Békésmegyei Közlöny, 1924. április-június (51. évfolyam, 65-136. szám)

1924-04-16 / 78. szám

£ iuiltete»i dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 65.000 korona Egy hónapra 18000 korona. Példányonként 800 korona. EGYES SZÁM­ARA SOO KORONA Békéscsaba, 1924 április 16 Szerda 51-ik évfolyam, 78-ik szám BEIESHEGTEI EOZSONI Politikai napilap Főszerkesztő : Dr. Ötyöngyösi János. Felelős szerkesztő : P.­Horváth Rqbkó. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József­ tér 20 sz. — Hirdetés díjszabás szerint A szanálási javaslatok tárgyalása Még mindig tart a szocialista bírálat A nemzetgyűlés mai ülésén az első szónok Farkas dem.): Messzemenő István (szoc. felhatalma­zást kap a kormány a javaslatok­kal és fontos lenne olyan szerv létesítése, mely a kormány műkö­dését ellenőrizné. Ezután a kor­mány gazdasági és pénzügyi poli­tikáját bírálja, majd a javaslat egyes rendelkezéseinek bírálatára tér át. A tisztviselő-kérdésről szólva megállapítja, hogy a kér­dés máskép nem oldható meg, mint az adminisztráció egyszerű­sítésével. A bevezetett munkaidő­meghosszabbítást nem helyesli. A kormány lekötötte zálogba vagyonváltságjövedelmet és ezzel a meghiúsította a földreformot. A földet nem szabad zálogba adni, arra kell felhasználni, hogy szét­osszák a kisemberek között és teremtsenek ezeknek exisztenciát. A javaslat egyes rendelkezései visszafejlesztik a népoktatást és a gyermekvédelmet.­­ Erőteljesebb szociális politikát sürget. Angliá­ban szerinte az akadályozta meg a bolsevizmust, hogy különböző irányú kormányok túllicitálták a szociális törvényalkotásokban egy­mást. Szociális munkásvédelem szükséges a lakáskérdésben vagy biztosítani kell a magasabb mun­kabért vagy nem szabad felsza­badítani a lakásokat. Határozati javaslatot nyújt be, hogy a lakás­kérdést vegyék ki a javaslatokból. Ezután Sándor Pál (liberális el­lenzéki) szólalt fel. Lapunk zártakor az ülés még tart. A Waldbauer-Kerpely vonósnégyes hang­versenye Vasárnap este igazi nagy kultur­esemény színhelye volt a Közmű­velődésháza nagyterme. Az Aurora Kör rendkívüli hálára kötelezte a csabai művészetkedvelő közönsé­get, hogy a kamarazene legkivá­lóbb magyar reprezentánsait újból körünkbe hozta és úgy értékben, mint tolmácsolásban abszolút mű­vészi muzsika élvezetéhez jutta­tott bennünket. Haydn, Beethoven és a modern impresszionista zene immár klas­­szikus mestere, Debussy szerepel­tek műsoron. Az elsőnek különö­sen Largo tétele volt felejthetetlen élmény, míg a nagy zenei titán művében a tökéletes interpretálás­sal hatalmas arányokban bonta­kozott ki a beethoveni muzsika monumentalitása. De őszinte, nagy meleg sikert aratott a modern, francia zenei nagyság, Debussy és Waldbauerék képességeinek legszebb bizonyítéka, hogy ezt az új utakon haladó modern zenét ennyire közel tudták vinni a mi jó szándékú, de még a kezdetnél tartó publikumunkhoz. A modern idegember kifinomult érzéke, vibráló hangulatváltozása, majd tragikus életakarása hullá­moznak ebben a zenében, amely­nek legjellemzőbbjét, a hangsze­relés finomságát és a hangulatok ideges változását abszolút átérzéssel, Waldbauerék de egyúttal átlátszó kristályossággal juttatták kifejezésre. Különösen a második tétel pattogó rithmikája és a har­madiknak megejtően lágy és fi­nom zeneisége ragadták magával a közönségnek még azt a rétegét is, amely egyébként idegenkedés­sel fogadja a modern kifejezési formákat. Kár, hogy a rossz idő sokakat távol tartott a hangversenytől. De így is Waldbauerék azzal a tu­dattal távozhattak, hogy nemcsak kulturmissziót teljesítettek, de fe­lejthetetlen és művészi élményt szereztek a vidék sivárságába kénytelenül eltemetkezett szépimá­dóknak. A vendéglős ipar­társulat közgyűlése (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Békésmegyei Szállodások és Vendéglősök Ipartársulata most tartotta meg évi rendes közgyűlé­sét az Ipartestület tanácstermében, a tagok rendkívül nagy érdeklő­dése mellett. A közgyűlésen ismer­tették az ipartársulat évi működé­séről szóló jelentést, majd az el­nök hosszasabban fejtegette, hogy az ipartársulat célja a vendéglős­ipar fejlesztése, a tagok érdekei­nek védelme és az egyetértés ápolása. Az elnöki jelentést a köz­gyűlés egyhangúan tudomásul vette, ugyanúgy a számadásokat is. Csillag Ignác indítványára a közgyűlés az évi tagsági díjakat 10 kiló búza mindenkori piaci árában állapította meg. A közgyűlés ezután az új ve­zetőség megválasztására tért át. Az új vezetőséget három évre választották