő emberi észnek köszönhetjük a tudomány vívmányait, a technika kápráztató csodáit melyet ugyanaz az ember beállított a maga állati primitív ösz­­töneinek szolgálatába Puskagolyó ágyú, srap­nell, gáz, amelyen tudós fők álmatlan éjszaká­kon át koptatták agysejtjeiket mint a Goethe bűvészinasától életre keltett seprű jöttek és végig száguldottak rajtunk működésbe Az ered­m­ény: gyászba borult házak, hadiözvegyek és hadiárvák, az utcán tétován, reszketegen tipegő emberi roncsok, a hadirokkantak És miután így tönkretettük őket, most nem akarunk tudni róluk. A bűnös lelkiismeretet vagy a vezeklés, vagy csak a feledés nyugtatja meg fia:KfiK«EG*Eí KÖZLÖN1 Ezek az emberek nyomorognak, irgalmat­lanul éheznek 1918 óta a forradalmak dühö­n­genek s a forradalmak zsivajában nem hallani az ő megtorpant, elhaló hangjukat Vannak olyan hadirokkantak, hadiözvegyek, árvák, akik illetékeiket 1918 novembere óta nem kapták meg. Vannak, akik minden kis pén­züket összeteszik, felutaznak Pestre utánanézni járulékaiknak és ott azzal küldik el őket várja­nak türelemmel, majd a posta meghozza a pénzt. De ha ezeknek a csendes embereknek a türelme kifogyhatatlan is, az élet ridegen és pontosan követeli a magáét. Követsége vagyunk az éhezőknek - mondja a rokkantak felhívása „A mi számunkra nincs többé aratás a mi karjaink ernyedten hullanak ölünkbe és minden­napi kenyerünk a gond. Mentsetek meg minket! Adjatok nekünk is annak a földnek áldási­ból, amelyért a mi velünk hullott. Megfizetjük De tőlünk ne kár,ezek piaci árat Számadástokban nyom­oruságunkkal és tehe­tetlenségünkkel számoljatok. Alamizsnafilléreinkből nem tudunk három, vagy ötszáz koronát adni egy mázsa búzáért Adjatok nekünk százért, vagy ahogy msitány­o­s­nak gondoljátok Adjatok a munkaképtelen rokkantaknak, a támasz nélkül maradt özvegyeknek és az éhező árváknak ! Ezzel a felhívással fordulnak a gazdákhoz és földbirtokosokhoz. De mi megtoldjuk ezt a felhívást. Nem elegendő, hogy itt egy társadalmi osztály, ha mindjárt a legtehetősebb is, lerójja kötelességét Elsősorban az állam­nak kell intéz­ményesen megfelelő módon és megfelelő mér­tékben gondoskodni róluk. Erre nem lehet mon­dani, hogy nem bírja a költségvetésünk Erre kell pénznek lenni Addig, amíg csak egy em­bernek is meg­van a falat kenyere, kell, hogy belőle ezeknek a szerencsétleneknek juttasson És addig is, amíg ez megtörténik, az egész társadalomnak össze kell fogni támogatásukra. A csabai rokkantaknak egy csekély összeg már gyűlt össze társadalmi úton. De ez a pénz nagyon kevés ahhoz, hogy a teljesen rokkanttá vált és munkaképtelen tagjainak a közeidő télre szükséges faanyag egy részét legalább beszerez­hessék Nos hát adni kell! Senki sem kérhet jo­gosabban, önérzetesebben náluk. S az ő kiáltá­suk olyan, amelyet mindenkinek meg kell hallani A rokkantak egyesülete legközelebb gyűjtő­iveket fog kibocsájtani. Adományokat elfogad és továbbit szerkesztőségünk is Békéscsaba 1920 julius 15 Csütörtöki levél. Nyaralás. Valamikor nem is olyan régen, ilyenkor julius közepe táján, a kánikula beköszöntésével elcsöndesedtek Békéscsaba utcái; a vezetőem­berek, a tehetősebbek elmentek megszokott nya­ralási helyeikre, részben azért, hogy a nagy munkában elfáradt szervezetüket kipihentessék és új erőt gyűjtsenek a jövő küzdelmeire rész­ben azért hogy feleslegessé vált sok pénzüket idegenben költsék el Akadtak azonban olyanok is, akik évről évre csak azért mentek el, hogy egy pár hétre lerázzák magukról a házasélet sú­lyos rabláncait és ez idő alatt úgy éltek, mint valamikor régen . . . A kánikula az idén valamivel hamarabb kö­szöntött ránk mint más években. A nap az el­múlt héten bőven ontotta sugarait. Perzselő tűz volt a hatása. Leolvasztott rólunk mindent Eb­ben a kánikulai melegben aktuálissá vált a nya­ralás kérdése. A kávéházakban hivatalokban, gyárakban, műhelyekben, zsúrokon, piacon mindenütt csak a nyaralás problémájával foglal­koztak Mindenki ceruzával a kezében a „Békés­megyei Közlöny" fehérfoltos lapján számot szám alá írt, de mire a végére értek és az összeadás egyszerű műveletét is elvégezték, mindenkinek az arca egy nagy kérdőjellé alakult át. Ilyen át­változott arccal — természetesen — csaknem mindenki itthon maradt És most ezek a kérdő­jelek Békéscsabán nyaralnak. A hivatalnokosztály már a kora reggeli órák­ban gyülekezik Fiume előtt — nem a tenger­parton — és megállapítják az egész napi prog­rammot. Kiránduló helyek hiányában berándul­nak — nem a karszalonba — a kávéházba és megkezdik Piatnik lapjaival az ördögimádás ne­mes versenyét Mikor a nagytemplom érdemek­ben megedződött órája elüti a tizenkettőt, akkor hazamennek — ebédelni. Étkezés után követke­zik az üditő alvás, mely után folytatódik a dé­­ben megszakított nemes verseny, a késő esti órákig. És ez igy megy nap nap után — a ki nap 20 ik napjáig. Teljes ellentétben osztják be nyaralásukat az asszonyok. Itt nem lehet a kora reggeli órákról beszélni, mert őnagyságáék még ekkor Mor­­pheus isteni karjai között pihennek. A nap mii* nagyon magasan áll, amikor elhagyják az álmok boldog tanyáját. A délelőtt elszalad a toalett, kérdés megoldásával Délután hajfodrászat, marit • körözés. Istenem ! Olyan gyorsan röpül az idő, hogy mikor kijönnek Török szépitő-intézetéből akkor már este van De Éva dicső leányai nem esnek kétségbe arra a gondolatra hogy az egész nap eltelt — semmivel Nem ! Mert őnáluk az élet — este kezdődik. Kilenc óra után amikor katonáék már elfújták a takarodót, megkezdődik vándorlás a tengerpart, illetve a Körös part falé. Szegény csabai Körös! Nem tudja elképzelni, mivel érdemelte meg a gyöngédebb nem­­ ily nagyfokú ragaszkodását Festői látványt nyújt: szép holdas estén Éva leányainak a vizben való ugrándozása. A Körös ugy tűnik elő mint va­lami mesebeli tündértó a benne ugrándozó höl­gyek meg mintha sellőkké változtak volna, akik egy utolsó ölelésre csalogatják a földönjáró fér­fiakat Sokkal egyszerűbb a munkásság nyaralása. Nem tudom bizonyosan, Marx vagy tanai szerint nyolc órát pihennek, nyolc Engete szórakoznak és végül nyolc órát alszanak. órát Az érettségizett ifjak akiknek jelenleg nincs kedvök fölvétetni magukat az egyetemre, szin­tén nyaralnak. Az egész napot kint töltik Széchenyi liget árnyas fái alatt és nemes ver­­­sengés folyik közöttük abból a szempontból, hogy mielőbb elfelejtsék azt, amit csaknem egy évtizeden keresztül tanultak, hogy annak idején teljesen felkészülve vonuljanak be a magas tu­domány csarnokaiba Nyaral a kereskedővilág is. Az egész napot azzal töltik el, hogy a külvilágtól van, lefüggönyözött hűs szobában visszavonul­olvasgatják jól megérdemelt keresetüket és olvasás után szomorúan gondolnak azokra a gyönyörű na­pokra, amikor a konjunktúra beszegődött hoz­­zájuk és fejős tehén módjára áll rendelkezé­sükre A gazdák nem nyaralnak Részben azért mert a megélhetés gondjai súlyosan nehezednek vállaikra, részben pedig azért, mert ők olyanok, mint a jó katonák, akiknek a legnagyobb ve­szély idején is a helyükön kell maradni. Ők most is dolgoznak és nehéz munkájuk közepett is folyton a közre gondolnak Gondolataik leg­inkább arra irányulnak, hogy miként lehetne sl búzát 100 koronás árban forgalomba hozni, hogy így mindenki hozzájuthasson a szükséges kenyérhez Egyedül az újságíró az aki sohasem nya­ral, mert - hivatásánál fogva — víziszonyban szenved. Szemlélő. Hová kerülnek a magyar bútorok ? Egyik fontos házassági akadály a bútordrágaság. A bútordrágaság hihetetlen arányokat öltött A legegyszerűbb hálószoba bútor ma húszezer korona, jobb fajtáért 80-100 ezer koronát el­kérnek, míg stílusos, szép hálószoba berendezés ára megüti a negyedmilliót. Ilyen körülmények között, eltekintve a folyton súlyosbodó megél­hetési viszonyoktól, érthető, hogy a házasság­tól mindinkább visszariadnak az emberek Hi­szen még azok is akiknek meg­volna hozzá a pénzük, inkább lemondanak a bútorvásárlásról, minthogy sajnálnak annyi pénzt beleölni és va­lutánk javulásával az árak olcsóbbodására várnak. Annál inkább rávetették magukat bútoripa­runkra az antant államok, amelyek pénzük elő­nyös helyzete folytán potom áron vásárolhatják össze a magyar bútorokat például ami Magyarországon Az a -berendezés százezer korona, francia frankban fizetve mindössze hétezer frank, ami még mindig jelentékenyen olcsóbb az ot­tani áraknál. Minthogy a bútoreladás belföldön a rend­kívüli árak miatt pang, körülbelül két három

Next