Békésmegyei Közlöny, 1924. április-június (51. évfolyam, 65-136. szám)

1924-04-29 / 87. szám

Elöfisatcai díjak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 55.000 korona. Egy hónapra 18000 korona. Példányonként 800 korona. EGYES SZÁM ARA 800 KORONA Békéscsaba, 1921 április 29 Kedd 51-ik évfolyam, 87-ik szám Politikai napilap Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő: P.­Horváth Rezső. » Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József­ tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Békéscsaba város közgyűlése Nagy vihar után fogadták csak el a kölcsön felvételét a városház kibővítésére . A közgyűlés tiltakozik a leánygim­názium megszüntetésének terve ellen (A Közlöny eredeti tudósítása.) A város április havi közgyűlését hétfőn délelőtt és délután tartották meg a bizottsági tagok szokatla­nul nagy érdeklődése mellett. A közgyűlésen már kezdetben izga­tott hangulat volt tapasztalható, amit egyeseknek a városi villany­teleppel szemben beígért táma­dása okozott, de a hangulat a kérdés letárgyalása után sem ült el, sőt még fokozódott akkor, a­mikor rátértek a városháza kibő­vítése végett fölvenni szándékolt negyvenezer svájci frankos köl­csön kérdésének már komoly vihar tárgyalására. Itt támadt úgy, hogy az egymással szembenálló két pártot csak a polgármester higgadt viselkedése, majd pedig szenvedélyes hangba átcsapó ma­gyarázata tudta elhallgattatni. A kölcsön megszavazása teljesen a polgármester magatartása miatt sikerült; az ő rapszodikus szavai nyomán támadt hangulat fegyve­rezte le a nagyszámú ellentétet és vitte sikerre a javaslat sorsát. A közgyűlést pontban 9 órakor nyitotta meg Berthóty István dr. polgármester. Rövid üdvözlő be­széde után Francziszky Lajos dr. aljegyző a polgármesteri jelentést olvasta fel a város áprilisi hely­zetéről és állapotairól. A jelentés­hez elsőnek Novák György szólt hozzá, aki megkérdezte a polgár­mestert, történt-e intézkedés az elposványosodott közkutak rend­behozására és kitisztítására. Kü­lönösen figyelmébe ajánlja a szik­szavai kutat, amelynek a vize már szinte ihatatlan. Támadások a villanytelep ellen Pollák Arnold a földreform egyes intézkedéseiről szólt, majd az Urszinyi-féle árvaházi hagya­téki ingatlan eladását említette meg, kifogásolva, hogy a város pénzzé tette az ingatlant. Az ügyben mos­tanában tartandó póttárgyalásra azzal figyelmeztette a polgármes­tert, hogy meg kell kísérelni az az ingatlan visszaigénylését, mi­vel csak úgy lesz lehetséges az árvák javát szolgálni. Ezután villanytelep körüli mizériákra mu­a­tatott rá, sürgetve az elavult gé­pek kicserélését. Majd támadni kezdte a városi gazdálkodást, a­melynél — szerinte — könnyelmű­séget tapasztalt. Egy alkalommal ugyanis látta, hogy a város cse­lédei szántottak lábát az ekevas és az egyik ló megsértette. A lovat ekkor a város vezetősége potom egy millió koronáért eladta, anélkül, hogy előbb meggyőződött volna arról, fölépül-e az állat s ha igen, használható lesz-e. Kérte az ügy megvizsgálását. . Vértes Andor dr. ugyancsak a villanytelepet támadta. Tiltakozott az ellen, hogy a villanytelep ter­rorisztikus módszerekkel szedi be nemcsak az áramszolgáltatás dí­ját, de még az előlegpénzeket is. Eseteket sorolt föl, amikor a vil­lanytelep emberei kényszerhelyze­tekben levő családokon terror mellett