Békésmegyei Közlöny, 1924. április-június (51. évfolyam, 65-136. szám)

1924-04-17 / 79. szám

Előfizetési dij&k . Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 55.000 korona. Egy hónapra 18000 korona. Példányonként 800 korona. EGYES SZÁM ARA­NY KOROM Békéscsaba,, 1924 április 17 Csütörtök 51-ik évfolyam, 79-ik szám BEIESMEGYEI KÖZLÖNY Politikai napilap Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő: P.­Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József­ tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Tovább bírálják a szanálási javaslatokat Szilágyi Lajos új választásokat és más kormányt sürget Budapest, ápr. 16. A nemzetgyűlés mai ülésén el­sőnek Szeder Ferenc (szoc. dem.) szólal fel. Reflektál Erdélyi Aladár fejtegetésére, majd a következő határozati javaslatot terjeszti be : Utasítsa a nemzetgyűlés a kor­mányt, hogy terjesszen elő tör­vényjavaslatot a betegség és bal­eset esetére kötelező biztosításról, a mezőgazdasági munkabérmeg­állapító bizottságról és a mező­gazdasági munkaügyi bíráskodás­ról. Továbbá utasítsa a kormányt, hogy a munkanélküliség meggát­lása céljából sürgősen kezdje meg a vasutak, utak, csatornahálóza­tok kiépítését. A hadirokkantak ügyeinek végleges rendezésére szintén terjesszen elő törvényja­vaslatot. Végül utasítja a belügy­minisztert, hogy az egyesülési és gyülekezési jog biztosítására nyújt­son be törvényjavaslatot. Szilágyi Lajos : Megemlíti, hogy azt tartaná az általános béke ér­d­ekében jónak, ha visszaadnák határainkat és betartanák a Mil­lerand-féle kísérőleveleket. A mi­niszterelnöknek zártkörű konferen­ciát kellett volna összehívni és a kölcsönkérdések komplexumát az elé terjeszteni. Kifogásolja, hogy a kormány az interpellációkra nem válaszol. Körülbelül 296 interpel­pelláció maradt válasz nélkül. Azt állítja, hogy a kormány korábbi kardcsörtető politikája hozta létre a kisantántot, ez okozta külpoli­tikai kudarcunkat. Magyarország világpolitikai tekintélyét egyedül helyes belpolitika adhatja meg. Az ellenzéknek a javaslatok bí­rálatánál csak az a célja, hogy felvilágosítsa a közvéleményt. Az ellenzéknek egyöntetűen az az álláspontja, hogy nem a külföld segítségére, hanem a nemzeti aka­rat megnyilvánulására van szük­ség. A külföldi segítség nagy nemzeti elhatározás és szilárd akarat nélkül semmit sem ér. A nemzet nem viseltetik bizalommal a kormány iránt. Határozati javas­latot nyújt be, hogy utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt a nem­zetgyűlés feloszlatására és uj vá­lasztások kiírására a Friedrich-féle választójog alapján. Nincs más út, mint uj választás vagy uj kor­mány. A javaslatot nem fogadja el. Ulain Ferenc (fajvédő): Bethlen múlt évi beszédében azt mon­dotta, hogy jóvátételt nem fize­tünk. A jóvátétel nem zárja ki azt, hogy 20 éven belül ne állapítsák meg a jóvátétel terjedelmét. Ez a megállapodás így nem maradhat, mert különben mindig fejünk felett lebeg a jóvátétel Damokles-kardja. A kölcsönnel kapcsolatban kije­lenti, hogy az államháztartásra kölcsönt felvenni nem szabad. Kölcsönt csak befektetésekre sza­bad felvenni. Kérdi: miből és milyen bevételekből fizetik meg azt a kölcsönt, amikor mérlegünk passzív. Részletesen ismerteti a német rentenmárka rendszerét. Nálunk is meg lehetne honosítani ezt a rendszert bizonyos módosítások­kal és az országot ki lehetne ve­zetni gazdasági válságából. Ná­lunk is meg kellene terhelni 300 millió erejéig a mezőgazdasági és ipari üzemeket. Ez a 300 millió ké­pezné alapját a nálunk felállítandó Járadék- vagy Földbanknak. Eb­ből a 300 millióból 50 milliót kapna a Jegyintézet, amely ezt az 50 milliót forgalomba hozná és további 250 milliót az állam kapna a pénzügyek szanálására. A fegy­intézet fennmaradna 1925. júniu­sáig. Ez alatt az idő alatt be kel­lene vonni a papírpénzt, ettől az időponttól kezdődőleg csak föld­korona volna forgalomban. 1926-tól kezdődőleg áttérnénk az arany­valutára. Ezután áttér a Jegybank kérdésére. Czetler Jenő (Wolff-park­) elfo­gadja ugyan a javaslatot, de mégis bizonyos aggodalmai vannak a javaslatokkal szemben. J­lünchenben is... München, ápr. 16. A müncheni napilapok és folyóiratok ma nem jelentek meg, mivel a nyomdászok bérdifferenciák miatt abbahagyták a munkát. A nyomdászok 35 já­radékmárka heti fizetést követel­nek. A sztrájk valószínűleg ki fog terjedni egész Bajorországra. A müncheni kiadók egy szükségúj­ságot akarnak kiadni, ami azon­ban eddig nem sikerült. 100 takarékkorona lyoma 116 papírkorona, mai árfa­ Zürichben a magyar koronát 5-el jegyezték. Rendkímili közgyűlés a vármegyén A törvényhatósági bizottság táviratilag kérte meg a kormányt és nemzetgyűlést a szanálás­i javaslatok sürgős letárgyalására Békés vármegye bizottsága szerdán törvényhatósági délelőtt rend­kívüli közgyűlést tartott, amelyet fél 10 órakor nyitott meg Brandt Vilmos dr. főispán. A főispán üdvözölte a megje­lenteket és bejelentette, hogy a rendkívüli közgyűlés összehívását a két első tárgysorozati pont tette szükségessé. Napirend előtt Török Gábor kíván felszólalni. Török Gábor : Ismeretesek azok a nehézségek, amelyek az ország mai helyzetében vannak. Most folynak a szanálási tárgyalások, hogy az országot megmentsük. Bizonyos kisebbségi csoportok ádáz dühhel küzdenek a javaslat ellen, noha ez a káoszból kive­zetne. Én úgy gondolom, hogy a törvényhatóság köteles a kormányt támogatni és indítványozom, hogy adjon kifejezést a kormány iránti bizalmának és annak, hogy szük­ségesnek találja a szanálási ja­vaslatok mielőbbi való emelkedését és törvényerőre ugyanilyen táviratot kívánok a nemzetgyűlés­hez is küldeni. Fölolvasta a sürgöny szövegét, amely kifejti, hogy bizalommal kéri a kormány elnökét, hogy a szanálási javaslatot a közérdek figyelembevételével hozza tető alá. K. Mészáros Dániel (Nagyszé­nás) : Fontosabbnak tartom, hogy ahelyett, hogy ötletszerűen tárgyal­juk, talán a legközelebbi közgyű­lés napirendjére kellene tűznünk. Török Gábor az indokolja javaslatát: aktualitással A közgyűlés az indítványt egy­hangúan elfogadta, mire a távira­tot azonnal továbbították. A távirat teljes szövegében így hangzik: „Békésvármegye törvényható­sági bizottsága Brandt Vilmos dr. főispán elnöklete alatt mai napon tartott közgyűlésén egy­hangúan elfogadott határozatá­ban az ország talpraállításáért folyó harc során aggodalommal látja az ország egyetemes ér­dekének nagy kárára a közér­dekű bírálat kereteit túlhaladó ama vitát, amelynek elhúzódása a nemzet jövő sorsát teheti koc­kára. A törvényhatóság együtt­érzéssel tekint a kormánynak a nemzet­­ javáért folytatott nehéz küzdelmére és bizalommal kéri Nagyméltóságodat, hogy az or­szág pénzügyi, közgazdasági és kereskedelmi szanálását célzó javaslatát az országos közér­deknek méltányos figyelembe­vételével és megóvásával meg­valósítani méltóztassék, mely hazafias törekvésében a leg­bensőbb érzéssel támogatjuk. Brandt Vilmos elnök, főispán." Daimel Sándor dr. alispán az első ponthoz szólva bejelenti, hogy mivel addig, mig a békés­csabai két központi választmányi tag megválasztva nincs, ez a vá­lasztmány nem működhetik. "Ad­dig, míg a csabai önálló központi választmány meg nem alakul, a vármegyei intézi a teendőit. A bé­késcsabai polgármester által javas­latba hozott 4 jelölt közül kéri szavazással kijelölni azt a kettőt, akit megválasztani kívánnak. A szavazás megkezdődik és pár perc múlva a főispán kihirdeti az eredményt, amely szerint Szalay Gyulát és Macák Györgyöt válasz­tották meg a választmányba. A közgyűlés ezután a várme­gyei testnevelési bizottságba 6 ta­got választott Berthóty Károly dr. (Orosháza), Vidovszky Kálmán (Békéscsaba), Csurgay János (Bé­kés) és három gyulai lakos sze­mélyében. ték A közgyűlésen ezután ismertet­a belügyminiszter leiratát, amely a főszolgabirák átlátalányai­nak új megállapításával kapcsola­tosan kifejti, hogy a főszolgabirák gyakrabban látogassák a közsé­geiket, ugy hogy havonta legalább 10 napot töltsenek kinn a közsé­geikben, amelyekben legalább egyszer havonként kell tárgyalási napot tartaniok A közgyűlésnek fölolvasták ezután az uj utiátalány­tervezetet. Az 1924. évre 6 főszol­gabíró számára összesen 62 mil­lió koronát irányoztak elő, amely járásonkint így oszlik meg: Oros­háza (17 község, 70 ezer lakos) 15 millió koronának megfelelő 50 q buza ; Gyula (8 község 20 ezer lakos) 12 millió K (40 q buza) ; Békés (5 község, 40 ezer lakos) 10 millió K (30 és fél q buza) ; Szarvas (7 község 47 ezer lakos) 10 millió K (30 és fél q buza) ; Szeghalom (7 község 37 ezer la­kos) 10 millió K (30l/j q buza) és Gyoma (3 község, 26 ezer lakos) 5 millió K (15 q buza). Az alispán úti átalányául a legmagasabb fő­bírói átalány fog járni. A közgyű­lés ezután a békéscsabai Petőfi­ligeti vendéglő bérbeadásáról ho­zott városi közgyűlés elleni fel­lebezést tárgyalta. Az állandó vá­lasztmány javaslata az volt, hogy a városi határozatot el kell uta­sítani, mert az árverési hirdetmény szabálytalan volt és különben is a tanács nem volt jogosult 10 év tartamára bérbeadni a vendéglőt. Berthóty István dr. polgármester kérte, hogy a közgyűlés az állandó választmány javaslatával szemben a város határozatát hagyja jóvá, mert ha most ujabb eljárásra uta-Olcsó harisnya, keztyü, kötöttáru ^^ Tescher Imrénél, Andrássy­ ut 2­5 ^^ Földrengés Svájcban és Chilében Berlin, ápr. 16. hamburgi és más A konstantini­ szeizmográfok tegnap délután erős földrengést jeleztek, amelynek távolságát 10.000 km-re becsülték. Zürichből és Genfből jelentik, hogy Wallis kantonban tegnap délután erős földrengés kezdődött, amely külö­nösen Zermatt, Brieg és Wisp községekben okozott nagy károkat. Wallisban már többsz­ör voltak földrengések. 1845-ben egy föld­rengés teljesen elpusztította Wisp községet.

Next