Belügyi Közlöny, 1897
1897-05-01 / 9. szám
(czimedet), hogy a felekezeti anyakönyvvezetők csupán abban az esetben kötelezhetők a hiányzó másodpéldányok beküldésére, ha a beküldés elmulasztása beigazoltan és egyenesen az ő terhekre róható, márpedig (czimed) jelentése szerint a lelkészek részint arra utalnak, hogy a példányokat annak idején már beküldötték, részben arra, hogy a mulasztást hivatalbeli elődjeik követték el. A meniyiben tehát a hiány részben a beküldött anyakönyvi másodpéldányok elkallódása, részben a beszolgáltatás szorgalmazásának elmulasztása folytán állott elő, s így az a törvényhatósági levéltár hiányát képezi, nincs elfogadható jogczim arra, hogy akár a lelkész, akár más valaki a hiányoknak utólagosan és díjtalanul pótlására köteleztessék. Módjában áll azonban a törvényhatóságnak, hogy e részben az illető lelkészekkel, — esetleg az illetékes egyházi főhatóság utján — méltányos díjazás mellett megegyezésre jusson. Pénzügyőrségi személyzethez tartozó egyénektől házasságkötéshez felettes hatósági engedély nem követelendő. (A belügyminiszernek 36849/97. sz. a. a dai kerület anyakönyvi felügyelőjéhez intézett rendelete). Folyó évi január hó 5-én 5. sz. a. kelt felterjesztésében felvetett azon kérdésre vonatkozólag, váljon a pénzügyőrségi személyzethez tartozóktól a házasságkötéshez felettes hatóságok engedélye követelendő-e vagy sem, értesítem (Czimedet), hogy nevezettek ugyan a fennálló szolgálati szabályok értelmében házasságra lépésüket illetőleg korlátokhoz vannak kötve, nevezetesen a pénzügyőri legénység csakis a pénzügyigazgatóság engedélyével, az ideiglenes pénzügyőri biztosok pedig — kivéve ha már korábban ideiglenesen alkalmazva voltak, egyáltalán nem nősülhetnek ; mégis miután az idevágó határozmányok be nem tartása csupán szolgálati szempontból nyer elbírálást, nevezetesen a tilalom ellenére nősülők a szolgálatból elbocsáttatnak, de az engedély meg nem szerzése sem házassági akadályt, sem szabad beleegyezést kizáró körülményt nem képez, ennélfogva a pénzügyőri személyzettől házasságuk megkötéséhez felettes hatósági engedély az anyakönyvvezetők részéről nem követelendő. Közigazgatási járási beosztás. A belügyminister 1897. évi 24.789. számú rendeletével jóváhagyta Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegye közönségének azt a határozatát, melylyel a 32452/96. B M. sz. rendeletével*) megadott engedély alapján pusztából nagyközséggé alakult Kun-Csorba nagyközség közigazgatásilag a tiszai középjárásba osztatott be. Községalakulások. A belügyminister 1897. évi 27.985. sz. rendeletével a Soroksár községhez tartozó Gubacs pusztai területnek „Erzsébetfalva" elnevezés alatt nagyközséggé való alakulását megengedte. A belügyminister 1897. évi 95.536/96. sz. rendeletével az Arad vármegye területén fekvő egy telekkönyvvel biró Magyar- és Román-Világos összeépült nagyközségeket „ Világos 11 elnevezés alatt nagyközségi jelleggel törvényszerűen egyesitetteknek jelentette ki. *) L. Belügyi Közlöny 1896. évfolyam 2. szám, 46. lapon.