Belügyi Közlöny, 1897

1897-05-01 / 9. szám

(czimedet), hogy a felekezeti anyakönyvvezetők csupán abban az esetben kötelez­hetők a hiányzó másodpéldányok beküldésére, ha a beküldés elmulasztása beiga­zoltan és egyenesen az ő terhökre róható, már pedig (czimed) jelentése szerint a lelkészek részint arra utalnak, hogy a példányokat annak idején már beküldötték, részben arra, hogy a mulasztást hivatalbeli elődjeik követték el. A memiyiben tehát a hiány részben a beküldött anyakönyvi másodpéldányok elkallódása, részben a beszolgáltatás szorgalmazásának elmulasztása folytán állott elő, s igy az a törvény­hatósági levéltár hiányát képezi, nincs elfogadható jogczim arra, hogy akár a lel­kész, akár más valaki a hiányoknak utólagosan és dijtalanul pótlására köteleztessék. Módjában áll azonban a törvényhatóságnak, hogy e részben az illető lelkészekkel, — esetleg az illetékes egyházi főhatóság utján — móltányos dijazás mellett meg­egyezésre jusson. Pénzügyőrségi személyzethez tartozó egyénektől házasságkötéshez felettes hatósági enge­dély nem követelendő. (A belügyministernek 36849/97. sz. a. a d—i kerület anyakönyvi felügyelőjéhez intézett rendelete). Folyó évi január hó 5-én 5. sz. a. kelt felterjesztésében felvetett azon kérdésre vonatkozólag, vájjon a pénzügyőrségi személyzethez tartozóktól a házasságkötéshez felettes hatóságuk engedélye követelendő-e vagy sem, órtesitem (Czimedet), hogy nevezettek ugyan a fennálló szolgálati szabályok értelmében házasságra lépésüket illetőleg korlátokhoz vannak kötve, nevezetesen a pénzügyőri legénység csakis a pónzügyigazgatóság engedélyével, az ideiglenes pénzügyőri biztosok pedig — kivéve ha már korábban ideiglenesen alkalmazva voltak, — egyáltalán nem nősül­hetnek ; mégis miután az idevágó határozmányok be nem tartása csupán szolgálati szempontból nyer elbirálást, nevezetesen a tilalom ellenére nősiilők a szolgálatból elbocsáttatnak, de az engedély meg nem szerzése sem házassági akadályt, sem szabad beleegyezést kizáró körülményt nem képez, ennélfogva a pénzügyőri személyzettől házasságuk megkötéséhez felettes hatósági engedély az anyakönyv­vezetők részéről nem követelendő. Közigazgatási járási beosztás. A belügyminister 1897. évi 24,789. számú rendeletével jóváhagyta Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegye közönségének azt a határozatát, melylyel a 32452/96. B M. sz. rendeletével*) megadott engedély alapján pusztából nagyközséggé alakult Kun-Csorba nagyközség közigazgatásilag a tiszai középjárásba osztatott be. Községalakulások. A belügyminister 1897. évi 27.985. sz. rendeletével a Soroksár községhez tartozó Gubacs pusztai területnek „Erzsébetfalva" elnevezés alatt nagyközséggé való alakulását megengedte. A belügyminister 1897. évi 95,536/96. sz. rendeletével az Arad vármegye területén fekvő egy telekkönyvvel biró Magyar- és Román-Világos összeépült nagyközségeket „ Világos1 1 elnevezés alatt nagyközségi jelleggel törvényszerűen ogyesitetteknek jelentette ki. *) L. Belügyi Közlöny 1896. évfolyam 2. szám, 46. lapon.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék