Békésmegyei Közlöny, 1925. július-szeptember (52. évfolyam, 146-220. szám)

1925-07-02 / 146. szám

EGYES AM Békéscsaba, 1925 julius 2 Csütörtök Slöflxatóul dStars : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona* KORONA 52-ik­ évfolyam, 146-ik szám KÖZLÖNY Politikai napilap Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Feletói cserkesitói P.-Horv&th HestS. Telefonosam : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal, Békéscsabám •. ker. Ferencz József-tér 20. m. — Hirdetvs díjszabás szerint. Gömbös üdvözölte Vágiék szervezkedését Budapest, júl. 1. A nemzetgyű­lés m­­ai ülésén Farkas István na­pirend előtti felszólalásában szó­vá teszi a kommunista üzelmek miatt letartóztatott Végi és társai­nak ügyét. Hivatkozik arra, hogy a rendőrség is tárgyalt Vágiékkal, majd felolvas egy hivatalos tele­fonbeszélgetésről készült jegyzé­ket, amelyből kitűnik, hogy a rend­őrség is enyhén bánt el Vágiék­kal. (Rakovszky belügyminiszter : Honnan veszi ezt ? Dajkamese !) Nem volt joga a kormánynak Vá­giékat letartóztatni, mert maga biz­tatta őket a szervezkedésre. Fel­olvassa Gömbösnek egy nyilatko­zatát, melyben üdvözlik Vágiék szervezkedését, tóztatás ellen. Tiltakozik a letar-Rakovszky belügy­miniszter. Til­takozik ama beállítás ellen, mintha a kormány ugratta volna Vágié­kat a szervezkedésre. Kérdi, hon­nan értesült Farkas arról a bizo­nyos telefonbeszélgetésről. A kor­mány már évekkel ezelőtt beszün­tette a telefoncenzúrát és nem tudja elképzelni, hogy a szociál­demokraták, akik mindig tiltakoz­tak ez ellen, most visszaállították. A maga részéről Vágiék mozgal­mát aggályosnak tartotta és tisz­tában volt azzal, hogy mes és megengedhetetlen veszedes­eszkö­zökkel rendelkeznek. Vágiék maguk is beismerték, hogy programjuk a kommunizmus. Megállapították azt is, hogy a csoport külföldi pénz­forrásból fedezi kiadásait. Az el­járást természetesen folytatják. Ezután áttértek a választójogi törvényjavaslat részletes tárgya­lására. Lédererné továbbra is mesékkel áll elő Budapest, jul. 1. A Léderer Gusztávné elleni bünperben ma folytatták Lédererné kihallgatását, akit az elnök figyelmeztetett azokra az ellentmondásokra, amelyek val­lomásában vannak és kérdi, meg­marad-e amellett a vallomása mel­lett, hogy Kodelkát nem a férje nem ő, hanem 5 más tiszt ölte el. Lédererné kijelenti, hogy az hónapi fogház nem viselte meg, elkiismerete tiszta és férje is ár­atlan. Felhívja az elnök Léderer­nét, hogy tegyen töredelmes val­lomást. A rendőrségen tett vallo­mására vona­t­ozóan kijelentette, hogy őt a rendőrségen félreértették. Nem akar tudni arról, hogy a gyű­rűket Csepelen gerendák közé rejtve találták meg. Kijelenti, hogy ,nem ő kérte Kodelkától a pénzt, hanem Kodelka jött a pénzzel, hogy valami üzletet csinálnak vele. Elnök: Ha a gyilkosságról nem tud semmit és abban semmi ré­sze nem volt, miért találták meg Csepelen az alsó fehérneműjét és a blúzát. Lédererné: Ez ki van zárva, mert ilyet ott nem találhattak. El­nök : Mivel magyarázza azt, hogy miután a britanniások darabolták fel Kodelkát, mégis önök vetették a hulladarabokat a Dunába ? Vád­lott : Azért, mert nem jöttek vissza a tisztek, ebben a rettenetes hely­zetben vállaltuk a hulla elszállí­tását. Elnök: