Belügyi Közlöny, 1927
1927-02-13 / 7. szám
elzárásbüntetést a kir. bírósági, vagy a közigazgatási fogházban kell végrehajtani, — a székesfővárosban kiszabott összes elzárásbüntetések végrehajtására közigazgatási fogház gyanánt az államrendőrségi fogház szolgál. A Bbsz. 223. §-ának második bekezdése pedig azt írja elő, hogy ha az elítélt nem az ügyében eljárt elsőfokú rendőri büntető bíróság területén lakik, kérelmére az eljárt rendőri büntető bíróság megengedheti, hogy az elzárásbüntetést a lakóhelyéhez legközelebb eső fogházban tölthesse ki. Ily esetben az elítélt lakóhelye szerint illetékes elsőfokú rendőri büntető bíróságot az ítélet jogerősségi és végrehajthatósági záradékával ellátott hiteles kiadványának áttétele mellett a büntetés végrehajtása végett meg kell keresni. A rendőri büntető szabályoknak ez említett rendelkezéseit különösen Budapest-székesfőváros területén nem követik mindig az elsőfokú rendőri büntető bíróságok. Ezt csakis arra magyarázhatom, hogy nincsenek mindig figyelemmel a Bbsz. 223. §-ában foglalt rendelkezésre, elítélteket kérelmük előterjeszthetésére nem figyelmeztetik, s így ők tájékoztatás hiányában nem is tudhatják azt, hogy az említett kedvezményben részesülhetnek. A székesfőváros területére vonatkozólag a rendőri büntető szabályok 225. §. második bekezdésének, „a székesfővárosban kiszabott összes elzárásbüntetések végrehajtására közigazgatási fogházul az államrendőrségi fogház szolgál", a helyes értelme az, hogy csak azokat az elzárásbüntetéseket kell feltétlenül a m. kir. állami rendőrség fogházában végrehajtani, amelyeket a székesfővárosban működő és terület szerinti kompetenciával bíró elsőfokú rendőri büntető bíróságok (a m. kir. állami rendőrségnek a székesfőváros területén működő rendőri büntető bírái, kerületi előbírók) budapesti lakosokra szabtak ki. Ha azonban az e rendőri büntető bíróságok által elítéltek nem a székesfőváros területén laknak, nem lehet elzárkózni a Rbsz. 223. §-ának második bekezdésében foglalt ama rendelkezéstől, hogy elítélt kérelmére meg lehet engedni neki azt, hogy elzárás büntetését a lakóhelye szerint illetékes elsőfokú rendőri büntető bíróság fogházában tölthesse ki. A Rbsz. 225. §-ának 2. bekezdéséhez különösen szembeötlő visszás magyarázatot adnak azokkal az elítéltekkel szemben, akiket Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatóságához tartozó központi járás főszolgabírája ítélt el. E főszolgabírónak csak székhelye Budapest, amely székhely jóval a rendőri büntető szabályok életbelépése után állíttatott fel. Helytelen magyarázat tehát az, hogyha ez a főszolgabíró elzárásbüntetésre ítél valakit, ezt a büntetést a m. kir. államrendőrség budapesti fogházában kell végrehajtani azért, mert „a székesfővárosban" kiszabott büntetésről van szó. Ennek a főszolgabírónak nem a székesfővárosban, hanem a székesfőváros területén kívül, járásában van területi hatásköre. Tehát azokat az elzárásbüntetéseket, amelyeket ő kiszab, jogilag nem a székesfővárosban, hanem a járása területén kiszabott büntetésnek kell tekinteni. E főszolgabíró csakis a járása területén elkövetett, vagy illetékességből hozzá tartozó kihágások fölött ítél. Következésképpen az ő eljárása folytán keletkezett jogerős ítéletek végrehajtására szabályszerűit a m. kir. államrendőrség budapesti fogháza nem szolgálhat. A főszolgabíró által kiszabott elzárásbüntetések végrehajtásánál így a rendőri büntető szabályok 225. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezések irányadók. Az előadottak gyakorlati kivitelénél szabályul kell tehát venni azt, hogy azokat az elítélteket, akik nem azoknak az elsőfokú rendőri büntető bíróságoknak a székhelyén laknak, amely velük szemben eljár, már az elsőfokú büntető