Belügyi Közlöny, 1934

1933-12-30 / 55. szám

képzettséget igénylő működés kifejtését igényli, másrészt, akiknek szolgálata szolgálati szerző­désen alapuló jogviszonyon, aivagy a napszámo­sok fogalmán kívül álló állandóbb jellegű rnun­kab érviszonyon alapul. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása szempontjából közönséges munkás az, aki olyan munkaköriben teljesít szolgálatot, amely munka­körben foglalkoztatott alkalmazottra nézve a szolgálati viszony — a törvényes rendelkezések értelmében — 15 napnál nem hosszabb felmon­dással szüntethető meg. A munkaadó és az al­kalmazott között a felmondási időre vonatkozóan a törvényes rendelkezéstől esetleg eltérő meg­állapodást az illetékkötelezettség szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. Napszámos pedig az, aki szakértelmet nem igénylő testi munkát végez. Az olyan napszámost, akinek foglalkozta­tása állandó jellegű, a közönséges munkások kö­rébe tartozónak kell tekinteni. 2. §. A rendelet bevezetőjében megjelölt vál­lalatok, társaságok és intézetek az alkalmazottak és az 1920: XXIV. tc. 17. §^ának (2) bekezdésé­ben említett többi személyek egy évi járandóságai (ideszámítva az alkalmazottakat személyileg ter­helő, de a munkaadó által kifizetett adóösszege­ket is) után nyugtailleték címén az egy év alatt kifizetett összes járandóságok együttes összegé­nek — a 2.030/1932. M. E. számú rendelet 15. §-ában meghatározott 20% rendkívüli pótlék hozzászámításáival — 0.6%-át tartoznak a követ­kező év január hó végéig befizetni. 3. §. (1) Ebből a célból kimutatásba kötelesek foglalni mindazokat az alkalmazottakat, továbbá igazgatóságaiknak, felügyelő bizottságuknak, vá­lasztmányuknak és hasonló társasági szervezeteik­nek mindazokat a tagjait (napibiztosokat), akik­nek részére az év folyamán egyízben, vagy több­ízben bármilyen elnevezéssel járandóságot ki­fizettek. (2) A kimutatásban megnevezett minden egyes személyre nézve fel kell tüntetni azoknak az összes járandóságoknak együttes összegét, amelyeket a megnevezett személy a vállalattól az év folyamán bármilyen elnevezéssel (fizetés, lak­bér, pótlék, segély, jutalom, tiszteletdíj, óradíj, helyette befizetett adó, stb.) kapott. Az egyes személyek január—decemberi járandóságának összeadása után mutatkozó eredmény, vagyis a vállalat részéről a kimutatásban félsoroltak ja­vára január—december hónapokban teljesített összes személyi kiadások együttes összege a 0.6°/o-os illeték alapja. (3) Az előbbi bekezdéseknek megfelelően ké­szített kimutatást a vállalat a székhelye szerint illetékes m. kir. adóhivatalhoz (Budapesten a m. kir. központi díj- és illetékkiszabási hivatalhoz) köteles benyújtani és az illetéket a hivataltól kapott postatakarékpénztári befizetési lap fel­használásával, a következő év január hónapjának végéig, tartozik befizetni. Telepnév megállapítása. A m. kir. belügymi­niszter a Baranya vármegyébe kebelezett Gyiid község nevét az 1898 : IV, tc. 2. §-a alapján Máriagyüd névre változtatta meg. (139.904/1934. B. M. sz.) Egérirtó tenyészet forgalombahozatala. A m. kir. földmívelésügyi miniszter megengedte, hogy a Laboratórium Védőoltóanyagok Termelésére Rt. (Budapest, IX., Lónyay-u. ,12.) az 55.707/1922. F. M. szám alatt engedélyezett Löffler-féle egér­tífuszbacillus tenyészetét „Moratin egérirtó te­nyészet" néven hozhassa forgalomba. (102.310/ 1934. F. M. sz.) Házaló-kereskedés eltiltása. A m. kir. kereske­delemügyi miniszter Hódmezővásárhely thj. vá­rosnak, A baúj-Torna vármegyének és Hajdúbö­szörmény megyei városnak a házaló-kereskedés eltiltása tárgyában alkotott szabályrendeletét jó­váhagyta. (Ad. 70.314/1934., 79.214/1934., 79.593' 1934. K. M. sz.) Községnév megváltoztatása. A m. kir. belügy­miniszter a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyébe ke­belezett Cinkot a községhez tartozó Árpád és Anna telepek végleges nevét az 1898 : IV. tc. 3. §-a alapján Árpádföld névben állapította meg. (139.947/1934. B. M. sz.) Községnév megállapítása. A m. kir. belügy­miniszter Mátyásföld község végleges nevét az 1898: IV. tc. 2. §-a alapján Mátyásföld név­ben állapította meg. (139.867/1934. B. M.) Községalakulás. A m. kir. belügyminiszter a Csongrád vármegyébe kebelezett Nagymágocs és Derekegyháza községek külterületi részeinek ön­álló községgé való alakulását engedélyezte. Az új község szervezeti jellege nagyközség, végleges neve Kiskirályság. (139.1183/1934. B. M. sz.). A levélpostai küldemények. A m. kir. keres­kedelemügyi miniszter 136.906/1934. K. M. sz. rendeletében (megjelent a „Budapesti Közlöny"

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék