Békésmegyei Közlöny, 1920. január-december (47. évfolyam, 2-104. szám)
1920-08-01 / 62. szám
2 Testnevelés, mint nemzetvédelem. A borzalmas háború tanulságai és a súlyos béke kötelezettségei a testnevelésnek legfontosabb szempontját vetették felszinre és pedig: a nemzetvédelmet A nemzetvédelmi szempontnak előtérbe jutása, kiemelkedése kell, hogy jellemezze az uj kor testnevelési rendszerét, melynek következtében megszűnik a sport privát passzió, klubérdek, iskolai vagy társadalmi probléma jellege és annál inkább kidomborodik annak elsőrendű nemzeti jelentősége. Köztudomású, hogy a ránk erőszakolt békeszerződés értelmében elenyészően csekély katonaságot tarthatunk csupán a belső rend biztosítására , vájjon egy kívülről érkező betörés vagy felszabadító hadjárat esetén ki fogja jobban megállani helyét fegyverrel a kezében, a kávéházban elpuhult, lebujokban lelkileg, testileg elkorcsoszlott léha generáció vagy a rendszeres és észszerű testnevelés útján megedzett egészséges testű és lelkű, erős kezű fiatalság?! Ki tudja, nem lesz e majd hamarosan arra szükség hogy izmos karú, bátor fiaink is részt vegyenek meg csonkított hazánk jogainak kiküldésében s azok gondos megőrzésében ? ! Elsőrendű érdeke tehát az országnak egy egészséges, erős új generáció nevelése, mely képes legyen ezeréves jogainknak — ha kell fegyverrel is — érvényt szerezni! A kormány felismerve főleg az iskolán kívüli testnevelés fontosságát, a sportélet leghivatottabb tényezőivel hatalmas, mélyreható tervezetet készíttetett E szerint a testnevelés minden ágának általános meghonosítására és helyes irányban való intenzív fejlesztésére megyénként a n Vármegyei ifjúsági testnevelési bizottságok létesítését rendelte el Ezek a testneveléshez értő, szervező képességgel bíró sportbarátokból alakulnak a kormánybiztos főispán elnöklete alatt Ezek kezében van a központi irányítás és a megyénkinti tovább szervezés. A megyei bizottságok alakítják meg a városok, községek és szerves tanyakörzetek ifjúsági testnevelési bizottságát, melyek ismét a maguk hatáskörében megszervezik a saját városi, községi és tanyai ifjúsági testedző egyesületüket. Ezen ifjúsági testedző egyletek különösen három főirányban fejtenek ki működést, úgymint: 1. ismeretterjesztő 2 testnevelő és 3. vigalmi téren Természetesen egyletek megalakítása pénzbe fog kerülni, mert hiszen megfelelő sporttelep, vagy játéktér, valamint felszerelések nélkül mit sem kezdhetünk, ez pedig ma mind pénzbe kerül A társadalomnak tehát nem szabad visszariadnia kisebb nagyobb áldozatoktól. A saját és a haza érdekében kérjük tehát a társadalom minden rétegét, hogy akár önkéntes adományozás (vármegyeházára küldendő az összeg), akár gyűjtés útján (később meghatározandó időben) tőle telhetőleg támogassa ezen nemes akciót A testnevelés fent vázolt újjászervezése érdekében nemrég alakult Békés vármegye ifj. testnevelési bizottságának tagjai : Zilahi Kiss Jenő kormánybiztos főispán elnöklete alatt: dr. Zöldy János várm tiszti főorvos, Mikler Sándor tanfelügyelő, Bachó Gyula százados, fi. Tóth József főgimn tomatanár gimn. tanár, a GyAC titkára Hirmann József fő Reméljük, hogy ezen bizottság szivén fogja hordani Békésvármegye testnevelési ügyét s megoldja végre valahára sportéletünk régóta vajúdó nehéz problémáit A Turul Biztosító R. T. békésmegyei főügynöksége fix fizető is magas jitalk mellett keres minimum ugy helyben, mint egész Békésmegye valamint Arad megye és Bihar vármegye meg nem szállott területére. Akár személyesen, akár írásbeli ajánlatok Békéscsaba, Ferenc József tér 8. sz alá intézendők. Kartellen kivül ! Külön gyárbiztositási osztály 8 £ KÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba 1920 augusztus 1 . osztrák vagyondézsma. Az osztrák képviselőház két napi tárgyalás után törvényerőre emelte a nagy vagyonadóról szóló javaslatot. A vagyonadóval szemben az egész osztrák polgári sajtó a legélesebben szembe helyezkedett Hetek óta telve vannak a lapok az új adó romboló hatásáról szóló cikkekkel. Elmondják hogy az adójavaslatok tárgyalása és előkészítése a legnagyobb titokban, a nyilvánosság kizárásával, az érdekeltségek meghallgatása nélkül történt Annál kívánatosabbnak tartották volna az ipari és kereskedelmi érdekeltségek előzetes meghallgatását mert az osztrák nemzetgyűlésben nem sok a közgazdasági és pénzügyi szakember. Az osztrák lapok azzal vádolják a nemzetgyűlést hogy az adójavaslatok letárgyalásánál a gazdasági szempontok kizárásával pártpolitikai szempontoktól vezettette magát és csak a bekövetkezendő választásokra van tekintettel A bizottságban hosszas vita folyt annak a napnak a dátumszerű megállapításáról, amelyre vonatkozólag az adó alá eső vagyon állaga megállapítandó Az érdekeltségek 1919 július 30 át akarták ily napal a törvénybe felvenni azzal az indokolással, hogy akkor még az osztrák korona nem állott oly alacsonyan, mint ma A pénzügyi bizottság ezzel szemben 1920 junius 30 át állapította meg. Igen súlyos helyzetbe kerültek ez által azok a részvénytársaságok, amelyek a viszonyok következtében 1920 első felében alaptőkéjüket emelni voltak kénytelenek A javaslat szerint a vagyon összeszámításánál a közös háztartásban élő házastársak 30,000 koronán aluli vagyona adózatlan marad. Ez az összeg 50 000 koronára emelkedik ha a házastársak életkora 00 éven felül van További 15,000 koronával emelkedik az adó alá nem eső vagyon minden gyermek után. Az ipari vállalatok berendezése a vagyoni leltárban a beszerzési áron vétetik fel A városi házbirtok értéke annak hozadéka szerint állapíttatik meg A bécsi tőzsdén jegyzett értékpapírok értékét a pénzügyi államtitkár fogja megállapítani Különbséget tett a pénzügyi bizottság folyósítható és befektetett vagyon között, amikor kimondotta, hogy az adó járadékszerűen csak akkor fizethető, ha a vagyonnak legalább 40 °/p-a be van fektetve. A folyósítható vagyon adója három évi részletben fizetendő. Ha a vagyon több mint 40% a van befektetve, a kivetett összeg 20% a 3 éven fizetendő, a hátralévő 800 járadékszerűen belül törleszthető Részvénytársaságok sohasem fizethetik az adót járadékszerűen Ezek. ha készpénz készletük a kivetett adó befizetésére nem elég, vagy alaptőkéjüket kénytelenek felemelni, vagy az állam részére ingyen részvényeket kötelesek átadni Az 1518 i osztrák államkölcsön 97 koronás kurzuson a nostifikált hadikölcsönök pedig a kibocsájtási kurzuson felhasználhatók a vagyonadó fizetésénél és pedig államkölcsönnel az adónak egy negyedét, hadikölcsönnel pedig az adónak a felét szabad fizetni. Hadikölcsönnel azonban csak azok fizethetnek akik az adót nem járadék szerűen törlesztik A bécsi sajtó a törvényjavaslat kommentálásául elmondja, hogy a vagyonadó tönkreteszi a középosztályt A hivatalnok osztály ma csak úgy tud megélni ha ingóságait a piacra viszi Ha most az állam a kis emberek vagyonának egy részét elveszi, ezek az éhhalálnak vannak kitéve Kiszámítják, hogy egy ember, akinek 150 000 korona vagyona és 50 000 korona évi jövedelme van. vagyonának kamatát jövedelméhez adva, tehát körülbelül 51,000 korona áll évente rendelkezésére az új adó következtében évente 15 609 koronát, tehát jövedelmének 27 %-át kénytelen az államnak átengedni Párhuzamot vonnak a német vagyonadó és az osztrák vagyonadó között Az előbbit több mint egy hónapig tárgyalták, az utóbbit két napig Megállapítják, hogy Ausztriában a józan belátás fölött ma már csak elvakult jelszavak dominálnak * Az itt ismertetett osztrák vagyondézsma törvénnyel kapcsolatban megemlékezünk még arról a nagy parlamenti botrányról, mely Bécsben lejátszódott Az osztrák képviselőházban ugyanis tettleg inzultálták Friedmann képviselőt, akiről kitudódott, hogy a