Békésmegyei Közlöny, 1920. január-december (47. évfolyam, 2-104. szám)
1920-09-26 / 78. szám
vmtíMjuó Békéscsaba, 1920 szeptember Cfí»1 évre — félévre — — Negyedévre — így hónapra — — 120-— korona — — 60 - korona — — 30.— korona _ — 10-— korona Megjelenik hetenként kétszer: Csütörtökön és vasárnap reggel urakon a Vasárnap Ü H POLITIKAI LAP Lelkesitő cég és kiadóhiva A hirdetési dijak helyben, mindenkor UI: II. kerület, Ferenc Jó- készpénzzel fizetendők. — A „Nyilt-tér” Zsel-tér (Búzapiac) 20. sí rovatban egy sor közlési dija : 20"— K Megyei telefon : 7. team. Kéziratok nem adatnak vissza. Megy a gőzös lefele... Rozsdás vasúti sineinken tehát nemsokára megindul az élet. Hozza ezt magával a parancsoló szükségesség, a lét kérdése, körülkaroló ellenségeinknek ama belátása, hogy folyóvizeink folyását, vasúti síneink irányát meg nem változtathatja, márpedig ezen utak nélkül egyik sem tudja kielégíteni a népesség reális szükségleteit. Ez volna az első lépés a jövendő felé, de mert első lépés, bizonytalan és ingadozó. És ilyen az a hangulat, amit kiváltott a magyar közvéleményből. Jelentheti ez a lépés azt, hogy ezután csakugyan megindul a gazdasági élet vérkeringése, az ipari munka számára rendelkezésre állanak a feldolgozásra szánt nyersanyagok. Jelentheti azt, hogy ezután hírt hallhatunk elszakított véreinkről s talán enyhülnek a szenvedések, ha tudják, hogy ír közvetlenebbül hat el hozzánk j nasz s érzik velünk a politikai antrópa-és kultura közösséget. De jelentheti ez a lépés azt is, hogy a négyvagyonos gyorsvonatokon csak keresztül szaladgál ezen a kis magyar földön mindenféle náció. Mert így Prágától Bukarestig közelebb az út amúgy elég nagy kerülőt kellett tenni. Ha így lenne, akkor ez mireánk nemcsak nagy sékletet jelentene, hanem jelentené ön mégazt is, hogy ezen a kis területen is a szuverenitást. A realizálások elvesztettük eredménye fogja megmutatni, mennyi jót várhatunk a franciáktól. Ennek az eredménynek elérésében, amennyiben fájdalmas önmegtagadással ennek lenne nevezhető, — közreműködött a francia protektorság. De akit megmart a kígyó, fél a gyíktól is. A nagy lengyel nemzeti fellángolás idején 1820-ban, a nagy nemzeti hős, Chlopicky tábornok vezette az utolsó csatát Varsó előtt. Varsó külvárosának egy kis házában meglátta Napoleon szobrát s az öreg generális könybe borult szemmel beszélt a szoborhoz: — Császár! Te csak Vilnára és Orodnóra mutáltál és a lengyel nemzet már melletted állott. A lengyel nemzet ebben a percben vivja jövendő élete harcát, segítséget kértünk s Franciaország küldött nekünk — egy lelkesítő dalt! A meginduló vonatok kerekeinek kattogása ma még nekünk is csak a dal. De a kattogó vonatkerekek minden dal ütemére szólnak, higyjük, hogy ezáltal gondozhatjuk elszakított testvéreinkkel az együttérzésnek, az egy örök magyar gondolatnak ugyan azonosságát, hogy így egy jövőbe vetett biztos nyugalom tudata szállja a meg a lelkeket, ahol eddig csak a hit élt. És higyjük, hogy az első lépés után jön egy második, amikor eltűnnek a demarkációs vonalra húzott mesterséges kis dombok és fehér cölöpök s belátja a népek sorsát intéző felületes antant, hogy itt se néprajzi, se vasúti, se földrajzi területi határokat megvonni nem lehet. Ezeket a kiáltó igazságtalanságokat reparálni kell és itt nemcsak magyarról van szó, mert az itt lakó nemzetiségek kulturális és politikai sajátosságokban forrottak velünk össze, ennek meglátása és felismerése nélküli isé et alatt összeroskad a Magyarország területén élő minden nemzetiség. Míg ezzel a ténnyel nem számol a sorsunkat intéző felsőbb hatalom, addig nekünk a meginduló vonatok kerekeinek zakatolása csak dal, mert nem teremti meg "nemcsak a politikai, de a gazdasági egységet sem, amelyre nemcsak nekünk, de Európának is szüksége van. Míg a magyar gazdasági egyensúly helyre nem áll, addig hiába megy a gőzös, mert Bukarest felé mindig csak lefele megy. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország. A helyzet, A nemzetgyűlés munkarendjéről, a közeljövő feladatairól és az általános politikai helyzetről a következő információkat hallottuk : — A nemzetgyűlésre három korszakos alkotás létrehozása vár: a földbirtokreformé új választójogi törvénye és elhatározása a korozmányformának Mindhárom oly nagy horderejű kérdés mely arra hivatott, hogy a jövendő Magyarország gazdasági és politikai struktúráját megalapozza Mielőtt a nemzetgyűlés áttérne ezekre a kérdésekre, még néhány más gazdasági és nemzetvédelmi kérdést kell elintézni A numerus clausus vitáját már befejezte, sorát ejti még számos pénzügyi javaslat elintézésének, melyekről most napról napra intenzív tanácskozások folynak és amelyeknek felelniök kell végső eredményében arra a fogas kérdésre is, hogy hogyan és miből fogjuk fedezni a tízmilliárdos deficitet Törvény készül az 1914 óta bevándorolt alkalmatlan idegenek eltávolításáról, mert ezeknek az idegeneknek a számát még ma is százezernél többre becsülik. Lényeges külpolitikai kérdések is előtérbe nyomultak Megnyugtatásul hangsúlyoznunk kell, hogy külpolitikai helyzetünk eléggé kedvezően alakul és bizonyos az, hogy Magyarország nem fog társtalanul maradni. A kormány, a házelnökség és a kormánypárt között élénk tárgyalások folynak arról, hogy a Ház megkezdt e már most a szünetet és hogy ez mennyi időre terjedjen A hosszú szünet gondolata heves ellenzéssel találkozik, mert különösen a volt kisgazdapárt felfogása szerint a földbirtokreform nem tűr már halasztást. Bizonyos az, hogy a következő parlamenti időszakot ez a nemzet életében oly mélyen bevágó kérdés fogja uralni és nincs kizárva, hogy politikailag is érdekes események fognak belőle kisarjadni A választójog megalkotására csak körülbelül február hónapban kerül sor, miután előbb elkészül a népszámlálás, a községi és törvényhatósági választásokról szóló törvény. Sorrendben megelőzi azonban a választójogot az a nagyszabású alkotmányjogi elhatározás, mely Magyarország kormány formáját fogja megállapítani. Kertész, aki a konyhakertészetben jártas fizetési igényeinek megjelölésével október 1. re felvétetik Ajánlatok a gyulai gyufagyárba küldendők. Táviratok. (Saját tudósítónktól.) Tíz angol bányászok sztrájkja, Bécs, szept. 25. Azok a tárgyalások, melyeket Lloyd George vezetett az angol bányamunkások vezéreivel, eredményre nem vezettek s úgy alakult a helyzet, hogy az angol bányamunkások hétfőtől kezdve sztrájkba lépnek. Most a Newyork Herald tudósítója jelenti, hogy az angol bányamunkások a hétfőre tervezett sztrájkot egy héttel elhalasztották, hogy ez által alkalmat és módot adjanak a bányavállalatoknak a további tárgyalásokra. Blokád Oroszország ellen, Bécs, szept. 25. A nagykövetek tanácsa elhatározta, hogy Szovjetoroszországot blokád alá helyezi, ha október hó 15-ig nem írja alá a lengyel békét, felelőségre vonják a népbiztosok Budapest szöktetőit. szept. 25. A proletárdiktatúra bukása után a hősködő népbiztosok legfőbb gondja volt, hogy magukat biztonságba helyezzék. A m. kir. ügyészség most eljárást indít mindazok ellen, akik lehetővé tették vagy elősegítették a népbiztosok szökését. Közvetlenül a diktatúra bukása után Peidl, öarbai, Weltner, Bőhm és Ágoston voltak a tényleges hatalom birtokosai és igy ez ügyben Andrássy ut 4. szám alatt minisztertanácsot tartottak, ahol a szökés módozatait megbeszélték. Az ügyészség a népbiztosok szöktetői ellen most készíti a terjedelmes és minden körülményre kiterjedő vádiratot, azonban a terheltek közül az ügyészség csupán Ágoston ellen indíthatja meg az eljárást, miután a többiek szökésben vannak. 71 dunai hajózás. Páris, szept. 24. A Közép-Európa gazdasági továbbfejlődését oly lényegesen érintő dunai hajózás kérdése úgy látszik holtpontra jutott. A bizottságok még mindig csak a hajózás elvi kérdéseiről tanácskoznak, de egyértelmű megállapodásra jutni nem tudnak. Úgy a szövetséges, mint a semleges államok között is annyira ellentétes felfogások alakultak ki, melyek a fontos dunai hajózás kérdését jelentékeny ideig elodázhatják.