A Belgiumi Magyar Demokraták Egyesülete értesítője, 1948 (4. évfolyam, 7-20. szám)
1948-04-15 / 7. szám
1948.április 15. 3. oldal. •. ^MILYLNEK._A _MAGYAR _KüLKERESKEDELEM JÍILÁTÁSAI. M Magyarország, a dunavölgyi népi demokráciák egyike, természetesen külkereskedelmi forgalmának jelentős hányadát a vele szomszédos államokkal bonyolítja le, anélkül azonban, hogy a dunavölgyi autarkiára akarná jövőjét építeni. /f ■ .j y kizárólag a természetes követelmények és lehetőségek azok az okok, amelyek szükségessé tették, hogy a dunavölgyi országok közös ,tervszerű gazdálkodásukat összehangolják. Nemcsak a szállítási költségek lényeges csökkentése, az áruk és nyersanyagok, gyors helyhez való juttatása jelenti az előnyöket, hanem sok más olyan körülmény,amely lehetővé teszi az élénk forgalmat a keleteurópai népek között. Elsősorban is Magyarország a többi államokhoz viszonyítva aránylag igen értékes és termelőképes iparral rendelkezik, így helyreállított és újjáépült gyárainak termékeit a szomszédos országokban el tudja helyezni. Nemcsak azért, mert ott visszamaradt a termelőipar, hanem azért.S mert a szomszéd államok hasonló természetű gazdálkodása folytán az általános életszínvonal mindenütt velekedik. , Mi nem kívánjuk ipari fölényünket kapitalista eszközökkel kihasználni, "illetve készáru dömpinggel lerohanni Kelet-Európát. A mi kivitelünkben lényeges tételként szerepelnek szomszédaink felé irányított termelő gépek,amelyek,az iparosodást kívánják előmozdítani. Nem félünk attól, hogy ennek következtében ipari cikkeinket már nem tudjuk majd oda bevinni, ahová termelő gépet adtunk el.Minden iparrosodás az életszínvonal emelését, az általános igények fokozását jelenti, s ha ma eladunk Jugoszláviának fürdőkályhákat és holnap nem tudjuk eladni,mert a mi gépeinkkel saját maga állítja elő, akkor majd eladunk jégszekrényeket, s ha már minden jugoszláv mérnöknek és munkásnak egyaránt lesz frigidair-je, akkor találni fogunk olyan cikkeket, amelyek szállításával iparunk exportját mégis növelni', tudjuk. / ' . A szomszéd államokkal való mai élénk kereskedelmünk lényegesen megváltoztatja a háború előtti export-import arányt. Akkor a német nyomás következtében átlagban 26-25re volt ipari készáru kivitelünk az egész volumenből, míg a mai helyzetben legalább 55^ ipari készárut szállítunk a világ minden tájára. Ezzel szemben mezőgazdasági kivitelünk nem fogja elérni 40$át sem a háború előtti átlagos 70$-os kivitelnek.Ez egy igen érdekes változás. Tudnunk kell azt, hogy Magyarországlakosságának több mint 50%-a még mindig a mezőgazdaságból él. A jelenlegi minimális exportotmindenképen fejleszteni akarjuk, mert külkereskedelmünk biztos és egészséges alapokra való helyezése el sem képzelhető agrárexportunk fokozása nélkül. Csak közben változott egykicsit a világ. Búzakivitelünket nem kezdjük meg újból, mert a kis gazdaságok nem alkalmasak külterjes gabonatermelésre. A nagybirtokokat pedig nem fogjuk visszaállítani csak azért, hogy búzát tudjunk exportálni. Bár kivitelünkben sem számíthatunk javulásra és sok-sok idő múlik még el,amíg minőségi gyümölcs-exportunk pótolni tudja a háborús, pusztításokat, s a magyar barack, a magyar földieper ott díszeleghet a külföldi csemegeüzletek kirakataiban. Jelenlegi mezőgazdasági kivitelünkben a leölt baromfi tétele már meghaladta a háború előttit, ugyanúgy..., mint az olajos magvak, vetőmagvak és jpapadicsomkonzervek kivitele is. Egyik legkeresettebb cikkünk az elmúlt évben a bab volt, amelyből ötször annyit vittünk ki, mint 1938-ban. A jövő mezőgazdasági kivitelnek egyik főalapja a húskivitel lesz; úgy élő, mint vágott állatokat, valamint feldolgozott húsféleségeket jelentős mennyiségben kívánunk exportálni. Ugyanígy emelkedni fog vaj és tojástermelésünk is, sőt a tollexportban újból versenyképesek leszünk. Ennyit a mezőgazdasági exportról, amelyből különösen a minőségi árut nyugati piacokon kívánjuk elhelyezni. Ipari exportunk lényeges alapja az, hogy függetleníteni tudjuk magunkat a világpiacoktól, anélkül, hogy ez lenne végleges célunk. A szükséges nyersanyagok jelentős hányadát a szomszéd államoktól szerezzük be - deviza nélkül. Szenet, kokszot, Lengyelország és Csehszlovákia adja, vasércek, réz, ólom és sok más nyersanyag Jugoszláviából, Csehszlovákiából és a Szovjetunióból jön. Ezenkívül lényeges mennyiségű gyapjút, gyapotot szállít a Szovjetunió. Ebből a felsorolásból is látható, hogy dunavölgyi autarkia nem képzelhető el. Három hónap százalékos export-kimutatása, azt bizonyítja, hogy kivitelünk 60$-a irányul csak a szomszéd államokba, 40$ pedig Svájc, Svédország, Anglia, Palestina, Törökország,, Egyiptom" és más országok felé. A behozatali listán első helyen Anglia áll, utána jönnek Svájc,Svédország, Hollandia, U.S.A. Behozatalunk 56%-a a szomszédos országokból jön. Miből fog állani ipari exportunk? Már ma exportálunk gőzmozdonyokat, villamosgépeket és villamos készülékeket,valamint vasúti vagonokat. A magyar vagonipari jó hírnévnek örvend, s már a háborúelőtt is nagyobb