hajtották be a díjakat úgy, hogy egy ilyen ügyből kifolyóan zsarolás miatt feljelentés történt a villanytelep emberei ellen. (Közbe­kiáltások : Abszurdum így vezetni a villanytelepet !) Bajcsy Gusztáv, Holländer Li­pót és Román Pál ugyancsak ese­teket sorolnak föl, amelyek a vil­lanytelep embereinek föllépése el­len szóltak. Lipták L. Pál a ken­deráztatók ügyét, tette szóvá. A polgármester válasza Berthóty István dr. polgármester, válaszolva a fölszólalásokra, kutak dolgában azzal felelt, hogy a a mostani erős talajviz előretörések rontják a kutak vizét. Pollák fel­szólalására nézve kijelentette, hogy az Urszinyi-birtok eladása épen a végrendelkező akarata miatt történt meg, mert a végren­deletben kifejezetten az állt, hogy az ingatlant pénzzé kell tenni és a pénzalapot kell az árvaház fenntartására fordítani.­­­A sérült ló ügyében a legteljesebb gondosság­gal jártak el és azért adták el, mert nem lehetett tudni, nem pusz­tul-e el a sok vért vesztett állat. A villanytelep körüli bajokra vo­natkozóan kijelentette a polgár­mester, hogy az előlegek besze­dése a villamosmű zavartalan fen­tartása miatt szükséges, mert so­kan világítanak ugyan, de fizetni nem szeretnek. Már pedig ma leg­kevesebb 150 millió koronányi szenet kell egy-egy tételben be­szerezni s azt előre kell kifizetni. A világítási bajok a gépek túlter­helésére vezethető vissza. Csak új gépek beszerzése segíthet a helyzeten, de erről szó sem lehet, hiszen milliárdokba A szükséges nagyobb kerülnének. Javításra azonban most már rövidesen sor kerül, még­pedig úgy, hogy egy­két hétig csak a két kisebb gép fog áramot szolgáltatni. A közgyűlés ezután áttért a tárgysorozat letárgyalására. Beje­lentették, hogy az állandó választ­mányba a megüresedett tagsági helyre Galli Károly dr. ügyvédet jelölték ki. A közgyűlés dr. Galli Károlyt egyhangúan megválasz­totta. A községi testnevelési bi­zottság három tagját Uhrin Károly, Péterfy Lajos és Marék Endre személyében választották meg. A szervezési szabályrendelet módo­sítására vonatkozó javaslatot egy­hangúan elfogadták. A 40 ezer frankos kölcsön figyő Medovarszky Mátyás dr. főjegyző ezután a városháza kibővítése érdekében szükséges 40000 svájci frankos kölcsönügyet ismertette. Kraszkó Mihály a városháza kibővítése ellen szólal fel. Tilta­kozott az ellen, hogy 870 milliót teljesen értéktelen befektetésre for­dítsanak. Okosabb beruházásokra kell a pénz, mint például a villany­telep új gépei, ha nem olyan üzletbe, amely semmi hasznot Zürichben a magyar koronát 723/s-al jegyezték. 100 takarékkorona mai árfo­lyama 120 papirkorona. Tallózás Csaba múltjából — Csaba — kövei Utána és közben ittak felváltva lányok és ifjak egy csücskü kor­sóból. Jól nevelt személy előbb megtörülte a korsó csücskét keze­fejével ivás előtt és ivás után s ugy adta tovább. Az ismeretség kötések s ebből folyólag a házasságok leginkább ilyen fonókákban születtek meg, — de nem egyszer verekedések is *a versenytársak között. A komoly célú udvarló pajtásaival jött, — a másik is, és ha nem a szobában — ami tisztesség ellen való volt — hát a ház előtt bizony néha-néha összeverekedtek. A győztes rend­szerint nagy önérzettel tért vissza pajtásaival kiválasztottjához. férfias erő mindig imponált a gyön­­­gébb nemnek és mintegy erősebb szerelem jeléül vétetett. Eltűntek a sipkás