vagyonadó törvény miatt több pénzügyi vezető emberrel azzal a kéréssel fordult a Bécsben székelő ántánt jóvátételi bizottsághoz, akadályozza meg a törvény végrehajtását, minthogy az veszélyezteti az ántant pénzügyi érdekeit és kétségessé teszi azt, hogy Ausztria hadisarc kötelezettségének eleget tehessen. Az ántánt bizottság kijelentette, hogy nincs joga Ausztria belügyeibe beleavatkozni, de módot fog rá találni, hogy követeléseit biztosítsa. Friedmann képviselő ellen hazadrulás vádja miatt eljárást indítottak Ellentétek. Ellentétek forgószele ragadja embert a bölcsőtől a sírig. Emeli magával az vagy leveri s nehéz a küzdés, amelyhez a nevelés ad érzékeny iránytűt Az ember halandó s halhatatlanságra vágyódik. Az ember születésénél fogva érzéki s gondolkodásában s életszabályzó törekvésében az érzék felettit kutatja Az ember fokozatosan több több szabadságra korlátolti törekszik. Az ember önző s érzi, hogy az önzetlen szeretet munkájában lehet s kell megdicsőülnie Ezen ellentétek egyeztetése, életünkben a legnehezebb feladat. kiegyenlítése Minden emberi alkotásunkban ezen ellentétek nyomaira találunk. Már a történet előtti időben fokozatosan társulhatott az ember, mert a közös védekezés érdeke az önzőt is arra kényszeríti, hogy jóakarattal s szeretettel segítsen embertársán, számítva annak viszont segítségére És amint a hógörgeteg néhány hópehely megmozdulásából hatalmas tömeggé alakul, úgy kezdetleges társas összeköttetésből néptörzsek, népcsoportok s nemzetek alakultak, kik a közös tapasztalat s együtt átélt multak emlékeiből alkották meg szervezetüket a kezdetleges családi élettől föl az alkotmányos állami alakulatig A tévelygő balhiedelem teremté meg a bálványokat, melyeket rettegve imádtak a műveletlenek, még nem higgadt és tisztult az együttélők köztudata s emelkedett a szellemi Isten s a szerető Atya eszméjéig. Ilyen ellentéteket mutatott a népek s nemzetek iskolázása s a családi élet kialakulása a legdurvább többnejűségből az egynejűségig. Ma az ellentétek forgószele kavarog társadalmi s állami életünkben Fajgyűlölet, osztálygyűlölet, vallásgyűlölet foglalja el helyét a türelmes szeretetnek, mely társadalmi fejlődésünknek szerencsés betetőzését jelentené. És ez ellen atéteknek még nagyobb zűrzavarát mutatja a nemzetirtó nagy háború után állami életünk Az alkotmányos királyság helyét — hála Istennek csak rövid időre — a söpredék uralma foglalta el. Az arisztokraták örökségébe a szociáldemokraták települtek meg. A nemzeti egység célgondolata elhomályosult s nemzetiségi rajongók késleltetik, sőt kockáztatják szerencsés fejődésünket Hazánk összlakosságának érdekei fölé az osztálygyülölet emelkedett, mely az értelmiséget megalázni, sőt megsemmisíteni törekszik A pénzimádás furfangos ravaszsága és telhetetlen kapzsisága agyontapossa a becsületes szegénység minden törekvését. És a vég nélküli ellentétek zűrzavara vérmérgező fertőztetésével megrontja társadalmi és állami életünknek jólétét és egészségét s eddig nem igen akadt oly Gondviselésszerű kiválóság, ki e nagy ellentéteket kiegyenlíteni elég erős, ügyes és bátor volna A kínos várakozás idejét éljük. Csodákban ma nem hiszünk De történeti multunk ismerete legközelebb átélt háborús éveink szomorú tapasztalata, magyar nemzetünk életképességében vetett hitünk arra hangolnak, hogy ez ellentétek forgó szelét romboló hatása dacára oly elmúló csapásnak tekintsük, mely után a hazaszeretet érzelme egyesíti nemzetünk erőit s elvezet bennünket a béké s jólét virágzó mezejére s teljesedni fog rajtunk a nagy Széchenyi •Magyarország nem volt, hanem lesz!" jóslata : Benka Gyula. Köszönetnyilvánitás. Fogadják mindazok őszinte köszönetemet, akik a Wedhetet en jó férjem: Márkus Miksa temetésén megjelentek és nagy bánatomban részvétükkel felkerestek. Csaba Erzsébethely, 1020 julius 30. özv. Márkus Miksáné.