személyében­­ meg, a következők Elnök: Madarász György (Bé­késcsaba). Alelnökök : Gerő Lajos, Fehérvári Márton (Békéscsaba), Taterl Antal (Orosháza). Pénztár­nok : Weinberger Salamon. Szám­vizsgálók : Babinszki Mátyás, Bod­nár Károly, Illovics János. Intéző bizottsági tagok : Papp Gábor és Nagy Lajos. Választmány Békés- csabáról: Antovszki Vilmos, Stern József, Csillag Ignác, Ferenc Mi­hály, Fikker Károly, Szabó István, Jankó Károly, Szaszák Pál, Ha­lász Gábor, Breuer József, Hege­dűs Bernát, Giessing Rezső, Bab­csák János, Szász Árpád, Pálfi János, Rjesk­a János, Laurinyecz János, Blau József, Varga József Fábián Pál, Madarász Ferenc, Papp Gábor, Nagy L­ajos, Erdős Dávid, Kiss Bálint. Vidéki tagok : Orosháza : Adler Izidor, Jankó Ferenc, Égető János, Holler Ernő. Gyula : Oszovszki János, Grünbaum Ármin, Tóth Já­nos. Békés: Schön Márton, Bon­csos András, Szántó István, Brecc Károly. Szarvas : Weisner Gáspár, Lampert Gábor, Vitális János, Wign­er János. Újkígyós : Csonka István, Grün Sándor. Vésztő : Po­povics László, Spitzer Géza, Bél­teki Ferenc. Körösladány: Weisz­hausz Dezső, Gerő Miksa. Mező­berény: Lédig Ádám, Tardos Já­­nos. Tótkomlós : Barancsik János, Bogár András. Doboz : Mészáros Gergely. Köröstarcsa : Hajdú Já­nos. Gyoma: Kerekes Károly. Weiszberger István. Endrőd: Szabó Imre. Kondoros: Liker Mihály, Nagy János. Csorvás:­­ Okos György, Antovszki Károly. Öcsöd : Kohn Károly. Kom­ádi: Kohn Adolf. Szeghalom : Nagy István, Márkus Elek. Kunágota: Nagy András. Szerdán reggel megjelennek a fővárosi lapok Rassay Károly közbenjárására megegyezés jött létre Budapest, április 15. A fővárosi napilapok kilenc nap óta tartó kényszerű szünetelése minden valószínűség szerint véget ér a szerdai nap folyamán- Meg­bízható forrásból nyert értesülé­seink szerint ugyanis az áldatlan harcban jelentős fordulat követ­kezett be az által, hogy Rassay Károly dr. nemzetgyűlési képviselő közvetítő lépésre vállalkozott. Rassay érintkezésbe lépett az összes érdekelt felekkel és köz­vetítő tárgyalásokat hozott össze. A tárgyalások eddig részben ered­ményre vezettek. Értesülésünk szerint a álló felek között a végleges harcban meg­egyezés még nem jött ugyan létre, ennek dacára azonban a nyom­dászszakszervezet közbenjárására a lapszedők elhatározták, hogy felveszik a munkát. Ennek keztében a budapesti lapok követ­szer­dán reggel már ismét megjelen­hetnek, hacsak valami váratlan esemény közbe nem jön. A lapok megjelenése nem jelenti azt, hogy a béke teljesen helyreállt; a lap­szedők csupán az ország köz­véleményének tájékoztatása végett határozták el magukat az enge­dékenységre. Az esti lapok már kedden megjelentek. Budapest, április 15. Az Orszá­gos Iparos Párt vezetősége ülést tartott, amelyen megütközésüknek és rosszalásuknak adnak kifeje­zést a „Szózat" és a „Nép" című napilapok eljárása felett, hogy megszegték a napilapok kiadói között létrejött azt a megállapo­dást, hogy a munkásokkal szem­ben mindig egyöntetűen és közö­sen járjanak el. A nagygyűlés a két napilappal szemben kimondta a bojkottot. A kereskedelmi rak­tárak vagyonváltsága A tízezer aranykoronánál kisebb értékű raktár mentes a váltságtól A budapesti kereskedelmi érde­keltségek : az OMKE, a Keres­kedelmi Csarnok, a Baross-szövet­ség, a kereskedelmi és iparkamara, a Keresztény Iparosok Országos Szövetsége és a Fővárosi Keres­kedők Egyesülete megbízottai ma hosszasan tárgyaltak Varga Imre pénzügyminiszteri államtitkárral a kereskedelmi áruraktárak vagyon­váltsága kérdésében. A tárgyalás során arra a meg­állapodásra jutottak, hogy a keres­kedelmi raktárak vagyonváltsága az 1923. évi december 31-iki érték alapján kerül kivetésre olyképen, hogy a 10000 aranykoronán alóli értékű áruraktárak mentesek váltság alól, a 10000 aranykoronás a értékű áruraktárak után fél szá­zalék vagyonváltságot fizetnek és 5 millió aranykoronánál éri el a vagyonváltság a 10 százalékot. A vagyonváltságköteleseknek joguk van arra, hogy még a vagyon­váltság kivetése előtt felajánlhas­sák a kincstárnak, hogy amen­­nyiben annak idején a kivetett vagyonváltságot 1922-ig befizették, a kivetett váltságösszeg százszo­rosát fizethessék. Azok a váltság­kötelesek, akik az összeget az 1922. évre nem fizették be, a reájuk kivetett összes kölcsön 80 százalékát kényszer­fizethetik vagyonváltság fejében. 100 takarékkorona mai árfo­lyama 116 papirkorona. Zürichben a magyar koronát Olcsó harisnya, keztyü, kötöttáru 75-el jegyezték. Tesch­er Imrénél, Andrássy­ ut 2­5 ^

Next