Békésmegyei Közlöny, 1924. április-június (51. évfolyam, 65-136. szám)
1924-05-08 / 94. szám
Kedvező külföldi hírek a kölcsön elhelyezéséről Budapest, máj. 7. Tegnap este Korányi pénzügyminiszter magához kérette a nagybankok és a gyáripar vezetőit. Közölte a megjelentekkel, hogy Londonból kedvező hírek érkeztek a magyar kölcsön elhelyezéséről és a magyar kormány valószínűnek tartja, hogy a 250 millió korona hitel folyósítása gyorsan lebonyolítható lesz. A magyar kormány meghatalmazottai most Londonba fognak utazni. Beavatott helyen úgy tudják, hogy a londoni tanácskozáson Magyarországot Korányi pénzügyminiszter és dr. Teleszky volt pénzügyminiszter fogja képviselni. A tegnapi tanácskozáson a pénzügyminiszter bejelentése után annak részleteit vitatták meg, hogy a 100 milliós előleget milyen feltétellel biztosítják a külföldön. A gazdák közül a 10.000 holdnál nagyobb birtok tulajdonosai a 100 millió aranykorona 37 5 %-át, a gyáripar a 100 millió aranykorona 35 %-át, végül a nagybankok és a kereskedelmi cégek az egész összeg 25 %-át garantálják a pénzintézetekkel szemben. Előfizetési díjak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 55.000 korona. Egy hónapra 18000 korona. Példányonként 800 korona. Felelős szerkesztő: P.Horváth Rezső, Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. EGYES SZÁM ARA 800 KORONA Békéscsaba, 1924 május 8 Csütörtök 51-ik évfolyam, 94-ik BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY szám Politikai napilap Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Abból az impozáns lelkesedéssel végzett munkából, amellyel a kis Magyarország lakossága az önálló Magyar Nemzeti Bank részvényeit jegyezni igyekezett, Békéscsaba társadalma is derekasan kivette a részét. Ahogy az ország tehetős lakossága nagy lelkesedéssel és őszinte örömmel hordta oda verejtékének termékeit a Nemzeti Bank épületéhez, ugyanúgy a békéscsabaiak is páratlan áldozatkészséggel és nagy, becsületes nemzeti érzéssel látták át hazafias kötelességüket és segítettek életre hívni az első magyar független és önálló Nemzeti Bankot. A részvényjegyzés nálunk a legnagyobb csöndben és szerénységgel, de annál eredményesebben folyt. Mindjárt az első napokban többszáz részvényt jegyeztek a helybeli nagyobb bankoknál és takarékoknál és ez a szám szinte óráról-órára emelkedett. Mindjárt az első napokban a jegyzések iramából már észrevehető volt, hogy a részvényjegyzések száma nálunk is meg fogja haladni a legmagasabb számot, mint bármelyik nagyobb városban. A jóslás fényesen be is vált : szerda délig, tehát a jegyzési határidő napjának első feléig összesen 1757 darab Nemzeti Bank részvényt jegyeztek Békéscsabán. Ez a magas szám méltó büszkeségünk lehet, hiszen ennyi részvényt csak Békéscsabánál jóval nagyobb városok tudtak eddig fölmutatni. A szerda délig jegyzett részvények az egyes pénzintézetek szerint így oszlanak meg : a Jegyintézetnél jegyeztek 400 darabot, a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesületnél 250 drb-ot (mort folyamatban), a Békés megyei Általános Takarékpénztárnál 550 darabot, a vidéki affiliációk eredményei nélkül, Futuránál 357 darabot, a Leszámitolóbanknál 120 darabot, a Békéscsabai Magyar Banknál 25 darabot, a Kereskedelmi Banknál 50 darabot, a Városi Takarékpénztárnál 5 darabot. Ez összesen 1757 darab. Azok a pénzintézetek, amelyek a felsorolásban nem szerepelnek, a részvényjegyzéseket közös megállapodás folytán — mivel gazdálkodók búzaalapú jegyzéséről volt szó — a Futurával bonyolították le és a jegyzésre jelentkező feleket a Futurához küldték. A Futura kimutatásában tehát ezeknek a pénzintézeteknek jegyzései is benne vannak. Itt említjük meg, hogy maga Békéscsaba város eddig még nem lépett a részvényjegyzők sorába, aminek oka a város ismeretes anyagi viszonyaiban található meg. A város vezetősége ugyanis azon a helyes állásponton van, hogy legalább 25 darab részvényt kellene szereznie, hogy a várost legalább egy szavazati jog illesse meg , ebben az esetben azonban 50 millió koronát kellene rászánnia a részvényjegyzésre, ami pedig a mai anyagi viszonyai mellett teljességgel lehetetlenség. A város mindaddig nem jegyezhet részvényt, míg a kormány az anyagi bajokkal küzdő városok részére bizonyos kedvezményeket, könnyítéseket nem engedélyez, akár utólagosan is, mert csak így tudna eleget tenni hazafias kötelességének a saját létérdekei veszélyeztetése nélkül. 1775 darab Nemzeti Bank részvényt jegyeztek Békéscsabán A város nem tud részvényt jegyezni Az ipartestületi székház megvalósulása felé (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ismeretes, hogy a békéscsabai Ipartestület székházépítési akciója során szóba került az a városi telek is, amely a Szent István-tér és Apponyi-ucca sarkán fekszik, a most lebontás alatt álló régi anyakönyvi épület belső udvarrészén. Ez a telek — amely a postakincstárnak eladott városi telek mellett egy keskeny esik csupán — teljesen megfelelő lenne az Ipartestület céljaira, amennyiben központi fekvésénél fogva a székház fölépítésének kérdésénél minden más telket megelőzve jöhet számba. Az Ipartestület a telek megszerzése iránt kérvénnyel fordult a városi tanácshoz. A kérelemre Berthóty István dr. polgármester most adta meg a választ. A polgármester válaszának engedékeny hangjából kitűnik, hogy a város előtt tulajdonképpen rokonszenves az a gondolat, hogy a telket az ipartestületi székház céljaira átengedje, csupán néhány részlet-100 takarékkorona mai árfolyama 126 papírkorona. Zürichben a magyar koronát 65-el jegyezték. Tallózás Csaba múltjából Ctmbm kövei És emelkednek a gyárak, nagy vállalatok nemcsak itt, hanem városszerte másfele is. Fájdalom ! Arad, Várad tőlünk elszakittatott és Csaba kezdi pótolni azoknak már fejlett iparát, vállalatait, kereskedelmét s ma már Csaba azon az uton van, hogy rövid időn e környék hatalmas emporiumává fejlődjék. Az ezen téren való erős haladásnak leirása szakavatott, hivatottabb tollra vár s bizton reméljük, hogy a Csaba város által mielőbb kiadandó és már készülő „Bcsaba város történetében" dr. Gyöngyösi János a kézműipar, kereskedelem és gyáriparnak hatalmas fejlődését alapos műben fogja megörökíteni. Csaba kövei Könnyű volt Ruszkinnak Velence köveiről, márvány palotáiról ékesen zengedezni, hisz ott minden kődarab történelmi multu és jelentőségű, ezer emlékkel körülsugározva, de Csabának tulajdonképen nem is voltak . . . kövei. Vertfal, vályog és tégla ! Tudjátok, hogy a vertfal szilárdabb, mint a kő ? A kő reped, a csákány csapásai alatt hosszában végig hasad, de a vert falon hiába szikrázik a csákány, nem reped, nem hasad, végig lyukat kell körül verni benne, ha le akarunk belőle repeszteni egy darabot. Az ágyúgolyók sem döntötték le a vár sorfalait, hanem benne ragadtak. De hát mit nekünk Velence büszke kövei, győzelmi ünnepei, tüzes, híres szerelmei ! A dicsőség, a szerelem, a boldogság márvány palotában sem lehet nagyobb és édesebb, mint a a kunyhóban és a szerencsétlenség, fájdalom is megtalál és sújt egyformán minden embert palotában vagy a vertfalu kunyhóban, hisz az ember ott is, itt is érzelmekre egyenlő. Óh! Ilyeneket írhatnánk mi is Csaba múltjából, csak meg kellene találni Csabának a magas Ruszkin-ját. Velence Otellójának sem lobogott magasabban szivében a féltékenység ördögi tüze, mint a mi Desdemonánk megfontolt, sötét elhatározáséban. Shakespeare Otellója gyönge nőt ölt meg őrült féltékenységében, a mi Desdemonánk — férfit gyilkolt meg, de — egyidejűleg önmagát is. Ennek a féltékenységi őrülete nagyobb volt a már felkorbácsolt vad indulatánál. Emlékeztek rá , nem volt olyan régen és bizonyára Csabán sem első és nem is utolsó eset. Vagy hogyan raboltak ki félszázad előtt a Körösön túl egy előkelő házat, összekötözve a gazdát és cselédségét, az ellenállani próbáló úrnőt ugy elverve, hogy rövid időre rá belehalt. De itt van az alig mult gyalázatos háború! A vitéz 101. gy. ezrednek hősei s itthon nyomorgó családjai mennyi csillogó fényes és mennyi szomorú história megírására nyújthatnának anyagot. De még várni kell, míg Csabának is megszületik az ő — Ruszkinja. Egyelőre bennünket tehát csak az érdekel, miként épült, fejlődött Csaba 200 év óta ? — sajnos — egyelőre erre is hiányosan kevés adatunk van. Gallacz János az Alsó-Fehér-Körös Ármentesitő Társulatnak Gyulán volt kitűnő főmérnöke, kir. tanácsos, utóbb vizépitészeti kerületi felügyelő „A Körös-Berettyó völgy ármentesitéséről" hatalmas két nagy kötetben 1896-ban megjelent .Monografia"-jában, az Alföldnek vízrajzi állapotát és helyzetét 200 évvel visszamenőleg ösmerteti. Ott találjuk kimutatva, hogy 1720-ban — tehát a település megkezdése után két évre — Csabán csak 56 jobbágy volt 56 házzal, kik 274 katasztrális hold szántót műveltek (még 5 holdat sem egy család) és csak 173 kat. hold rétet használtak. Éppen csak annyi földet, amennyi a saját szükségletükre és a dézsmára kellett. Többet termelni nem volt mert nem volt eladható, érdemes. Már 15 évre rá 1735-ben, mikor a vadrácok Csabát feldúlták és kifosztották és Burián Sámuel evang. papot a templomból szakállánál fogva kihúzva — bántalmazták — a vész elmultával 199 károsult jelentkezett, ebből lehet következtetni, hogy körülbelül már annyi család és ház is lehetett, mert a vadrácok majdnem házról-házra fosztogattak és raboltak. Fábry Károly. (Folytatása következik.)