Mondja meg a tisz­tek neveit. Vádlott: Nevükre nem emlékszem, de meg fogom tudni. Elnök ezután a vádlott elé tárja, hogy mint törvénytelen gyermek, bárónőnek adta ki magát, sőt grófi címet is használt, bár szülei egyszerű munkásemberek. Adat van arra, hogy ellene lopásért el­járás folyt és sikkasztásért most is eljárás folyik, sőt közvetlen a házassága után viszonyt foly­tatott egy kapitánnyal is. Ezek nem erősítik meg szavahihető­ségét. Vádlott: Síró hangon azt vála­szolta, hogy mindez nem igaz. Elnök ezután kérésére szünetet rendel el. Kihallgatása után meggyilkolt öccse, Kodelka Lajos a az első tanu. ,"n*l1t1Tm.11TJlTAU1.ULl fibrah­ám Dezső és a rendőrök brutalitásai választási Budapest, julius 1. P. Ábrahám Dezső, az aradi kormány volt miniszterelnöke hivatalból üldö­endő rágalmazás vádja miatt­­ lőtt a bíróság előtt, mert még 1923-ban azt a kijelentést tette, hogy Karcagon is a rendőrség asszisztálása mellett történtek az atrocitások a választásoknál és úgy verték félholtra a híveit. Áb­rahám kérte a valódiság bizonyí­tását, amihez az ügyész is hoz­zájárult. A bíróság elrendelte a valódiság bizonyítását és a beje­lentett tanuk kihallgatását. Vágiék ügyében Bécsben is nyyomogtak Budapest, jul. l.A Vági-ügyben a nyomozást külföldre is kiterjesz­tik. E célból a nyomozást vezető rendőrkapitány Bécsbe utazott. A rendőrségen a kihallgatások után Vági Istvánt és 6 társát át­kísérték a bűnügyi osztályba, ahol letartóztatták. A letartóztatottakat holnap átkísérik az ügyészségi fogházba. Ma éjjel a politikai osz­tály detektívjei elfogtak két embert, akik szintén tagjai voltak a szer­vezkedésnek. Az egyik állandó futárszolgálatot teljesített Budapest és Bécs és Budapest—­Páris között. Nevüket egyelőre nem hozzák nyilvánosságra. Szombaton rendkívüli közgyűlést tart a város A városok állami kölcsönakciója során másfélmillió arany­korona kölcsönt kap a város -t-M (A Közlöny eredeti tudósítása.) Be­thóty István dr. polgármester Medovarszky Mátyás dr. főjegyző­vel kedden részt vett azon az ér­tekezleten, amelyet az összes vá­rosok képviselőinek bevonásával a pénzügyminisztériumban tartot­tak, a városok kölcsönügye kér­désében. Tudvalevő, hogy a vá­rosok hónapok óta tárgyalnak az állammal kölcsön felvétele tárgyá­ban, mivel magánoldalról komoly kölcsönajánlat nem történt s pénzügyminiszter kimondotta, hogy a a magántőke kizárásával a köl­csönigények kielégítéséről ő gon­doskodik. Az értekezleten előterjesztették, hogy a kormány megállapodott egy amerikai pénzcsoporttal magyar városok kölcsönigényeinek a kielégítése tárgyéban. A kölcsön felvétele jelzáloglevelek kibocsáj­tásával, az állam garanciája mel­lett történik, mihelyt a törvény­hozás az erről szóló törvényjavas­latot megszavazza. Az értekezleten a városok meg­bízottai bejelentették nyüket, majd hosszas kölcsönigé­megbeszé­lés következett a szükségletekről és a fedezet módozatairól. Békés­csaba város kétmillió fányi kölcsönszükségletet aranykora­jelentett be, amelyre nézve az a megnyug­tató kijelentés hangzott el, hogy ebből másfélmilliót egészen bizo­nyosan meg fog kapni legsürgő­sebb beruházásainak elvégzéséhez.­­ A kölcsön felvétele érdekében képviselőtestület jóváhagyása szükséges, ezért a város rend­kívüli közgyűlést tart, amelyet július 4-ére, szombatra hívtak össze. A közgyűlés jóváhagyásá­tól függ aztán, felvehető lesz-e a kölcsön vagy sem. A városok kölcsönét rendkívül előnyös és kedvező feltételek mel­lett nyújtják. Húsz évi törlesztésre, évi 772 százalékos kamatra adják a kölcsönt, amelynek fedezetéül a forgalmi- és kereseti adó felét kell lekötni. A kölcsön előnyössé­ge azonban nem annak olcsósá­gán fordul meg, hogy ezúttal utoljára hanem azon, van alkal­muk a városoknak kölcsönhöz jutni, úgy hogy ha az akció vala­mi miatt meghiusulna, az ameri­kai pénzcsoport végleg visszalép az üzlettől, amihez hasonlóra nincs kilátás mostanában. Míg ha min­den rendben megy, a kölcsöntör­vényjavaslat megszavazása után — tehát augusztus közepén — fo­lyósítható le­sz a kölcsön és a be­ruházások egy részét még az idén el lehet végeztetni. A kölcsönt ki­záróan hasznos beruházásokra — közmunkákra — adják. Kétségtelen, hogy a képviselő­testület élni fog a ritka alkalom­mal és megértően meg fogja sza­vazni a másfélmilliós kölcsönt. A kölcsön rendkívül kedvező nemcsak azért, mert az rendkívül előnyös a városra nézve, hanem azért, mert a városnak jelenleg adóssága nincs, amivel szemben a békében négy millió koronányi teher semmi nehezedett a vállaira. A adóssággal szemben vi­szont a város vagyona valorizá­lódott, értékben hatalmasan meg­növekedett, úgy hogy ez a másfél­millió aranykorona kölcsön volta­képen nem lesz számottevő meg­terhelés a város vagyoni erejéhez képest. A kölcsönből nyomban folytatni és megkezdeni lehet az évtizedek óta tervezett hasznos beruházásokat, amelyek révén a munkanélküliség megszűnik, a vá­ros külseje pedig előnyös változá­sokon megy keresztül. A képviselőtestület tehát hasz­­nos és értékes, a város fejlődé­sére messze kiható munkát végez majd akkor, ha megértően jár el és megadja a lehetőséget a hala­dás további lépéseihez. Megérkezett a rendőrségi B-lista Madarassy Pál fogalmazó és négy detektív az áldozat (A Közlöny eredeti tudósítása.) A nyári létszámcsökkentés min­den állami hivatalt megelőzve legpontosabban a rendőrségre fu­tott be, ahol már hetek óta erős izgalom közepette várták a rossz­hangzású lista kihirdetését. A július elsejei fizetések kap­csán a B-listára került tisztvise­lőknek nyomban tudomására hoz­ták a belügyminiszter döntését, kézbesítve nekik a végzetes pa­pirost. A békéscsabai kapitányság kö­réből ezúttal öt tisztviselő került B-listára: Madarassy Pál fogal­mazó, a lakáshivatal vezetője, to­vábbá négy detektív: Viktor, Szobosits József, Chiusdea Vozárik Sándor és Traub József. Vala­mennyiüket julius 1-től december 31-ig szabadságolták s újévkor kerülnek végelbánás alá. A rendőrségi B-listázás újabb áldozatait fájó érzéssel látjuk tá­vozni. A négy detektív a közön­ség előtt is rokonszenves és ked­velt rendőrök sorába tartozott­, mert uri fellépésükkel, intelligen­ciájukkal, kedves tapintatosságuk­kal és a társadalomban való el­helyezkedésükkel az egész lakos­ság szimpátiáját és elismerését ér­­­demelték ki. Idő előtti távozásukat a rendőrség további működése bizonyosan meg fogja érezni, hi­szen kiváló tudású, nem minden­napi tehetségű rendőrök voltak, akik nem egy nehéz bűnügy ki­bogozását mozdították elő.

Next