házak, letűn­tek a fosztókák, a kenderföldek sem teremnek már lent és kendert, hanem inkább zöldséget és krump­lit, elkényesedtek a leányok és legények, nem jó már nekik a durva háziszövés,­­ hanem finom külföldi bolti portéka kell­. Még ezelőtt 30—40 évvel nagy divatban volt korcsmai tánc össze­jövetel is kezd már teljesen ki­menni a divatból s ha van is, oda már csak cselédek, vagy alacso­nyabb sorsú lányok és legények járnak. A háború óta nagy módba jutott kisgazda leány is már a Fiume előtti korzóra vagy a Széchenyi­ligeti rondóra megy sétálni és barátkozni. A jobb módú gazdák leányai pedig moziba, színházba és b­ea­estélyekre járnak. Evang. leány­egyesület, katholikus leányegye­sület­ rendez a Kisgazda ifjak mű­velődési egyletében vagy a gim­názium tornacsarnokában bhea­estélyt. A gazdaleányok egymással ver­senyeznek pompás sandwich-eket, tortákat, süteményeket szállítani, egymáson túl tenni a sütés mes­terségében — és a szebbnél­ szebb és drágább ruhákban. Az öregek morognak, a ma­mókák Istenfélelemmel szentimen­taliskodnak, hogy mi lett a világ­ból ? — s kényszeredetten követik a fiatalokat, még ha a morgó gazdától lopni is kell az arra valót. Óh ! te lónak, sertésnek lede­gradált kukorica, hogy elvesztetted nagy becsületedet ! Még málénak, görhének sem kellesz már. Pedig az öreg apukák milyen szívesen emlékeznek még vissza arra az édes görhére, máléra, amit az iskolába vittek zsebükben délelőtti uzsonára vagy akár ebédre is. Mert bizony a legtöbb gyerek inkább nem ment haza mintsem hogy a csizmáját ebédre, még egyszer kellessen újra letisztogatni a minden pallónélküli út fene­ketlen sarától. Volt is nagy takarítás regge­lenként, egész halom sár az iskola ajtó előtt, mert a custos kikergette az iskolából, aki sáros csizmával mert bejönni. Hogy elragadják az emlékek az embert ! Az egyik emlék egy másik gon­dolatot szül — s a­­ mult távol kö­dében oly jól esik elandalogni. A mult mindig derűsebb, dere­kabb, mint a jelen, mert a múlt­nak volt tövisei idők multával élü­ket vesztették. A jelen tárcasorozatnak közel sem volt célja itt-ott olyan mes­­szire visszamenni a múltba. Óh nem ! Csak az indított írásra, hogy akadtak olyan lelkes érdeklődők, akik felemlítették, hogy jó volna megörökítni némely házakat, ame­lyek most elbontatnak, eltűnnek. Helyes gondolat, helyén való ér­deklődés. Itt ütik le szemeink előtt a Zsilinszky-uccai 3. sz. ház­iak fedett tornácát. Csak a tornácát, amely kiállott a járda közepére, hogy ugy kellett mindig elkerül­getni. Régi­módi ház volt. Még a te­lekkönyv felvétele 1854 előtt 118 volt a folyószáma, a telekkönyve­zéskor 150 uj (amint az osztrákok németül beírták: No. 150 neu­ szá­mot nyert és Áchim K. András nevére s utóbb Salamon András és Pál tulajdonául jegyeztetett be özv. Áchim Andrásné haszonélve­zetével terhelten. Félre az útból régi pletykafészek, kimentél a divatból, nincs rád szükség. Igen, igy mentek el mind, mind sorjába. Az építési vonalba uj falat húzni sem elég már, ra­gasszunk még egy szobát hozzá s lett ime egy L-re épült ház, az uccára két szobával. Érvényesül az a régi közmondás : a jó mód a házat is meggörbíti. Helyes,­­ a többi gazdáké is már majdnem mind olyan ezen a gazdag uccán. Haladni kell a korral a móddal és a többiekkel. Igen , a többiekkel. Fábry Károly. (Folytatása következik.)

Next